Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-12 / 19. szám

t6 5-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. április 21. 10. Oiy indítványok tárgyalása, melyek gyűlés előtt 8 nappal az elnökséghez beterjesztettek. Tekintettel a fenti tárgyak nagy fontosságára, kéretnek a tagok a jelzett időben pontosan megjelenni. Egyben felhívatnak ez uton is a tagdíjjal hátrányban levők, hogy a halasztást nem tűrő kötelezettségeiknek a gyűlés idejéig Kovács István pénztárnoknál (Tiszabercel) feltétlenül eleget tegyenek, mert annak elroulasziás által testületünk kellemetlen helyzetbe juthatna. A Szabolcsvármegyei Tanitó Egyesület nyíregyházi jarásköre 19l2. május hó 8-án tartotta évi közgyűlését Nyíregyházán. Öröm töltötte el mindazok szivét, akik ezen gyűlésen jelen voltak és azt végig hallgatták. Az ág. ev. iskola díszterme sohasem fogadott — járásköri gyűlések alkalmával — annyi embert magába mint jelen alkalommal. Nemcsak a járáskor tagjai, hanem a tanügybaráiok és vendégek is igen szép számmal jelentek meg. Ott láttuk : dr Wilt György kir. tanfelügyelőt, Bogár Lajos városi főjegyzőt, Balla Jenő városi tanácsosi. Prok Gyula ág. ev. iskolaszéki elnököt és Trak Géza kulturtanácsost. A 150 tagot számláló járásköri közgyűlés nemcsak számmal, hanem befolyásának fenségességével és méltóságával is imponált. Ha tekintetbe vesszük a tárgysorozat két pontját, a létesítendő otthon és a tanitók lizetésrendezésenek ügyét, melyek sok helyen kemény vitát eredményeztek volna és az amúgy is felizgatott tanítói kedélyek viharként törtek volna ki, addig itt férfias komolysággal, higgadt megfontolássá!, a tanítóság múltjához illő módon tárgyaltatott mind a két pont. Tekintettel az idő rövidségére a gyűlés lefolyásáról csak általános vonásokban számol batunk be, a részletes tudósiiást a „Nyirvidák" jövő szamában fogjuk közé tenni. Kubacska István elnök megnyitó beszébében reá mutatóit arra, hogy a tanitók gazdasági helyzetének javítása csakis a becsületes munkássággá! és egyesüléssel érhető el. Üdvözölve a vendégeket és a kör tagjait a gyűlést megnyitotta. Az elnöki előterjesztések tudomásvétele utan Király Imre nyíregyházi taniló ismertette a létesitandő szabolcsvármegyei Tanitók Otthonát. Hozzá szóllak: Orsovszky Gyula, Országh Gábor nyíregyházai és Delceg Sándor kemecsei tanitók. Király Imre nagyhatású beszédének, az Orsovszky Gyula, a szabolcsvár megyei tanítóegyesület lánglelkü elnöke gyújtó szavainak, továbbá nagyságos dr. Wilt Györgyné urnő, dr. Wilt György kir. tanfelügyelő és Trak Géza kulturtanácsos aldozatkeszségének, — kik 100—100 koronával a létesítendő otthon örökös tagjaivá lettek — meg volt a fényes eredménye. mert pár perc alatt 1200 korona képezte a létesítendő .otthon" alaptőkéjét. Hetvenen irták alá a nyilatkozatot, melynek értelmében kötelezik magukat arra, hogy a létesítendő „otthon"-nak tagjai lesznek és hogy komoly elhatározásukat kellőleg dokumentálják, valamennyien befizették a két korona beiratasi dijat. Az örökös-, alapító- és rendes tagok neveit a jövő számban közöljük. Fábián Ferenc nyíregyházi tanitó szabad előadást tartolt: Megfigyelések a számtan és a földrajz tanításánál. A szabad előadás nagy érdeklődést keltett. Számosan hozzászólottak. A járásközi közgyűlés előadóinak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. A tanitók fizetésrendezése alapos megvitatás tárgyát képezte. Előadó volt Bercsényi Pál nyíregyházi tanitó. A közgyűlés csekély változtatással a Király Imre indítványát fogadta el, mely a tanítóknak a XI., X. és IX ik fizetési osztályokba való beosztását célozza. Hozzá szóllak: dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Orsovszky Gyula, Filep Endre és Németh István tanitók. (Jövő számban részletes tudósítás.) Varga György nyíregyházi tanitó az egyetemes gyűlések hasznáról és történetéről tartott érdekes és tartalmas felolvasást, buzdítva a tagokat a julius 2., 3 , 4 én tartandó VII. egyetemes gyűlésen való tömeges megjelenésre. Az Eötvös-alapról történt jelentés után a közgyűlés nagy lelkesedéssel újólag Kubacska István nyíregyházi tanítót választotta meg a járáskör elnökének, jegyző Neumann Jenő nyíregyházi tanitó lett. Közgyűlés után a „Korona" szállodában közebéd volt. Vargha Ferenc. ÚJDONSÁGOK. Telefon 139 szam Lapunk zárta pénteken este. ®ST Mai számunk 16 oldal. Kalvineumi ünnep. E hó 2-án délután egy bizottság tárgyalt a Kálvineum-ünnepély ügyében, a vármegyeháza kistermébenf Mi ez a Kálvineum? A magyarországi református papi árvák nevelésére, segélyezésére, alakuló intézet. Yan már jóformán minden munkakörnek árvaintézete; vagy maguk csinálják, vagy a társadalom, vagy az ország. A ref. papok még eddig nem ertek rá a maguk árváiért, — hiszen maguk is elég árvák még manapság is, aztán mindig csak más árvákért kell nekik dolgozni — az tudja csak, aki velők és köztük él! Most aztán pár év óta, elkezdte néhány lelkes pap, megadóztatták és megadóztatják elsősorban magukat, egyházak, testületek, jólelkű magánosok melléjök állanak, adakoznak, gyűjtenek. Egyik nemes módja a gyűjtésnek, hogy nagyobb városokban, egyházakban, tanulságos és élvezetes ünnepélyeket rendeznek, hogy a jószívű közönségnek anyagi dolgokért szellemi, erkölcsi, szívbeli javakat, élvezeteket adjanak. Most volt éppen Szatmár városában ilyen és a szatmáriak ugyancsak kitettek ám magukért. Hát ilyen ünnepélyről tanácskozott az a bizottság, Görömbei Péter esperes és Gencsy Albert egyházmegyei gondnok urak elnöklete alatt. Résztvetttk benne vármegyénk előkelőségei is, akik, mint nemesen érző müveit emberek, mélyen érzik, hogy a református papi árvák nevelése, nemcsak általános emberbaráti, — hanem bizony nekünk, magyaroknak, elsőrendű nemzeti érdekünk. A nagyszabású ünnepélyt őszre tervezik; most csak a keretekről volt bizalmas beszélgetés. — A vármegye tavaszi közgyűlése e hó 14-én d. e. 10 órakor veszi kezdetét. A közgyűlés minden valószínűség szerint a bizottmányi tagok nagy részvételével fog legalább is az első napon megtartatni, mert napirendjén több választás is lesz, t. i. az újonnan szervezett nyirbaktai járás főszolgabírói állása, az itt szervezett egy szolgabírói állás, a Korniss Géza nyugdíjaztatása folytán megüresedett egyik első osztályú aljegyzői állás s az ez állások betöltése folytán megüresedő állások várnak e közgyűlésen betöltésre s a Ludovika Akadémián megüresedő Buttler-féle 2 alapítványi helyre való ajánlást is e közgyűlésen kell megtenni. — Gyermeknap. Az Orsz. Gyermekvédő Liga nyíregyházi bizottsága e hó 14 én tartja a gyermeknapot. Az idén 10 urna lesz felállítva a városháza, Korona, Lányi gyógytár, Casino, Hohe cukrászat, Takarékpénztár, Agrár bank, Haissinger gyógyszertár, vármegyeháza előtt és a vasúti állomáson. Aki adományát beadta passepartout kap. Az urnákhoz felkért hölgyeket kéri a rendezőség, hogy pontosan jelenjenek meg, hogy felváltva ülhessenek az urnák mellett. — Uj királyi iisyész. Az igazságügyminiszter dr. Hangéi Károly volt nyíregyházi ügyészt saját kérelmére Debreczenből Nyíregyházára helyezte át. Az uj kir. ügyész a közeli napokban veszi at a kir. ügyészség vezetését. — Geduly püspök körúton. Geduly Henrik, a tiszai ág. h. evang. egyházkerület püspöke egyházlátogatási (canonica visitatio) célból a brassói egyházmegyébe utazott. A püspök, kinek fogadására mindenütt nagy előkészületeket tesznek, kőrútjában sorra látogatja Brassó apácza, Brassó, Pürkerecz, Zajzon, Tatrang, Fürészmező, Alszeg, Csernátfalu, Türkös és Bácsfalu egyházközségeket. A brassói egyházmegye után az Árvavármegyei egyházmegyéhez tartozó egyházközségekben fogja a canonica visitatiot végezni. Ekként a nagykiterjedésű egyházkerület két legtávolabb eső egyházmegyéje üdvözölheti területén legelőször az uj püspököt. — Kinevezés. A király Kovách László nyíregyházai kir. törvényszéki jegyzőt a tisza löki kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki s az igy megüresedett kir. törvényszéki jegyzői állásra az igazságügyminiszler Gyene Zoltán máramarosszigeti kir. törvényszéki joggyakornokot nevezte ki. — Oláh erőlködés a magyar püspökség ellen. Az oláhok minden általuk megjárható utat végig jártak, hogy a magyar gör. kath. püspökség megalakulása elé gáncsot vethessenek. Az oláh politikusok, valahányszor arról volt szó, hogy a magyar állami iskolákban a gyermekek néhány imádságot magyarul is megtanuljanak, azonnal ország-világra szóló jajgatásba kezdettek, mert a magyar kormány azt a természetellenes kívánságát oktrojálja, rájuk, hogy ne anyanyelvükön imádják az Istent. Most pedig, amikor arról van szó, hogy Magyarországon a magyar gör.-katholikusok ne oláhul, hanem anyanyelvükön, léhát magyarul imádják Istennüket, akkor Magyarország legfőbb oláh főpapjai, akik a magyar törvényhozásnak is hivatalból tagjai, azonnal Rómába szaladnak, hogy a papai szék akadályozza meg a magyar hívek természtes jogainak érvényesítését. Egy szóval azt kívánják, akár külső befolyás érvényesítésével is, hogy Magyarországon a magyar gör.-katholikusok csakis oláh nyelven imádkozhassanak, s oláh egyházi hatóság alá tartozzanak. Tudvalevőleg Rómában ez esetben lemosolyogták az oláh főpapok farizeus okoskodását s a dolgok természetes menete elé nem gördítettek mesterséges akadályokat, de kedvükért megtették, hogy a székelyföldi gör. katholikus magyarokat továbbra is hatalmukban hagyták. A szemtorgató oláh püspökök ezzel befejezték nyilvános akciójukat a magyar püspökséggel szemben és átengedték a küzdőteret az oláh politikusoknak, akiket a kormánytól nem látott zsinóron rángatnak. A budapesti „Petru Maior"ünnep alkalmából ezek bizalmas értekezletre össze is ültek ilyésfalvi Pop György, az oláh nemzeti komité elnökének vezérlete alatt s elhatározták, hogy május 23-ára nagy tiltakozo meetinget hivnak össze Kolozsvárra, ahol állítólag a hívek nagyon fel vannak háborodva a magyar püspökség ellen, vagy ha itt nem engedélyeznék a gyűlést, akkor Gyulafehérvárra. Tiltakozásukat az 1853-ban kelt pápai bullára alapítják, mely örök időkre garantálta az oláh püspökségek megoszthatlanságát. Ezen a meetíngen természetesen nem lesz szó az oláhok eddigi vesszőparipájáról (arról az esetben leszállnak), a hívek anyanyelvének természetes jogairól, nehogy nevetségesek legyenek, hanem annál több szó fog esni egyes törvényekről, bullákról, melyeknek erejét — más esetben — nem ismerik el kötelezőknek az oláhságra nézve. Mivel az oláhságnak minden szabad Magyarországon, még az is, hogy nagy appparátussal tiltakozhassanak a magyarok anyanyelve természetes jogainak egyházi téren való érvényesülése ellen: talán nem ártana, ha a most oláh egyházi fenhatóság alá tartozó magyar hivek is fölemelnék tiltakozó szavukat az oláh erőszakosságok ellen. nyakkendők, cipők, keztyük, uti bőröndök, Ingek, sétabotok nagyválasztékban érkeztek Olcsó árak. Herpay Ernő uri diratáruháza Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 5. S-J iá