Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-05 / 18. szám

18-ik szám. NYIRVIDÉK 1912 május 5 5 Sándor dr., Korányi Endre dr., Nagymáté András dr., Schön Viktor dr., Schwarcz Izidor dr., Szaló László dr. és dr. Murányi László ügy­védekkel töltötték bs s a szövetség igazgatósá­gába dr. Prok Gyulát delegálták. Az osztálygyülés tagjai este 8 órakor a Korona-szálló kistermében vacsorára gyűltek össze s a megjelenlek dr. Járossy Sándor elnök indítványára — a fehértemplomi és lugosi ügy­védi bar példájára — collectiv megállapodásra léptek az ügyvédség egyetemes, érdekeinek, kö­zös céljainak sikeres kivívása, az ügyvédi kar egyes tagjai által űzött visszaélések egyöntetű üldözése, lehetetlenné tétele s ez által a kar erkölcsi nívójának emelése, tekintélyének öreg­bítése érdekében. Megható ünneplésben volt része a vacso­rán dr. Flegmann Jenőnek, az osztály társelnö­kének abból az alkalomból, hogy a napokban töltötte be ügyvédkedésének 30, boldog házas ságának 25. esztendejét. A jubilánst dr. Járossy Sándor köszöntötte fel, őszintén, igaz szavak­ban emlékezvén meg azokról az érdemekről, melyek dr. Flegmann Jenőt közélelünk egyik kiváló, közbecsülésben álló és általános szere­tetnek örvendő tagjává emelték. — Ajándékok muzeumunk részére. Az épités alatt levő tiszalök-rakamazi állami közút nnntén, ha nem is sok, de érdekes régiségek kerüllek napfényre. Szomjas Guszláv ur már pár hét előtt több méter mélységről került négy kőkorszakí díszített és több díszítés nél­küli cserépedény töredéket hozott be Dr. Jósához. Ugyancsak ő ajándékozott ugyanezen vo­nalról tét bronz karperecet egy-egy köikörök­kel díszített igen ritka bronzgyürüt, mely a Kr. eiőlti évezred közepe tájáról származik. Heincz Fiigyes kir. mérnök ur pedig egy finoman ké­szült a Kr. előtti évezred második feléből szár­mazó kis cserépedényt. Ezen két leletnek é'dekességét nagyban emeli az, hogy csotvázak mellett találtatlak, mert dacóra ani ak hogy az említett korszakból muzeumunk igen sok leletet őiiz, eddig egy sem találtatott csontváz, hanem legfeljebb égetett ember csontokat, tartalmazó urrák társaságában. Kár, hogy Heincz mérnök ur legalább a koponyát rem küldhette be, a melytől esetleg a fajra lehetett volna követ­keztetni. 0!chváry Pál főszolgabíró ur pedig Gáváról egy 32 ctm. magas bronzkorszaki páratlanul szé­pen.disziteltép cserépedényt küldött, mely muzeu­munknak egyik kiváló büszkesége lesz. Sajnos, hogy a íeletkörülméryi kről Dr. Jósa értesítve nem lett. — Gyászrovat. Vettük és mély részvéttel 1 özöljük a kövftkező gyászjelentést: Mandel Józsefné szül. Spiegel Zseni ugy a saját mint gyermekei, unokái, dédunokái és az összes rokensíg revében is fájdalomtól sajgó szívvel tudatja a legjobb férj, apa, após, testvér, nagy­apa, dédtpa és rokonok Mandel Józsefnek Szabolcsvár megye törvényhatósági bizottsági és Nyirbátor község képviselőtestületi tagjának, Nyírbátori Takarékpénztár igazgatósági- és nyir­bálod szentegylet elnökenek ítb. stb. f. hó 28-ón, 74 éves korában, boldog házasságának 49-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei f. hó SO-ón d. u. 4 órakor lógnak a nyírbátori izr. sírkertbe örök nyugalomra 1 étetni Nyír­bátor, 1912. április 28-án. Béke lengjen drága hamvai felelt! Mandel Mártonné, szül. Mandel Vilma, Mandel Ödön, Mandel Jenőné szül. Mandel Giza, Lázár Miksáné szül. Mandel Matild gyermekei. Mandel Ödönné szüj. Leveleky Irma, Mandel Márton, Kandel Ferenc, Mandel Jenő, Lázár Miksa menye, illetve vejei. Mandel Mór, kántorjánosi Mándy Ignátz testvérei. Ifjú Mandel József és Popper Rózsi, dr. Weisz Károly, dr. Martos István, Martos Sándor, Mandel Margit és férje, Laibner Manó, Mandel Jolán és ferje, Klár Sándor, Mandel Márta, Kandel Farkas, Karidel Sándor, Kandel Imre. Kandel Mariska, Kandel László, dr. Mtndel András, Mandel Mariska és ferje, dr. Ha'nal Dezső, Mandel Erzsike, Mandel Teruska, Lázár István, Lázár Ilonka unokái. Weisz Jancsika, Weisz Lilike, Klár Dóra, Klár Dezső dédunokái. Özv. Rieh­zeit Zsigmondné, Spiegel Samuné, Spiegel Samu sógornők illetve sogor. Mandel József haláláról a nyírbátori Casino a következő gyászjelentést adla ki: A nyír­bátori easiróegylet fájdalommal jelenti, alapító is választmányi tagjának Mandel József urnák folyó hó 28-án munkás életének 74-ik évében történt gyászos elhunytát. Nyirbátor, 1912. április 28. Eri lékét kegyelettel fogjuk megőrizni! — A Nagykároly—nyírbátori vasnt. Ilos vay Aladár, Szatmárvármegye alispánja a mult héten értekezletet hivott össze a Nagykároly­tól—Nyírbátorig tervezett vasúti vonal kiépítése tárgyában. Az értekezlet — mint egyik nagy­károlyi újságban olvassuk — nagy érdeklődés között folyt le és annak eredménye, hogy a megjelentek egyhangúlag kimondták, hogy a vonal mielőbbi kiépítéséhez szükséges előintéz­kedéseket megteszik és ennek foganatosítására egy bizottságot küldtek ki. A vasúti vonal Nagykárolyból kiindulólag Fény, Gsanálos, Vállaj és Nyirvasvárin át haladna Nyírbátorig. A vasút engedményes cég főmérnöke elő­adta, hogy a tervezett vasút hossza 39 kilo­méter és teljes felépítése 3 millió koronába kerülne, amely összeghez az érdekelt városnak és községnek csupán 600.000 koronával kellene hozzájárulni. Ezután az értekezlet kimondotta, hogy a vasút közszüksegletet képez és megállapították a nagykároly—nyírbátori vasút érdekeltségét. Mi azt hisszük, hogy ez uj vasút létesü­lése nincs érdekében Szabolcsvármegyének, mert a Nyirség egy részének forg'almát Nyíregyháza helyett Nagykárolyba irányítaná. — Az erdei tenuis társaság pályái e hó elseje óta a tagok rendelkezésére állanak. A pályák kisvasuton jobban megközelít­hetők mint tavaly, mert a tennis társaság kedvéért a pályához vezető első erdei útnál a kisvasút uj megállóhelyet létesített. — Esküvő. Pap Barna csobaji körjegyző, a vármegye egyik fiatal törekvő jegyzője mult hó 27 én tartotta esküvőjét Miskolczon Holn • bek Etelka urleánynyal. — Építik az aluljárót! A nyíregyházi vasúti állomás kibővítési tervének a város kö­zönségére legfontosabb részei azok sz aluljárók, amelyeket az állomás két végén: északon a temető mentén, délen a nagy laktanyával szem­ben terveznek. Éppen ezekre való tekintettel hozta meg a város annak idején azt a nagy áldozatot, hogy az állomás kibővítéséhez 26 ka­taszteri holdnyi területet ingyen ajánlott fel. Az állomás bővítési munkáival azonban az állam­vasutak nem igen siettek. Az úgynevezett fel • vételi épületet egyharmad részeben építették meg csak, a többi tervezett munkák bizonytalan időre elodázlattak. Ez év elején a fütőházi telep létesitésehez fogtak hozzá. Ekkor azonban a város kijelentette, hogy a megajánlott területe­ket nem adja át, ha a vasút nem tesz eleget Ígéretének. Ugy látszik, a város erélyes fellépé­sének meg van az eredménye, mert az állam­vasutak üzletvezetősége átírt a városhoz, hogy az aluljárók egyikének a megépítéséhez is hozzá­fognak s kéri, hogy a város jelölje meg, melyik aluljáró a sürgősebb ? Mi a magunk részéről a temető mellett tervezett aluljárót tartjuk sür­gősebbnek, mert hiszen főként a Széchényi-ut végénél levő átjárónak úgyszólván folytonos zárva tartása a rendes napi kocsiforgalmat is akadályozza, hetivasárok napjain, vagy dohány­szállitáskor meg éppen lehetetlen helyzetet idéz elő. Az aluljáró létesítésével megszűnik a Széchenyi-ut végén levő átjáró s a szekér köz­lekedés a dohánybeváltó hivatal felé is egészen a Bethlen-utcára terelődik át, melynek folyta­tása lesz a temető menten a ttrvezeft aluljáró. — Fák és madarak napja. A nyíregyházi ág. h. ev. népiskola növendékei május hó 3-án — kedvező időben — pénteken d. u. tartották a fák, madarak napját az „Erzsébet" ligetben. Az ünnepélyen számos szülő és fanügybarát vett részt. A jelen voltak közül sikerült fel­jegyeznünk: Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő, Balla Jenő egyházfelügyelő, Dr. Prok Gyula iskolaszéki elnök, Dr. Vietori;z József, Dr. Pröhle Vilmos, Zimrrermann Rezső, Adorján Ferenc főgimn. tanárok, Adorján Ferencné polg. iík. tanárnő, Ruhmann Andor igazgató tanitó, — a tanítói kar — Fráter Aladár pénzügyigazgató­sági számtanácsos, Illés József pénzügyigazga­tósági számellenőr, Oltványi Ödön városi adó­ügji tanácsos, Nagy Imre vármegyei aljegyző, Alföldi László tánctanító, Barzó István szegény­házi gondnok, Palicz Pál, Hok Mihály iparosok, özv. Paicz Lajosné, Dr. Vietorisz Józsefné, Dr. Pröhle Vilmosné, Oltvár yi Ödönné és még szá­mosan. Az ünnepély műsora: 1.) Hymnusz. Éne­kelték : a növendékek. 2. Alkalmi ima. Elmondta : Vietorisz Juliska IV. o. t. 3.) Erdő mező mézet terem. Szavalta: Szokol Károly V. o. t. 4.) Jer­tek ide, jertek. Szavalta : Hunyadi Sárika II. o. t. 5.) Jaj be szép a sürü erdő. Sz. Petrikovics Gyula III. o. t. 6.) A madarak ha-zna. Elmondta : Palicz Juliska IV. o. t. 7.) A fiu és a pacsirta. Szavalták: Z^lenyánszky András Ví. o. t. és Rohály Erzsébet III. o. t. 8.) Tavaszi dal. Éne­kelte : az V—VI. leányosztály. 9.) A rab madá­dala. Szavalta: Lőjek Sarolta II. o. t. 10. Hova megy a vándor, fecske? Sz. Prisztanka László. I. o. t. 11.) A rab madár. Sz. Pröhle Henrik IV. o. t. 12.) Isten hozott fecske madár. Sz. Bánszki Ilona III. o. t. 13.) A fia és a kis madár. Sz. Alföldi László I. o. t. 14. A jó­szívű leány Sz. Oltványi Adél I. o. t. 15.) Jó­szívű kis fiu Sz. Kubacska Pál III. o. t. és Tomasószki Ilona III. o. t. 16) Kiméld a ma­dárkát. Sz. Adorján Blinka III. o. t. 17.) Ta­vaszi ünnep. Sz. Hoffmann Béla III. o, t. 18.) Májusi dal. Énekelték: a IV. fiu V.—VI. fiu és V.—VI. leányosztály. 19.) Nem szabad bántani. Sz. Jancsurák Zsuzsi II. o. t. 20.) A madár az ablakon. Sz. Nagy Imre IV. o. t. 21.) A rab madár Sz. Nemes Sarolta IV. o. t. 2á.) Télen Sz. Szilágyi Anna IV. o. t. 23. A bokroknál. Sz. Nemes Bela. IV. o. t. 24.) Ha madarat látok. Sz. Sztankovjánszky Sándor V. o. t. 25.) A jó szivü gyermek. Sz. Balázs Ilona V. o. t. 26.) A csalogány és csalogány fészek. Sz. Péter Ilona VI. o. t. 27 ) Az ökörszem. Sz. Prisztanka Vilmos II. o. t. 28) Kubacska István tanitó megköszönte a szülőknek szíves megjelenésüket. 29.) Szózat. Énekelték a növendékek. — Hirdetmény. Értesítjük a t. szállító közönséget, hogy az áruforgalom akadálytalan lebonyolítása érdekében Nyíregyháza állomáson a mult év dec. hó 22-én kiadott 45491/911. számú hirdetményünk kapcsán életbeléptetett fekbérmentes idő koilátozást és felemelt fekbér számítását f. év májas hó 1-től kezdve beszün­tetjük. E napfól kezdve tehát ismét a díjszabás­szerű fekbérmentes idő lesz alkalmazva es an­nak Jelelte után a dijszabásszerü fekbér lesz felszámítva. Debreczen, 1912. evi április hó 25 * én. Az üzletvezetöség. — A kisvasút menetrendje füzet alak­ban elkészült és minden dohánytözsdében kap­ható 10 filllérért. — Próbabál. Alföldy László oki. tánc­tanító május 11-én szombaton este 7 órai kez­dettel tartja meg idei próbabálját a Korona szállodában. Kilenc órától kezdve a felnőttek és vendégek mulatsága veszi kezdetét. Belépő­jegy — amely a páholyokhoz is érvényes — 2 K. Jegyek előre Jakobovits Fannyka k. a. dohánytőzsdéjében válthatók. — A hold tisztelete. Népünk az egyik kezével a bibliát lapozgatja, a másikkal az ős­vallás szertartásos könyveinek szertehullott le­veleit szedegeti s titkon emlegeti az ősisteneket. A kereszténység tüze még most sem irtotta ki a hold kultuszát. Nem rég tőrtént az az eset, hogy a hold egy fanatikus tisztelője leborult a hold előtt s ugy imádkozott. A" juhász szertar­tásos mozdulattal fogadja az uj holdat, ép ugy a ragyogó pompával felbukkanó holdtöltét. Jókaival együtt kérdezhetjük : „Midőn a pász­tor ember nyári éjszakákon át a fűben el­fekve az ég csillagait nézi, az a titkos ösztön, mely őt virrasztani kényszeríti, nem a hajdani csillagimádás maradvány ösztöne még lelkében?" Az, ki a nép között él s lelkének mozdulatait megfigyeli, e kérdésre határozott feleletet tud adni. Szabolcsmegye többi helyein Türk Frigyes s a nyíregyházi tanyákon egy tanitó gyűjtötte az Ethnographia részére az ősvallás maradványait, melyből bemutatunk tanulságul néhányat a hold tiszteletéből. Az uj hold, mint novi král szerepel a tanyai népnél. Holdtöltekor Dávid király hegedül szép kastélyában. Ujholdkor a zsebben pénz legyen. (Ez különben ismeretes az uri osztály előtt is.) Ujholdat eresz alól nem jó nézni, mert kár lesz. A hold kultuszára mutat, ennek gyógyító és betegséget idéző ereje. Az újhold első pénte­kén a kellő szertartás mellett elmúlik a fogfá­jás. Nyári holdvilágos estéken szőlő-levelet tesz az asszony fejkendője alá, mely megóvja a hold bántó sugaraitól s nem okoz fejfájást. Itt egy pillanatra megállunk s a vademberek szo­kására hívjuk fel a figyelmet, kik a hold hal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom