Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-04-14 / 15. szám

1°2 3-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. március 24. Képviseleti közgyűlés. É hó 9-én rendkívüli közgyűlést tartott a város, melynek főként két tárgya keltett nagyobb érdeklődést. Kovács Isfván és társai képviseleti trgok indi'ványt nyújtottak be az iránt, bogy a város szabályozási leive vétessék revisió alá, miután abban több utca kiszélesítése oly nagy mérv­ben van tervezve, melyet a forgalmi viszonyok egyáltalán nem irdokolnak. Az indítvány tárgyalása során Kovács István és Nagy Kálmán találóan mutattak rá azokra a hátiányos következményekre, melyek­kel a tul nagy kiszélesítés járna. Ezen utcák nagy részében nem régen épített modern házak vannak a régebbi szabályozási vonalon. Ezek mellett az uj vonalon épi'ett házak nem csak az utca képet roritják, de a házak értékére is csöfcken'ő hatással volnának. E mellett a mai kővezési rendszer, — mely csak az utca kö­zépre szorítkozik, — még nagyobb portenge t, illetve esős időben még járhatatlanabb dágvá­nyokat hozna létre. A tanács javaslata alapján akként döntött a közgyűlés, hogy megbízta a város tanácsát, hogy felmerült esetekből folyólag, ott a hol a tervbe vett kisíé:esités szükségesnek nem mu (átkozik, tfgyen majd előterjesztést az egyes utcák jelenlegi szabályozási vonflának meg­hagyására, avagy kisebb irányú szé'esitésére nézve. Ugyancsak fontos tárgy volt a már teljesen előkészített uj építkezési szabályrendelet terve­zet bemutatása, melyet a közgyűlés némi módo­sítással el is fogadott. Ez a szabályrendelet már teljesen modern alapokra van fektetve; az épít­kezések terén eddig tapasztalt szabálytalan­ságokat kizárja, modern városias keretekbe szeritja. A SZABOLCSVARMEGYEI TANÍTÓ EGYESÜLET KÖBE. Értesítés és bérelem. A Szabolcsváimegyei Tanítóegyesületnek a budapesti Tanitók Ferencz József Házában lé­tesített szobaalapitványi helyére az 1912 — 13. tanévre olyan tanítóknak a budapesti tudomány­vagy műegyetem, esetleg más fő- és szakisko­lákban tánuló fiai pályázhatnak, kik egyszer­smind a Sz&bolcsvármegyei Tanítóegyesületnek s az Eötvös alapnak is rendes tagjai és akik tfgíági kötelezettségüknek az alapszabályokban körülírt medozatok szerint mindenben megfe­leltek. A felvételért folyamodók kérvényükhöz mellékelni tartoznak: 1. Keresztlevelüket. 2. Végzett tanulmanyutakról szóló bizonyítványu­kat. 3. Azt az okiratot, hogy a Tanitók Hazába való felvételt jogosan kérik. 4. Vagyoni és csa­ládi viszonyaikról szóló hiteles bizonyítványt. 5. Hatósági orvosi bizonyítványt. A hiánytalanul felszerelt kérvények az Eötvös-alap elnökségé­hez címezve, 1912 május 1 ig alulirthoz kül­dendők. Hivatalos közlönyünk a Nyirvidék legutóbbi számában „A tanítók Eötvös-alapja" cimü köz­lemény arról tesz tanúbizonyságot, hogy egye­sületünk körében nem számlálhatjuk ugyan Szabolcsvármegye összes tanítóit, mindazonáltal bárki meggyőződést szerezhet abból arra nézve, mit eredményezhet ugyanazon cél szolgálatában állók egyesülése, s a köz javára irányuló ön­zetlen törekvése. A tagok önképzése érdekében kitűzött pályakérdések jutalmazására, közhasznú alapítványi tőkénk törlesztésére, könyviárunk gyarapítására, segélyezésekre, a tanitók szövet­ségében tagegyesületi dijaink befizetése s egyéb kiadásainkra évenkint több mint ezer koronát fizetünk ki. Ezen összegnek kifizetésére igen tisztelt kartársak önmagunkra hagyatva képte­lenek lennénk. Ámde a mult azt igazolja, hogy tanítóegyesületünk e nemes törekvésében nincs magára hagyatva, mert valahányszor közérde­kűnk fejlesztéséről volt s van szó, áldozatkész társadalmunk segítségünkre van s mindig kész­séggel hozza meg a maga áldozatát. Igy sze­rencsés körülményeink között tehát nekünk, önmagunknak is meg kell hozni évenkint azt a csekély áldozatot, mely nélkül egyesület fenn­tartását elképzelni sem lehet, miért is bizalom­mal arra kérem egyesületünk tagjait, hogy a járásköiök jövő hóban tartandó gyűlése alkal­mával — annyival is inkább mivel elvállalt kö telezettségeink teljesítésének ha'áridej; junius hó 1-je — tagdiját mindenki múlhatatlanul fizesse be. Végül a folyó év julius havában megtar tandó VII. egyetemes tanitógyülésre hivom fel becses figyelmüket. Mint a lapokban olvashat' juk az 1913-ra igért tanitói fizetésrendezés ál talában, de különösen a felekezeti községi és régebben működő tanitók és tanítónők jogos reményeit, valószínű nem fogja kielégíteni. Ha most a magyar tanítósággal szemben csakugyan megismétlődnék az a méltatlan elbánás, mely eddig osztályrésze volt, az ellen egyetemes gyű­lésünkön állást kell foglalnunk. Szavunknak azonban súlya csak akkor lehet, ha testvéries egyetértéssel összetartva, nem 5—6 száz tanitó ajkáról hangzik az elégedetlenség szava, hanem legkevesebb 10—15 ezer egybegyűlt tanítótól közvetlen hallja az államkormány, hogy mikor az egyszerű munkás napszámja több mint korona, akkor a tanitó alapfizetését ne napi 2 kor. 74 fillérben állapítsa meg, mert ez csak fokozza az elégedetlenséget s nem szünteti meg azt az elkeseredést, mely a tanítóság nagy ré­szét már is hatalmában tarlja. Arra kérem tehát egyesületünk tagjait, hogy a VII. egyete­mes gyűlésen való részvételre 5 korona tagdíj beküldésével Dallos István pénztárosnál (Buda­pest, VIII. ker. Práter utca 31.) minél előbb jelentkezni szíveskedjenek. Nyíregyházán 1912 április 12. Orsovszky Gyula egyesületi elnök. Szabolcsvármegyel Tanitók otthona. Gyakran esett már szó e lap tanügyi ro­vatában arról, hogy a Szabolcsmegye területén működő rendes tanitók közős óhaja, egy oly intézmény létesítése, melyben a sokféle jellegű elemi iskolánál működő tanitók az iskolán kívül egy közös, minden tanítót érdeklő cél megvalósítására egyesüljenek, vagyis szerveztes­sék a szabolcsi tanitók összesége által egy oly intézmény, hol a tanitó a tanítóval nem csak gyűlések alkalmával, de mindenkor, mikor ideje és alkalma van, érintkezhessék. Ennek megvatósitását .Szabolcsvármegyei Tanitók Otthona" cimén szervezendő intézmény keretén belül véljük. — A cél körvonalozására és az Otthon létesítéséhez szükségesek előké­szítésére bizottságot alakítottunk. Az előkészítő bizottság megbízásából és nevében az Otthont a következőkben ismertetem. Célja: A tanítókban a kartérsi szeretet ápolása, fejlesztése. Szakismeretek és az álta­lános műveltséghez tartozó ismeretek nyújtása, illetve annak kibővítése. Gyermektanulmányok gyűjtése, megvitatása és ezzel kapcsolatban az elemi iskola nevelési módozatainak fejlesztése, a lehető legmagasabb fokra való emelése. — Tanulmanyozása Szabolcsvármogye lakóinak úgy szellemi mint erkölcsi tekintetben. A felfedezett bajok és hibák megszüntetésére, illetve elhárí­tására illetékes helyen való lepések megtétele. Tanítóknak nemes szórakozás nyújtása. Tanyai és vidéki tanítóknak a székhelyen Otthon létesítése. Tanítóknak különösen nyomasztó családi körülmények által okozott rendkívüli kiadások pótlására, munkaképtelen, ezek özve­gyei és árváinak, rendes tagok gyermekeinek magasabb kiképeztetésére és a véletlen sors csapások által sújtott tagok támogatására nyuj tott segélyzés. — Az elhunyt rendes tagok temetési költségeinek fedezéséhez való járulás. — Az Otthon azon tagjainak, kik legalább 10 évig rendes tagok voltak, nyugdíjaztatásuk esetén az Otthon anyagi erejéhez, körülményeihez képest évi lakbér-segély nyújtása. Általában az Otthon emberbaráti célból alakul. Céljainak keresztül vitelére bizottságot szervez. Dalkört, zenekart alakit. Szakkönyvtárt létesít. Nyilvános előadásokat, estélyeket, vigal­makat rendez. Tanitók számára tanulmányi kirándulásokat szervez, alkalmi összejöveteleket tart. A célból tehát világosan kitűnik, hogy a tanítókat érintő ügyek napirendben tartatnak. Azoknak pedig kik a tanüói hivatás mezején lelkesedve munkálkodnak, életre való eszméik, terveik hirdetésére, megvalósítására, az Otthon kebeleben minden nap tér nyílik. Másrészt pe­dig mindazt a sokirányú készségét, melyeknek alapját a tanítóképző intezetekben bennünk annyi szeretettel megvetették, ne hagyjuk a szó szoros értelmében elveszni, hanem a köz- és magunk javára, nemesítésére fejlesszük tovább, értékesítsük! Végül az Otthon tagjai közül a méltatlanul támadottak védelmet, a sorstól sújtottak segítséget, az elhagyatottak gyámolitást találnak önzetlenül. Ezeken kívül kitűnik a célból az is, hogy a tanitók minden ügyét nemesen szolgáló Otthon nagyrészt a közjavara van tervezve. Hivatva van arra, hogy a sokféle jellegű iskolánál mű­ködő tanítókat érzésben, gondolkozásban közös irány felé terelje, szívben és lélekben össze­forassza, s igy alkalmassá tegye minden tagját magasztos céljainak megvalósítására. Az Otthon kebelében a gyermeknevelés fejlesztésére, a gyermek tanulmányozás, — védelem, ügyének felkarolására, a gyermek szeretet altalánossá tételével nevelésügyi, gyermektanulmányi, vé­delmi bizottságot alakítunk. E bizottságok időn­ként működési körükben felolvasó, értekező ülé eket, szülői értekezleteket tartanak s itt a gyermeki élet jelenségei iránt a figyelmet fel­keltik. Szoros összeköttetést tartanak fenn a Pártfogó egyesülettel, azt céljainak meg valósí­tásában, törekvéseiben támogatják. A népnevelés ügyének előbb vitelére nép­rajzi és gazdasági osztályt szervezünk. Ez osz­tályok összeköttetést tartanak fenn a népügyeit szolgáló intézményekkel, azokat céljaik, terveik keresztülvitelében segítik. — Hagyományos népszokásainkat, különösen azokat, melyek a népet szülőföldjéhez kötik, a feledéstől megóvjak, felújítják. Népies, ismeretterjesztő felolvasásokat, előadásokat rendeznek. Módot keresnek a káros befolyások kiküszöbölésére. — Isten, ha/a és emberszeretet öntudatossá tételére nevelik az ifjúságot népet. Tehát az alakítandó Otthon nemcsak a tanitók közös érdekeinek kielégítésére alakuló szövetkezet lesz, hanem igen is a gyermeknevelés, népnevelés nehéz, de magasztos feladatait lesz hivatva előbbre vinni! Mindezek megvalósítását csak ugy érhetjük el, ha egymással gyakran érintkezve, egymásnak a nehézségek legyőzésében segítve, egymástól a küzdésre napról-napra uj erőt nyerünk. S ha kinek-kinek a keblében a nemes ügyek iránt szunnyadó, pislogó lángot, mely mellett egyedül az ember borzong, fázik, ez intézményben összehozzuk; én hiszem hogy mindnyájan fel­melegszünk mellette, sőt a lelkesedésnek oly tüzét gyujthatjuk, melytől még a kételkedő lelkek is szikrát kapnak. Jöjjünk hát mindannyian s legyünk ez ügynek odaadó munkásaivá ! Ne riasszon vissza a kis hitüség, ne térjünk napi * rendre e fölött a szokásos tanitói közmondással: kár is bele fogni, hisz minden megválósithatlan! A thermopylaei hősök háromszázan egy millió ellenséggel száltak szembe s ha nyomorult Ephyaltesök nincs, megmentik a hont. Mi Sza­bolcsvármegyében közel 600-an vagyunk s ne­künk csak a magunk gyarló kislelküsége ellen kell védelmeznünk az eszme testet öltését ! Csak ne sajnáljunk egy kis fáradtságot, csekélyke áldozatot hozni az ügy érdekében, akkor ma­gunk, vármegyénk, édes hazánk számára ki­számithatlan erkölcsi tőkét képviselő intézményt hozhatunk életre. Legyünk hát ez ügy lelkes, hű katonáivá í Én s velem együtt már sokan hisszük, bízunk, hogy a közel jövőben minden szabolcsi tanitó boldogságára, büszkeségére a székhelyen egy modernül berendezett épületünk lesz e felirattal „Szabolcsvárraegyei Tanitók Otthona* s ez mindennél ékesebb záloga lesz annak, hogy a szabolcsi tanitók a szóban „tanitó"összeforrtak ! Király Imre. Tavaszi idényre a legújabb a már megérkeztek. Szőrme áruk az idény előrehaladottságánál 1M ( fogva mélyen Jeszálli­legnagyobb választékban tott árban kaphatok női ruhadíszek Kohn Ignátz nöi-, férfi- divat és rövidáru üzletében Telefon 129. 653-27-52.

Next

/
Oldalképek
Tartalom