Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-03-31 / 13. szám

12-ik szára. N Y I R V I D É K 1912. március 24. 31 kellemes és örömteljes percet szereztetek, kövessétek fiatal kartársatokat, építsetek tavább azon a szabadság talaján, amelyet a mi dicső elődeink verejtéke szerzett; építsetek tovább azon a magyar alapon, amelyet a ti tiszteletreméltó elődeitek megkezdtek, ápoljátok, terjesszétek, nemcsak az iskolában, hanem a családokban is azt a nyelvet, amely a mi Hazánk nyelve, amelynek a neve magyar! Ti meg fiatal gazdák: Szmolárok, Tomasovszkiak, Garajok, Márföldiek, Kovácsok, Nádasiak, Nagyok, Pauloszok, meg mindannyian kedves fiaim, akik már is jó magyarok vagytok, siessetek tanítóitoknak e magasztos, de nehéz munkájokban segítségül lenni. Cáfoljátok meg azt, amit felőlünk egyesek és egyes lapok hirdetnek. Mossátok le azt a gyalázatot, mit apáitokra kentek a századok. Panlusz Márton. &z egyhuzamban való tanítás. Ha bemegyünk az iskolákba, azt tapasztaljuk, hogy az egyikben a tanitás egyhuzamban folyik, a másikban megszakítva, a harmadikban e kettő évszakonként váltakozik. Az egyhuzamban való tanításnál is a főváros volt a vezető s a kolozsvári tanitók kezdték a vitát a Néptanítók Lapjában. Ezen vitában ugy a kisebb, mint a tekintélyesebb tantestületek, igy tehát a nyíregyháziak is képviseltették magukat s kiindulva Herder ezen szavainak igazságából, hogy más törvények kellenek Athénben, mások Párisban, az egyhuzamban való tanitás elleti érveltek. Nincs érv és ellenérv, melyet mellette, illetve ellene fel nem hoztak volna a vitatkozók. A tanitók ellenállása dacára is utat tör hazánkban az egyhuzamban való tanitás ; mert ez a változott társadalmi élet kényszere. A nyomorgó tömeg segítségül hivja a gyermeket, mihelyt hasznát veheti. A hivatalok, a középiskolák változtatott munkaideje változtatta meg a családok eddigi házi rendjét, mely kényszeritőleg hatott a népiskolára, az egyhuzamban való tanitás behozatalára. A behozatalkor az idegenkedések, kételyek és aggodalmak itt is mint a fonomimikánál meg voltak, (elenyészőleg még mai napig is meg vannak s itt-ott megnyilvánulnak) melyek azonban a tanítóság felelősségének érzete, hivatásának tudata, e kettős garancia s az elért eredmény által szétoszoltak s igy az idegenkedőt az uj rendszerrel megbarátkoztatták. Az egyhuzamban való tanitás nem jelent kényelmet a tanítóra, mert az óraszám egy és ugyanaz hetenként; hanem kettőzött szorgalmat, fokozott munkaerőt és erős pedagógiai érzéket kiván. Az egyhuzamban való tanitás sem lesz örök; hanem mint minden, ugy ez is csak átmenet egy jobb, egy tökéletesebbhez, mely mint ilyen, ismét ellensége, legyőzője lesz az előbbi jónak; mert jobb még a jónak is ellensége. Ilyen jobb lesz az iskolaváros, hol a gyermek a társadalmi élettől izolálva, teljesen a tanitó gondjaira lesz bízva, hol majdan mindent cselekvéssel tanít a tanitó, igy tehát a vallást is nem dogmatikus tanítással fogják ápolni, hanem cselekvéssel és érzülettel. Addig pedig, mig ezt a jobbat meghozza az idő, a család és a társadalom követelte uton kell haladnia az iskolának, hogy a jó összhang és a kapocs meglegyen, melyre az adott viszonyok és körülmények között szükség van. Pörösködo Magyarország. 424,631 bünügy, — 432,990 soinmásiigy — 360,058 végrehajtás. Jurista-nép volnánk s ha semmihez sem értünk, de a joghoz aztán istenigazában értünk. Emialt pörösködik annyit a magyar.. Ez volt a régi okoskodás. Ma már aztán íudjuk, ho?y álcázni kellett az emberek előtt. Ami jót a természet lelkedbe plántált, eltompult: az ut sikos volt s te megindultál rajta, hogy annyi fájdalom s erőtlen ellenállás után az elbukás uj kínjait ismerd meg. Az elválástól visszatartottak az anyagiak, a jövő küzdelmétől való félelem s a gondok közepett eljött a férfi, akit megszereitél. Az igazi szerelem bontogatta előtted szárnyát és elutasítottad a férfit: tisztességes asszony maradtál, nem velhet szemedre semmit a rágalom; csupán meggyülölted az uradat és végre megölted, meggyilkoltad! Beteg lett az urad, veszélyes nagy beteg. Örömtűz égett szemeidben, hogy nem szennyezed be kezedet vérével, mert a kisértő percekben a pokol minden kínjával szembeszálltál volna. . . Mikor szenvedtél szántalak, mikor sülyedni kezdett lelkiismereted, megborzadtam, mikor elkövetted a bünt, megvetettelek, válságos betegségében elhanyagoltad az uradat azzal a nyíltan be nem vallott gondolattal, hogy igy a végzet megszabadít tőle. És megszabadított! — Lili — tördelte a szót özv. Fábriné: bennetek, unokáimban hittem öregségem derült napjait feltalálni és visszavonást látok köztetek. Együtt neveltelek fel. . . szeretetet vetettem és gyűlöletet arattam. Kegyetlen vagy, elvakult, szörnyű váddal illetted unokanővéredet. — De Lili folytatta : — Gyermeked születése nem hozott békét lelkedbe. A fiatalság tüze keringett ereidben és követelte jussát: szeretni akartál, azé a férfié lenni, ki számodra a boldogságot nyújtotta volna és — késő volt! Bűnöd árnyéka kisért mindenütt; belopózkodott csókjaid mámorába, gyermeked gügyögésébe, éjszakáid sötétségébe és iitózattal töltött el uj házasságod közelsége, nem volt erőd feleségül menni hozzá, kísérteteket láttál. . . szeretője lettél! Féltett, imádott gyermeked ugy mult el mint az árnyék: elment apjához, itt hagyott bűnödnek súlyával a jóvátehetés reménye nélkül. Mi lett belőled, mit remélhetsz még ? Meg van tépve életed, kifosztva lelked. Hiába nyújtanád karod a boldogság után, törött fény az már, puszta világ. Nem akarom a lelkiharcot átszenvedni, nem akarok a tiédhez hasonló boldogságot felépíteni jövőmben. Nem akarok gyönge lenni, lejtőre jutni, elmerülni. Előttem játszódott le életed tragédiája, melybe beleveszett az én lelkemnek is a fele. . . Nem akarom, — ismételte Lili és ez a válaszom Török Gábornak is. . . A lámpát meggyújtották; Lili átment a másik szobába, Mariska fuldoklón zokogott a csendben és özv. Fábriné csüggedten hajtotta le fejét. Az előszoba ajtaja csikorgott és a csendesség közepett belépett Török Gábor. . . Dr. lllyefaltiné, flác

z Vilma. nagy szegénységünk, gazdasági életünk fejlődésének eddigi lassúsága, tőkeszegénységünk miatt kell annyit pörlekedni s a sok pör miatt aztán — tapasztalatból — megtanuljuk a magunk bőrén a jogot. Annyi bizonyos, hogy Magyarország 385 járásbírósága, 67 tőrvényszéke, 11 királyi tablája alig győzi a sok munkát, restanciák vannak, lassan, nyikorogva döcög Justicia szekere.... Mikor a magyar pörlekedés statisztikájából adunk néhány érdekes szemelvényt, nem a táblabírók jogászkodó, filikus magyar vonását akarjuk kidomborítani. Mi a számok elszomorító nagyságában mást látunk; az ország szegénységét, a tőkeszétosztódottság aránytalanságát. S ez a szempont bizonyára helyesebb, mint az, amely a pörlekedéit a nemzet jogászi hajlamaival magyarázza. Egy kicsit nehéz az érvényesülés, egy kicsit bajos kenyérhez jutni, egy kicsit kevés a munka-alkalom, a megelhetés lehetősége, az alkoholizmus a kelletténél is erősebb, tehát 387,867 vétséget, bűnügyet kell a járásbíróságoknak minden évben letárgyalni. Mivel aztán jellemképző, jó iskoláink nincsenek, mivel a gyermek sokszor vad, kulturátlan környezetben nő fel, mivel az életkörülmények eleg gyakran nagyon súlyosak, azért kell a törvényszékeknek — 36,764 komolyabb jellegű büntetőpörben ítéletet hozni. Gazdasági életünk most van fejlődőben, a vállalkozási szellem most kezd fellendülni, ezzel kapcsolatos a sok ideális alapítás, a sok inszolid üzletvitel, tehát — ugy-e, milyen könnyen jön a konklúzió — 2591 csődöt kellett elrendelni. És mert mindenki, vagy legalább legtöbb kis exisztencia szép Magyarországon nem a a fizetéséből vagy jövedelméből él, mivel pedig adósságot csinálni könnyű, adósságot űzetni nehéz, tehát csak megint nagyon természetes, hogy 432,990 sommás ügy közül 360,058 végrehajtással végződött. Ennyiszer perdült me^ a dob az adós fizess'. elv alapján. Mivel pedig mi uri gavallér nép is volnánk, tehát váltókat irunk és zsiráltatunk nyakra-főre, minek folytán pontosan 96,983 esetben kellett váltókat perelni. Ugy mellesleg megjegyezve, ez nem is olyan sok, mert hisz ötszázezer váltó került forgalomba minden esztendőben. S hogy a társadalmi életünket is feszegetik egyre-másra, ellenállhatatlanul ostromolják a gazdasági erők, mivel a férfi és nő együttélésének mai alapja sem nagyon egészséges, azt az mutatja, hogy 38,283 válópör közül 8485 végződött a házasság felbontásával. Igaz, hogy a házassági porokét legnagyobbrészt városokban indítják meg. De ez nem azt mutatja, hogy a falu erkölcsösebb, hanem csak azt, hogy ott már házasságot sem kötnek.... Ebből azonban ne tessék arra következtetni, hogy csak a törvényszékeknek, járásbíróságoknak van dolguk. Nem. A jogkereső közönség — igy hivják szaknyelven a pörlekedőket — felebbez. Igy aztán az Ítélőtáblákra mintegy 617,000 pör kerül. Hogy mennyi bélyegbe, munkába kerülnek ezek a pörők, hogy hány felesleges közülük, hány hiábavaló, arról nem csináltak statisztikát. A budapesti kamarajáték. E hó 24-én és 25-én a budapesti kamarajáték társasága kereste fel városunkat, hogy egy kis különlegességgel gyönyörködtesse publikumunkat. Mert különlegesség az-, amit a kicsi, de bámulatosan fegyelmezett, és még jobban csodálható ambitióval dolgozó társaság nyújt. A legmodernebb, a legújabb, még nem mindenütt ismert és népszerűvé még nem vált írók alkotásait mutatja be a színpadon. Különlegességük az is, hogy önmaguknak játszanak. A mint szerepeiket átélik, átérzik. Ha tehát érzésük vagy a situatio szerintük hosszabb — nyugtalan pausát követel, — ők megjátszák ezt a szótlan szünetet, még ha kinosan nyomasztó is a nézőre. Ninon de V Enclos cimet viselte az első darabjuk. A 17-ik század milieu-jében játszik a jelenet, a világfi abbé estélyén. Korhű viselet és viselkedés közben tudjuk meg, hogy Ninonnak 18 évvel ezelőtt elhagrvott fia — szerelmes Á legfinomabb francsia és amerikai Friedmann Sándornál. cipő újdonságok kaphatók NyíFegyhászáLn. 312 &2 44