Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-03-10 / 10. szám

12-ik szára. N Y I R V I D É K 1912. március 24. 3 Nagyméltósága Miniszter Ur! Kegyelmes Urunk! Megvalljuk a szégyen pirja borítja arcun­kat, amikor e sorokat leírjuk. Ám az a kérdés, amelynek eldöntése a Nagyméltósagod kezében van letéve, oly messze­ható s horderejében olyannyira fontos, hogy nem mehetünk el mellette se léhán, se közö­nyösen, hanem az ügy érdekében, erkölcsi kö­telességünk, hogy a maga igaz voltában tárjuk fel Nagyméltóságod előtt mindazt, amikből, mint apró mozaikból, a helyzet képe össze­tevődik. Bárminő nagyok legyenek is tehát egyéb­ként Hajdudorognak a múltban szerzett érde­mei, arra, hogy pöspöki székhely lehessen, szerény véleményünk szerint abszolúte alkal­matlan s nem járunk messze a valóságtól, ha azt állítjuk, hogy ugyanez a nézete nem csak majdnem az egész gör. kath. intelligentiá­nak, hanem az egyházközségek többségének is. És ha ennek dacára mégis, látjuk azt a szivós kitartást, amelylyel a püspöki székkelyt Hajdudorog magának követeli, akaratlanul is egy olyan pénzemberre gondolunk, aki a fölál­lítandó magyar gör. kath. püspökség testéből akarja kivágni azt a bizonyos, egy font hust, amelyre rideg önzéssel, némi pénzt és lelkese­dést kölcsönzött . . . A kérdés tehát az ; hol állítandó hát fel mégis az uj magyar gör. kath. püspökség? Ha objective mérlegeljük a viszonyokat, erre a kétségtelenül nagy megtiszteltetésre — tekintve, hogy a székesfőváros teljesen ki esik az alakítandó egyházmegye középpontjából s hogy a püspökség fölállításának és föntartásá­nak anyagi feltételei itt sokkal nagyobb nehéz­ségbe ütközik, komolyan csakis két város tarthat számot: Debreczen és Nyíregyháza. Kétségtelen s épen azért bővebb indoko­lásra nem szorul, hogy e két város közül Deb­recen az, amelyik leginkább egyesíti magában azokat a kulturfeltételeket, amelyek a jövendő magyar gör. kath. püspökségnek úgyszólván élet elemei. Azonban bármilyen nyomós érvek harcol­janak is Debreczen mellett, meg van az az óriási hátránya, hogy Debreczen szab. kir. város, amiként arról illetékes helyről értesül­lünk, semmi nemű áldozatra nem haj­landó ; enélkül pedig a telkek hihetetlen drá­gasága miatt a püspökség felállítása e helyütt leküzdhetlen akadályokba ütközik, ugy, hogy éppen ez okból maga a debreceni gör kath. egyház vezetősége is abban hagyott minden további lépést s az ügy érdekében önzetlen testvéri szeretettel a nyíregyházai egyházközség mozgalmához csatlakozott. Debreczen tehát a számításból kiesik. Nézzük már most, minő eredményhez ve­zet a viszonyok objektív mérlegelése Nyíregy­háza r. t. városát illetően. Ha Nyíregyháza városa anyagi és kulturális téren még nem érte el azt a magaslatot, amit Debreczen szab. kir. város mutat, annyi mégis bizonyos, hogy Hajdudoroghoz viszonyítva, ennél hasonlíthatatlanul haladottabb kulturfokon áll. Mint megyeszékhely egyben középpontja Szabolcsvármegye egész társadalmi életének. Van törvényszéke. Járásbírósága. Pénzügyigaz­gatósága. Adóhivatala, kir. államépítészeti hiva­tala stb. Szóval ittösszpontosulnak a főbb állami és közigazgatási hivatalok. Van nyolc osztályú gymnasiuma s figyelemmel arra, hogy ez az intézet túlzsúfoltsága miatt éppen hogy meg tud felelni a kivánatmaknak. a viszonyok már is egy másik középiskola föl állítását teszik pa­rancsolóan szükségessé. Van polgári fiu- és leányiskolája. Felső­leányiskolája. Női-ipariskolája. Á felsőbb keres­kedelmi iskola felállításától mondhatni már csak pár hónap zárja el. Van muzeuma. A kultúr­palota fölépítése csak időkérdése. Vannak mű­vészeti s irodalmi egyesületei s büszkén mond­hatjuk, hogy például a Bessenyei Kör előadásai messze földön hiresek. Közgazdasági viszonyai fejlettek. Pénzügyi viszonyai rendezettek. Van­nak szép rendezett sétányai. Erdeje. Közterei. Van fürdője. Villamos helyi vasútja. Villany­világítása. Pályaudvarában pedig a szélrózsa minden irányában (hétfelöl) futnak össze a vonatok. Szóval már külsőképe is élénk, lüktető tár­sadalmi és gazdasági élete is egy igazi s foly­tonosan iejlődö kulturváros képét nyújtja, amely mint ilyen, kétségtelenül méltó keret a fölállí­tandó m. gör. kath. püspükség részére. Ez azonban az éremnek az egyik oldala. Nem kevésbé fontos a másik. Ha csak egy pillantást vetünk a fölállí­tandó püspökség területi beosztására, a legelső, ami a szemünkbe ötlik, hogy a gör. kath. ma­gyarság zöme, mintegy 40 egyházközség, Nyíregy­háza körül terül el s hogy ezek az egyház­községek vasutjaikkal, mint központba, egye­nesen Nyíregyháza felé gravitálnak. Letagadhatatlan tény az is, Nyíregyháza város nemcsak ezeknek, hanem az uj egyház­megyéhez csatolandó összes, tehát mind a száz egynázközségnek is geográfiai fekvésénél fogva középpontja s hogy ezek az egyházközségek a szélrózsa minden irányából elsőrendű vasúti vonalakkal vannak Nyíregyházával összekötve ugy, hogy nem volna egyetlen egy egyházköz­sége sem Budapestet, Makót és még vagy két­három egyházközséget kivéve — ahonnan oda­vissza egy nap alatt meg ne volna tehető az ut. Hogy pedig ez mit jelent az egyházmegyei kormányzat, másrészt a lelkészkedő papság szempontjából, azt ugy hisszük, nem szükséges bővebben indokolnunk. Sokkal fontosabb mindezeknél az a speciális helyzet, amelyben a nyiregyházi gör. kath. egy­házközség van s amely helyzet — szerény véle­ményünk szerint — a székhely elhelyezésének kérdésében úgyszólván döntö fontosságú. Nagyméltóságú Miniszter Ur ! Kegyelmes Urunk! A több mint 4200 hívőt számláló nyíregy­házai gör. kath. egyházközség ezelőtt 5 évvel 50,000 korona költséggel egy nagy, díszes s a kor igényeinek minden tekintetben megfelelő elemi iskolát építtetett, nagy anyagi áldozatok árán a 150,000 koronára értékelt papi és kán­tori telken 300,000 korona bekerülési költséggel egy nagy, díszes, egyemeletes s minden izében modern kiállítású bérpalotát építtetett, amely épület önönmagát amortizálja. Hogy milyen értékű ez az építkezés, elég ha arra utalunk, hogy 54 szobájában a püspöki rezidencia, a püspöki iroda és hat kanonoki lakás minden nagyobb nehézség nélkül a leg­kényesebben elhelyezhető. Szóval, miután nagy két tornyos, díszes temploma a kívánalmaknak egyelőre még szin­tén megfelel, csakis a központi szeminárium és tanitóképzöintézet az, amely meg hiányzik. Már most: nem tudjuk ugyan, hogy minő eredmenynyel fognak végződni azok a tárgya­lások, amit Nagyméltóságod Nyíregyháza város e célból kiküldött megbizottaival folytatni kegyes lesz, — annyit azonban tudunk, hogy az az anyagi áldozat, amit Nyíregyháza város a ma­gyar gör. kath. püspökség székhelyének ellené­ben készpénzben meghozni hajlandó, körülbelül ugyan azt az összeget teszi ki, mint amennyivel az egyház a bérpalotára adós. Ugy, hogy körül­belül 400,000 koronát tesz ki az az érték, amit város és egyház tisztán nemes felbuzdulásból az uj magyar püspökség céljaira áldozni kész. Nagyméltóságú Miniszter Ur! Kegyelmes Urunk! Ezek főbb vonásokban azok az indokok, amelyek mozgalmunkat kiváltották és írányítják. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy föllépésünket a legtisztább közérdek vezeti s mi sem áll távolabb tőlünk, mint a kapzsi irigység, vagy épen a testvérietlen s oknélkül való vádaskodás. Lehet, hogy itt-ott talán az elevenbe vág­tunk. Hogy a kritikánk talán kissé erősebb. Azonban ennek sem mi vagyunk az okai, ha­nem a tények. Azok a tények — Kegyelmes Urunk! amelyeknek a vasnál erősebb a logikájuk s amely logika nem üres, tartalom nélkül való szólamokban, hanem önmagában hordja termé­szetes kifejlődésének irányát és erejét... Ugyanazért azzal az alázatos kérelemmel járulunk Nagyméltóságod kegyes színe elé: Méltóztassék jelen előterjesztésünket bölcs megfontolás tárgyává tenni, annak érdemében Nyíregyháza város tanácsával a tárgyalásokat fölvenni s annak utána ő Császári és Apostoli Királyi Felsége előtt az uj m. gör. hath. püs­pökség székhelyéül Nyíregyháza városát leg­kegyesebben javaslatba hozni. Vagyunk Nagyméltóságodnak alázatos szolgái: gör. kath. egyházközségek. Megmozdult a társadalom. Radu Demeter nagyváradi g. k. román püs­pöknek a magyar g. kath. püspökség felállítása ellen folytatott s Rómáig vezetett akna mun­kája megmozdította vármegyénk és Nyíregyháza város társadalmát. A fővárosi lapok erről szóló híradásai nyo­mán azonnal hatalmas mozgalom indult meg, a nemzetiségi érzelmű g. kath. püspökök haza­fiatlan munkájának ellensúlyozására s a római pápához intézett tiltakozó táviratban adott ki­fejezést a közönség, testületek s egyesek is e hazaellenes terv megvalósítása ellen. A vármegye közönsége nevében a pápá­hoz intézett távirat a következő: A 40,000 lakost számláló Nyíregyháza város polgárai megütközéssel értesültünk arról, hogy román ajkú holitársaink szűkkeblű állást foglaltak el a felálitandó g. k. magyar püspök­ség engedélyezése ellen. Mély hódotattal kérjük Szentségedet, hogy kegyes elhatározásához ra­gaszkodna, az uj püspökség mielőbbi felállí­tását, mi hivők lelki szükségletének kielégítése végett szentesetini kegyeskedjék. Külön táviratban fordultak a pápa őszent­ségéhez még az ipartestület, iparos olvasókör, kereskedők és gazdák köre, Szabolcsvármegyeí tűzoltó szövetség, Kaszinó, polgári olvasó egylet, Cement- és mükőárúgyár r.-t. A város nevében a következő távirat ment a pápához: X. Pius Pápa Öszentségének Róma. Szentséges Atyai Nyíregyháza város 40,000 lakossága, közöt­tük a magyar ajkú görög kathoiikus püspökség felállítását epedve váró görög kathoiikus egyház ezrei képviseletében esedezve kérjük Szentsé­gedet, hogy egyes illetéktelen és hazafiatlan körök részéről a magyar püspökség felállítása ellen Szentséged elé terjesztett kérelmektől el­tekintve, — a magyar ajkú görög kathoiikus püspökség felállítását engedélyezni s ezáltal a magyar görög katholikusoknak évtizedek óta hön óhajtott törekvését megvalósítani kegyes­kedjék. Nyíregyháza város közönsége nevében : Bogár Lajos h. polgármester. A város nagyközönsége körében most foly­nak a több százra menő aláírások a pápához menesztendő sürgönyhöz. A távirat, — melyet a mai nap folyamán küldenek el — a következő: Nyíregyháza, 1912. márc. 6. X. Pius Pápa Öszentségének Róma. Szentséges Atya! Szabolcsvármegye közönsége felháborodás­sal értesült nem illetékes tényezőknek ama aknamunkájáról, amely egy magyar ajkú g. k. püspökség felállításának nemes elhatározását Szentségednél meghiúsítani kivánja. Százezrek forró vágya és lelki szükséglete ennek a püs­pökségnek a szervezése. Alázattal és ragasz­kodással kérjük Szentségedet, hogy kegyes és lelkünkbe mély tiszteletet ébresztett elhatáro­zásához képest a román ajkú polgárok semmi­vel sem indokolt, de egész hazánkban mély elkeseredést keltő kérelmét elutasítani s az uj g. kath. püspökség mielőbbi felállításához leg­kegyelmesebb hozzájárulását megadni méltóz­tassék. Tavaszi idényre a legújabb női ruhadíszek a legnagyobb választékban már megérkeztek. Szőrme áruk az idény előrehaladottságánál fog*a mélyen leszállí­tott árban kaphatok Kolin Ignátz nöi-, férfi- divat és rövidáru üzletében Telefon 129. 653-23 00

Next

/
Oldalképek
Tartalom