Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-03-03 / 9. szám

10-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. március 10. 3 tettet adtak elő, mindnyájunk nagy lelki gyö­nyörűségére. 8. Igaz-e, hogy Szikszai András, a dadai felsőjárás népnevelési egyesületének sok év óta elnöke s e minőségében ugy a tanitó urak, mint a nevelésügy érdekében, igazi hatásos és buzgó munkásságot fejt ki. Folytathatnám még tovább is a kérdéseket azon benső viszony jellemzésére, mely a Szik­szai András lelkét, a népneveléssel s ennek kép­viselőivel szinte egygyé forrasztotta. De legyen elég ennyi. A tantestület ifjabb tagjai, mióta Ibrány­ban élnek, az azóta tapasztaltak nyomán felel­hetnek, de az igazgató tanitó ur, gyermeksége óta ismeri a viszonyokat s tanúságot tehet társai előtt is. Én felkérem tehát Önöket, mint régi bi­zalmas munkatársuk, feleljenek tiszta meggyő­ződésük szerint, igazak-e a feltett kérdésekben foglalt dolgok, vagy nem igazak ? Szives tisztelettel Andrássy Kálmán A Bessenyeikor estéje, Nagy és nemes élvezetben volt része váro­sunk és vármegyénk műértő közönségének a Bessenyei-Kör február 27-iki müvészestéjén, melyet Beregi Oszkár, Gontareuk Nadina és Dienzl Oszkár közreműködésével rendezett a Kör vezetősége. A tartalmas programm s az előadó müvének egyénisége csak fokozására szolgált annak a külsőleg is igen jelentékeny sikernek, mely a közönség érdeklődésében s rég nem látott felvonulásában nyilvánult. Az est javarészében a világirodalom szá­mos kiváló költői alkotásaval találkoztunk európai hirü művészünk jellemző előadásában, jBeregi valóban nagy gonddal es helyes érzék­kel állította össze gazdag műsorát s kezdettül végig egy pillanatra sem lankadó hévvel inter­pretálta kiválasztott darabjait. A népköltészet egyszerűbb termékeitől a modern irók legrafti­náltabb érzelemvilágaig, Homérosztól Kiss Józsefig rendkívül változatos skáláját mutatta be ragyogó művészetének, mely némi modoros­sága s túlzásai mellett is élvezetes és gyönyör­ködtető volt. Ha a sikert a tetszés mértekével mérjük, a Karinthy Frigyes Dudolója emelkedett a legmagasabbra, mert ennek végeztével szűnni nem akaró taps jutalmazta a művészt; viszont Danteból kevesebb jobb lett volna, mert a hosszú szemelvény előadasa a közönséget mintha egy kissé kifárasztotta volna. Az iro­dalom fejlődésének fonalán végigvezető ilyen előadás már csak azért is igen kívánatos, mert tanulságaival is erősen hat a nagyközönségre. Gontarouk Nadina orosz operaénekesnő kiváló énekművészeiével és kedves megjelené­sével szintén állandóan lekötötte a közönség figyelmét. Programmjában mindenki talált ma­ganak olyat, ami a lelkében viszhangot keltett, amit megértett, ami gyönyörködtette. Kellemes szoprán hangja tisztán csengett. Bár kresendói és dekresendói kissé markánsak voltak, hangja mindamellett szepen idomult a lirai és drámai resztetek kifejezésében. Ritmus­érzéke fölötte fejlettnek bizonyult, játszva győzte le a ritmikai nehézségeket. Első szám ének Rimsky-Korzakov „A naphoz* című áriá­jának előadása közben mintha egy kis lámpa­lázzal küzdött volna a művésznő, ami azonban csakhamar elmúlt s a második számban már teljes mértékben ragyogtatta művészetét. Szinte gyermekkori emlékeket idéztek fel, a harmadik és utolsó számok Arditi ,A csók" (Ilbicció) című olasz és Strauss „Tavaszi hangok" cimü német dalok. Mind a ket dal közismert és mégis mily szívesen hallgattuk a művésznőtől. Oly finoman kidolgozott előadásban tárta azo­kat a közönség elé, hogy aki a dalokat ismerte, bizonyára igen sok uj, előtte eddig ismeretlen szépségeket fedezett fel azokban. A művésznő programmjának fénypontja, Verdi „La Travi­ata" cimü operájának nagy áriája volt. Ezen ária előadasa közben vérbeli operaénekesnőre ismertünk a művésznőben. Temperamentumos éneklésmodora az olasz iskola hatására emlé­keztet s a művésznő valószínűleg sok időt tölt­hetett „bella Italia" dalos népe között. Az egyes énekszamok kíséretet Dienzl Osz­kár látta el az ő pontos és diszkrét zongora játékaval. X-Y. TANÜGY. Ismeretterjesztő előadásokat Szabolcs vár­megyében az anarcsi, apagyi, feketehalomi, gégenyi, ibrányi, lorántházai, mándoki, nyír­bátori, nyírmadai, ófehértói, paszabi, tiszadadai, tiszaladányi, tiszaszentmártoni, nyirtassi és nap kori iskolák tanítói tartanak. Eíen előadások az Országos Szabadoktatási Tanácsnak szabály­szerűen be vannak jelentve és tiszteletdíjra való ajánlásra elő vannak jegyezve. A kisvárdai Kovács Samu-fele magán polgári leányiskolának a nyilvánossági jogot az 1911—12-ik tanévre megadta. Daloskönyv az óvónőknek. A vallás- és k özokt. min iszter a kir. tanfelügyelőség utján a 8 szabolcsmegyei allami óvónőnek megküldötte Grillne Wotilfarth Anna % Dalok és daloskörjáté­kok a kicsinyek számára" c. vaskos könyvet. A könyv telistele van bájos dalocskákkal, amiknek pedig az óvónők eddig meglehetősen szűkében voltak. • Egy tanitó ünneplése. A tiszaeszlári róm. kat. hivek abból az alkalombol, hogy Bóta Kai­mán tanítójuk március 19-én tölti be tiszaesz­lári tanitói működésének harmincadik esztende­jét, nagy ünnepségre készülnek. Az ünnepseget Viezer József r. k. lelkész, iskolaszéki elnök ké­szíti elő. Miniszteri köszönet. A vallás és közokt. miniszter Reisman Jenő tornyospálcai földbir­tokosnak, — aki pedagógiai pályatételek jutal­mazására 250 koronát adott a szabolcsvárme­gyei ált Tanítóegyesületnek — köszönetét nyil­vánította. Körlevél. A felsöszabolcsi ref. egyházmegye tanitói és tanitónöihez. A „Magyarországi Tanítóegyesületek Or­szágos Szövetsége" elnökétől részint a f. évben tartandó VII. egyetemes tanitói gyűlés tárgyai­nak megállapítása végett az egy->s tanitói egye­sületek és testületek által adandó javaslat, részint a Tanitók Bankja megvalósítása céljából gyors és halaszthatatlan jelentést, illetve határozatot kér, e végből és meg néhány elnöki előterjesz­tés céljából rendkívüli közgyűlés tartatik f. ev március hó 2 án délelőtt 10 órakor Kisvárdan a ref. leányiskola termében, a ref. templom mellett, melyre a t, tag úrnőket és urakat meg­hi vom. Báka, 1912. február 23. László Gyula elnök. Tárgy: 1. Határozati javaslat e tan. gyűlés tár­gyaira nézve, előadó • Fekete Lajos főjegyző. 2. A „Tanitók Bankja" előadó: Gyüre Péter tanitó. 3. A Tanitók gyógyfürdője előadó: Kovács Ferenc tanitó. 4. Indítványok. Országos érdeklődés a tanitók gyógyfürdője és üdülőtelepe iránt. Megbízható helyről örömmel veszszük hirét, hogy a tanitók alapítás alatt álló társadalmi gyógyfürdője, üdülő és gyermek nyaraló telepe iránt, az egész ország területén nap-nap után igen meleg érdeklődés, általános támogatás nyil­vánul meg. áldás, bőség, gazdaság. Tejjel-mézzel folyó Kanaán ! — Üdv neked Felség! Mondá elérzékenyülve s gazdag császári kollégája keblére borulva. Ne­veddel a hir hozzám elrepült s gyors Mercur hozott fényes csarnokodba. Légy üdvözölve di­cső császár, nagy férfiú. S miután az országot bejárta s császári barátját legőszintébb rokonszenvéről biztositá, tovább n ent s ekkép elmélkedik : — Ez az ország ötször, tiz-zer kisebb, mint az enyém és ötször, tizszer gazdagabb. Lakói megelégedettek és boldogok. Megelegedettebbek és boldogabbak már csak a menyországban lehetnének. Hadd menjenek tehát oda ! . . . Ezzel haza sietvén, azonnal kiadta orszá­gában a parancsot, hogy a hegyekből, a föld gyomrából minden vasércet banyászanak föl s készítsenek belőle nyilakat, dárdákat, csatabár­dokat. A fegyverek elkészülvén, alattvalói sorából az erős, szálas legényeket összeszedeté, a fegy­verforgatásban begyakoroltatá s elnevezé csá­szári seregnek. Azután vásznat hozatott, saját képét ráfesteté s feltüzeté egy rúdra. A legé­nyek közt kábitó italt s csillogó pénzdarabokat osztván ki, igy szólt hozzájuk: — Dicső fiuk ! Derék alattvalóim ! A szom­széd ország ellenséges szándékkal viseltetik irán­tunk s arra készül, hogy országunkat elfoglalja s benneteket alattvalóivá tegyen. Csakhogy én titeket cserébe nem adlak. Fiaim ! az állat is vedi magát. Aper dente, taurus corrm, leo morsu. Azért hívtalak tehát össze titeket, hogy az ellenség szándékát megelőzzük s országunkat, trónusunkat megvédelmezzük. íme itt van a tulajdon császári kepemmel ékesített zászló, mely büszkén leng-lobog a szélben; itt vannak a nyilak, dárdák és csatabárdok, melyek villognak a nap fényében, szemetekből bátorság és el­szántság sugárzik. Harsanjanak meg tehát a har­sonák s rohanjatok hősiesen a szomszéd ország földjére. Égessétek föl, az ellenséget öljétek le, fűzzétek rabszíjra s térjetek meg dicsőn és ba­bérral ! Ha pedig meg kell halnotok, haljatok bátran, értem haltok meg! . . . — Éljen a császár, a császár! Üvölté a feltüzelt csapat. Azzal megindult lóháton és gyalog, nyilakkal és dárdákkal, csatabárdokkal és zászlókkal az „ellenséges" területre. A mit sem sejtő békés lakosságot legyil­kolta, rabszíjra fűzé, a városokat, falvakat fel­égeté. Virágzó mezőket, termő földeket holttes­tek borítottak, füstölgő romok meredeztek elő, vér és könny áztatá a földet, halálhörgés, sa­kálok üvöltése hangzék a helyen, mely a munka és boldogság tanyája volt. De a győztes császár országában diadalt ordítottak s részegek voltak az örömtől. Éne­kelve járták be az országot s a győzelem nagy­szerűségét magasztaltak, mások ékes rigmusokat faragtak a halhatatlan császár világraszóló ér­demeiről. És ezek a szálló enekek, írott versek bejárták lassan az egész Földet s megismerék azokat minden népek. Sic fata tulere! A császárok, akiknek szűk volt a takarójuk, mindnyájan nyújtózkodni kezdtek. Az országok és népek egymásnak rontottak, pusztították, ölték, gyilkolták egymást. Átok, halál, gyász és siralom járt a nyomukban. Midőn az isten tekintetét a Föld felé for­ditá, elszomorodva látta, hogy mi történik oda­lennt. íme, mondá, az ember ahelyett, hogy a Földet szántaná, belé magvakat vetne, gyümöl­csét leszedné s tekintetét felém fordítva, bol­dogan és szabadon élne a természet fényében, egymást gyilkolja, sütögeti nyárson és máglyán, vérét szopja, felfalja. Ember! te rettenetes fene­vad, el foglak pusztítani! És az isten kinyujtá balkezét, hogy benyúl­jon a mindenség gépezetébe s a Földet meg­állítván rohanó útjában, egy szempillantás alatt izzé-porrá zúzza, rettenetes tűzvész által fel­emészsze, gőzzé változtassa. Hanem e pillanatban egy csengő hang ha­tolt a Főidről az isten füleibe: „Uram, irgal­mazz a bűnös Földnek, habár nem érdemli ir­galmadat. Küldd el angyalodat, hogy ostorozza bűneinket és megvilágosítsa elménket!" És az Ur meghallgatá e könyörgést és meg­másitá szándékát. Végzetes balja helyett jobbkezét emelé föl s egy ragyogó csillagot dobott a Földre. A csil­lag egy kunyhóra hullt, hol éppen e percben született egy csecsemő. (Vége köv. ) Tavaszi idényre a legújabb a már megérkeztek. Szőrme árak az idény előrehaladottságánál fogva mélyen leszálli­legnagyobb választékban tott árban kaphatok női ruhadíszek Kohn Ignátz nöi-, férfi- divat és rövideáru üzletében Telefon 129. 653-52-20

Next

/
Oldalképek
Tartalom