Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)
1912-03-03 / 9. szám
10-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. március 10. 3 tettet adtak elő, mindnyájunk nagy lelki gyönyörűségére. 8. Igaz-e, hogy Szikszai András, a dadai felsőjárás népnevelési egyesületének sok év óta elnöke s e minőségében ugy a tanitó urak, mint a nevelésügy érdekében, igazi hatásos és buzgó munkásságot fejt ki. Folytathatnám még tovább is a kérdéseket azon benső viszony jellemzésére, mely a Szikszai András lelkét, a népneveléssel s ennek képviselőivel szinte egygyé forrasztotta. De legyen elég ennyi. A tantestület ifjabb tagjai, mióta Ibrányban élnek, az azóta tapasztaltak nyomán felelhetnek, de az igazgató tanitó ur, gyermeksége óta ismeri a viszonyokat s tanúságot tehet társai előtt is. Én felkérem tehát Önöket, mint régi bizalmas munkatársuk, feleljenek tiszta meggyőződésük szerint, igazak-e a feltett kérdésekben foglalt dolgok, vagy nem igazak ? Szives tisztelettel Andrássy Kálmán A Bessenyeikor estéje, Nagy és nemes élvezetben volt része városunk és vármegyénk műértő közönségének a Bessenyei-Kör február 27-iki müvészestéjén, melyet Beregi Oszkár, Gontareuk Nadina és Dienzl Oszkár közreműködésével rendezett a Kör vezetősége. A tartalmas programm s az előadó müvének egyénisége csak fokozására szolgált annak a külsőleg is igen jelentékeny sikernek, mely a közönség érdeklődésében s rég nem látott felvonulásában nyilvánult. Az est javarészében a világirodalom számos kiváló költői alkotásaval találkoztunk európai hirü művészünk jellemző előadásában, jBeregi valóban nagy gonddal es helyes érzékkel állította össze gazdag műsorát s kezdettül végig egy pillanatra sem lankadó hévvel interpretálta kiválasztott darabjait. A népköltészet egyszerűbb termékeitől a modern irók legraftináltabb érzelemvilágaig, Homérosztól Kiss Józsefig rendkívül változatos skáláját mutatta be ragyogó művészetének, mely némi modorossága s túlzásai mellett is élvezetes és gyönyörködtető volt. Ha a sikert a tetszés mértekével mérjük, a Karinthy Frigyes Dudolója emelkedett a legmagasabbra, mert ennek végeztével szűnni nem akaró taps jutalmazta a művészt; viszont Danteból kevesebb jobb lett volna, mert a hosszú szemelvény előadasa a közönséget mintha egy kissé kifárasztotta volna. Az irodalom fejlődésének fonalán végigvezető ilyen előadás már csak azért is igen kívánatos, mert tanulságaival is erősen hat a nagyközönségre. Gontarouk Nadina orosz operaénekesnő kiváló énekművészeiével és kedves megjelenésével szintén állandóan lekötötte a közönség figyelmét. Programmjában mindenki talált maganak olyat, ami a lelkében viszhangot keltett, amit megértett, ami gyönyörködtette. Kellemes szoprán hangja tisztán csengett. Bár kresendói és dekresendói kissé markánsak voltak, hangja mindamellett szepen idomult a lirai és drámai resztetek kifejezésében. Ritmusérzéke fölötte fejlettnek bizonyult, játszva győzte le a ritmikai nehézségeket. Első szám ének Rimsky-Korzakov „A naphoz* című áriájának előadása közben mintha egy kis lámpalázzal küzdött volna a művésznő, ami azonban csakhamar elmúlt s a második számban már teljes mértékben ragyogtatta művészetét. Szinte gyermekkori emlékeket idéztek fel, a harmadik és utolsó számok Arditi ,A csók" (Ilbicció) című olasz és Strauss „Tavaszi hangok" cimü német dalok. Mind a ket dal közismert és mégis mily szívesen hallgattuk a művésznőtől. Oly finoman kidolgozott előadásban tárta azokat a közönség elé, hogy aki a dalokat ismerte, bizonyára igen sok uj, előtte eddig ismeretlen szépségeket fedezett fel azokban. A művésznő programmjának fénypontja, Verdi „La Traviata" cimü operájának nagy áriája volt. Ezen ária előadasa közben vérbeli operaénekesnőre ismertünk a művésznőben. Temperamentumos éneklésmodora az olasz iskola hatására emlékeztet s a művésznő valószínűleg sok időt tölthetett „bella Italia" dalos népe között. Az egyes énekszamok kíséretet Dienzl Oszkár látta el az ő pontos és diszkrét zongora játékaval. X-Y. TANÜGY. Ismeretterjesztő előadásokat Szabolcs vármegyében az anarcsi, apagyi, feketehalomi, gégenyi, ibrányi, lorántházai, mándoki, nyírbátori, nyírmadai, ófehértói, paszabi, tiszadadai, tiszaladányi, tiszaszentmártoni, nyirtassi és nap kori iskolák tanítói tartanak. Eíen előadások az Országos Szabadoktatási Tanácsnak szabályszerűen be vannak jelentve és tiszteletdíjra való ajánlásra elő vannak jegyezve. A kisvárdai Kovács Samu-fele magán polgári leányiskolának a nyilvánossági jogot az 1911—12-ik tanévre megadta. Daloskönyv az óvónőknek. A vallás- és k özokt. min iszter a kir. tanfelügyelőség utján a 8 szabolcsmegyei allami óvónőnek megküldötte Grillne Wotilfarth Anna % Dalok és daloskörjátékok a kicsinyek számára" c. vaskos könyvet. A könyv telistele van bájos dalocskákkal, amiknek pedig az óvónők eddig meglehetősen szűkében voltak. • Egy tanitó ünneplése. A tiszaeszlári róm. kat. hivek abból az alkalombol, hogy Bóta Kaimán tanítójuk március 19-én tölti be tiszaeszlári tanitói működésének harmincadik esztendejét, nagy ünnepségre készülnek. Az ünnepseget Viezer József r. k. lelkész, iskolaszéki elnök készíti elő. Miniszteri köszönet. A vallás és közokt. miniszter Reisman Jenő tornyospálcai földbirtokosnak, — aki pedagógiai pályatételek jutalmazására 250 koronát adott a szabolcsvármegyei ált Tanítóegyesületnek — köszönetét nyilvánította. Körlevél. A felsöszabolcsi ref. egyházmegye tanitói és tanitónöihez. A „Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége" elnökétől részint a f. évben tartandó VII. egyetemes tanitói gyűlés tárgyainak megállapítása végett az egy->s tanitói egyesületek és testületek által adandó javaslat, részint a Tanitók Bankja megvalósítása céljából gyors és halaszthatatlan jelentést, illetve határozatot kér, e végből és meg néhány elnöki előterjesztés céljából rendkívüli közgyűlés tartatik f. ev március hó 2 án délelőtt 10 órakor Kisvárdan a ref. leányiskola termében, a ref. templom mellett, melyre a t, tag úrnőket és urakat meghi vom. Báka, 1912. február 23. László Gyula elnök. Tárgy: 1. Határozati javaslat e tan. gyűlés tárgyaira nézve, előadó • Fekete Lajos főjegyző. 2. A „Tanitók Bankja" előadó: Gyüre Péter tanitó. 3. A Tanitók gyógyfürdője előadó: Kovács Ferenc tanitó. 4. Indítványok. Országos érdeklődés a tanitók gyógyfürdője és üdülőtelepe iránt. Megbízható helyről örömmel veszszük hirét, hogy a tanitók alapítás alatt álló társadalmi gyógyfürdője, üdülő és gyermek nyaraló telepe iránt, az egész ország területén nap-nap után igen meleg érdeklődés, általános támogatás nyilvánul meg. áldás, bőség, gazdaság. Tejjel-mézzel folyó Kanaán ! — Üdv neked Felség! Mondá elérzékenyülve s gazdag császári kollégája keblére borulva. Neveddel a hir hozzám elrepült s gyors Mercur hozott fényes csarnokodba. Légy üdvözölve dicső császár, nagy férfiú. S miután az országot bejárta s császári barátját legőszintébb rokonszenvéről biztositá, tovább n ent s ekkép elmélkedik : — Ez az ország ötször, tiz-zer kisebb, mint az enyém és ötször, tizszer gazdagabb. Lakói megelégedettek és boldogok. Megelegedettebbek és boldogabbak már csak a menyországban lehetnének. Hadd menjenek tehát oda ! . . . Ezzel haza sietvén, azonnal kiadta országában a parancsot, hogy a hegyekből, a föld gyomrából minden vasércet banyászanak föl s készítsenek belőle nyilakat, dárdákat, csatabárdokat. A fegyverek elkészülvén, alattvalói sorából az erős, szálas legényeket összeszedeté, a fegyverforgatásban begyakoroltatá s elnevezé császári seregnek. Azután vásznat hozatott, saját képét ráfesteté s feltüzeté egy rúdra. A legények közt kábitó italt s csillogó pénzdarabokat osztván ki, igy szólt hozzájuk: — Dicső fiuk ! Derék alattvalóim ! A szomszéd ország ellenséges szándékkal viseltetik irántunk s arra készül, hogy országunkat elfoglalja s benneteket alattvalóivá tegyen. Csakhogy én titeket cserébe nem adlak. Fiaim ! az állat is vedi magát. Aper dente, taurus corrm, leo morsu. Azért hívtalak tehát össze titeket, hogy az ellenség szándékát megelőzzük s országunkat, trónusunkat megvédelmezzük. íme itt van a tulajdon császári kepemmel ékesített zászló, mely büszkén leng-lobog a szélben; itt vannak a nyilak, dárdák és csatabárdok, melyek villognak a nap fényében, szemetekből bátorság és elszántság sugárzik. Harsanjanak meg tehát a harsonák s rohanjatok hősiesen a szomszéd ország földjére. Égessétek föl, az ellenséget öljétek le, fűzzétek rabszíjra s térjetek meg dicsőn és babérral ! Ha pedig meg kell halnotok, haljatok bátran, értem haltok meg! . . . — Éljen a császár, a császár! Üvölté a feltüzelt csapat. Azzal megindult lóháton és gyalog, nyilakkal és dárdákkal, csatabárdokkal és zászlókkal az „ellenséges" területre. A mit sem sejtő békés lakosságot legyilkolta, rabszíjra fűzé, a városokat, falvakat felégeté. Virágzó mezőket, termő földeket holttestek borítottak, füstölgő romok meredeztek elő, vér és könny áztatá a földet, halálhörgés, sakálok üvöltése hangzék a helyen, mely a munka és boldogság tanyája volt. De a győztes császár országában diadalt ordítottak s részegek voltak az örömtől. Énekelve járták be az országot s a győzelem nagyszerűségét magasztaltak, mások ékes rigmusokat faragtak a halhatatlan császár világraszóló érdemeiről. És ezek a szálló enekek, írott versek bejárták lassan az egész Földet s megismerék azokat minden népek. Sic fata tulere! A császárok, akiknek szűk volt a takarójuk, mindnyájan nyújtózkodni kezdtek. Az országok és népek egymásnak rontottak, pusztították, ölték, gyilkolták egymást. Átok, halál, gyász és siralom járt a nyomukban. Midőn az isten tekintetét a Föld felé forditá, elszomorodva látta, hogy mi történik odalennt. íme, mondá, az ember ahelyett, hogy a Földet szántaná, belé magvakat vetne, gyümölcsét leszedné s tekintetét felém fordítva, boldogan és szabadon élne a természet fényében, egymást gyilkolja, sütögeti nyárson és máglyán, vérét szopja, felfalja. Ember! te rettenetes fenevad, el foglak pusztítani! És az isten kinyujtá balkezét, hogy benyúljon a mindenség gépezetébe s a Földet megállítván rohanó útjában, egy szempillantás alatt izzé-porrá zúzza, rettenetes tűzvész által felemészsze, gőzzé változtassa. Hanem e pillanatban egy csengő hang hatolt a Főidről az isten füleibe: „Uram, irgalmazz a bűnös Földnek, habár nem érdemli irgalmadat. Küldd el angyalodat, hogy ostorozza bűneinket és megvilágosítsa elménket!" És az Ur meghallgatá e könyörgést és megmásitá szándékát. Végzetes balja helyett jobbkezét emelé föl s egy ragyogó csillagot dobott a Földre. A csillag egy kunyhóra hullt, hol éppen e percben született egy csecsemő. (Vége köv. ) Tavaszi idényre a legújabb a már megérkeztek. Szőrme árak az idény előrehaladottságánál fogva mélyen leszállilegnagyobb választékban tott árban kaphatok női ruhadíszek Kohn Ignátz nöi-, férfi- divat és rövideáru üzletében Telefon 129. 653-52-20
