Nyírvidék, 1912 (33. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-07 / 1. szám

2 2-ik szám. N Y I R V I D É K 1912. január 14. vasút az egyedüli helyes és ideális megoldás. Ennek megépítése aránylag keves kiadást igenyel, a fenntartása s vontatása olcsóbb, könnyebb, gyorsabb. Nem fut toronyiránt a rövidebb uton, hanem felkeres minden községet, minden na­gyobb tanyát lépten nyomon, ha kell magán a táblaföldön felveszi a terményt s összegyűjtve szállítja a nagy vasútra. Egy egyszerű fuvaro­zási vállalkozó, mely a képzelhető legnagyobb előnyt nyújtja teher szállításnál a gazdaközön­ségnek. Bármilyen jó kőutat is épitünk, ha azon 10—15—20 km. távolságra kell a cukorrépát, burgonyát, cigoriát, káposztát szállítanunk, a tengely fuvar felemészti a várható jövedelmet. Egy tengely fuvar 2 hold kalaszos terménynek eladásra kerülő részét képes egyszerre a vasút­hoz elvontatni, fenti nagy tömegben termő ve­temények elszállítására holdankint 15—25 ten­gely fuvarra, tehát 30-50 szeresére van szükségünk. Ezt a differenciát kőuttal kiegyen­líteni teljes lehetetlenség. De lehetetlenség oly sürü rendes nyomtávolságú vasutakat is építe­nünk, hogy ezen igényünket ugy kielégítse mint a kis vasutak. Az építési összeget sem lehetne összehozni s végül az ily sürüen épült nagy vasutak megélni sem volnának képesek. A személy szállításnál nem kisebb előny­nyel bír, nem járatván vegyes vonatokat, az állomásokon csak rövid időt kell töltenie, nem vontat maga ulán nagy vonatokat, hanem azt a publikumot, mely a rendes nyomtávolságú vicinálisokon naponkint 3-szor mehet be és ki a székvárosba, 8—9 menetben szállítja be és ki s nem kényszeríti az utast, hogy egész nap­ját elveszítse az utazás miatt, hanem gyors időközökben jön és megy. Véleményem szerint rendes nyomtávolságú vicinálisokkal a megye egészen be lesz már hálózva, különösen a nyirbátor és nyiradany­érmihályfalvi vonalak kiépítése után s most minden áldozattal azon kell lennünk, hogy a nagy vasúti vonalak között elterült területeket kis vasutakkal mennél sűrűbben hálózzuk be. Amint a vérkeringés a szervezetekben egyes nagy ereken és milió kicsiny, minden pontot érintő kis erekkel kommunikál, ugy kell a közle­kedési hálózatot is egyes rendes fővonalakkal s sürü kis vasutakkal kényelmessé, gyorssá, olcsóbbá és mindenki által hozzáférhetővé tenni. Köulra pedig csak annyi szükségünk van, hogy minden községet a legközelebbi vasúti állomá­De a szentséges pápa kiadta Megmásithatlanul: „Bárki egy hitvány szót emel Feje a dórba hull!" Az ifjú révész — mert szót emelt Éltével lakolt. De az, — ki e művet emeltette : Az „Quintus pápa" volt. Szuchy János. Ha a nap süt. Irta: Köd. Kis városi tanitó volt. Olyan, aki megtu­dott elégedni 900 korona évi fizetéssel, olyan, akinek lelkében a mindennapi kenyérért való küzdés nem ölte ki az életszeretetét és olyan, aki a csapásokon sirni és az örömökön nevetni tudott. Néha jöttek rá bolondos percek, mikor a keze ökölbe szorult, szeme égett, alakja kiegyenesedett és ha ilyenkor irni kezdett, valami csodálatosan keserű dolog jött ki tolla alól. De ezeket az írásokat nem olvasta senki, de hát ki is olvasná el egy kis alaknak, egy vidéki tanítónak a keserűségeit ? De ez nem tartozik ide. Egy tavaszi délelőtt, mikor sütött a nap és mikor •— költő szerint az ibolyák is illatoz­tak, a tanitó szünetre engedte ki a növendékeit és mivelhogy a nap oly szépen sütött, kiült ő is az iskola előtti padra. Ilyenkor a napsütés­ben, a ragyogó tavaszban kinyilik az ember szive. Ugy elfelejtjük, hogy 4 forint 50 krajcárral tartozunk a cipésznek, melyre semmi fedezetünk sincs. És olyan — olyan másféle dolgok, olyan rég elfeledett, olyan ránk erőszakolt dolgok jutnak az eszünkbe. És ez a tanitó, ez a tüdejét 900 koronáért koptató individium hirtelen sával kössük össze. Ezeknek egymással folyta­tólagos összefüggésben lenni sem közlekedési, sem gazdasági érdek. Az ily tranzverzális utak szükségesek az automobil tulajdonosoknak és szükségesek hadászati szempontból. Ez pedig egyelőre egyik sem megyei érdek. Elismerem, hogy a nyíregyháza dombrádi és buj balsai vonalak építése hel>telenül van financirozva. Hiba volt a befolyt pénzekért a jegyzett részvények összegéért egyenlő kamato­zású részvényeket adni, mert ez által mái­kezdetekor a társaság oly nyomasztó helyzetbe hozta magát, mely minden további fejlődésé­nek kerékkötője lett. A bejegyzett részvények­ért törzs részvényeket kellett volna kiadni, s a hiányzó összeget elsőbsági részrények kibocsá­tása által beszerezni, s ez esetben most az ér­dekelt közönség Szesztay urnák aem csak azér volna hálás, hogy egy helyes és utánzásra méltó vasúttal megyénket megismertette, ha­nem azért is, hogy egy jól jövedelmező válla­latot alkotott. Nem képzelek Nyíregyháztól — Dombrádig vagy Balsáig egyetlen egy objektí­ven gondolkozó lakost sem, ki a jelenlegi kis vasutat egy nagy vasúttal felcserélné, ha figye­lembe veszi, hogy a nagy vasút nem mehetett volna a mostani nyomjelzésen, nem állt volna meg akár egy utasért vagy egy vaggon termény­ért minden tanyánál s nam járatott volna any­nyi vonatpárt, mint a kisvasutak. Természetes, hogy így gondolkodva, me­legen pártolom és helyeslem azt, hogy az épü­lendő kis vasutakat, az útadó alap terhére se­gélyezzék. Mert hiszen ez által nem csak a kő­utak számat és hosszát redukáljuk, hanem tény­leg utakat épitünk modernebbeket, célszerűbbe­ket, mint bármely lehető kőut. Bodor Zsigmond. Az államsegély. ötezer korona. A városok is kaptak karácsonyi ajándékot még pedig államsegély alakjában. Azt a sokat hangoztatott harmadik milliót ugyanis a pénz­ügyminiszter december 22-iki kelettel és 189,000. szám alatt kelt rendeletével szétosztotta a vá­rosok között. Természetesen nagy örömet kel­tett a tisztviselői kar körében ez a körrendelet, amelvnek egyik igen foltos passzusa az. hosrv azt érezte, hogy ő a világ közepe, hogy ő róla gondolkodik és beszél minden ember és érezte, hogy szőke göndör fejét beletemeti édes anyja köténjébe, ugy mint régen, amire már gondolni is oly nehéz. Azután látta azt az édes, bájos gyermek­kori emlékektől bearanyozott helyeket, amelyek­ből már csak a szép vonások maradtak meg. És aztán lelkébe kiemelkedik egy főalak, ajkán ég egy tüzes csók, amely nem az anya csókja. Nem. Elvész mellőle minden és a végtelen semmiségben ő áll egyedül. Egyedül és mégis minden teret be tud tölteni. Pedig már olyan régen volt, mikor a valóságban is előtte állt nevető két szemével, bóditó hajával. Olyan nagyon régen s mégis olyan közzel. Mintha csak most ölelte volna magához lányos testét, mintha csak most szivta volna be fulánkosan mézes csókját. Mintha csak most beszélt volna nagyralátó terveiről és az elképzelt őrök bol­dogságról. Pedig az már olyan régen volt. Alig ábrándozhattak, alig esküdték meg az örök hűséget, jött egy prózán egy aranyember, aki nem a leánynyal beszélt, hanem a szüleivel és szépen határozottan, hogy elveszi a leányt, mert tetszik neki, mert sok hozomámanya van és neki is elég tekintélyes a jövedelme. És a leány ... a leány pedig, mint a többi lány elment a nagy jövedelmühöz. És ezt is tul élte . . . Belesirta fájdalmait a nagy semmi­ségbe és megkönnyebült tőle . . . Csengetés hallatszik, a szünetnek vége . . . A tanitó fölkel a lócáról, kezével végig simit az arcán, mintha fél álomból ébredt volna fel. Mi az. Mi történt vele? Semmi! Csak a nap sütött és az emberi lélek húrjain végigszaladt egy isteni kéj és az elmúlt ékes és fájó emlé­keket beleszuggerálta az agyba. az összeg felhasználása tárgyában hozandó köz­gyűlési határozat feisőbbhatósági jóváhagyást nem igényel. Tehát fel nem kell terjeszteni a miniszterhez s igy az összegnek a tisztviselők azonnal birtokába juthatnak. A közérdekű leirat a következőképen hangzik: Az 1911. évi állami költségvetésben a városok segélyezésére előirányzott három millió koronából az 1911. évi julius hó 27-éa 111,254. sz. alatt kiadott rendeletemmel két millió koronát utalványoztam ki. Egyidejűleg kijelentettem, hogy a lehetőséghez képest még ebben az évben törvényjavaslatot szándékozom előterjeszteni, mely a városok állami segélyeze­sének kérdését is szabályozni fogja. Kijelentem továbbá, hogy a harmadik millió koronából az egyes városek részére jutó segélyösszeg megál­lapításánál az állami segely hovafordításáról is rendelkező törvény lesz az irányadó. A törvényjavaslat tervezete a befejezéshez közel van. Mivel azonban a jelenlegi parla­menti viszonyok között nem lehet azt az idő pontot meghatározni, melyben a törvényhozás akarata a/, emiitett kérdésben megnyilvánulhat: az 1911. évre költségvetésileg engedélyezett segélyösszegnek a városok rendelkezésére bo­csátását a törvényjavaslatnak törvényerőre emel­kedéséig elhalasztani nem kívánom. Ennélfogva az idézeti számú rendeletemmel az 1911. évre kiutalványozott államsegély kiegészítésiül, a tör­vénytervezet alapelveinek figyelembevételével 500Ö koronát kiutalványoztam. Felhívom a város közönségét, hogy a most kiutalványozott segélyösszegnek a pénztárnok és ellenőr által aláirt és a polgármester vagy kelyettese állal láttamozott nyugtára való fel­vétele és a házipénztári számadásba való be­vételezése iránt intézkedjék. Az ezúttal kiutalványozott összegnek fel­használására nézve a következőkről értesítem: A törvényhozás elé — a többek között — azt a javaslatot szándékozom terjeszteni, hogy az államsegély a rendeltetés megjelölése nélkül utalványoztassék ki a városok részére, vagyis az államt segélyösszeg felhasználása tekinteté­ben a városok korlátozva ne legyenek. Viszont azonban — ugyancsak a törvényjavaslat éltei­mében — a városok feladata lenne, hogy köz­igazgatási alkalmazottaik (tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet) részére a törvényhozás által megállapítandó illetményeket foltétlenül bizto­sítsák. Ezeket az elveket tartva szem előtt, kije­lentem, hogy az ezúttal kiutalványozott összeg felhasználása tárgyában hozandó városi köz­gyűlési határozat feisőbbhatósági jóváhagyást nem igényel és ezt csak felebbezés esetén kell fel­terjeszteni. Kikötöm azonban, hogy amennyiben a vá­ros által közigazgatási alkalmazottjai részére kiszolgáltatott illetmények — az 1911. évre már előbb kiutalványozott államsegélyből engedé­lyezett pótlékok beszámításával — a 62,000/1910. B. M. szám alatt kiadott körrendeletemmel meg­állapított mértéket még el nem érnék: akkor a most kiutalványozott 5000 korona, illetőleg ennek az összegnek a jelzett célra szükséges része a közigazgatási tisztviselők, segéd- és ke­zelőszemélyzet fizetésének és lakpénzének fa 62,000/1910. számú körrendeletben megállapí­tott mértekig való kiegészítésére fordittassek. Amennyiben pedig az a közgyűlési hatá­rozat, melyet a 111,254/1911. számú rendele­temmel az 1911. evre már előzőleg kiutalvá­nyozott államsegély felhasználása ügyében hoz­zam fel kell terjeszteni, az egyes tisztviselők pótlékának megállapilására vonatkozó részében felülvizsgálatom rendjén esetleg változást szen­ved : ezt a változást az ezúttal kiutalványozott államsegélyből engedélyezendő pótlékok szám­szerű megállapításánál is figyelembe kell venni és megfelelően érvényesíteni. Végül megjegyzem, hogy a törvénytervezet az egyes városoknak az államsegélyből való to­vábbi részeltetésnél alapul veszi azokat a jel­legzetes adatokat (vagyont, pótadót, az alkal­mazottak illetményeit, az igénybevett és igénybe­vehető erőforrásokat, a teherviselő képességet, a meglevő és hiányzó városi közintézményeket. A legfinomabb íraaczia és amerikai Friedmann Sándornál. cipő újdonságok kaphatók Nyíregyházán. 3,2 5!

Next

/
Oldalképek
Tartalom