Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-10-01 / 40. szám

37-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. szeptember 10. 3 dor vallomásától fog függni aztán, hogy a mintegy 1400 váltón levő aláírások — melyek minimális számítással 200.000 koronára rúg­nak -- kitől erednek? Mert, ha a váltón levő aláírásokat nem Rosenberg hamisította, akkor — és amitől nagyon felek — legalabb 409 szabolcsi kisgazda előtt nyilik meg a börtön ajtaja. Tudni kell ugyanis, hogy Rosenberg Sán­dornak Büdszenimihályon és Hajdúböszörmény­ben gépraktárai voltak és üíleti összeköttetés­ben volt Szabolcs- és Hdjdumegye több ezer gazdájával, akiknek — vagy váltó, vagy p udig kötvény-biztositék adása mellett — részletfize­tésre adogatta el az átukat. Rosenberg üzletei mindig jövedelmeztek és tekintélyes vagyonra is tett szert. Azonban az utóbbi két esztendőben állandóan látogatója lett a tőzsdének, ahol óriási összegeket veszi tett és a tőzsdespekulácioja odasodorta, hogy nagy vagyonából kivetkőzve, ez ev éltjén Ame­rikába szökött, ahol a legutóbbi ideig egy cle­velandi üzletben vállalt szolgálatot. Rosenberg Sándort talán egy pár nap múlva hajóra ültetik és bűnei felett a nyíregy­házai törvényszék fog Ítéletet mondani, mely ítélet — tekintve, hogy többszöri csalás, sik­kasztás és okirathamisitás bűntettét követte el — igen súlyos lesz. Ha Rosenberg Sándor a váltók meg­tskintése után kedvezőtlen vallomást tesz azokkal a gazdákkal szemben, akik váltókifogással élve, tagadtak, és tagadásukat esküvel is készek vol tak bizonyítani, hogy a peresített váltón látható aláírást sem ők magok alá nem írták, sem pedig annak aláírásával senkit meg nem bíztak, akkor a hamis esküt tett gazdák nem szabadulhatnak meg a börtöntől: Mert idáig, mivel a pénzintézetek nem gondolták, hogy Rosenberghez iiy hamarosan s:erencsejük lesz, egyéb fegyver hiján a váltókifogással élőknek esküt kínáltak fel, amit ezek meggondolatlanul, csakhogy a fizetéstől megszabaduljanak, elfogadták. A nyiregyházi törvényszéknél a Rosenberg váltóügyből folyólag az első felvonás végjelenete most játszódik, nap-nap msllett jelentkeznek a gazdák, hogy a megkívánt esküt letegyék. Ez ügy második felvonása nemsokára fog kezdődni, amikor Rosenberg Sándor itthon lesz és nagyon valószínű, azért is, hogy a kiszabandó büntetésén enyhítsen — megvallja, miszerint a peresített váltókon látható aláírások tőle ered­nek-e, avagy a gazdáktól. Ha az utóbbi vallo­mást teszi, akkor a Rosenberg-ügynek igen szomorú fináléja lesz. A Rosenberg-ügy ez ujabb fordulatát, már a való tényállás megtudasa okábol is, méltán kíváncsisággal várjuk. Martinúzzi. A A felsőszabolcsi egyházmegyébe kebelezett nyírlövői egyház meghatóan szép ünnepélyt rendezett folyó hó 20-án, midőn két újonnan öntött harangját s 15 évvel ezelőtt épült temp­lomát avatta fel s adta át rendeltetése szent céljának. A gyakori Jelkészváltozások által sokat szenvedett kis gyülekezel most, amidőn fiatal lelkészében uj eröt, tevékeny egyházszervezőt nyert: hozzálátott a munkához. A soha nem csüggedt, rttka vallásos s egyházukat forrón szerető hívek első gondolata az volt, hogy mi módon lehetne a még élő, de fényével már nem oly világosságot s melegséget adó egyházias életet a régi dicsőség letűnt homályából uj fényre emelni, tovább fokozni és fejleszteni. Közszeretetben s a legnagyobb tiszteletben álló ifjú lelkészünket tervezgetve, már is sokat tettek az anyaszentegyház érdekében. Csaknem 15 éven át a tani ás, bár végkép el nem hanyagolva, de csak ugy ímmel-ámmal tőrtént, nem lévén tanitó sőt még iskolahelyiség sem. Az oltani, gyakran változó lelkészek nem sokat törődhet­tek az iskolaélet fontosságával. Első gondjuk tehát az volt a híveknek, hogy iskolát épitse nek. A lelki erő megvolt, azonban az anyagi tehetség hiányzott. Igy sokat kellett zörgelniök. kérvényezniük, hogy az építkezési köllségeket összehozhassák. A község, mint erkölcsitestület, jáiult először áldozatával hozzá, midőn ugyanis olyan területet adományozott az egyháznak, melyen az iskola és tanítói lakás felépülhet Az építkezéshez aztán a földesúr, a Leövey-család nesztora: Leövey János 1000 (egyezer) koroná­val járult és az egyházkerületi segely s több más helyről jöit adomány és a lelkes, vallásos nép á'dozatkészsége, mely főleg az anyagok bfcfuvarozásában nyilvánul: lehetővé teszik, hogy a diszes iskola és tanítói lakás meg ez évben rendeltetésének át lesz adható. Az ünnepély tényét emelte nt. Vas Mihály esperes, Hidegh József egyházmegyei főjegyző és a felsőszabolcsi papi kórus megjelenése. Három órakor délután a harangok zúgása adta hirül az ünnepélyes isteni tisztelet kezdetét. A templcm előtti téren felállított emelvény körül gyülekezett össze mintegy 350—400 főnyi kö­zönség, mely szorongva várta a percet, az ün­nepély kezdetét, midőn felharsant a kórus éneke, melynek hangjainál lelkünk felemelkedett oda, honnan száll reánk áldás és kegyelem. A m.g­ható ének kifogástalan eléneklése után felállott az emelvényre esperesünk s elimádkozta ezt a szép, költői képletekben gazdag zsoltáros imáját, mely után szemeinkben könyek gyűltek, az örömnek az Isten jósága és kegyelme iránt érzett hálának drága könyei. Ott volt, ott ült az emelvény mellett az öreg földesúr, ki áldo­zatával tetle lehetővé e kis gyülekezet, a mi és saját maga örömét, zokogva könyezett a meg­hatottság és a lelki öröm miatt. Esperesünk megáldotta a harangokat és azok a gyülekezet éneke mellett rendeltetési helyökre tétettek. Majd templomi istentiszteletre gyűlt össze a közönség. A kis templom zsúfolásig megtelt örvendező sokasággal. A gyülekezet és a kórus éneke után Hidegh József egyházmegyei fő­jegyző lépett a szószékre s elmondta szépen kidolgozott, magas színvonalon álló, remek beszédét, ritka szónoki elcquenciával, mely e két pont körül forgott: hamis és igaz istentisi­telet, melyben Isten iráni i háiára, templom iránti szeretetre, áldozatkészségre és összetartásra hivta fel a kiveket. Az istentisztelet a magyar nemzet ének-imájával végződött (Isten áldd meg a magyart stb.), melyet a gyülekezet a kórussal együttesen fennállva énekelt. Istentisztelet után esperesünk felhívására a megjelent 20 lelkész az ő vezetése alatt tisztel­gett Leövey János urnái, hol esperesünk lelkes szavakban köszönte meg az áldozatkészséget és kérte az ősz patronust, hogy ezután is legyen a kis egyház pártfogója, gyámolitója. Innen az épülőben levő iskolát mentünk megtekinteni. Ezek után a dúsan és tinóm ízléssel meg­rakott asztalhoz hivattunk vacsorára, hol a fi ital pap fiatal felesége által készített jobbnál­jobb eledelekben volt részünk. B. ÚJDONSÁGOK. Toiefon szám 139. Közgyűlés a városházán. Kevés érdeklődő jelenletében folyt le a folyó hó 29-én megtartott városi közgyűlés. De ennek természetes magyarázatát mindannyian megtaláljuk abban a szomorú veszteségben, mely társadalmi életünset érte Márton József gyógy­szerész halálával, kinek temetése összeesett a közgyűlés idejével. Elnöklő polgármester elsőbben is Márton Józsefnek, köz- és társadalmi életünknek ezen köztiszteletben s közszeretetben álló tagjának haláláról emlékezett meg. Rámutatva az ő kiváló egyéniségére, s arra a veszteségre, mely mind­nyájunkban a legőszintébb részvétet kelti fel, indítványozta, hogy emléke jegyzőkönyvileg örö­kittessék meg. Egyértelmüleg járult ehez a köz­gyűlés. Majd bejelentette, hogy a szatmármegyei gazdasági egyesületnek országos kiállításán s ezzel kapcsolarosan 28-án tartott közgyűlésén a város képviseletében megjelent, s ugy váró ­sunk közönsége, mint Kállay Andrásnak, a sza­bolcsvármegyei gazdasági egyesület tb. elnöké­nek megbízásából ezen egyesület részéről is üd­vözölte a jubiláló egyesületet. A piac helyeinek meghatározására nézve jelentette, hogy e tekintetben az érdekeltek be­vonásával tartott értekezlet után az illetékes szakosztályok megállapodásra jutottak, de mert a szükségesnik talált rendezések pénzügyi ol­dala meg tisztázva nincs, ez alkalommal érdem­leges javaslatot nem mutathat be a tanács. Tudomására hozta a közgyűlésnek, hogy S/abolcsvármegye alispánja, a városi tanácshoz intézett rendeletében csak ez év végéig engedte meg színházunkban előadások tartását, mely rendelkezés ellen a tanács arra való tekintettel, hogy a betiltás alapját képező, lűzrendészeti vonatkozású indokok a tényleges helyzetben fel nem találhatók, a m. kir. belügyminiszterhez felebbezéssel élt. Ezek után a tárgysorozatra áttérve: Cseh Györgynek s Kiss Gyulának kisajátí­tással kapcsolatos telekrendezésre vonatkozó kérvényéit 15 nap közbevetésével tárgyalásra tűzte. A városi bazár épület 3. számú bolthelyi­ségének Kovács Kornéliára átruházását, s az e tárgyban kötött szerződést jóváhagyólag tudo­másul vette. Füredi testvéreknek magán jellegű zene­iskolájára 600 kor. segélyt szavazott meg, A polgári vendéglőre kiirt tervpályázat folytán beérkező tervek elbírálására bizottságot alakított s polgármester elnöklete alatt abba a szakemberek közül rendes tagoknak: Pöppel Gyula kir. műszaki tanácsost, Hoffmann Sándnr kir. főmérnököt, Nagy Elek városi mérnököt s Pisszer János építészt; póttagokul: Imre János s Nemes Sándor mérnököket kérte fel; a kép­viseleti tagok közül Somogyi Gyulát és dr. Ko vách Eleket; póttagul: dr. Murányi Lászlót küldte ki. Jóváhagyta a Kossuth Lajos téren fogana­tosított asphalt munkálatokra kötött vállalati szerződést. Lipthay Jenő s társainak asphalt járda létesítése iránti kérelmét a télen végzendő szin­tezési munkálatok elkészültéig teljesíthetőnek nem találta. A volt vásártéri korcsma bérletét, a vásár­áthelyezéssel járó jövedelem csökkenésre tekin­tettel 750 koronárol 550 koronára szállította le. Lipthay Jenő nyiregyházi lakosnak Nyir­pazonyból bejövő fogataira 100 korona köve­zetvám átalányt állapított meg 1 évre az eddig esetenként fizetett kövezetvám dijak megváltása fejében. Bili Mihály s társai kótaji lakosoknak fcöve­zetvám s helypénz fizetés alóli felmentesre irá­nyuló kérelmét elutasította. A városi iskolaszék tisztviselőinek tisztelet­díjairól s dologi kiadásairól készített költségve­tését 850 korona kiadással jóváhagyta. Itt említjük meg, hogy a mai napra tár­gyalásra tűzött új építkezési szabályrendelet, egy módosításra irányuló indítvány f ily tán, an­nak kellő előkészithetése céljából, elnöklő pol­gármester indítványára a napirendről levétetett. Alig egy órai tárgyalás után a közgyűlés véget ért, — Október 6. A Nyiregyházi iparos olvasó­kör helyiségében Eötvös-utca 11. október 6 án este 7 orakor emlekbeszéd és szavalattal kegye­let ünnepet tart, amelyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja. — Kitüntetés. A kultuszminiszter Tóth Lajos prügyi ref. tanitó részére a tanügy terén szerzett érdemei elismeréseül 200 kor. személyi pótlékot engedélyezett. — Kinevezés. Kerekes Jolán ipariskolai tanítónőt a vallás- és közoktatásügyi miniszter a lőcsei állami felső leányiskolához segédtariitó­nőnek nevezte ki. — Istentisztelet. A statusquo izr. hit­község templomában a jomkippuri engesztelés­napi istentisztelet vasárnap este 5 órakor kez­dődik. Ugyanakkor szónoklat. Hétfőn egész nap megszakitas nélkül folyik az istentisztelet. Dél­előtt 11 órakor mázkir, ima a halottak üdveért. Legszebb éksizerefa , po ntos óráfa , Oánrlnp PpTof) ­sz er észnéi Nyí regyháza ezüsinemfleh legolcsóbban: ÖÚIIUUI HuLyu Varo sház-utca 3. szám. 47352-8

Next

/
Oldalképek
Tartalom