Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-10-01 / 40. szám

2 38-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. szeptember 17. áliatkiállitás az előbbi két területtel szomszédos külön kerített sima területen van elhelyezve. Mindjárt a főbejárathoz közel épített „Bá­nyászai" ragadja meg első sorban nemcsak a nyíri, de az minden bárhonnan érkezett láto­gató figyelmét s bármennyire is ismeretlen előtte az eléje táruló kép, mégis szívesen időz benne, mialatt fogalmat nyerhet arról, hogy az a min­dent irányító valami — az arany .— mily gon­dot, fáradtságot sőt állandóan veszedelmes ke­nyérkeresetét. adja sok-sok ezer embarnek. Ezzel szemben áll azt hiszem minden szem­lélő ítélete szerint a szatmári kiállítás legszebb s helyesebben legértékesebb csoportja a kerté­szet s ennek főként gyümölcs csoportja. Minden felesleges diszités nélkül azonban a kiállított egyes gyümölcsfajok igazán minta­szerű szépsége és minőségénél fogva méltó büszkesége nemcsak Szatmármegyének, de egész hazai termelésünknek. Csakis az itt látottakból tudjuk megérteni, hogy egyes termelők különös szép nemes Ízletes és tarlós almájáért méter­mázsánként 100 korona vételár is elérhető. Gyönyörű a főként remek virágházi növé­nyek és virágkertészet késziíményeiből művé­szies csoportosítással összeállított kis virágker­tészet csarnoka. Érthető irigyléssel néztük a gazdag erdé­szeti csoportnak csarnokát s ugy abban mint e körül kivül az erdő kihasználás sokféleségét. Általános mezőgazdasági osztálya e kiállításnak sajnos — a szatmári jelen igen kedvezőtlen gazdasági ér — következtében nem oly sikerült mint a minőt itt rendes időjárások és termelési viszonyok után láthattunk volna, de mindezek dacára a br. Vécsey László sárközi uradalma külön pavillonjának sokoldalú gazdag és Ízlésesen berendezett collectiója oly tökéletes egészet képez, hogy elfelejteti a szemlélővel a kedvezőtlen évjáratot s méltán egyik kimagasló részét képezi az egész kiállításnak. A baromfitenyésztési csoport az egyidőben többfelé rendezett baromfikiállitások következ­tében jóval kisebb mint azt remélhették de az egyes kiállított csoportok qualitása pótolja azok számszerüségét. Az állatkiállitási csoportokból főként ki­emelendő a sertések csoportja s ebben különö­sen 4 nagy tenyésztő, első sorban a gr. Károlyi uradalom igazán elsőrendű anyaga, — nemkü­lönben az aránylag csekély számú magyar szarvasmatha csoportból a br. Vécsey csegőldi és özv. gróf Tisza Kálmánné gulyája. Az iparnak egyes ágaiban, — mint a me­zőgazdasági gépipar, kézi és gyári ipar, vala­mint házi ipari osztályok mind egyenként igen sok szép és értékes termékét mutatja be e ki­állítás teljes bizonyságául egyrészt annak, hogy az országos mezőgazdasági gyári ipar teljes tu­datában van e megye kulturális hajlamai és fejlettségének, de másrészt, hogy a vármegye iparos osztálya is következetes és céltudatos törekvésével bőven kiveszi részét a feladatát ké­pező termelésből. Végezetül tanulságokkal gazdagodva szép képek, kellemesen s hasznosan töltött órák em­lékezetével gyűlve össze a vissza indulásra vá­rakozó külön vonatunk körül gr. Teleki Géza egys. elnök és dr. Böszörményi Emil egyl. alel­nök szives és érzékeny bucsu szavai után 6 óra néhány perckor indultunk vissza édes fészkünk felé. Szikszay Sándor. 4 tiszai ág. hitv. evang. eghózkerüistí közgyűlés. Szokatlan érdeklődés mellett tartotta meg ez évi közgyűlését a tiszai ág. h. ev. egyház­kerület Kassa városában. A nagykiterjedésű egyházkerület közel 30Ü képviselőjével vett részt, — nagy gondot adván a vendéglátó egyháznak a különben is élénk idegen forgalmú városban a vendégek elszállásolásával. Bajos volna meg­állapítani, hogy ez a szokatlanul tömeges láto­gatottsága az egyházkerületi közgyűlésnek a rokonszenves ősi Kassa város viszontlátása iránti vágyódásnak volt tulajdonítható, avagy a már most is nagyhírű ifjú püspöknek első fontos szereplése alkalmából való megismerése sarkalta az egyházkerületi közgyűlés tagjait a közgyű­lésen való részvételre. Elfogulatlanul megállapíthatjuk, hogy a fel­lendült egyházias érzésen kívüli mindkét érdek teljes és megnyugvást keltő kielégítést talált minden egyes résztvevőnél. Kassa városa hatalmas emporiuma a szel­lemi és erkölcsi erőknek az országban. Gjduly Henrik az uj ifjú püspök hatalmas, energikus, eszes és céltudatos tényezője az egyetemes evang. egyháznak. E«el a benyomással telt el mindenki, aki ezen az emlékezetes közgyűlésen várakozásteljes lélekkel vett részt. A száraz ismertetésre kellvén szorítkozni, a közgyűlés lefolyását következőkben vázoljuk : A kerületi elnökség Hétfőn d. u. 3 orakor érkezett a fényesen fellobogózott városba. A pályaudvaron Dr. Brósz László egyházfelügyelő és Eder Ödön polgármester fogadták az első ízben megjelent püspököt szives vendéglátó szavakkal. A bevonulás óriási közönség jelen­letében valóban impozáns és lélekemelő volt. A kerület tetterős uj püspöke iránti tiszteletét úgy ezen alkalommal, valamint másnap a nagy­számú küldöttségek megjelenésével gyönyörűen juttatták kifejezésre ugy Abaujvármegye, Kassa város törvényhatósága, nemkülönben Fischer Kolbrie róm. kath. püspökkel élén a róm. kath. egyház, valamint a többi egyházak is. A katonai tisztelgő küldöttség élín Zieglar Alfréd hadtest­parancsnok jelent meg. A püspök sokoldalú egyénisége Kassa város egész társadalmát a rokonsz-nv és nagyrabe­csülés minden érzésével magához hódította. A keddi nap a közigazgatási, jogügyi és egyéb bizottságainak ülését tartalmazta. A tulajdonképeni közgyűlés szerdán d. e. 9 órakor vette kezdetét Szentiványi Árpád kerületi felü­gyelő mélyen szántó megnyitó beszédével. Meg­emlékezvén az elhunyt nagyérdemű kiváló Zelenka Pál püspökről, — üdvözölte ennek méltó utódját Geduly Henriket. Beszéde további folyamán összetartásra buzdította a protestáns, s főkép az evang. híveket, utalván arra, hogy a feleke­zeti türelmetlenség vad virágai szokatlan szin­pompával kezdenek nyilani, — a kongregációk, s más hasonló irányú középkori intézmények felsőbb támogatás mellett létesülnek, amelyek ellensúlyozására a szintén a nem veszélynélküli irányt képviselő szabadgondolkodók is előtérbe nyomultak. Szólt ezután a felügyelő a protes­táns egyházak múltban kivívott igazairól, melyekben éppen a felekezeti békét istápoló igaz, hazafias katolikusok támogatták. Mélyen járó beszéde további folyamán rámutatott az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtatlanságára. Kons­tatálta, hogy bár e tekintetben történt tiszte­letre méltó lépés egy és más irányban, de ez az alapvető törvény távolról sem tekinthető végrehajtottnak. Kifejezést ad ama meggyőző­désének, hogy állandóan sürgetni kell ennek az alaptörvénynek a végrehajtását, mert tarthatat­lan az a helyzet, amelyben az egyház a végre­hajtás késése miatt él. A hévvel előadott megnyitó beszéd lelkes viszhangot keltett a templomot színültig betöltő közönségben. Az üdvözlésre Geduly Henrik püs­pök szinte fogadalom jelentőségével biró válasz­szal felelt a közgyűlés tagjainak élénk helyes­lése mellett. A püspöki évi jelentés előterjesztése után részleges tisztújítás következett. Megválasztattak: Geduly Henrik püspökké történt megválasztása folytán megüresedett fő­jegyzői állásra Korhely Géza eperjesi lelkész, egyházi ajegyzőkké Dómján Elek és Kemény Lajos lelkészek, világi jegyzővé ifj. Szentiványi József. Kerületi ügyészszé s egyúttal a pénz­ügyi bizottság jogtanácsosává dr. Prok Gyula, a pénzügyi bizottság elnökévé Meslcó László dr. és Korhely Géza, a kerületi törvényszék jegyző­jévé dr. Belfy László. A közgyűlés elsőnapján nagyobb emotiót egy kis nemzetiségi összeütközés — vagy vita keltett. A püspöki szavazat bontó küldöttség ugyanis azt a javaslatot terjesztette a közgyű­lés elé, hogy a liptói egyházak arra a magatar­tására tekintettel, miszerint választási jegyzőköny­veiket csak tót nyelven kiállítva terjesztették be, határozza el a közgyűlés, hogy a jövőben csak azok a szavazatok lesznek elfogadhatók, a melyek magyar nyelven,_ vagy legalább is ha­sábosan a nemzetiségi törvénynek megfelelően magyar hiteles fordításban adatnak be. Az árvái egyházmegye természetes megnyugvással vette ezt az indítványt. A liptói egyházmegye azonban, — élén Janoska György liptószenmik­lósi lelkésszel — aki egyike a tótság legkiválóbb szellemének és szónokának — élénken tiltako­zott a javaslat ellen. Ámde ebben az egyház kerületben csak a feltétlen bukására jut min­den oly velleitás, amelyet nem leng át a leg­tisztább és legönzetlenebb hazafias gondolat. Kubinyi Géza. dr. Meskó László és a felügyelő Szentiványi Árpád gondoskodtak arról, hogy Liptó izoláltan, s a szellemi küzdelemben is megsem­misítve legyen, s a nemzeti eszon teljes győ­zelmet nyerjen. Kiemelkedő mozzanata vo t a közgyűlés­nek a gyámintézeti isteni tisztelet, amelynek méltányolt szónoka Jungmann Géza sajó-arnóti lelkész volt. A csütörtöki folytatólagos közgyűlés már sokkal ^csendesebb mederben folydogált, már csak azért is, mert kizárólag közigazgatási tár­gyak voltak napirenden. Ezek között jelentő­séggel bir a kerületi pénztárnak Nyíregyházára való áthelyezése, a reformácio négszázadík év­fordulójának méltó megünneplése, stb. A mint­egy 150 tárgy feletti határozathozatal élénk érdeklődés közepette folyt le. Megemlítésre méltó, hogy az egyik egyházi jegyző szabályszerűen történt megválasztása a jelölésében jelentkező egyoldalúság miatt feleb­bezés tárgya lett. S végül Kassa város társadalma a szerdán rendezett banketten felekezeti és osztály kü­lönbség nélkül tüntetett a közgyűlés lelkes meg­tisztelésében. Hamis váltók. Nyíregyháza, 1911. szept. 30, Félve irom e sorokat. A félelmem oka az, hogy vájjon, az ez évi január havában Ameri­kába szökött Rosenberg Sándor, büdszentmihályi kereskedő által vármegyénk több pénzintézeté­nél elhelyezett, mintegy 1400 váltón levő alá­írások valódiak-e, avagy azokat maga Rosen­berg Sándor hamisította e a váltókra ? Ezen, most még rejtélyes ügy talán egy hónap múlva világos lesz. Rosenberg Sándor el­len ugyanis három, neves szabolcsmegyei pénz­intézet a kiadási eljárást megkéri és mivel a kiadatási eljárás körüli költségeket bírói letétbe helyezik, el is kell rendelni. Á Rosenberg Sán­A legfinomabb francáa és amerikai FriedmannS.Sándornál cipő újdonságok kaphatók Nyíregyházán. 3 21352

Next

/
Oldalképek
Tartalom