Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-07-02 / 27. szám

27-ik szám. N Y i R V I D É K 1911. juli

i

is 2. 6 alkalomra készített csigán lassan és ünnepélyesen felhúzták a magasba, rendeltetési helyére, ahol az óriási közönség feszült figyelme és érdeklődése mellett két fiatal mester elhelyezte, megerősítette, hogy ott a toronytetőn az a bearanyozott fényes gömb és csillag figyelmeztetve mutasson az égre hosszú időkön át és sugárzó fényével ragyogja be a szivekbe — az égre mutatva — ama bölcs intelmet: ember nézz az égre, mely igaz hazád s emlékezzél porlétedre, mely elenyésző és mulandó. „Azért hát ne munkálkodj csupán az eledelért, mely elvész, hanem az eledelért, mely megmarad örök életre. Az ünnepély után este táncmulatság volt az uj iskola termeiben, mely a templom belső berendezése költségei fedezésére 250 korona jövedelmet hozott. Felülfizettek: Klein Lajos 8 K, Adorján István 2 K, Gönczy József 1 K, Nyerges Ferencz 2 K, Propper Sámuel 3 K, Propper Lajos 3 K, Zoltán Gábor 1 K, Valent István 1 K, Baranyai István 1 K, Kelemen Májer 2 K, Thoma István 1 K, Széles Pál 2 K, Burger István 2 K, Szúnyog István 20 fill., Opris Oszkár 2 K, Tóth János és neje 2 K, Tóth Zsigmond 2 K, Stima Zoltán 1 K, Szabó Aladár 2 K. Fogadják a kegyes adományozók az egyházi elöljáróság hálás köszönetét. í szabolcsYármegyei taní

tó-e

gyesül

et köréböL Ipariskolai tanítók gyűlése. Az iparostanonciskolái tanítók orsz. egyesülete Budapesten folyó év junius 29-én rendes és díszközgyűlést tartott. Előző napon d. u. 5 órakor Orsovszky Gyula elnöklése mellett a választmány készítette elő a rendes közgyűlés tárgyait. Ez utóbbi gyűlésen Mártonffy Márton elnökölt, mely alkalommal az elnökség és választmány, az iparostanonciskolai tanítók jogviszonyainak és illetményeinek rendezését célzó memorandumát a tanítóság kívánságaihoz képest megállapítván, azt a közgyűlés megnyugvással vette tudomásul. A memorandum főbb pontjai: 1. Az iparos tanonciskolánál megerősített tanítók véglegesitetteknek tekintendők és állásuknál csak fegyelmi uton mozdíthatók el. 2. Hasonló elbánásban részesitendők azok, kik az alaki képességet rajtok kivül eső okoknál fogva meg nem szerezhették, de bizonyos ideig közmegelégedésre szolgáltak az iparostanonciskolánál. 3. Az óraadói dij a közismereti és az általános rajzcsoportoknál 100 korona, a szakrajz és szakcsoportoknál 120 korona minimális összegben állapittassék meg. 4. A véglegesített óraadók ötévenként az alapdíj 10%-át, mint korpótlékot nyerjék és óradijakkal ez is a nyugdíjba beszámittassék. 5. Az igazgatók által végzett munka külön tiszteletdijban részesítendő és pedig négy osztályú iskolánál 400, nyolc osztályúnál 600, és azontúl négy-négy osztályonként 200—200 koronában volna megállapítandó, mely tiszteletdíj a nyugdíjba is beszámítandó lenne. 6. A rendszeres állásban levő tanítók élvezzenek 2400 kor. törzsfizetést, megfelelő előléptetést, iakbért, korpótlékot és a más iskolánál eltöltött évek teljes beszámítását. A titkári és pénztárnoki jelentés tárgyalása után a tisztikart egészítették ki. Ezek után Bárc/y István dr. polgármester elnöklete mellett a díszgyűlés vette kezdetét, melyen Mártonffy Mártont abból az alkalomból, hogy lemondott iparoktatási főigazgatói állásáról, lelkes ünneplésben részesítették. A Himnusz éneklése után Bárczy István méltatta Mártonffy Márton érdemeit, aki évtizedeken át eredményesen vezette az iparoktatás ügyét. Gelléri Mór kir. tanácsos az ipariskolák fejlődéséről — Hegedűs Lóránt orsz. képviselő az iskola és iparfejlődésről értekezett. Majd az iparoktatás terén kifejtett érdemeikért dr. Matlekovits Sándort, Apponyi Albert grófot, Thék Endrét és Gelléri Mórt tiszteletbeli tagokká választották. Végül Mártonffy Mártonnak az ő nevét viseíŐ 5145 koronás alapítólevelet nyújtották át, melynek kamatait szorgalmas kereskedő és iparostanoncok jutalmazására fordítják. Ezzel az ünnepélyes gyűlés a szózat eléneklésevei befejeztetett. Szabolcs

vármegyel gazdasá

gi egyesületi kö

ziem

ény, A kassai m. kir. Ilí. honvédkerület hadbiztossága a kerületéhez csapatok részére 1911. év szept. 1-től 1912 aug. 31-ig szükséges takarmány, alomszalma és tűzifa szállításának biztosítására vonatkozó hirdetményt megküldte. Az egyes állomások szükséglete, a'versenytárgyalásuk határnapjai, valamint egyéb tudnivalók a gazdasági egyesület titkári hivatalában megtekinthetők. ÚJDONSÁGOK. Tolefon szám 139. Lapunk e számával bezáródván a íélév, tisztelettel kérjük a lejáró előfizetések megújítását. E czélra lapunk e számához előfizetőink kényeiméra utalvány lapokat mellékeltünk. Tisztelettel A „Nyírvidék" kiadóhivatala. — Lelkészavatás. Lélekemelő, magasztos ünnepélynek voltak tanúi f. hó 25-én d. u. 3 órakor a nyíregyházi ág. hitv. evangelikus egyházközség hívei, amelyen Geduly Henrik tiszakerületi ev. püspök ur őméltósága ifj. Oláh Károly, Krcsméry Gyula és Vietórisz László Eperjesen végzett evang. lelkészjelölteket ünnepélyesen lelkészekké avatta Hronyecz József ev. lelkész, püspöki titkár, Paulik János ev. lelkész, Fábry Tivadar és Ligeti Ede ev. segédlelkészek assistálása mellett. A nevezett lelkészjelöltek le • tették a hivatalos esküt, amelylyel egész életükre lekötelezték magukat egyhazuk és szeretett drága magyar hazájuk hűséges, odaadó, önmegtagadó, önfeláldozó szolgálatára. A meghatottság és komoly megilletődöttség volt észrevehető ugy a nevezett lelkészjelöltek, mint a jelenlevő közönség arcán, amelyet csak fokozott a derék püspök atyai intésekben, buzdításban, magvas gondolatokban, nagy igazságokban, eszmékben gazdag, mélyen járó, tartalmas, szívhez szóló ékesszólása. Buzdította az ifjú Timótheusokat arra, hogy azon a magasztos pályán, amelyen csak egy cél — az ember-boldogitás — lebeghet a munkás szemei előtt, derekasan, bátor kitartással, mint illik a Krisstus jó vitézeihez, rendületlenül állják meg helyüket, munkálván a saját boldogságuk mellett a gondjaikra bízott ember-testvérek boldogságát, így építvén a földön Istennek országát, mely a szeretetnek. békességnek, az önfeláldozó, hűséges kötelességteljesitésnek az országa. Igazi, mély hitű és erős meggyőződésű lelkész, szerető atyai lélekkel biró jfőpásztor szólt Geduly Henrik őmeltóságából, amikor lelke egész hevével arra intette az uj lelkésztestvéreket, hogy munkásságukban két eszközük legyen csupán : a bibliával, e két kötött könyvvel a kezükben, soha el ném fogyó, mindent elnéző, megbocsátani kész szeretettel szolgálják a szent ügyet, melynek a mai naptól kezdve harcosaivá lesznek. Miután a főpásztori intő, buzdító beszéd elhangzott, az eskütétel után az avatást végző püspök s a segédkező lelkészek kézadással és testvéri csókkal vették föl a magyar ág. hitv. evangelikus lel készi karba. Mély nyomokat hágytak a felavatottak lelkében azok a szép, szeretettől izzó sza vak, amelyek az egyes lelkészek ajakáról elhangzottak. Az elérzékenyülésig megindító volt, amikor fólcsengett a felavatók ajakán a felavatottak fölött mondani szokott .Áldjad meg Isten e munkát" kezdetű áldó imádság melódiája. A lélekemelő ünnepélyt a püspök imája zárta be, amelyre mindig boldogan fognak viszszaemlékezni az ifjú Timótheusok s ez az emlék jó sorsban boldogságukat növelni fogja, balsorsban bátorítani fogja őket. Valóban életük legszebb napjának tarthatják e napot. Geduly püspöknek ez a lelkészavatás első ilynemű ténykedése volt. A felavatottak: ifj. Oláh Károly a rozsnyói egyházközségbe segédlelkészül, Krcsméry Gyula a helybeli ev. egyházközségbe segédlelkészül, Vietórisz László a máramarosszigeti miszszioi egyházközségbe missziói lelkészül hivattak el. — A felsőtiszavidéki Tármegyék hitelszövetkezeteinek szövetsége e hó 27-dikén tartotta meg gróf Mailáth József elnöklete alatt közgyűlését a Sóstófürdőben. A közgyűlésen Abauj, Bereg, Zemplén, Szabolcs és Ung vármegyékből jelentek meg a szövetkezetek kiküldöttei, számszerint mintegy 120-an, kik 27-én a kisvasút külön vonatán mentek ki a Sóstóra, míg Mailáth József gróf elnök a város udvariasan fölajánlott diszfogatán tette meg az utat a vasúti állomástól a Sóstóig. A közgyűlés d. e. llVa órakor Mailáth József gróf tartalmas elnöki megnyitójával vette kezdetét, azután ifj. Görömbey Péter mándo'ki rcf. lelkész a hitelszövetkezetek üzletkörének kitágításáról tartott felolvasást, melyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk, Bodnár Gáspár tanár pedig „Kalászok a szövetkezetek mezején" tartott lelkes szabadelőadást. Ezután Andrássy Kálmán buji ref. lelkész terjesztette elő azt a nagy lelkesedéssel fogadott indítványt, hogy a gróf Mailáth József házasságának 25. éves évfordulója alkalmából a szóvetkezetek által tett 5000 koronás alapítvány a Mailáth József gróf nevéről neveztessék el s annak kamatai a szövetség kötelékébe tartozó szövetkezeti alkalmazottak földmives vagy ipari pályán tanuló gyermekeinek segélyezésére fordíttassanak. A közgyűlés az indítványt nagy lelkesedéssel elfogadván, az alapítvány szabályainak elkészítésére bizottságot küldött ki. Mailáth József gróf szép beszédben köszönte meg az alapítvány tevése által személye iránt nyilatkozó bizalmat s a közgyűlést berekesztette. A közgyűlés tagjai ezután mint Mailáth gróf vendégei ebédhez ültek a Sóstófürdő nyári tánctermében, ahol pohírköszöntőket mondottak Andrássy Kálmán, gróf Mailáth József, Szikszay András s még többen. — Halálozás. Gróf Forgách László elhunytáról a család a következő gyászjelentést adta ki: Özv ghymesi és gácsi Grót'Forgách Lászlóae szül. kis-'sennyei Báró 'Sennvei Elza, ugy saját nevében, mint az édesanya: özv. Gróf Forgách Kálmánné szül. Báró Pongrácz Eleonora, — a testvérek: özv. Salamon Tivadarné előbb ferjezett Gróf Lónyay Menybértné, szül. Gróf Forgách Margit, leánya : Herczeg Odescalchi Jenő Zoardné szül. Gróf Lónyay Pálma, férje és gyermekei, Gróf Forgách István, és Gróf Forgách Sándor özvegye Báró 'Sennyey Mária és ennek leánya Gróf Forgách Erzsébet, a napa: özv. Báró 'Sennyey Lajosné szül. Báró Vécsey Erzsébet, — továbbá a sógorok és sógornék: Báró 'Sennyey István, Báró 'Sennyey Miklós és neje szül : Klobusitzky Irma, és gyermekei, Gróf Teleky Gyuláné szül. Báró 'Sennyey Ilona, férje és gyermekei, Báró 'Sennyey Gézáné szül. Báró 'Sennyey Melanie, férje és gyermekei, ugyszinte az egész gyászoló rokonság neveben mely fájdalommal jelenti, hogy felejthetlen jó férje, a szerető és szeretett jó fiu, testvér, nagybátyja es rokon ghymesi és gácsi gróf Forgách László a magyar főrendiház örökös tagja f. hó 22-én reggeli 7 órakor, életének 66 ik, boldog házasságának 35 ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után Brixenben hosszas betegség után elhunyt. A drága halott hűlt teteme f. hó 27-én, kedden délután 4 órakor fog Mándokou a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint beszenteltetni és ugyanott őrök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozatok az összes kegyúri templomokban f. hó 28-án délelőtt 10 órakor fognak az egek Urának bemutattaíni. Mándok, 1911. évi junius 24 én. Áldott az emléke ! Gróf Forgách László holtestét Brixenből hazaszálítva, e hó 27-én d. u. 4 órakor temették el Mándokon, az e,hunyt főúr kívánsága szerint, a birtokán levő s feleségéről elnevezett Erzsébet ligetben. A temetési szertartást Tresztyánszky DJZSŐ fényeslitkei plébános végezte, a kerületi papság segédletével. Megjelentek a végtisztességtételen a vármegye képviseletében gróf Vay Tibor főispán. Mikecz Dezső alispán, Péchy Gyula árvaszéki elnök, Mikecz István tb. főjegyző, dr. Kauzsay Ödön és Szunyoghy Ferencz aljegyzők, továbbá Ja Dessewffy grófok, gróf Wolkenstein, gróf Mailáth József, gróf $Vay Gábor, gróf Vay Ádám, gróf Vay Miklós, a Sennyey bárók, a Teleky grófok, gróf Széchenyi, a báró Vécseyék, báró Horváth Ferencz, többnyire családjaikkal, Okolicsányi Dezső és Virányi Sándor tőszolgabirák, Hrabovszky Guidó, Zobel István, Liptay Béla, dr. Vadász Lipót. Petrovay János, dr. Kornis Ferencz, Orosz György, Orosz Miklós, Szalánczy Bertalan, Nozdrovitzky György, Gencsy Bertalan, Jármy Imre, Jármy Miklós, dr. Jósa András, Szalay László, a kisvárdai és tiszai járás ref. lelkészi kara s a községek jegyzői és elöljárói stb. — Zenedei vizsgák. Pénteken, szombaton délután és vasárnap délelőtt tartotta a Nyíregyházi Zenede évzáró vizsgáit sikerrel és nagy érdeklődés mellett. A mintegy 50 növendék szabatos, preciz játékával gondos vezetesről,