Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-12-24 / 52. szám

50-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. december 10. 5 A SZABDLC

SVÁRMEGYFI TfiNITOEGYESÚLET KOR

É, Tanítók otthona. A boldogság fészke, a tiszta erkölcs alapföltétele : a jó otthon, mely támasza, talpköve a haza boldogságának. Tagadhatatlan az, hegy nekünk, a társadalom száműzött, édes hazánk elhagyott, elárvult gyermekeinek is szükségünk van otthonra, hogv otthonunkban otthonosan érezzük magukat. Tagadhatatlan továbbá az is, hogy a járáskörünk kebelében működő Önsegélyző-egy let mai patriarchális szervezete mellett nem képes többe a tömeg érdekeit, az egykor kitűzött nagy célt szolgálni. Szüksége van tehát a tanítóságnak -oly intézményre, mely e kettőt, a hasznost a kellemessel egybefoglalja s megcáfolva azon állítás igazságát, hegy tanitó a tanítónak ellensége, a tanítóság keblét egybeforrasztja, hogy benne a sziv együtt érezzen, egyért dobogjon: a haza boldogságáért. Őrömmel haiigáttam Vargha Ferenc agilis kartársam életre való eszméjét, fejtegetéseit, mely a tanítóság e két kivanalmát felöleli, összpontosítja mind a kettőt s mind a kettőben feltünteti az egy egységes célt. Az eszmék sorsa, hogy amint felszínre kerülnek, legtöbbször oly hirtelen merülnek alá, avagy tűnnek el örökre anélkül, hogy a szeretet, mely létre hozta, tovább ápolta, szeretettel felkarolta volna. Vannak esetek, hogy az eszmék tünde fényalakja megtéveszti ennek terjesztőjét s ez dobja el később önmagától, mint egykoron a csalódott Shakspere büvüs pálcáját a tenger mélyébe, mélyebbre valaha járt mérólom. Ez eszme szonban közfigyelmet, szeretetet é.= ezzel való terjesztést érdemel, mert erőt hordoz, hóditó erőt. Ezt az erőt a legplasztikusabban mutatja az a tény, hogy az otthon s az ennek kebelében létesítendő Pestalozzi-kór céljaira két lelkes, ifjú kartársunk: Lengyel Miklós 200, Vargha Ferenc 50 koronát ajánlott és helyezett letétbe. A kiindulási pontot tehát, mely annyi aggodalomra, téves félreértésre adott s adhatoit volna okot, megtalaljuk az ifjúság lelkesedésében, mely bizonyára megkeresi és megtalálja a maga támpontját annyival is inkább, mert nemcsak városunk, hanem megyénk tanítóságának közérdekét szolgálná az otthon, az internátus, a kör, mely mint a fogalommá alakult Pestalozzi név is mutatja, szellemi és anyagi jotekonyság gyakorlására lenne hivatva. Ha helyesléssel talalkozott a cél es az ezt szolgáló eszközök, ha lelkesedés, szeretet — nem pedig az ön-egélyző-egyletből fakadó erőszakoskodás szülte a kiindulási pontot, ugy akkor az okoskodásnak nincs helye és ideje; mert okoskodás a tett halála. Szabad legyen azonban egy elrejtett aggodalomnak kifejezést adni minden utógondolat nélkül, ^anélkül, hogy valaki hiúságára gondolnék, ennek tömjéneznék, avagy ezt sérteném. Tudjuk azt, hogy az ifjú vér és lelkesedes mellé az idősebb vezető képességére, kilartó, kipróbált erejére is szükség van, melyre a fiatal daru szánalmasan komikus szerepe is emlékeztet és figyelmeztet. Midőn megyénk tanítósága érdemekben gazdag elnökének, a fiatal gárda szeretett Gyula bácsijának zászlajára gondolok, meggyőződésszerüleg tudom, hogy ennek kibontása, végig hordozása — mint ezt a buda pesti, kolozsvári maradandó alkotások mutálják — az eszmének biztos és mielőbbi győzelmét jelenti. £s én hiszem és vallom, hogy az, ki a ta nítóság közügyeért an*yit és nemes hevülettel önzetlenül küzdött; kinek nagy alkotásai minden Demosthenesnél ékesebben szólanak, kinek nevét a szabolcsmegyei tanítók hálás gyermekei egykoron imába foglalják; ki nem engedte a közönyök posványaba fulladni a szent lelkesedést, hanem ezt, nemes érzéssel, szilárd elhatározással összpontosította az egyesülés zászlaja alá s vezette Eötvös szellemében: az a nemes ügy nagy ideáját szolgálni sohasem szűnik meg, mert nem szegényedhetik el szive és igy érzelmeinek nincsenek, nem lehetnek romjai. Csak annak szive gazdag, csak annak lelke nagy. ki a közös szenvedéseket és gondokat hordozni tudja Nemcsak az én, hanem sokak, talán mindannyiunk hite és vallomása ez, mely egyúttal bizonysága annak, hogy mindvégig minden ügyünkben szeretnénk szerettei körében látni vezérlő, világító tüzoszlopunk. Jól tudjuk azt, hogy nehéz a vezetés, mert mindég voltak és vannak elrejtett óhajok, vagy nyíltan fellépett panaszok s igy ez ujabb alkotással is lesznek kielégíthetetlen vágyak, melyek azonban a közős, nemes vágyódás fölé nem helyezkedhetnek, a haladás, a lettek kerékkötői nem lehetnek, ha velünk a szent ügy, velünk a társadalomnak jó és balsorsunkban egyaránt osztozkodó része. ígérhetik bátran mindazok, kik a tanítóság közügyeiért végzetük szabta kis körben valaha is munkálkodhattak, hogy gondjaik sülyos terhe alatt is a legnemesebb fegyverrel követik vezérüket s igyekeznek letűzni az eszme győzelm jelét. Ha majdan az ifjak kicsiny, de lelkes csapata megalkuvást nem ismerő határozottsággal lép kész módozattal a nyilvánosság elé, ugy biztosithatjuk, hogy munkájukat a munkában való részvét, lelkesedésüket pedig általános lel • kesedés fogja kisérni yyőzelemről-győzelemre. Ahol a lelkes?dés és az akarat egybeömlik, ott az erő forrása, mely erőt erővel legyőz. Ezt mutatja a tapasztalat, ezt mutatják a történelemnek aranybetükkel irt ezüst lapjai, melyek egyikére rá van irva jövőnek ez üzene

1: kicsiny sereg volt Hellasz régi népe, de győzelmét látta Marathon . . . Most a szeretet ünnepén, midőn a boldog örömnap derűje szerte küldi mosolygó sugarait s elválik a földön a boldogtól a boldogtalan, csak a hit fakasztotta szent zsoiozsmában olvadnak ismét egybe s törnek égj fele a fájó és örömérzések, most kopogtatok kartársaim szivének ajtaján, hogy mi is, kiket a sors földi rendeltetésünk pályafutásán szerte dobál, szétválaszt : egyesüljünk egy szent vágyódásban s ezt követte a tett. Ne azt kérdezzék tehát a kultura közharcosától, hogy ki az, hanem nézzék meg, hogy mit hozott. Hoztam a tanítók egvik regi óhaját, hogy beváltsam egy alkotással a titkon elhullajtott könnyeinek, szenvedéseinek növelte egyik igaz gyöngyszemét. Stoll Ernő ág. h. ev. tanitó. ÚJDONSÁGOK. Teiafon 139. szám. Mai számunk 20 oldal. — Boldog ünnepeket kívánunk lapunk előfizetőinek, munkatársainknak s jó barátainknak! Rendkívüli közgyűlés a vármegyén. Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága e hó 29-én d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart a vármegyeháza nagytermében. A közgyűlés 266. pontból álló tárgysorozatából közöljük itt a következőket: A törvényhatósági vámos közúti alap 1909—1910. évi zárszámadása. A m. kir. belügyminister leirata a nyírbátori és nyirbélteki törvényhatósági bizottsági tag választó kerületek uj beosztása tárgyában hozott közgyűlési határozatra. Belügyminiszteri leirat a vármegyei tüzrendészeti szabályrendelet módosítása tárgyában. Hevesvármegye közönségének a vármegyei tisztviselők nyugdíjügyének rendezése tárgyában hozott határozata. Abaujtornavármegye közönségének felirata a katholikus egyházi autonómia életbe léptetése tárgyában. Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának a 7 éven felüli elhagyott gyermekek gondozói költségeinek az állam terhére leendő átvétele tárgyában intézett átirata. A vármegye alispánja a központi hivatalok és közkórházak 1912. évi tűzifa szükségletének az év minden szakában üzemben. Gözüzemü berendezés. Mindenféle vasbeton és betonmunkához kiválóan alkalmas Szamos-folyam kavics Vasúti állomás Szatmárt üdvari. Rendelmények bánnikor és bármily mennviségben a legrövidebb idő alatt elintézetnek. Kavics-homokbanya biztosítására a Reizman Hermán céggel kötött szerződést bemutatja. A vármegye alispánja a központi hivatalok 1912. évi nyomtatvány szükségletének biztosítására- a Jóba Elek céggel kötött szerződést bemutatja. Alispáni előterjesztés a vármegyei muzeuin elhelyezése, kezelése iránti javaslattétel céljából bizottság alakítása iránt. Alispáni előterjesztés a jegyzői magánmunkálatokrói szóló szabályrendelet módosítása iránt. Firczák Gyula munkácsi egyházmegyei püspöknek, a vármegye közönsége által püspökké szenteltetésének 50 éves évfordulója alkalmából hozzá intézett üdvözletére küldött köszönő irata. A közigazgatási bizottságból kilépő Kállay Leopold, Lázár Kálmán, dr. Meskó László, id. Okolicsányi Lajos és Szikszay Pál bizottsági tagok helyének választás utján való betöltése. A közigazgatási bizottsági tagságáról lemondott Görömbey Péter helyének választás utján való betöltése. Az igazoló választmány újra alakítása A jövő évi fősorozás polgári elnökeinek megválasztása. A lóavató bizottságok elnökeinek megválasztása. A szabolcsvármegyei h. é. vasutak igazgatóságának kérelme a nyíregyháza—mátészalkai vonal részén 4-ik személyszállító vonatpár beállítása érdekében a kir. államvasutak igazgatóságához intézett előterjesztésének támogatása iránt. Az Erzsébet-kórház igazgató-főorvosának előterjesztése egy Röntgen készülék beszerzése iránt. Küldöttségi jelentés a községi pénzkezelés módosítása tárgyában beadott indítványra Községi jegyzők országos egylete megkeresése a községi közigazgatás rendezése tárgyában. Nyíregyháza r. t. város képviselőtestületének a nyíregyházi villamossági részvénytársasággal a Sóstó fürdő világítására megkötött szerződés elfogadása tárgyában hozott határozata Nyíregyháza r. t. város képviselőtestületének a mérnöki hivatal személyzete szaporítása tárgyában hozott határozata. Ujfehértó község kérelme az ujfehértó—hajdudorogi törvényhatósági közutnak az 1912-ik évben leendő kiépítése iránt. Ujfehértó község képviselőtestületének a munkásházak építéséhez szükséges kölcsön fölvétele tárgyában hozott határozata. Kisvárda község képviselőtestületének a munkásházak építésének vállalatba adása tárgyában hozott határozata. Nyíregyháza r. t. város képviselőtestületének az 1914-ik évben Nyiregyházán megtartandó országos szövetségi tüzoltó-gyülés költségeinek fedezése tárgyában hozott határozata. — Halálozás. Borbéiy Sándor nyugalmazott kir. ítélőtáblai biró e hó 19-én délután 6 orakor váratlanul elhunyt. Még vasárnap semmi baja sem volt a különben jo egészségnek örvi ndő öreg urnák és kedden estére végzett vele a könyörtelen halál. A nagy erős, hatalmas férfit belső vérzés ölte meg. Haláláról hozzátartozói a következő gyászjelentést küldték szét : Alulírottak mély fájdalommal tudatják, hogv a. felejthetetlen jo fiu, apa és testvér Borbély Sándor nyugalmazott kir. Ítélőtáblai biró folyó évi december hó 19 én délután 6 órakor élete 57-ik évében elhunyt. A megboldogult földi maradványai folyo évi december hó 21-én délután 3 órakor fognak a református egyház szertartása szerint a vasúti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1911. dec. ho 19-én. Áldás és béke poraira. Borbély Gáspár apa. Borbély Sándor, Borbély Aranka gyermekei, Borbély Endre testvére. — Tíz percenkint közlekedik a villamos vasút e hó 21 dike óta városunkban a Bessenyei-tér és a vasúti állomás között. Nagyon természetes, hogy örömmel üdvözöljük ezt az újítást s bőséges anyagi sikert kívánunk hozzá a vállalatnak. De épen az anyagi siker szempontjából érthetetlen előttünk, hogy a 10 percenként való közlekedést miért korlátozta a* Megrendelés : Bikfalvy Albert tulajdonoshoz cimzendők: Berend. posta- és táviró állomás: Saatmftr-Udvari. Vagy: Beei* Sámuel, Szatmár-Németi, Bínyai-ut 1'/. sz, Telefon-sz. 264. 743-52-4