Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-12-17 / 51. szám

4 51-ik szám. • N Y I R .V l D É K 1911. december 17. okai, azok megszüntetése s más hasonló szavakat. Mi volt ennek a fokozottabb érdeklődésnek, ennek a mozgalomnak az oka ? Az a körülmény, liogy az Országos Gyermekvédő Liga szabolcsvármegyei jogvédő bizottsága e hó 9-én rendkívüli közgyűlést tartott, amely a nyíregyházi és szabolcsvármegyei patronage mozgalom tekintetében óriási jelentőségűnek Ígérkezett. Ba kell vallanunk, hogy az e hó 9-én megtartott közgyűlés a hozzáfűzött várakozásokat nemcsak kielégilette, hanem a helyi patronage mozgalom történetében korszakalkotó jelentőségűvé emelkedett Gyönyörű az a perspektíva, amely a 9-iki közgyűlés nyomán elénkbe tárul, szinte előre látjuk azt a tevékenységet, a közhatalom és a társadalom együttműködésének azt a fényes eredményét, amely a patronage tevékenység tekintetében városunkat és vármegyénket a küzdők elejére, — talán az élére fogja állítani. Nem akarjuk itt előre dicsérni társadalmunk érdeklődését és megértését magasabb emberi kötelességeikkel szemben, nem is az a célunk, hogy az Országos Gyermekvédő Liga szabolcsvármegyei jogvédő bizottságának, illetőleg most már a patronage egyesületnek a jövőre nézve a társadalomban propagandát csináljunk, mert erre — a közgyűlésen láttuk — szükség nincs. Nem mulaszthatjuk el azonban, hogy örömünknek kifejezést ne adjunk afelett, hogy társadalmunk minden retege megértette azt az óriási jelentőségű kérdést, hogy mit jelent a nemzetnek, a társadalomnak, magunknak: a patronage eszméje. Ott láttuk a közgyűlésen társadalmunk színe-javát: méltóságos urakat, a középosztályt, a polgárságot; magánosokat és testületeket; hivatalnokokat és magánegyéneket. Ha a patronage eszméje a küzdelem elején igy meghódította a társadalom minden rélegét, akkor az eredmények — amelyeket a patronage egyesület bizonyára el fog érni — a társadalom minden tagját a patronage zászlaja alá fogják gyűjteni. Ne higyjék, tisztelt olvasóim, hogy ezt a kérdést, a patronage mozgalmat pártolni jótékonyság. Nem jótékonyság az. hanem amint a közgyűlés fényét megadó beszédében dr. Szilágyi Arthur Károly ur, az Országos Gyermekvédő Liga kiküldöttje mondotta — a társadalomnak a nemzet és önmaga iránti kötelessége. Azt se higyjék, tisztelt olvasóim, hogy ez a patronage tevékenység a társadalomra, annak tagjaira elviselhetetlen kötelezettségeket fog róni, mert amint dr. Kun Béla miniszteri tanácsos ur az igazságügyminiszter képviselője egyszerű, de a munka eredményességébe vetett hittől sugárzó szavakkal tanított bennünket, a patronage tevékenység mindennapi életünkbe könynyen beilleszthető. Ha a bűnöző fiatalságot megjavítjuk, ha minden gyermeknek — akinek szüksége van reá — megadjuk a lehetőséget, hogy a társadalom hasznos tagjává s tisztességes honpolgárrá nevelkedjék, akkor önmagunknak az érdekében jártunk el, mert a szédelgés, bűnözés s más társadalmi bajok nem egyszerre törnek elő az egyénből, hanem — mint minden a világon — fokozatos fejlődésnek az eredményei. Akkor végezhetünk tehát alapos munkát, ha ezeket a bajokat az egyének fejlődésének kezdetén igyekszünk megszüntetni. Azt hisszük, hogy a társadalmi bajoknak ezen jelentőségét bővebben fejtegetnünk nem kell s csupán azt az egy statisztikai adatot hozzuk fel, hogy a felnőttek bűnözésének 80—85%,-a oly egyénekre esik, akik már fiatalkorukban bűnöztek, akiknél tehát a bűnözés bizonyos fejlődés eredménye volt s csak 15—20°/*. esik oly bűnözőkre, akik csak felnőtt korukban vesztették el lábuk alól a becsületesség biztos talaját. Ez a statisztika a patronage tevékenységnek a legnagyobb szószólója. Ez adja meg annak azt az óriási jelentőséget, amely alig egy évtized alatt a patronage eszméjét a csecsemő korból életének közepébe vitte. És ha a bűnözés nem a fejlődésből fogja meríteni oroszlánrészét, ha a társadalmi bajok kútforrása, nem a fiatalkorúak kérdésének elhanyagolása lesz többé, akkor a patronage eszméje megközelítette célját. Igyekezzék ! Igyekezzen a larsadalom minden tagja, hogy a patronage egyesület zászlaját diadalra vigyük. A közgyűlésről a következő tudósítást vettük : A kir. törvényszék esküdtszéki termében aligha volt mág olyan és akkora közönség, mint az emiitett közgyűlésen. — Ott láttuk az igazságyminiszter képviselőjét, dr. Kun Béla min. tanácsost, Nemes Lajos min. osztálytanácsost, mint az Országos Patronage Szövetség kiküldöttjét, dr. Szilágyi Arthur Károlyt, az Országos Gyermekvédő L'ga megbízottját, gróf Vay Gáborné, gróf Vay Gábor, Meskó László, Kállay András, Geduly Henrik, Megyery Géza, Lázár Kálmánt s a társadalom szine-javának mintegy 200 tagját, hölgyeket és urakat. Ott láttuk az egyházak, a nőegylelek vezetőségeit, a biró' és ügyvédi kar, tanárok, tanitók és az ipartestület számos tagját. Kovács István kir. trvszéki elnök, mint a jogvédő bizottság elnöke 4 óra után nyitotta meg a közgyűlést, üdvözölte a közgyűlés iránt érdeklődő nagyszámú közönséget, az igazságügyminiszter, az Országos Patronage Szövetség, az Országos Gyermekvédő Liga képviselőjét, gr. Vay Gábornét és dr. Meskó Lászlót, mint a jogvédő bizottság diszelnökeit, gr. Vay Gábort, mint a felügyelő hatóság elnökét, Geduly Henrik ev. püspököt s a többi egyházak vezetőit, a rabsegélyző egylet, a nőegyletek, a tanári és tanítói kar, az ipartestület vezetőségét. Bejelenti az elnök, hogy a folyó év őszén Kassán megtartott Patzonage országos kongreszszuson a jogvédő bizottság hivatalosan részt vett s az ott nyert tapasztalatok az egyesület további működésére nézve értékes támpontokul fognak szolgálni. Indítványozta, hogy a közgyűlés gróf Edelsheim Gyulai Lipótnak, az Országos Gyermekvédő Liga elnökének és Rickl Gyula igazságügyminiszteri tanácsosnak, mint az Országos Patronage Szövetség elnökének üdvözlő táviratot küldjön, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott, majd felkérte az Oiszágos Gyermekvédő Liga kiküldöttjét, dr. Szilágyi Arthur Károly urat, hogy az egyesület tavábbi működésére nézve tájékoztató előadást tartson. Dr. Szilágyi Arthur Károly kiválóan szép, szabatos előadással tájékoztatta a közgyűlést a patronage eszméjéről s annak társadalmi s nemzeti jelentőségéről. Kiterjeszkedett beszéde során a gyermekvédelem feladataira s az utolsó évtized ez irányú tapasztalataira. Vázolta az Országos Gyermekvédő Liga tevékenységét, a patronage eszméjének óriási térfoglalását; behatóan magyarázta a gyermekbiróságok fogalmát, azok eljárását, ismertette a gyermekvédelmi eszmék hazánkban történt elterjedésének okait s beszédét a közgyűlésen résztvevőknek a patronage tevékenységre való buzdításával végezte. Hatalmas éljenzés és taps jelezte azt a hatást, amelyet dr. Szilágyi a közönségből előadásával kiváltott s a melyért az elnök őszin'e köszönetét nyilvánította. Ezután az elnök felhívta a jelenlevőket, hogy a patronage körebe vágó bármely kérdést intézzenek dr. Kun Bála min. tanácsoshoz, aki a kérdésekre felvilágosításokkal fog szolgálni. A felhívás folylán: Petrovich Gyula apátplébános kérdi, hogy a javító intézetből szabaduló fiatalkorúra nézve miben áll a patronage tevékenység ? Paulik János ev. lelkész dr. Szilágyi Arthur Károly beszédét kritikailag méltatja s a további egyesületi tevékenységre vonatkozó támpontokat fejtegette. Gr. Vay Gáborné kérdi, hogy miben áll a fogház missió ? Bodnár Istvánné kérdi, mi a Liga álláspontja a gyermekek erkölcsös és vallási nevelése tekintetében? Gr. Vay Gábor kérdi, miként kapcsolódik a társadalmi egyesületek tevékenysége a hatósági tevékenységhez? Halasi János kérdi, hogy illeszkednek be a társadalmi alakulatok az állami munkásság keretébe ? Dr. Wilt György kérdi, mi a pártfogó teendője az ítélet meghozatala után ? Motyvai János kérdi, mi a tapasztalat az iparos tanonc otthonokat illetőleg ? Ezen kérdésekre dr. Kún Béla min. tanácsos a kivánt felvilágosításokat kiváló szabatossággal, az ügy szeretetéből sugárzó lelkesedéssel egyenként megadja, a felvett kérdésekre vonatkozó eddigi tapasztalatokat a kérdezőkkel és a közgyűlései közli. Különösen fontosnak tartjuk dr. Kun Bélának a dr. Bodnár Istvánné urnő kérdésére adott válaszát, a melyet a tőle nyert szöveg alapján szó szerint közlünk: „Adott esetben az Országos Gyermekvédő Liga vezetéset első sorban mindig a támogatásra szoruló gyermek sorsa érdekli. Mihelyt az első segélyt megadtuk és arról van szó, hogy a gyermek állandó intézeti, vagy család' nevelésben részesüljön, akkor érdeklődünk az illető gyermek vallása iránt, hogy saját felekezete szerint részesüljön megfelelő valláserkölcsi gondozásban. A Liga vezetősége, a mely a különböző felekezetekhez tartozó férfiakból áll, ebben az eljárásban egyet ért; és mig az első segély nyújtásnál sohasem kutatja a gyermek felekezeti hovatartozandóságát, addig az állandó elhelyezésnél mindig ügyel arra, hogy a gyermek saját vallása szerint részesüljön valláserkölcsi nevelésben." Ezen felelete kiegészítéséül közölte még a Liga intézeteinek miniszterileg jóváhagyott szabályzatából az idevonatkozó rendelkezéseket a következőkben : „A nevelő intézet feladata, hogy növendékeit az intézeti rend, vallásserkölcsi, iskolai és munkaoktatás és az egyéni nevelés minden célszerű eszközének felhasználásával, hazafias, becsületes, rendszerető és munkás polgárokká nevelje. A növendékek valláserkölcsi oktatását a növendék egyéniségéhez alkalmazkodva akként kell végezni, hogy érzületére minél mélyebb hatást gyakoroljon. Minden növendéket saját felekezetének vallásában kell okla

fni." A válaszokért a kérdezők s illetőleg a közgyűlés nevében az Elnök köszönetüket nyilvánítják. Elnök ezután hosszabb beszéd kíséretében előterjesztette, hogy a jogvédő bizottság jelenlegi alakulásában a rája háramló feladatokat eredményesen alig teljesítheti s ezért az elnökség az itt teljes egészében közölt határozati javaslatott terjesztette elő : Miután a gyermekvédelmi és általában a patronage, valamint a caritativ tevékenység hathatósabb kifejtése céljából a Szabolcsvármegye (nyíregyházi kir. törvényszék) területén fennálló, de ez idő szerint külőn-kiilön párhuzamosan működő egyesületek egységes, egyöntetű és egymást kiegészítő működése szükségesnek mutatkozik, mondja ki a közgyűlés, hogv: 1. Az Országos Gyermekvédő Liga szabolcsvármegyei jogvédő bizottságát „szabolcsvármegyei pártfogó egyesületté" alakítja át s megbízza az elnökséget, egy megfelelő alapszabály tervezet kidolgozásával. Ez egyesületnek az lesz a célja, hogy a rendelkezésére álló társadalmi erőket egyesítse egyrészt azon célok megvalósítására, amelyeket az uj egyesületbe beolvado régebbi egyesületek eddig gondoztak, másrészt működése körébe vonja azokat a célokat, amelyek a megye területén fennálló többi egy'etek céljain kívül esnek. A létesítendő iparos tanonc otthon gondozása is az uj pártfogó egyesület feladatát képezné; ennélfogva 2. megkeresendő lenne a Magyar Védő egyesület szabolcsvármegyei fiókja, hogy a magyar ipar fejlesztését elősegítő iparos tanoncotthon felállítására való tekintettel olvadjon bele az uj pártfogó egyesületbe. 3. Miután a helybeli Rabsegélyző egylet céljai az uj pártfogó egyesület működési körében szintén megvalósíthatók, kerestessék meg a Rabsegélyző egylet is az iránt, hogy az uj pártfogó egyesületbe beolvadjon. A legfinomabb fraawia és amerikai Friedmann Sándornál. cipó újdonságok kaphatók *!1*»-19