Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)
1911-12-10 / 50. szám
4 50-ik szára. N Y I R V I D É K 1911. december 10. & nyírbátori ref. templom. 1 „Szabolcs a Nyir vármegyéinek egyike és elütő talán az ország minden többi megyéitől. Hegyek állal nem elénkitett, élő vizek által nem öntözött hullámos síksága fölé ugyanis az egyhangúság boruja nehezül, a délibáb kellemes csalódása és szemkáprázata nélkül. 2 Átvonulásra, futólagos megpihenésre jó volt a föld, de állandó székhelyet rajta sokáig nem mertek teremteni, különösen ott, hol a szőke Tisza kanyarulatai, mocsarai sem nyújtottak védelmet az ellenség, vagy épen a szomszéd ellen. Igy tehát hiába keresünk Szabolcsban nagyszerű erőditvényeket, ódon lovagvárakat karcsú tornyokkal, amelyeknek ormán az érckakast már századok viharja forgatja. A homokos nyírségen mindenféle — mint megannyi tarka oázisok — fáktól környezett községek, alacsony fehérre meszelt házakkal terülnek el, melyek közül csak a falusi kis templom pirosra festett zsindely tornya s néhány nemesi kúria gólya fészkes kéménye emelkedik ki. Annál nagyobb meglepetés er, ha Vasvári községből Nyírbátor felé kocsizunk. Egyszerre az út kanyarulatánál feltűnik a dombon épült református templom szürke falaival, meredeken emelkedő nyereg tetejével és hatalmas csúcsivű ablakaival. Önkéntelenül a vándorkő jut eszünkbe, melyet talán még emberemlékezet előtt a természet ereje messzedobott szülőföldjétől s azt kérdezzük: hogyan került ez ide? * A nyírbátori mostani református templom egész pontos épitési idejét oklevelekből, krónikákból nem ismerjük. Mig a Báthory család apró örökösödési jobbágy pereivel az oklevelek sürün foglalkoznak, addig a templomról, mely valószínűleg a Báthory család egyik büszkesége volt, még csak említést sem találtam. Nem csodálkozhatunk azonban, ha figyelembe vezsszük azon véres, zajos időket, melyeknek az egykori fényes Báthory kastély teljesen martalékává esett és a templom is egykori fényének csak halvány foszlányait birta megőrizni. Keletkezésének legfontosabb adatait a külsején és belsejében lévő azon címerek és feliratok szolgáltatjuk, melyek még ma is kibetüzhetők. 3 Ezen feliratok s a templom nyugati kapuja felett elhelyezett sárkány fogas Báthory címer M. Stephani de Bathor Vaivodae (alul 1488. évszám) teszik kétségtelenné, hogy e templomot a Báthory család bőkezűsége emelte. E pontnál ellentétbe kell helyezkednem a templom első alaposabb és szakszerű ismertetőjével, aki a következőket irta: „Mindeme szabálytalanságokból azt következtethetjük, hogy az építőknek elég pénz nem állott rendelkezésökre, ami viszont nem mutat arra, hogy az épitő valami hatalmas főúr (Báthory) lett volna. 4 Azonnal megdől ezen állítás, ha visszapillantunk Nyírbátor múltjára. A nyírség legelső és legrégibb birtokosa a Guth-Keled nemzetiség volt, melynek egyik tagja, midőn IV. László király a többek között Bálhor községet neki adományozta, felvette a „de Bathor" előcimet. Azóta a Báthory család első szerepet vitte nemcsak Szabolcsban, hanem az egész országban. A Báthory család mindig szívesen időzött Bátorban. Igy van egy okiratunk, melyet a Báthory család egyik tagja adott ki és igy végződik: .Dátum in Batur, in festő beati Viti et modesti martirum anno domini MCGGXXX . nomo." 5 1 Részlet a szerző nemsokára megjelenő munkájából. 4 Kandra Kabos .Szabolcsvármegye alakulása". Értetekezések a tört. tud. köréből. XII. kötet, 2 füzet. 3 Ezek pontos idézetét és fordítását csak majd részletes munkámban közlöm. Különben általában ismeretesek. 4 Gróh István. „Egy szabolcsi műemlék.' A nyíregyházi ág. hitv. ev. főgimnázium XXEX. értesítőjében U. e. az értekezés megjelent némileg rövidítve az Arc. Ért. 1893. év Nyírbátori ev. ref. templom címmel. Egyik helyen ezt mondja: „Különben is oly címer, melyből következtetni lehetne, hogy az építéshez a Báthoryaknak valami közük volt, a templomon sehol sem fordul elő." Állítását utóbb maga cáfolja meg, midőn beszél a templomban található címerekről és feliratokról. 5 Anjou-kori okmánytár. III. 569. sz. Lehetetlen tehát, hogy Bátort meg nem erősítették volna és maguknak kastélyt ne emeltek volna. A megerősítésre a legalkalmasabb volt az az emelkedett hely, melyen a mai ref. templom áll. Hogy tényleg volt a Báthoryaknak egy megei ősitett kastélyuk, arra nézve irott adataink is vannak. Igy olvassuk egy 1563. aug. 4. kelt oklevélben: „Castellum Bathor Domini Báthory." Fői van jegyezve, hogy 1564. János Zsigmond serege Bátort megostromolta és bevette. 6 Báthory családnak a XV. század második felében kimagasló alakja István főasztalnok, erdélyi vajda es országbíró. Igazság érzete, mély vallásossága miatt tisztelet tárgya. 1479. okt. 13-án nagy diadalt aratott Kenyérmezőn és és nagyértékü zsákmányra tett szert. Ebből a harcmezőn egy kápolnát épített „a boldogságos szűz lorettói képének pedig a maga egészen ezüstből öntött páncélos képét ajándékozta." (Buday Ferenc.) Továbbá Bátorban a minoriták számára egy kolostort és egy templomot emelt. 1484 ben. A minoritáknak már régebben volt kolostoruk itt és kis kápolnájuk, melyről már a XIV. század második fe'ében történik említés; a ma is fönnálló épület csonka tornya még az Árpádok idejéből. Báthory István tehát egy nagyöbű templom építésére és a zárda kibővítésére adott pénzt. Ugyanekkor támadhatott az a terv, hogy magának és családjának egy diszes mauzoleumot, egy nagyszerű családi kápolnát emeljen. Talán ugyanazok az építészek, kik a minoriták templomát építették, foghattak a nagyszerűnek tervezett templom építésébe. — 1493-ban azonban Báthory István Ecsed várában elhunyt, porait saját kívánsága szerint Nyírbátorba vitték, de a tervezett sírhely még nem készülhetett el, tehát ideiglenesen a minoriták sírboltjába temettek el. Vagyona nagy részét a szabolcsi főispáni székkel együtt unokaőcscse Báthory András, András fia örökölte. Mint a templom bejárata fölött olvasható felirat mutatja, az ő főispánsága alatt a templom az eredetin tett némi változtatással nagyjában elkészült. Ezt irott kútfő is megerősíti. 7 A berendezés, melytől igazán nem kímélték az anyagi áldozatot, csak András három fiának Györgynek, a főlovászmesternek (1491—1531.), Istvánnak (1519. nádor) és Andrásnak buzgólkodása folytán készült el. Szükséges volt kissé bővebben foglalkozni a templom keletkezésének kérdésével. Altalános volt a vélemény, hogy egykor szerzetesi templom lehetett; sőt még nagyobb túlzásba is mentek; azt állították, hogy a templom építéséhez a Báthoryaknak semmi közük sem volt. Ellenkezőleg a templom kizárólag a Báthory család temetkezéseül szolgált. Ezt bizonyítják a templom alatt elhelyezett kripták, továbbá a templom berendezése is. Az egyház levéltára a XVIII. század közepe táján elpusztult, azért kevés adatunk van a templom további sorsáról. Báthory György (1530—90) volt a család első tagja, ki a protestáns hitre tért. Természetesen a protestánsok birtokába ment át a templom is, melyet aztán 1556-ban Petresko vajda barbár hordáival megtámadott és kirabolt. „Bátorba, hol a hasonló nevű család fegyverei és régi drága kincsei, melyeket számos csatában, hosszú évek során gyűjtöttek, örök emlékezésül függőitek, betörtek és mindezeket elrabolták. Még azokat a győzelmi jelvényeket is, melyeket Báthory István a nagylelkű hős hálából az 1480. évben Kenyérmezőn Ali Bég felett nyert diadaláért az Istennek ajánlott fel, tolvaj módon elrabolták, sőt még a hulláját is kivonszolták sírjából, kifosztották és mezítelenül hagyták heverni a templomban. 8 1564-ben ismét János Zsigmond serege tett nem kis kárt a Báthory-várban. A család azonban, melynek büszkesége volt a templom, mindig igyekezett helyreállítani a szenvedett károkat. Hiszen fejedelmek, hatalmas főurak 8 Szabolcsvármegye monográfiája. 146. oldal. 7 Révai Péter. De Monarchia. Tudjuk, hogy Révai 1619-ben elkísérte Bethlen Gábort Ecsedre és ekkor megszálltak bizonyára Nyírbátorban is. 8 Siebenbürgischer Würg-Engel v. M. Miles. 1670. fordultak meg a Báthory templomban. Ijry 1605-ben ecsedi Báthory István, majd 1628. szept. 21-én a könnyelmű, szerencsétlenül véget ért Báthory Gábor fejedelem temetésén. A nagyhirü gyászszertartásról egykor könyvünk is volt. 9 Három év múlva ismét gyászoló főurakkal és fekete fátyolos nagyasszonyokkal a bátori templom gondosan faragott padjai, a murányi Venus kis leánykáját Bethlen Krisztinát helyeztek örök nyugalomra. Természetes, hogy ilyen ünnepségek előtt a család parancsára mesteremberek szorgoskodtak, hogy a rablók dulásainak minden nyomát eltüntessék. Ezek a jóhiszemű falusi mesteremberek aztán többet rontottak javításukkal a templom berendezésén, mint a rablók pusztításaikkal. Ha talán túlzott is Csegei Vass Györgynek az alábbi dicsérete, de valami igazság lehet benne : .voltam urunkkal ő nagyságával a bátori templomban, melynél szebb templomot soha életemben nem láttam, nem is hiszem, hogy nagy darab földön csinálásra nézve mása legyen; az Bíthory Miklós testét is láttam abban a templomban." 1 0 A Rákóczi-kor 1 1 feljegyzései közt is találunk említést a Báthori templomról. II. Rákóczi Ferenc fejedelem az 1708-ik évben arra utazván, pihenőt tartott Nyírbátorban. Beniczky Gáspár naplójában a kővetkező sorokat olvassuk: „Emlekezetre méltó régi szép két templom egzisztál ebben a helyben; egyik puszta, amely mint referálják, Barátok Kalastroma volt, kiben valami régi temetőnél más semmi sem tetszik romlott épületin kivül; másik födett nagy öreg Templom, kinek szekrestyéje más külső kápolnájával együtt puszta". Közli pontosan a templomban olvasható föliratokat, szól a stallumokról majd igy folytatja: „A nagy oltár előtt Néhai Boldog emlékezetű Fejedelem Báthory András (István), aki Kinizsi Pállal Kucsuk basát Erdélyben a Kenyérmezőn megverte és a holttestek között megmaradott: sisakossan Pancsérban, Veres-márványkőben ki van faragva, a jobb kezében dárdát, balkezében pedig pallost tartván, egy aluvó oroszlánon állván, az ki alatt is régi Boldog emlékezetű Báthori urak kriptája, akiben sok test rodhatatlanul most is ekzisztál." Leírja még ecsedi Báthory István síremlékét és megemlíti, hogy Szulimán császár, midőn Ecsed várát ostromolta, sok károkat tett, sőt a holttesteket is kifosztotta. Es az utolsó tudósítás, amely még a fényes bátori templomról szól. Mig a véres harcok alatt a török, oláh és más rabló bandák pusztításai nem ronthatták le minden díszét, addig a békés idők nemtörődömsége lassanlassan majd el pusztította. Micsoda barbárságot vihettek véghez az ereklyeket látogatók, azt következtethetni lehet egy 1757 bői való följegyzésből: „A Báthorinak szelleme iránt való kegyelet tiltja, hogy elhallgassam, midőn ezelőtt 30 évvel ennek a nagyszerű templom épületnek a megtekintése végett ott megjelentem, láttam a templom nyugat felől való szögletében néhány szabályszerűen bebalzsamozott hullarészeket, amint megcsonkítva a porban hevertek; nem is restellem bevallani, hogy én is a többi uti társaimmal együtt a jobb kéznek egyik ép ujját elvittem magammal s fadobozban szekrényembe zárva óvatos gonddal őrzöm, egyébiránt más utasok is bírnak efféle, a Báthoryak nevéhez fűződő elcsent ereklyéket. 1 2 Ez a pusztítás igy tolyt hétszázadon át, sőt folyik még most is. 9 Alvinci Péter kassai és Czeglédi János ecsedi Prédikátorok által tett intések. Albae Juliae 1628. Szabó R. M. K. szerint ma egy példányban sem ismeretes. ,Az Néhai Felséges Báthory Gábornak, Erdély országának Fejedelmének, Székelyek Ispánjának, Magyarország részeinek urának tizenöt esztendőkkel, egy holnap s hat nap heán az előtt árulUtó szolgáitól öldököltetett és mind ennyi ideigh Föld szinén hagyatott Testének eltakarításakor az Báthory Templomban. Anno 1628. 21. szept. 1 0 Czegei Vass György naplója 1681-ből. Monumenta. Hungariac Historica. 38. r. III. Gyulafi Lestár feljegyzései kőzött olvassuk: „1584. Moritur Comes Nikolaus de Bathor in curia sua Bathorij ipso die Nicolai. Temették tized nappal vízkereszt nap után Bátorban " M. H. H. 31. r". i» Rákóczi-tár I. 1866. 92—94. old. 1 2 L. Veszprémi István: Succinta Medicorom. Legszebb ékszerek, pontos óráh , Cnnrlnn Dpinn ékszerésznél Nyíregyháza ezüstne müek legolcsóbban: uÚllUUl llüLüU Városház-utca 3. szám.
