Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-11-12 / 46. szám

4G-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. november 12. 7 1912. évre való érvénynyel kivetendő házbéradó kivetésének alapjául szolgáló házbérvallomási ivek pontosan és a valóságnak megfelelően kitöltve nyújtandók be azon község elöljáróságánál vagy városi adóhivataloknál, amelyeknek területén házuk fekszik. — Bíróilag büntetendő, vagyis jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a tényleges birtokos vagy annak törvényes képviselője, ha a házbérjövedelemre vonatkozó vallomási ívben adóköteles jövedelmet szándékosan elhallgat, vagy abban tudva valótlan vagy szándékos félrevezetésére irányuló nyilatkozatot tesz. mely az adó megrövidítésére alkalmas. Ha ennek a kihágásnak elkövetésében a bérlő is szándékosan részt vesz, ez a. tettesekkel egyenlően büntetendő. — Fontos teafogyasztdknak. A ki szereti a jó ízletes teát, annak érdeke, hogy megkóstolja a világhírű „U. K. United Kingdom Tea Comp." londoni cég teáját, a ki angol kir. udvari szállító a Walesi herceg szállítója és vevője az egész Európa. Miután a teát közvetlenül szerzi be Indiában és Kínában, módjában is van jót adni. Kapható Hibján Sámuel utóda, Hoífmann Adolf, Földes Márton drogéria. Kis Károly és Blau Mór üzleteiben. — A CEUkrász drámája. A debreczeni színház igazgatója, Zilahy Gyula elfogadta Lengyel Nándor és Ligeti Lajos Magyar vér czimü 3 felvonásos parasztdrámáját, mely még e hóban Debreczenben szinrekerül. A bemutatót érthető érdeklődéssel különösen Nviregyházán várják, mert Lengyel a^Kereskedők és Gazdák Köre bérlője és népszerű czukrásza. Huszonnégy éves, idáig csak az volt tudva róla, hogy kitűnő tortákat tud készíteni. Vájjon a darabja is ugy fog-e sikerülni, mint a süteménye? — A jörő esztendő. Az 1912. esztendő 366 napból fog állani, vagyis szökő év lesz. Az újév hétfőn kezdődik. A farsang Lat hétig tart, azaz febr. 20-ig. Húsvét ápr. 7-én, pünkösd május 26 án lesz. Az ünnepek közül szept. 8. és dec. 8. vasárnapra esik. Április 1-én hold-, ápr. 17-én napfogyatkozás lesz, mindkettő látható nálunk is. A jóslat szerint nagy gyümölcstermés várható. Karácsony szerdára és •sütörtökre esik. — Cseppek és porok helyett idült székrekedés és renyhe emésztés eseteiben minden reggel igyunk éhgyomorra, meleg vízzel keverve, egy borospohárnyi természetes Ferencz József keserüvizet; esetleg nagyon makacs esetekben az étkezések előtt még egy-egy evőkanálnyit. A bélmükődés csakhamar rendbe fog jönni, a gyomor-nyomás megszűnik és a beteg életkedve és egészsége visszatér. Dr. Nussbaum, müncheni tanár, kir. főtörzsoryos a kővetkező vélemenyt mondta róla: „A Ferencz József keserűvíz gyorsan, fájdalomnólkül és gyakran meglepően kis adagokban is hat .„ A valódi Ferencz József keserűvíz azért kiválóan olcsó háziszer! — Érdekes megfigyelni, hogy a közönség milv bizalommal van az osztálysorsjegyek iránt. Ez magyarázatot talál abban, hogy a sosrjegyek húzásánál a kormány gyakorolja az ellenőrzést. Oly sok ember jutott már osztálysorsjegy által vagyonhoz, hogy jó szolgálatot vélünk tenni, amidőn t. olvasóinknak ajánljuk, hogy a november 16-án kezdődő játékra rendeljenek sorsjegyet Kiss Károly es Társa bankházában, Budapest, Kossuth Lajos-utca. 13, mert köztudomásu, hogy: „Kiss szerencséje nagy*. — Gondos anyák figyelmébe. A gyermekbetegségek ellen való legjobb védekezés az, ha gyermekeinket erőssé, edzetté és a ragályos betegségekkel szemben ellentálló képessé teszszük. Az angol gyermek halandóság azért sokkal alacsonyabb mint a mienk, mert a fent elmondottakra ott kiváló gond fordittatik s nincs család, hol a gyermekek a hideg évszak alatt ne fogyasztanák a csukamájolajat, — mert e szer az, mely óriási nagy táperejénél fogva kiváló eredményeket idéz elő. I^az, hogy a gyermekek nem szívesen vették be e szert, de mióta a Zoltán-fel« csukamájolaj forgalomba jött, azóta minden kifogás elesik s e kiváló szer elterjedése oly nagy, hogy kevés családnál hiányzik s minden gyermek szívesen veszi. — Szenzációs műsort hot szinre e heti előadásaiban az Apolló -színház: Minden egyes szám egy-egy .slágert

1 képez s a kiknek alkalmuk lesz megnézni az Apolló pompás újdonságait, bizonynyal a legnagyobb megelégedéssel fognak távozni a népszerű és kellemes kis színházból. A műsor a mult hétre hirdetett szenzációs újdonságokból áll, kibővítve két kitűnő „Pali" képpel, melyek a közkedvelt kis komikust egy-egy legjobb szerepében mutatják be: Pali mint boxoló bajnok és Pali az esti társaságban ! címen. A műsor főszáma lesz azonban : Összeesküvés III. Henrik idejében! ciuiü nagy, látványos, szines történelmi dráma 4 szakaszban. Interpretálva elsőrendű erők állal. Vasárnap d. u. rendkívüli mesedélutánt rendez az Apolló. Szinre kerül: Tündér vándorlás. Nagy kiállítású szines tündérmese. — Mindenki élvezi a Papp Géza csemegekereskedő kiváló finom tea, teasütemény és rumjait, amelyek minőségben utolérhetetlenek. 603—5—? — Bámulatos szép perzsa szőnyegek, diványteritők, egész nagy szőnyegek stb. érkeztek, és csak rövid ideig kaphatók Hoffmann Arthur kárpitos üzleteben. 645—4—4 — Szemgyógyintézet van Miskolczon. 680—11—4 Mese és mesélés. Irta: Stoll Ernő. II. Minerva kisded templomába hinti tömjéné javát, hirdeti a világosság oltáránál az ismeretszavát : a tanitó. Az iskola a nemzeti kultura alapvetője, terjesztője, a felebaráti és a fajszeretet ápolója. Az iskolában, a gyermek e második otthonában az állam és az egyház e veteményes kertjében kapja a lélek az első impulzust az emelkedésre, itt nyer — Eötvös szerint e félig angyal, félig majom — sülyesztést és emelkedést, hogy ember legyen. Sok eszme szűrődik az iskola falain keresztül észrevétlenül, sok hatalom köszöni nagyságát az iskola falain keresztül észrevétlenül, sok hatalom köszöni nagyságát az iskola padjainak. Ennek köszöni ipari nagyságát Anglia, ennek egységét és nagyhatalmi állását Németország. Hol a tanítót legtöbbre becsülik, hol megadják szellemének anyagi támaszát: ott a felkelő Nap országában, ott látta a kicsiny sereg győzelmét a nagyvilág. A tanítóság van hivatva Eötvös eszméit győzelemre juttatni s ezt emlékjelül letüzni; ez van hivatva arra a fontos misszióra, melyet Jókai bízott az uj honfoglalókra ; ez élteti nyelvében a nemzetet, hogy egykoron beteljesüljön a legnagyobb magyar e mondása: „Magyarország nem volt, hanem lesz!* De lehet az iskola — mint ezt a jelek is mutatják — az internacionális eszmék hirdetője is, közvetve, vagy közvetlen, épen azon mesék által, melyeket a németek ujj- és utmutatása szerint a munkás életből, a füstölgő gyárkémény mellől veszik, hogy a gyermeket a reális életből ide vigyük vissza, hol él és mozog, mint ezt némely rövidlátó pedagógusunk kívánja. Nem igy, nem ily rohamosan kell sülyeszteni és emelni az élethez a gyermeket. Ne tegyük a gyermeket idegenné az előtte idegenek előtt és között, melyhez vidám lelke simulni, melyet képzelete szivárványával, homéri hitével áthidalni sohasem fog. Felmerül tehát a kérdés: mit és hogyan meséljünk? Midőn e kérdést felteszem, a feleletet a tanitók evangéliumában, a Tanterv és Utasításban keresem és találom. Ez pedig azt mondja az olvasókönyvek tartalmának megszabásánál, hogy az állat- és népmesék közül olyanok választandók ki, melyek egy-egy erkölcsi tanulságot, vagy tapasztalati igazságot érzékitenek meg. Világos tehát, hogy a népiskolában elsősorban ezeknek van helyük s aztán a tanítói érzékkel helyesen kiválasztott szórakoztató meséknek, melyeknek hatásuk s igy értékük is nagyobb a gyermek előtt. A játék után a mese és pedig a szórakoztató mese áz, minek a gyermek örülni tud, amit őrömmel, érdekkel hallgat. Knnek tudatában rendezik a főváros s ennek példáján néhány vidéki város iskolájában a szórakoztató mese délutánokat. A népmesék gazdag tárházát megtaláljuk az Arany—Gyulai-féle mesegyűjteményben, a folkloristák és a nemzet ingyen napszámosainak, a néptanítók népmese gyűjteményében : a Magyar Nyelvőrben, az Ethnographiában s elszórtan a gyermek újságokban. A gyermekirodalom művelőinek, mint Benedek, Gárdonyi, Herceg, Sebők, Pósa, Gaál, Bursics stb. munkái is megérdemlik a méltó figyelmet. Sajnos, hogy meséink, kivéve a Grimm s egyéb külföldi termékek eredetijét avagy fordítását, nincsenek, avagy igen silány illusztrátiókkal vannak ellátva, s igy belső értéküket nem emeli, nem teszi a gyermek előtt becsesebbé : a külső. A gyermek lelke a veleszületett érzékiségénél fogva elsősorban a külsőségekhez tapad; kíváncsisága, mely kielégítést vár minden irányban, leginkább a szemléletben keres és talál kielégítést. Üdvös lenne, ha már a mesét kultiválni akarjuk, hogy pedagógusaink összegyűjtenék a népiskola részére mindazon nép- és egyéb meséket, melyek részint szórakoztató, mulattató, részint tanulságos voltuknál fogva alkalmasak a gyermeki lélek táplálására. Ha minden nemzet kegyelettel őrzi őseinek hagyományait, ráüti nemzetének bélyegét, kell, hogy a magyar is minden tekintetben nemzeti alapon álló kultúrával haladjon s minden téren, minden irányban szorítsa vissza a külföldi termékeket, melyeknek csak ott lehet értékük, s a tanitó gyűjtse, a meglevő lelkitermékeket pedig hirdess®, mint a magyar nép költői hajlamának termékeit. Az, ki a népmesét átülteti: nem ismeri ennek eredetét, célját, természetét s a magyar nép és a magyar föld gyermekének lelkét, kedélyét. Nemcsak a népmese, de egyéb népies, nemzeti jelleget hordozó irodalmi termék sem értékesíthető kellőképen a fordításban. Ki és mi volna Arany Toldija, ha más nyelvre leforditanók ? Nem megvetésre méltó gyilkos ? Mig Madách: Az ember tragédiája a világirodalomban is elfoglalja méltó helyét, mint Milton: Az elveszett paradicsomja, Goethe: Faustja s értékéből semmit sem vészit; mert hiszen a szereplők közismertek, közösek a vonások. Más a mese színezése keleten és délen élénkebb ; más északon : komorabb; más a mese Anglia ködös levegőjében, a világfájdalom írójának hazájában. Állatmeséink is megtalálják magyar művelőinket. Az állatok mindenkor kedvelt tárgyai voltak a meseeköltésnek. A görögöknél Aesopus volt az állatmesék írója, a rómaiaknál Phaedrus, nálunk Pesti Gábor volt első, utána a másik fordító Heltai Gábor, ki a Lafontaine-féle meseirányt követi, mig az előbbi Lessing követője, kinek álláspontja az, hogy ne a kiszínezett előadásból, hanem a meséből tűnjék ki a tanulság. Ezt követte Fáy András is. kinek meséi legelterjedtebbek az olvasókönyvekben is. Bármit is mesélünk, mesénk csak akkor értékes, ha azt belső és külső szemlélet követi. Az előbbi a tanítás művészetéhez tartozik, mig az utóbbit csak ugy érhetjük el, ha iskolánk falait, a mai értéktelen szemléltetőképak s a bőregérként függő faliolvasótáblák, tehát az i&kob hivatalos színezetű komor díszítései helyett értékes meseképek fogják díszíteni s igy a gyermeket egyik otthonában otthonosabbá teszszük azzal a boldogító érzés által, melylyel lelke a szépség szemléletébe eltelik. E szemlélet és szemléltetésnek a gyermeki lélekre csak tisztító nemesítő és világosító ereje lehet, mely bár nem hirdeti a tízparancsolatot, de szellemujjaival mégis leírja azt; elriaszt a rosztól s megszeretteti az erenyt: példásan nevel, éleszti a honszeretet, a nemzeti önérzetnek immár csak pislogó zsarátnokát. Értékes szemlélet és szemléltetés: értékes emeltyű a gyermek lelkéhez, mely segit a mese, a gyermek ezen törvényének, az igazság törvénykönyvének megértéséhez. Mesében vannak lerakva — mint édességben a gyermek számára készített gyógyító szerek — azon igazságok, törvények, melyeket a gyermeknek tudnia s követnie kell, mielőtt Mózes szigorú törvénye, rideg köve sújtaná. Midőn mesélünk, előadásunk legyen oly egyszerű s egyszerűségében oly megkapó, mint a népé. Mikor mesélünk népmesét, akkor a népnek egy átélt, avagy az emberiség történeti eseményét veszszük a néplélek naivitásából, fantáziájának légvárából. A népmese, ha szórakoztátó, feleljen meg céljának; legyen vidám, naiv a hang. Á mese tehát csak akkor értékes, ha meséljük. Értékéből veszít, ha felolvassuk, mig egészen elenyészik a hatás, ha tanulóval olvastatjuk, mint ezt az olvasókönyvek népmeséi a legfrappansabban bizonyítják.