Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-11-12 / 46. szám

2 46-ik szám. NYIRVIDÉK 1911. november 12. ton növekvő arányt tüntet fel. A vidék a városok javára elnéptelenedik még nálunk is, pedig hazánk tudvalevőleg eminenter földmivelő ország. A fejlődő gépkorszakban az emberi erő a földmivelés terén is hovatovább nélkülőzhetőbbé lesz, igy csak természetes a lakosságnak a városokba beözönlése. Nagy társadalmi átalakulás tünete észlelhető. Mig a legutóbbi időkig nálunk a földbirtokos osztály vezetett, ma már a vezető szerepet a városi elem kezdi átvenni, ahol a tőkések és a munkások osztálya állanak szemben. A városi administracio kérdésa előtérbe tolul. A modern városi igazgatás problémáit, amely első sorban a tőkések és munkások kívánalmai és érdekei helyes összeegyeztetését célozza, nagy szaktudással ismertette az előadó. Kiterjeszkedett a városok helyesen övezett beosztására, a szabályozási terv alapelveire, a közlekedési eszközök helyes megválasztására, a közvilágítás módozataira. Az utca szabályozásnál az utca szélessége az épületek magasságához 1:3. arányban állapítandó meg. A gázvilágítás ma 3Ö°/» al olcsóbb a villanyilágitásnál, a közlekedési eszközöknél az autobuszok erős concurrensei a síneken járó motorkocsiknak. Fontos a városok helyesen övezett beosztása. A tőkés osztály a vár^s középpontja felé húzódik, mig a munkásosztály a külvárosi területeket lepi el és ugy a lakás, mint a világítás kérdésében egészségügyi és közbiztonsági követelményeket támaszt. Épen azért fontos városi igazgatási feladat a városi munkáslakások és egyéb népjóléti intézmények létesítése. És be kell ismerni, hogy ma már nem a humanizmus, hanem a munkásosztályban megnyilvánuló erő és hatalom irányítja a városok vezető elemeit, sőt mondhatnám kényszeríti a jelzett intézmények felállítására. Természetes, hogy eme kényszerítő körülmények első sorban a világvárosokban, nálunk a lakosság szaporodásában az utóbbi évtizedekben valósággal amerikai arányokat mutató fővárosban merülnek fel s várnak orvoslásra. A lakáshiány orvoslására azonban már a fővárosnak nem volt meg a kellő anyagi ereje, állami támogatáshoz fordult s igy jött létre az 1908. évi XXIX. t.-c., amely a Budapesten és környékén állami költségen létesítendő munkásházakról intézkedik. Röviden megemitem, hogy e törvény alapján a főváros közvetlen közelében Kispesten mintegy 470000 • öl, a X. kerülethez tartozó úgynevezett Óhegyen pedig 214COO • öl területet vásárolt a kormány mintegy 5 millió koronáért. A kispesti telep építése 1909. év tavaszán vette kezdetét s fele már készen van. Igazán meglepő látványt nyújt. A teljes négyszöget alkotó telepet két 26 méter széles átlós ut szeli át, míg' a belső nagyobb forgalom lebonyolítására egy szintén 26 méter széles körút szolgál. Az átlós utak és körút által határolt területeket 12, 15 és 20 méter széles utcák osztják telektömbökre. A munkás város közepén körülbelől 10 holdnyi szabadtér marad, mely parkírozásra, munkáskaszinó és sporttelep elhelyezésére hasznaltatik fel. Minden lakrész 70—90 • öl terjedelmű, melyből maga a lakás 20 • ölet foglal el. Az egész telepen 650 földszintes és 270 emeletes munkáslakóhely épül 48 különféle typus szerint. A 920 házban 3700 két szobás és 440 három szobás lakás van, ugy, hogy ezen munkás város lakóinak száma 25000 tehető. A két szobás lakás építési költsége 3800 korona, évi lakbére 220 korona, a három szobásé 5000, illetve 330 korona. Feltűnt az a tisztaság és csín, melyet a telep megszemlélésénél találtunk. Noha az építkezés javában folyik, sehol semmi szemét, az utcán egy darab papir nem látható. A lakók versengenek kis udvaraik beültetésében. Virágos kert az egész telep. A munkásházakban első sorban az állami gépgyár és főműhelyek budapesti munkásai, a posta- és távírda altisztek és szolgák, ezek elhelyezése után pedig a lakásoknak mintegy fele részében egyes magánüzemekben alkalmazott munkások találnak hajlékot. Meg kell még említenem, hogy e munkás városban szolgabiróság és különféle közérdekű intézmények, iskolák, óvodák, kórház, népkönyvtár, népfürdő létesíttetnek. A munkásjóléti intézmények között figyelmet érdemel a népház és népszálló. A főváros 1905. évi szegényügyi szabályrendelete szakított a segély osztás eddigi rendszerével, arra törekszik, hogy a nem végleg munkaképtelen egyén munkaalkalmak biztosításával ismét kereső tagjává váljék a társadalomnak. Erre szolgáló eszköz a népház. Részletes ismertetése hosszabb időt venne igénybe, igy csak főbb vonalakban emlékezem meg róla. Célja részben a munkanélküliek foglalkoztatása, részben olcsó élelmezés, lakás adás, részben a szülei gondozás nélkül maradt 14 éven alóli gyermekek feletti őrködés. A népház három emeletes palota, msly több mint 000000 koronába került. Gyermek otthon, étkező terem, könyvtár, főzőhelyiségek, foglalkoztató műhely, éjjeli szálló, világító, fűtő, fürdő, mosó, vasaló, szárító helyiségek nyernek benne elhelyezést. Naponta 1500 egyénre főznek, egy csésze leves 6 fillér, egy adag főzelék 8 fill., hússal 28 fillér, egy adag tészta 16 fillér, egy csésze kávé cukorral 10 fillér stb. A napi munkáért rendesen a napi ellátás jár. A népszálló a munkásosztály olcsó szállodája. Pazarul kiállított épület, rabicz falakkal elkülönített, fent rácsozott, tehát közös terem formáját mutató cellákkal, mint háló fülkékkel, közös étteremmel, közös mosdókkal, fürdőkkel. Vannak benne külön kantin, társalgó, dohányzó és nem dohányzó termek, írószobák, könyvtár stb. Hálóhely 450 egyénre van berendezve. Napi bérlet 80 fillér, heti bérlet 4 kor., lábfürdő 2 fillér, zuhany 10 fillér, kádfürdő 20 fillér, házi fodrász és szabó áll rendelkezésre. A földszinti étterem művészi secessiós stilu freskókkal, frízekkel van diszitve, a falak majolika csempékkel kirakva. A városok fejlődésére döntő hatást gyakorol a helyes beépítési terv elkészítése. Ujabban tért hódit az az elv, hogy a beépítendő területen előbb elkészítik a vízvezetéki, csatornázási, gázvilágitási csöveket, lerakják a villamos kábeleket, kiépítik a kocsi utat és gyalogjárókat s csak azután adják ki az épitési engedélyeket. Fontos a füst ellen való védekezés és a szemét eltakarítás. Az adózás szem • pontjából figyelembe kell venni a telek értékének pl. utca szabályozás folytán előálló emelkedésté. melyet a tulajdonos a Belterment-féle elmélet szerint a városnak köteles megtéríteni. A fejletteb viszonyú városok igazgatásánál felmerül a tagosítás szükségessége, mely a telkek elaprózásánál nyújt némi védelmet. (Folyt. köv.J A aöegvlet díszközgyűlése, A helybeli jótékony Nőegylet a mult vasárnap, e hó 5-én díszközgyűlést tartott a városháza dísztermében, a melynek keretében diszes, nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében Vay Tibor gróf főispán úr őméltósága feltűzte őzv. Básthy Barnáné keblére a legmagasabb helyről jött kitüntetést, a koronás arany érdemkeresztet. A közgyűlés 10Vs órakor vette kezdetét, a a melyet dr. Fíegmann Jenőné n. e. alelnöknő nyitott meg, üdvözölve a szép számban megjelent díszes közönséget. Az örökös titkár Leffier Sámuel előterjesztésére 4 tagu küldöttség ment el Básthynéért, a kit a midőn a terembe lépett, szűnni nem akaró éljenzés fogadott. Vay Tibor gróf főispán gyönyörű beszéde következett ez után. Ékes szavakkal méltányolt! az ünnepelt érdemeit, majd óriási ováció mellett feltűzte a koronás arany érdemkeresztet a Básthyné kebelére. Özv. Básthy Barnáné válasza a főispán úr szavaira a következő volt: Méltóságos gróf Főispán úr! A meghatottság az öröm és fájdalom érzelmei hatják át egész valómat, midőn ő császári és apostoli király Felségének 81-ik születése napján kelt legmagasabb elhatározásából nekem adományozott jelvényét a legfelsőbb elismerésnek Méltóságodtól a legigazabb köszönettel átvettem. Alig találok szavakat hálám kifejezésére. Mert érdemeim szerény véleményem szerint igazán nincsenek. Talán csak az: hogy én még egyik legrégibb tisztviselője vagyok szeretett Egyletemnek kinek egyetlen érdeme az: hogy a nyíregyházi jótékony nőegylet minden érdeke szivéhez lelkéhez van forrva. AzErzsébet-árvaház árváival, a nőipariskola növendékeivel, és a szegények segélyt kérő kérvényeikkel. Hiszen a női lélek legszebb hivatása, erénye a jótékonyság, melynek jutalma: az árvák imája, a növendékek szorgalmi, a szegények hálája és a jó Isten áldása — gazdagon megjutalmazza örömmel teljesített munkánkat! Ezen ragyogó koronás arany érdemkereszt fénye első sorban nem engem, de Egyletemet és annak vezetőségét illeti, mert én csak kötelességemet teljesítettem a kőzjótekonyság terén 39 év óta kifejtett szereny munkásságommal, mit Egyletem szolgálatában töltöttem. A mai ünnepélyes órában ígérem, hogy ezen kitüntető legmagasabb elismerő jutalmat, melyre soha egy pillanatig sem gondoltam, igyekezni fogok a jövőben is kiérdemelni. Fogadja méltóságos gróf Főispán úr ismételten a legőszintébb szívből jövő igaz köszönetemet, Fogadja a nyíregyházi jótékony nőegylet részéről is hálánk kifejezését. A Mindé iható áldása legyen ezen jótékony egyleten, nemes vármegyénken, kedves városunkon, szeretett magyar hazánkon. A jóságos Isten áldja meg és még sokáig éltessí ő császári és apostoli királyunk ő Felségét, népeinek üdvére, hazánk boldogitására. Isten aldja mrg Méltóságodat és mélyen tisztelt családját. Ezek után kezdetét vet'ék az üdvözlések. Elsőnek Májerszky Béla kir. tanácsos polgármester üdvözölte Nyíregyháza város közönsége nevében. Szavaira Básthyné a következőkben válaszolt. Nagyságos királyi tanácsos Polgármester úr! Igazi meghatottsággal mondok hálás köszönetet kedves üdvözletéért! Szeretett szülővárosom megemlékezése végtelenül megtisztelő reám nézve s valóban boldoggá is tett. Fogadja Nagyságod és a Nyíregyházi város mélyen tisztelt Képviselő testülete a legőszintébb szivből jövő igaz köszönetemet, hogy reám gondolva, megtiszteltek becses megjelenésükkel. Szabad legyen a jövőre is eddigi nagylelkű jóakaratú támogatásaikat a nyíregyházi jótékony nőegylet részére kikérni. Áldja meg a mindenható jó Isten kedves szülővárosomat, hol élnem és meghalnom kell! A Nőipariskola felügyelő bizottsága nevében dr. Kovách Elekné elnök szólalt fel, a kihez az ünnepelt a kővetkező szavakat intézte: Nagyságos nöegyleti elnöknők! Szeretett tisetviseli társaim 1 A legmelegebben köszönöm szíves üdvözleteiteket ! Ti tudjátok legjobban kedves elnöktársaim, hogy milyen örömmel, kitartással fáradozunk évek hosszú sora óta szeretett egyletünk érdekében. Szabad legyen a jövőre is szíves buzgó közremőködéseteket, és irániam szereteteket kikérni. Hogy együtt munkálkodva egyletünk mindég az elsők között legyen; s büszkeségünket képezze az Erzsébetárvaház és a Nőipariskola, melyekre az ég áldását kérem. Majd az Ipariskola növendékei fejezték ki hálájukat és szeretetüket, melynek jeléül díszes csokrot adtak át az ŰDnepelt elnöknőn?k. Básthyné a következőkben válaszolt a kedves szavakra : Kedves MargitJcám! Fogadják őszinte köszönetemet szives üdvözletükért! A munka nemesit! Mindnyájunknak, )de különösen a Nőipariskolának jelmondata lehet e 3 szó, mit egész életünkön át alkaimazhatunk, örömünkben bánatunkban. Milyen örömmel, gyorsan, szorgalommal végezzük munkánkat, főként a kézimunkát. Alig várjuk hogy elkészülve gyönyörködjünk benne, s mindig kedvesen tekintjük meg örömünk emlékére. Ha fájdalom, bánat ér minket, akkor is munkában talaláljuk vigasztalásunkat. Ez enyhíti fájdalmunkat, sokszor ez ment meg a kétségbeeséstől. Ilyenkor érezzük a munka áldását s nemesítő hatalmát. Ma is arra kérem a növendékeket: vigyék el azon áldott Ipariskola falai közzül az életbe is a munka szeretetét, mert ez teremt boldog családi otthont. Ez szerez jólétet és tiszteletet. A munkásság képezi földi boldogságunk legbiztosabb alapját.