Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-11-05 / 45. szám

6 45-ik szám. N Y I R Y I D É K 1911. november 5. ép gyermek, ki ne hallotta volna korának meséjét. A mesélést más-más népeknél más-más végezte. Egyik helyen az öregek tisztje volt; a másikon a családapa mesélt az egykori dicső­ségről, mert hiszen ő volt a gyermek hivatott nevelője az izrael népénél; ismét másik helyen a rabszolga, kire a gyermek nevelése bízatott; avagy a dajka, ki a gyermeket gondozza, szó­rakoztatja. Mert, ki gyermeket gondoz, ápol, nevel: mesélnie kell annak. I. Nézzük a mese és mesélés szerepét a ma­gyar családoknál. A magyar családokban leg­többnyire az élemedett kornak tisztje volt a mesélés; mert hiszen ezek ráértek s szerettek mesélni az unokáknak, az apróságnak. Mesélt az öreg szüle, mesélt az öreg hű cseléd; de mesélhetett persze bárki is, kinek mesélnie valója volt, ki mesélni tudott, legyen az a család tagja avagy jövevény. Családi tűzhelyet mese nélkül képzelni sem lehetett, hisz ez volt a nép — és a gyermek lélek tápláléka, a lélek teje. A nép és a gyermek e leiki szükségletét e mese iránti nagy érdeklődést hiven tükrözi vissza népünk leikének s lelke mozdulatainak egyik nagy isme­rője, Arany János az ő Családi Kör-ében, midőn a koldust mesélteti s ez alatt: „Az idősebb fiu meg leteszi a könyvet, Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed. Es mihelyt a koldus megállt a beszédben: Meséljen még egyet!... rimánkodik szépen." Meseszóval igyekeztek a gyermeket jóra nevelni. Mesével fizették a gyermek jóságát, hallgatással büntették rosszaságát. Mesével nyerte meg a gyermek bizalmát, tiszteletét, szeretetét a mesélő, ez volt a gyermeki lélek kulcsa, melynek segítségével betekinthetett a nevelő a gyermeki lélekbe s nyesegette a ferdeségeket s ápolta, öntözte a lélek virágát, a szeretetet s ennek legszebb hajtását a gyermeki hálát. Mese szóval altatta az anya beteg gyermekét, hogy tündérekkel, angyalokkal álmodjék. A mesének a sokszor oly misztikus voltát emelte a pislogó mécs gyenge fénye, a kandalló tüzének fel-fel­lobbanó lángja. Ez a helytelenül megválasztott idő, mely nem engedte pihenni a gyermek fan­táziáját, volt a családi mese és mesélés legna­gyobb hátránya. Ide, a kandalló köré gyűlt a család munkás tagja fonni s egyéb házi munkát végezni; ide hivta a nagyapa, nagyanya kis unokáját; ine hiv minket meseszóra a magyar előidők regélője, midőn Csobánc, Tátika, Somló­ról akar regélni, e szavakkal: „Ülj mellém a kandallóhoz, Fel van szitva meiege ; Csobánc várról, édes-kedves, lm, halljad, egy agg rege" . . . Miről meséltek a magyar családokban ? A mithológia tanúsága szerint meséllek a föld kibuktatásáról, a teremtésről, az ősvallás istenének hagyományairól, családjáról, a Boldog­asszonyokról, a kis istenekről, a Nagyasszo­nyokról, tündérekről, állatkirályokról (kacsa, béka, méh, kígyó, táltosló, sas, stb.) óriásokról, hegyi- és erdei szellemekről, az elemek félig ártalmas szellemeiről (barboncások, garabonco­sok, viz Öregje leányai, tüzember), boszorká­nyokról, kísértetekről, a halálról, a manókról, ördögökről stb., stb. E mesék, mint szájha­gyományok, a folytonos változásnak voltak alávetve. Változtatott rajtuk a mesélő szeszélye, az idő, a változott társadalmi alakulás, a török, keresztyénység s egyéb idegen befolyás, úgy­annyira, hogy az eredetire ma már alig-alig lehet ráismernie a szaktudósnak is. E mssék közül persze a gyermek legkedveltebb meséje volt — s ma is az — a tündérek meséje. A mesék egyrésze képezte az ősvallás ma már szerte hullott és szent és szertartásos könyvét, melynek minden szava oly mélyen vésődött a gyermek szive, lelkébe, hogy ezt a keresztyénség világító szövétneke is alig-alig tudta kiirtani s nem egyszer lobbant szent he­vületre a lappangó régi tűz s vérrel, könynyel avatta szentté e föld minden porszemét, mint ezt Clió feljegyzéséből ismerjük. E mesék másik része a naivságra fogé­kony kebel szórakoztatására szolgáltak, mig ismét másik része a gyermeki fegyelem esz­közét képezték. Ördöggel, tőrökkel, mumussal s a mese ezerféle rímes alakjaival ijesztgette az anya gyermekét, ha rossz volt; mig a jó­nak a tündérek birodalmát igérte. Ugyancsak a mesék voltak hivatva a gyermek lelke elé állítani mindazon erényeket, melyek a magyar névnek egykoron annyi fényt és dicsőséget szereztek. Mint minden népmese, ugy a magyar is történeti eseményekből alakul ki. Amidőn a magyar anya nagy tündérországról beszélt gyermekének, akkor az őshazáról regélt s a midőn a nagy, sötét országról s a hatalmas királyról mesélt, akkor a teremtést és a terem­tőt mutatta be népies világnézetben. Es igy tovább. A tündérek, kik a népies világné­zetben az aranykor hagyományainak fenntartói, az egykori boldogság hirdetői voltak; kik örök vidámságukkal bearanyozták a gyermek éveit : lassan-lassan kiszorultak a gyermek­szobából. A tündéreket s vele a mese régi alakjait s birodalmukat szétkergette, szétverte a társadalmi evolutió és eruptió, a társadalmi hasznosság elve, az értelmi nevelés túltengése, a háziipar ^pusztulása s ezzel a családi tűzhely kihűlése, mely az erkölcsök hanyatlását vonta maga után. A népmesét, a népköltés e remekét pótol­ják azonban a piaci ponyva termékek, a por­nográfia gomba módra nőtt sokasága. Az iskola feladata tehát a gyermeket — megadva lelké­nek éltető elemét : a mesét és mesélést jogaiba visszahelyezni s a terv — és okszerűség útjain és módjain lelkét ismét naivvá, (s akkor nem lesznek öreg gyermekek, mely állitás e mondás­ban jegecesedik : ma már nincsenek gyermekek) szabaddá, boldoggá s a gyermek éveket örökre emlékezetessé tenni. Adjuk vissza a gyermeket a gyermek éveknek s ne terheljük könyvekkel, ne csináljunk belőlük könyvekkel terhelt szama­rakat s ne öregitsük elméletekkel, ne siettessük gyermek éveit, hiszen az idő homok óráján lassan-lassan ugy is leperegnek a szemek, „Ősz az élet — mondja Goethe — de virító az élet arany fáj a." (Folyt, köv.) Piaczi árak. Nyíregyháza, 1911. november hó 4-én. A nviregyházikeresk. és gazdák körénél jegyzett termény árai Buza 50 klgramm 11 K 40 fill. Rozs 50 klgramm 9 K 30 fill. Árpa 50 klgramm 8 K 90 fill. Zab 50 klgramm 8 K 50 fill. Tengeri 50 klgramm 9 K 55 fill. Felelős szerkesztő: Inczédy Lajos. Kiadó-tulajdonos: jóba Elek. I á Nyelt-tér. assfii SEIDLITZ-POR J i M O LL- F É LE Enyhe, oldó háziszer mindazoknak, kik emésztési zavarok­ban és az űlő életmód egyéb következményeiben szen­vednek. Egy eredeti doboz ára 2 korona. Vidéki gyógyszertárakban kérjük MOLL készítményeit I M OL L-F ELE SOS - BORSZESZ: fájdalom és erősítő uuuuiuuuiuu, elismert, régi jó hirnevü háziszer »Sag­gatás és hűlésből származó minden­nemű betegségek ellen. Eredeti üveg ára 2 korona. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában _ Föszétküldósi helyltlOLL A. gyógyszerész, cs. és kir. udv. szállító, Bécs, I. Tuchlauben 9. :-: Valódi Borsalinó kalapok Eisler Károly utóda cipő-, kalap-, női- és férfi- divatáru üzletében kaphatók. Nem tévesztendő össze az utánzatokkal. Telefon 114. Menyasszonyi kelengyék női- és férfi kész fehérnemüek, vásznak, asztalkészletek, a leg­jobb gyártmányú harisnyák leg­nagyobb választékban, ki próbált elsőrendű minőségekben szerez­hetfr b e < UNGÁR LIPÓT áruházában, Nyíregyházán. Telefon szám 63. 562-4-5x Legmegbízhatóbb festék ésfirnis — kapható —­ürüli Simon festék üzletében Nyíregyháza. Telefon 234. 641-52-5 Nyíregyházán, a Kállai-u. 16 sz. alatt lévő hasas belsőség, Közelebbi megtudható • Schwarz Izidor és Dr. Baruch Ernő ügyvédek irodájában Nyíregyházán, Kállai-utca 8 szám alatt. 655-4-? VILLÁIT­világítási berendezéseket, villanyvilágilási fel­szereléseket, valamint villanycsengő és magán­telefon bevezetéseket elvállal teljes jótállás mellett HERSKOYITS GYULA elektrotechnikai Yá.llalata :: Nyíregyháza, Széchenyi-tér. :: Mérnöki látogatás és költségvetés díjmentes. Csillárok és égőtestek raktáron. 535-26-9 Eladó a folyton nagyobb mennyiségben levó' pörkölt bőrű szalonna kis és nagy mennyiségben a legalsó napi áron, kapható egyéb hentes áruimmal együtt. Másodrendű ajzsir, kissé avas, főzáshez alkalmas, ki a kissé avasat szereti, használható technikai célokra is, egy klg. t'44 fillér, 5 kilogrammonként 1 38 fillér. Kapható: Balcár hentesnél. 38-5—11 ELADÓ háztelkek. A Rákóczi utca elején 5 háztelek eladó. Felvilágosítást ad Murányi László dr. ügyYédi irodája. 57—?—22 Nagyobb mennyiségű juhok téli legeltetésére káposzta torzsa kiadó. Bővebbet Reichmann Sámuelnél Gégény. Szabolcsmegye. 88—2—1 Elutazás miatt azonnal eladó 3Va cséplőgép felszere­léssel és egy berendezett kovács szerszám minden elfo­gadható árért. Értekezni bármikor lehet Doby Imre Napkor. Szabolcsmegye. 87—1—i Eladó 100 mm. idei, egészséges, száraz zabszalma. Préselve Tiszaujlak vasúti állomásnál négy korona étven fillérért mázsánkint. Megkeresések Schwartz Jenő, Tisza­ujlak cimre kéretnek, 86—2—l.i Ujfehértón a dorogi uton levő uj házam egy holdas belsőséggel, melyen gőzmalmi vagy más üzemü telepnek is alkalmas, szabad kézből eladó. Vámosi Jánosné szeme­rekői (u. p. Sóhát, Ungm.) lakos. 89—2—í Szépirásu leány másolásokat elfogad, adóhivatalban. Cim a ki-­Herpay Ernő a rí diratáruháza Nyíregyháza, Zrínyi Ilona n. 5. va­Ajánl dús választékban hires Kobrák cipőket, Pichler ? dász kalapokat, elsőrangú fehérneműt, keztyüt, sétabotot 1 ernyőt, nyakkendőt, pénztárcát, m§g üeflft létOSött olcsó &])&&

Next

/
Oldalképek
Tartalom