Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-10-29 / 44. szám

2 4-4-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. október 29. Tollrao%o:k:. Városi nevezetességek. Még nem az, csak lesz; de most már elmaradhatlanul meg lesz — a városi kultúrpalota; tudtam én azt, hogy a leányzó nem halt meg, csak pihen. Min ? A gondolat babérjain. A kép egészen az életbó'l van véve s be sok helyes gondolat pihen is igy a közömbösség és a feledés babérjain, mig végre sirba száll. De nem örökre, csak mint tetszhalott, hogy Phőnixként újból életre kelljen és megvalósuljon. Ilyen a jó de ilyen a rossz gondolat is. amely azonban a sirban találja földi vergó'désének végbefejezését. * * * A Bessenyei-Kör a K. J. eszméje, a kultúrpalota eszméje — keletkezett. Mint kettő arra van hivatva, hogy egymást kiegészítse s kebelébe fogadja a közművelődést, szépirodalmat, a szabad előadásnak és oktatásnak tanait, a régészetnek emléktárgyait, a szépművészetek remekeit, könyvtárt, kiállításokat, hangversenyeket stb. A magyar nemzeti Muzeum nagynevű igazgatója jött le közzénk ma, hogy a kultúrpalota szunyadó eszméjét életre keltse. Beszélt Szabolcsvármegye zöldasztalához illő svádával s persze, hogy mi sem maradtunk adósai; csak egyben különbözik tőlünk, nemcsak beszélni, de tenni is tudott mindég. Különben az alispánra biztuk az ügy tovább fejlesztését s benne összpontosul minden reményünk. * * * Hogy aztán hová építsük a culturpalotát, a Károlyi, a Dessewffy vagy Széchenyi térre-e, teljesen mindegy; a fődolog az, hogy mindenfelől szabad s világos legyen, mint egy műtőterem. Főkelléke azonfelül, hogy minden ízében magyar legyen s ne tűrje meg falai között a világpolgári eszméket, a nemzetköziséget és vallástalanságot. * * * A nemzetközi szociálizmusnak is van cultusza, de ez nem lehet a miénk ; emeljenek ennek oltárt, de a mi közművelődési házunk küszöbét ne lépjék át. Zarándoljatok csak ti nemzetköziek tovább is március idusán — amihez semmi közötök nincs — a Petőfi szobrához, aki szánalommal tekint le reátok s a Marseilleisnek ajkatokra nem illő hangjai mellett nevezzétek csak továbbra is „g. csuhásoknak" a piarista oktató rendet, amelynek a magyar tanügy terén elévülhetlen érdemei vannak — a ti dolgotok; csak minket itt a vidéken hagyjatok békében, kik kizárva politikát és felekezetet a magyar nemzeti géniusznak akarunk templomot emelni. Muzeumunk sorsa. Nagyon is meg tudjuk érteni dr. Jósa Andrásnak elkeseredését, mely arra késztette őt, hogy legutóbbi, Budapesten való tartózkodása alkalmával a műemlékek és könyvtárak orsz. bizottságához fordulva, Szalay Imre elnököt és Mihalik József titkárt arra kérte föl, hogy gondoskodjanak valahogy a szabolcsvármegyei muzeum jövendőjéről, mert ő azzal a szinte barbár közönyösséggel szemben, mely megnyilvánult például a belügyminisztérium ama tényében is, hogy a muzeum nvitvatartása érdekében szervezett szolgai állás költségét a vármegye költségvetéséből már három izben is törölte — minden kedvét elvesztette, volt honvéd létére is nem vállalkozhatván arra, hogy a muzeumban rokkantként silbakot álljon. Dr. Jósa Andrásnak igaza van. Hiszen végre is ő egy egész hosszú élet közjóra szeneit munkájából egy javarészt fordított arra, hogy — nagy anyagi áldozatokkal is összegyűjtve Szabolcsvármegye őstörténelraének dokumentumait s most. hogy ez a gyűjtemény a maga inpozáns mivoltában, vármegyénk kulturális életének nagy kincseként megteremtve van, az ő megszaporodott életéveivel az a veszedelem fenyegeti, hogy az ennek értéke iránt érzéketlen közelebbi generáció kezében lomtárként pusztuljon el. A panaszkodásnak, a gyűjtemény jövendője iránti alapos félelemnek az lett a következménye, hogy Szalay Imre, a műemlékek és könyvtárak orsz. bizottságának elnöke s Mihalik József, a bizottság titkára eljöttek Nyíregyházára, hogy a muzeum sorsa felől, társadalmunk iránytadó tényezőinek bevonásával tanácskozzanak. Örömmel jegyezzük föl, hogy a tudós férfiak ily célbői való hozzánkjövetelének hire szinte szokatlan érdeklődést keltett föl s a muzeum jövendő sorsának megalapozásával egyidejűleg ismét megelevenedett a Nyíregyházán létesítendő közművelődési ház gondolata Nyíregyháza város várható és ily nagy alkotással szemben egészen természetes áldozatkészségével. Az értekezletet Mikecz Dezső alispán elnöklete alatt — ki budapesti hivatalos útját megszakítva jött ezért haza — a vármegyeháza kistermében e hó 27-én délelőtt tartották meg, a meghívott érdeklődők csaknem teljes részvételével. Az értekezlet lefolyásáról következő tudósításunk szól: Mikecz Dezső alispán üdvözölte Szalay Imre min. tanácsost, a műemlékek orsz. bizottságának elnökét és Mihalik József titkárt, s hálás köszönetét tolmácsolva megjelenésükért, megnyitja az értekezletet. Szalay Imre kijelenti, hogy kötelességüknek tartották eljönni ide, mert a szabolcsvármegyei múzeum ügye országos fontosságú kulturális kérdés. Olyan gyűjtemény ez, mely szinte egyedül áll s párját ritkítja az országban. Olyan gyüjtemeny, mely nagyon is méltó arra, hogy megfelelő elhelyezéséről gondoskodás történjék. Ezt a nagy kulturális jelentőségű gyűjteményt dr. Jósa András vas szorgalma, ereiye, ügyszeretete, áldozatkészsége és nagy tudása hozta létre s szedte rendbe. Dr. Jósának azonban, hajlott korára való tekintettel is, segítségre van szüksége a muzeum további fenntartásában. Egy segéd őrre és egy szolgára. Ez állások szervezése és biztosítása benne az első feladat. A másik dolog lenne egy külön épület létesítése, amelyben a muzeum tárgyai elhelyeztetnének. Ez minjárt biztosítaná az intézmény nyilvánosságát és további gyarapodását is. Rövid itt tartózkodása alatt úgy értesült, hogy Nyíregyháza város intéző köreiben ^meg van a készség arra, hogy az emelendő épület részére telket adjanak s a költségekhez is hozzájáruljanak. Széjjel néztek a városban s nagyon alkalmasnak találnák erre a célra a gróf Károlyi és gróf Dessewffy-téri parkot, ahol egyik oldalról a muzeum elhelyezésére szolgáló épület, másik oldalról a hallomása szerint tervben levő uj színház épület kitűnő elhelyezést nyerhetne, emelve a két park szépségét s viszont e parkok is hozzájárulnának e két középület szépségének emeléséhez. Természetes dolog, hogy a költségekhez hozzájárulna az állam is, azzal a feltétellel, hogy a gyűjtemény, a vármegye tulajdonjogának teljes fenntartásával, mint letét, állami felügyelet alá helyeztetnék s mint .Szabolcsvármegyei múzeum Nyíregyházán" szolgálná itt a kulturális érdekeket. Oeduly Henriit püspök, mint a BessenyeiKör alelnöke szólal föl, még pedig abban az irányban, hogy a múzeum elhelyezésének kérdése kapcsoltassék össze a kultúrpalota létesitésenek ügyével, akként, hogy a múzeum egy része lenne a létesítendő kultur háznak. Szalay Imre bocsánatot kér, hogy a kérdésnek erről a részéről előterjesztésében megfeledkezett, de annyira elragadta őt a vármegyei mazeum szépsége és gazdagsága, hogy minden figyelmét és buzgalmát e nagy kincset érő gyüjsemény jövendő sorsának biztosítása kötötte le. A kultur palota létesítésének, illetőleg a muzeum elhelyezésével kapcsolatba hozatalának gondolatát a legnagyobb őrömmel üdvözli. Ebben a közművelődési házban a muzeum mellett egy néprajzi muzeum, népkönyvtár, előadói terem stb. nyerhetnének elhelyezést. Kállay András ismertetve a kultur palota létesítése érdekében itt évekkel ezelőtt már megindult, de abban maradt mozgalom történetét, javasolja, hogy kéressék fel a vármegye alispánja, hogy vegye kezébe ezt az ügyet s vigye azt megoldásra. Kovács István a kultur palota létesítésével kapcsolatban egy vármegyei közművelődési kör szervezésének szükségességét hangoztatja, mely egyesület mintegy szervezné társadalmunkat a közművelődési ház feladatainak, céljainak kultuszában. Balla Jenő, kimentvén mindenek előtt a város polgármesterének az értekezletről való elmaradását, biztosithatja az értekezletet arról, hogy Nyíregyháza város közönsége tudni fogja a maga kötelességét. Egyébként is, a kultur ház ügye meglehetősen elő van már készítve nálunk. Apponyi Albert gróf közoktatásügyi ministersége idején, amikor a vidéki kultur házak létesítésének eszméje fölmerült, Nyíregyháza város is memorandummal fordult a közoktatásügyi kormányhoz. Erre a memorandumra választ is kaptunk, még pedig kedvezőt, amenynyiben a miniszter kijelentette, hogy Nyíregyháza az elsők közzé soroztatott ama városok között, ahol a kormány ilyen kultur házat létesíteni szándékozik. Azóta nem tudunk erről az ügyről semmit (mert vártak, hogy a sült galamb a szájunkba röpüljön a szerk). Ha most felelevenítjük ezt ciz ügyet, közelebb hozzuk a megvalósuláshoz. A muzeum sorsát illetőleg, addig is, mig a kultur ház létesül, ő is szükségesnek tartja, hogy a muzeumhoz egy segéd őr és szolga alkalmaztassék. Ha a vármegye alispánja ebben az irányban a törvényhatóságot és a várost megkeresné, ez a két állás szervezhető lenne. Dr. Meskó László örömmel üdvözli a kultur ház létesítésének újból való fölvetését s hozzájárul a Balla Jenő által tett propzicióhoz. Kállay Anerásnak az a nézete, hogy ebben az ügyben vegye kezébe a vezetést az alispán. A törvényhatósági közgyűlés és a város képviselő-testülete mondják ki a közművelődési ház létesítésének szükségességét, küldjön ki mind a két testület a maga kebelebői bízott ságot, mely a közművelődési ház létesítését előkészítse. Ezután még Kovács Istvánnak azon javaslatával szemben, hogy a nemzeti társadalom szervezésének szükségességéből kifolyólag egy közművelődési kör megalakulása is mondassék ki, Geduly Henrik és Popini Albert szólaltak fel, mire az értekezlet elhatározta, hogy megkeresést intéz a vármegye törvényhatóságához és Nyíregyháza varos képviselő-testületéhez, hogy a kulturház létesitéseig tegyék lehetővé a muzeumhoz egy segéd-őr és egy szolga alkalmazását s alakittassék a két testület kebeléből — ugy mint a Kossuth-szobor ügyénél történt — egy közös bizottság a kulturház létesítésének intézésére. Ezzel az értekezlet véget ért. Megemlítjük még, hogy Szalay Imre és Mihalik Imre megtekintették még dr. Saáry Sándor orvosnak nagyértékü régészeti, érem és fegyvergyűjteményét s arról a legnagyobb elragadtatással nyilatkozván, vajha ez a kiváló gyűjtemény annak idején emelhetné díszét és jelentőségét a nyíregyházi kultúrháznak. Délben a város ebédet adott illusztris vendégeinek tiszteletére. A Nyírvíz közgyűlése. A Nyirvizszabályozó társulat érdekeltsége e hó 24-én tartotta meg dr. Meiőssy Béla elnöklete alatt őszi rendes közgyűlését. A közgyűlés foglalkozott a társulat Széchenyi-téri uj háztelkén emelendő székház építésének kérdésevei is s erre nézve elhatározta a nyilvános tervpályázat kiírását. A tervpályázat költségeire