Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-10-22 / 43. szám

2 4-4-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. október 29. akkor is szívesen teljesített népképviselői köte­lességünk lenne megtennünk azt, amit ezennel teljesíteni óhajtunk: midőn hazafias érzésektől áthatott lelkünk egész melegével üdvözöljük Nagymélióságodat félszázados lelkészi működésének évfordulóján és — amidőn ,buzgo imádság epedez százezrek ajakán" — mi is buzgó fohásszal járulunk a Mindenható elé, hazánk és népünk érdekében kérve az egek Urát : hogy Nagymeltóságod ál­dásdús életének éveit még „gyémánt 8 miséjén tul is kiterjeszteni kegyeskedjék. Munkács egyházmegye területéről megválasztott orsz. gy képviselők. Képviseleti közgyűlés. Október 20-án közgjű !és volt a városhá­zán, melynek kiemelkedőbb tárgya az 1912, évi költségelőirányzat volt. Elnöki jelentések. Elnöki bejelentések során polgármester meg­emlékezett azon ünnepélyről, mely október 7-én folyt le városunk falai kőzö't, abból az alka­lomból, hogy az önkéntes tűzoltó egyesület 25 éves fennállásának az uj laktanya felavatásával kapcsolatosan tartott ünnepélyére gróf Széche­nyi Viktor, az országos tűzoltó szövetség élen városunk élén városunkba erkezett s ünnepé lyünkön részt vett. Ez alkalommal leplezték le Antal Jánosnak, az egyesület 25 éves tagjának megfestett képét. Amidőn reá mutatott a pol­gármester azon érdemekre, melyeket Antal János a tűzoltói intézmény terén szerzett, az egész közgyűlés éljenzése közben kivánt neki további közérdekű munkájához sikert. Bejelenti továbbá, hogy a rendezeti tanácsú városok polgármestereinek október 15 én, Buda pesten tartott gyűlésén részt vett, ahol is sikert igérő lépéseket tettek abban az irányban, hogy a városok segélyezésére ez évben már 3 millió korona osztassék ki s addig is, mig a felosztás arányára nézve törvényhozási intézkedés tör­ténnek, a belügyminiszter az eddigi kulcs szerint eszközölje azt. A jövő évi költségirányzat már 4 millió koronát fog e célra biztosítani. A kéményseprői szabályrendeletnek mielőbbi elintézését megígérték a belügyminisztériumban, s sikerrel járt a városnak azon előterjesztése is, hogy a pénzügyminiszter a város tulajdonát az apjuk elbetegesedett, öreg cigány volt és hogy az ünnepi játékszerek miatt aggódtak volna. Főimásztak a nagytermetű vén házalóra, megcibálták a szakállát, anyjuk biztatására kacagva biztatták: — Pénzt, sok pénzt adjon az apa nadrágjáért! A vándor boitos már nem is igen alkudott, az asszonyka bámulatára megadta a kért summát. — A fiam örülni fog neki, hátha a fiam­nak szerencsét hoz! — mondá, föladván üzleti elveit és szokatlan józanságát, Es fogta, szépen összehajtotta, épp a batyujába akarta tenni az elpusztult zenész különös ruhadarabját. Do a mikor ezt cselekedte, nesztelen, mintha nem is lábujhegyen, de a földet nem is érintve, szinte a levegőben jött volna ki a konyhába egy kis leány, a legnagyobb gyerek és odament hozzá, elvette tőle a nadrágot: — Az apámé, nem adom! Az asszonyka, a fíu-gyermekek, de az öreg ember is kissé csodálkozva néztek az akaratos leánygyermekre. De nem mert vele ellenkezni senkise. A házaló rezignációval szólt: — Az üzlet visszament! Kezet csókolt — a pálinka miatt — a hajlott vállú, de fiatal asszonykának, aki a fehér angol ruhadarabot visszavitte a siffonjába és még száraz, de már nyugodtabb hangon szólt: — Gyerekek, öltözni, reggelizni. Ne félje­tek, játék azért estére lesz, küld az a rossz apátok! — Honnan ? — kérdezte az egyik kiválóan józan és szép fiúcska, aki egészen az anyjára ütött. A feketeszemű, nagy kóczoshaju leány, az apja lánya, minden érzékenykedés nélkül és az allegóriára bizonyosan nem gondolva, a földre nézett, arra mutatott és csendes, nyugodt biztonsággal szólt: — Onnan. A föld alól. A hol van. képező úgynevezett három rózsa korcsma melleit a pénzügyigazgatóság által szabályellenesen en­gedélyezett korcsma engedélyt semmisítse meg. Jövedék kérdés. Majd a tágysorozat kereteben tudomásul vette a közgyűlés a jövedék kezelési szabály­rendelet jóváhagyása tárgyában hozott s bemu­tatott törvényhatósági bizottsági határozatot, mely a szabályrendeletet lányegeben nem érinti, csupán a jövedék kezelési bizottságnik válasz­tási jogát redukálta ajánlási joggá. A bizottság rendes tagjainak: Ferlictka Rudolfot, Imre Jánost, Somogyi Gyulát s Dr. Vadász Leót, póttagokul Hunyadi Lászlót s Dr. Murányi Lászlót választolta meg. Arany János-utca. Helyeslőleg vette tudomásul, hogy a neki Garai An Írás hagyatékához tartozó s az árva­szék által nyilvános árverés alá bocsájtott s/arvas-utcai 45 számú házat, október 13-án tartott árverésen polgármester a város részére 18900 koronáért megvette, miután ezen ház a nyitandó Arany János utcának szarvas utcai betorkolásánál fekszik, amelyre tehát a város­nak mielőbb feltétlen szüksége van abból a célból, hogy az alvég az állomás épülethez egyenes összeköttetést nyerjen. Egyidejűleg a községi törvény rendelkezéseinek megfelelőleg 30 napra érdemleges tárgyalásra tűzte ki. Jóváhagyta a folyás területből Tavaszov József és Hrenkó József által bérelt földekre megkötött szerződéseket. Bútorgyár rt. Az ajtó- ablak- bútorgyár részvénytársa­ságnak azon kérelmére, hogy gyártelepük elo­dázhatatlan nagyobbitására, annak északi részé­ben fekvő legelő területből a város 2000 • öl területet adjon el, az ezen ügyben kiküldött bizottság s tanács javaslatára elhatározta, hogy hajlandó a kért területet 20 évre bérbeadni akként, hogy a bérlet 10 évig mindkét fél ré­széről felmondhatatlan, 10 év után a város részére 2 évi felmondási jog biztosíttatik. A haszonbér első öt évben 500 korona, a második öt évben 800 korona, a harmadik öt évben 1200 korona s a negyedik őt évben IGOO korona évenként. Kiköttetett to'.ábbá, hogy ha agyár­telep tulajdonát képező területből jövőben akár utca nyitás, akár vasuli kitérő vágány létesí­tése céljából szüksége volna a városnak, a rész­vénytársaság azt ugyanolyan tei ületért átadni köteles lesz. Uj bútorgyár. Suhanecz Jenőnek kérvényére vonatkozólag, épület- és műbutorgyár céljára lVa hold terület átengedése iránt ugyanilyen értelemben határo­zott, — a bérösszeget itt következőleg állapít­ván meg. Az első öt évben 200 korona, a má­sodik öt évben 500 korona, a harmadik öt évben 800 korona, a negyedik öt évben 1200 korona. Mindkét bérleli ügynél egyebekben a város többi bérleteire nézve szokásos feltételek kö'e lezők. Kisajátítás. Kiss Gyulának Vay Ádám-utcai 31. számú házát s telkét névszerinti szavazással, 14000 koronáért megvette, miután ezen 188 Döl te rületü házas belsős-gből a szabályozási vonal következtében 110 Döl ulca testhez elesik, a fennmaradó rész ekként a tulajdonosra haszna­vehetetlen. Miután ily esetekben a városnak kötelességében áll a fennmaradó terület meg­vétele, a közgyűlés az elől ki nem térhetett. Telekrész eladás. Cseh György és társainak a Károlyi-téri városi telek hátsó részéből, telkeik mesgyevo­nalának kiegyenesitéséhez 76 Gölet, • ölenként 35 koronáért eladott. Költségvetés. Az 1912. évi házipénztári költségvetést 1,259,514 kor. 36 fillér kiadással, 944225 kor. 45 fillér bevétellel elfogadta; a költségvetési 315225 kor. 45 fillér hiány a földadó után 66%-o=, a többi adók után 72% os községi pótadóban nyer fedezetet. Ekként a földadónál 6%-al, a többi adóknál 2% al kevesebb a köz­ségi pótadó, mint az 1911. évben. Á kövezetvám 1912. évi költségelőirányza­tát 82000 korona bevétellel s ugyanennyi ki­adással hagyta jóvá. Polgári fiúiskola. Elrendelte Dr. Szabó László kérelme foly­tán, hogy a polgári fiúiskola udvarának nyugoti mesgye vonalán, annak egész hosszában, a je­lenlegi rozoga fakerítés helyébe 2V» méter magas tégla kerités építtessék. A megépítés költségeire 1800 koronát engedelyezett. A hosszúháti s nagylaposi iskolák s a városi ovodak jövő évi költsegelőiranyzatat megálla­pította. A közgyűlés fél 6 órakor ért véget. Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. A nagyméltóságú m. kir. főldmivelésügyi miniszter 96600. szám alatti leirata kapcsán mérsékelt számú példányban megküldte egyesü­letünknek az allami szőlővessző szaporító és oltványtelepeken termelt szőlővesszők és szőlő­oltványok eladása tárgyában kibocsátott hir­detményét. Ezekben: Európai fajú szőlővesszők : I. Bortermő fajták: I. oszt. simavesszők ezre 10 K. II. oszt. simavesszők ezre 5 K. I. oszt. gyökeres vesszők ezre 20 K. II. oszt. gyökeres vesszők ezre 10 K. II. Csemege fajták-. I. oszt. simavesszők ezre 16 K. II. oszt. simavesszők ezre 8 K. I oszt. gyökeres vesszők ezre 32 K. II. oszt. gyökeres vesszők ezre 16 K. Bár ezen árak az állami szőlővessző­iskolák előbbi évek áraihoz képest a termelési költségek emelkedisére, a kereslet mindinkább nagyobbodó részére s végül a magántermelők versenyképességére való tekintettel némileg emel­tetlek, mégis hivatkozással szőlőtermelésünk különösen kedvező helyzetével indokolt fejlesz­tése és gyarapítására — annyival is inkább fel­hívjuk szőlőtermelőink figyelmét szükségleteiknek ez uton is mielőbbi beszerzésére, illetve beje­lentésére, mert az egyes szükségletek csakis legkésőbb november hó végéig az illetékes ker. szőlészeti és borászati felügyelőségekhez (Sza­bolcs részére a beregszászi) benyújtott megke­resések alapján lesznek kielégítve. E hirdetmény példányait, illetve a további tudnivalókat az érdeklődőknek szives készséggel bocsátja rendelkezésére egyesületünk. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület a nagyméltóságú m. kir. főldmivelésügyi kor­mány anyagi támogatása, a m. kir. gazd. fel­ügyelőség és a vármegyei közgazdasági előadó közreműködése mellett a dadai alsó járáshoz tartozó kisgazdák, valamint nagyobb tenyész­tők buzdítására és a szarvasmarha köztenyész­tésének emelése céljából Polgáron, az or­szágos vásártéren, 1911. október hó 29-én és Tiszalökön 1911. november hó 5-én d. e. VslO órakor magyar szarvasmarha kiállítást és te­nyészállat díjazást rendez, mely alkalommal a rendelkezésre álló összegből a kisgazdák között népies tenyésztők alkalmas egyedeiért az alábbi pénzdijak és esetleg nagyobb tenyésztők részére egyesületi oklevél dijak fognak kiadatni. Pénzdijak kisgazdák tulajdonában levő jó külemü és jól fejlett egyedeknek: Teheneknél: 1. dij 100 korona. 2. díj 80 korona. 3. díj 60 korona. 4. dij 40 korona 5. dij 30 korona. 6. dij 20 korona. 7. dij 10 korona. 3 éves üszőknél: 1. díj 120 korona. 2. dij 100 korona. 3. dij 80 korona. 4. dij 60 korona. 5. dij 40 korona. 6. dij 30 korona. 7. dij 20 korona. 8. dij 10 korona. 2 éves üszőknél: 1. dij 100 korona. 2. dij 80 korona. 3. dij 60 korona. 4. dij 40 korona. 5. dij 30 korona. 6. dij 20 korona. 7. dij 10 korona. 1 éves üszőknél: 1. dij 50 korona. 2. dij 40 korona. 3. dij 30 korona. 4. dij 20 korona. 5. dij 10 korona. 6. dij 10 korona. Altalános tudnivalók-. Pénzdijakra csakis kisgazdák tiszta magyar faj marháikkal pályáz­hatnak. Nagyobb tenyésztők egyesületi oklevéllel tüntettetnek ki. A ciráló bizottság fentartja magának azon jogot, hogy a pénzdijakat a felhajtás mérvéhez képest felemelheti, vagy lejebb száll'thatja. Az I. és II. dijak 30%-a benntartatik és köteles lesz a tulajdonos 3 év múlva bemutatni a dijat

Next

/
Oldalképek
Tartalom