Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)
1911-10-15 / 42. szám
42-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. október 15. 3 Már pedig az általános titkos választói jog megoldásának a 20-ik században útját állni nem lehet. Ha nem oldjuk meg mi, hát megoldja a kor szelleme Legyenek azonban teljesen meggyőződve, hogy ha mi fogjuk megoldani e kérdést, akkor magyar szellemben lesz megoldva, ha azonban a korszellem, vagy azok fogják megoldani, kik annak idején mint egyedüli programulpontot hozták Bécsből, akkor lesz a megoldás a bécsiek és a magyarajku osztrákok szájaize szerint való. Budapest székesfőváros közönségének a sajtó szabadság védelme tárgyában kelt átiratára az állandó választmány határozati javaslatát, melyet lapunk legutóbbi számában egész terjedelmében közöltünk már, egyhangúlag elfogadta. A határozat kimondása után fölszólalt gróf Vay Gábor. Méltóztassanak megengedni, — úgymond — hogy a magam és elvtársaim részerői hálás köszönetet mondhassak ez immár határozattá emelt javaslat a szerzőjének dr. Kauzsay Ödön aljegyző úrnak, ezen magyar érzelemtől sugárzó, csillogó remekműért, mely határozati javalat alakjában fekszik előttünk. Adja isten, hogy a jövőben mentől több ebez hasonló javaslat feküdjék fenn Szabolcsvármegye törvényhatóságának asztalán. Ei lesz a veres fonal, melyet követve a vármegye közönsége múltjához méltó irányban fog haladni és amig ez a társtörvenyhatóságokban is úgy lesz, addig igaz lesz a költő mondása — él magyar, áll Buda még! A javaslatot a magam és elvtársaim részéről lelkesedéssel fogadom. A közgyűlés a beszédet kisért zajos éljenzéssel fejezte ki dr. Kauzsay Ödön aljegyző iránt elismerését. Az alispán előterjesztésére az esküdt képes bizalmi férfiak kiválasztásához bizalmi férfiakul kiküldettek, illetőleg megválasztattak: a nyíregyházi kir. törvényszékhez Somogyi Gyula, Geduly Henrik, dr. Murányi László, Horváth Ferencz, dr. Szmrecsányí László, Mezőssy Gusztáv, Szomjas Gusztáv, Nánássy Andor, Jármy Miklós, Somogyi József, Balogh Ferencz; a debreczeni kir. törvényszékhez Díssewffy Aurél, Módis Károly, Gyarmaty Mihály és Bay György. A szabolcsvármegyei h. é. vasút részvénytársaság azzal a kérelemmel fordult a vármegye közönségéhez, hogy az általa tervezett nyirbátor —érmihályfalvai vasút törvényeire, a vármegyei útalapból 200,000 kor. hozzájárulást szavazzon meg. A közgyűlés Bory Béla, dr. Vadász Lipót, dr. Mezössy Béla és Kállai András hozzászólása után, a következő határozatot hozta : A vármegye közönségének az elmúlt években épült vasutakkal szemben tanúsított eljárása tanúbizonyságát szolgáltatja annak, hogy mily nagy súlyt helyezett mindenkor közlekedési viszonyaink fejlesztésére s hogy kellő érzékkel birt a vármegye egyetemére közgazdasági jelentőseggel biró vasút vonalak támogatása iránt, s ezen álláspontját anyagi erejehez mérten továbbra is fenntartani kívánja : mindamellett ez idő szerint nincs abban a helyzetben, hogy a Szabolcsvármegyei h. é. vasút RT. kérelme felett érdemlegesen határozzon, minél fogva az ez irányban való döntést későbbi időpontra, amidőn majd a szóban torgó, s a törvényhatóság által is közérdekűnek tartott, s anyagilag is segélyezendő vasút vonal létesítésének, körül ményeiről részletes adatok állanak rendelkezésre, tartja fenn magának. Kijelenti azonban a vármegye közönsége, hogy a kérvényező részvénytársaság részéről a nyiradony—érmihályfalvai vasút kiépítését is kívánja. Ugyanis, mig egyrészt a kérelmező vasúttársaság igazgatóságában legutóbb hozott határozat szerint maga a részvénytársaság is első sorban az épülés előtt álló Kisvárda- nyirbakta-i vonalat óhajtja Nyírbátorig kiépíteni, s csak ez után látszik lehetőnek a nyirbátor—érmihályfalvai vonal létesítésének kérdése, másrészt ugy, miként az eddig létesült vasutaknál történt, ezen vasútvonal segélyezése kérdésénél is előzetesen részletes felvilágosítást óhajt a törvényhatóság nyerni ugy a vasút előrelátható építési költségeiről, mint az erre első sorban áldozni hivatott helyi érdekeltség (községek, erkölcsi testületek, és magánosok) által felajánlott és biztosított hozzájárulásod felől, mert csak ezen adatok ismerete után mérlegelheti azt, hogy a törvényhatóság egyetemét terhelőleg mily összegű hozzájárulást vállaljon magára. Felhívja tehát a törvényhatóság a folyamodó részvénytársaságot, hogy a fentebbiek ösmerletése mellett annak idején ujabb beadványnyal forduljon a vármegye közönségéhez. A felsöszabolcsi református ogy* hásmegye össi közgyűlése, A félsőszabolcsi református egyházmegye október hó 5 ik napján tartotta meg ez idei rendes őszi közgyűlését Kisvárdán, a nagyvendéglő szinház termében, Vas Mihály esperes és Jármy Miklós e. m. gondnok elnöklete alatt, melyen közgyűlésünk rendes alkotó tagjain kívül, érdeklődők is szép számban vettek részt. k közgyűlés kezdetén a GXXXV1II. zsoltár és Vas Mihály esperes imajanak szárnyain szált lelkünk a minden világosság és bölcsesség Istenéhez, kérvén az ő mindenre elégséges áldását és segedelmet. Ezután Jármy Miklós e. m. gondnok megnyitó beszéde következett, melyben a kegyelet magasztos érzelmei között fajdalmasan emlékezett meg boldog emlekü br. Bánffy Dezső haláláról, kinek emlékét közgyűlésünk jegyzőkönyvében megörökítette. A napirend megállapítása után elsőben is a kiváló gondJal készített időszaki esperesi jelentés olvastatott fel, mely kiterjeszkedett egyházmegyénk életének, fejlődésinek minden mozanatára. A jelentéssel kapcsolatban örömmel üdvözöltük egyházkerületünk nagy célokra hivatott uj kormányosát, főtiszt, dr Baltazár Dezső püspök urat; fájó részvéttel osztoztunk abban a mélységes gyaszban, amely szeretett gondnokunkat s csaladját, páratlanul kedves Katicza nevü, boldogházasságban élt leányának, dr. Gyene Istvánnénak korai, váratlan halálával érte ; úgyszintén sajnálattal emlékezlüi k meg a földrengés által sújtott Kecskemét városárol, s oltani református egyházunkat ért nagy arányú anyagi veszteségekről s ez utóbbi számára e. in. pénztárunk terhére 100 kor. egyszer s minden kori segély szavaztatott meg. De e jelentés további folyamán viszont nagy őrömmel értesülünk arról a szép fejlődésről, amit egyházmegyénk, a közel múltban ' az iskola fejlesztés és egyházi epitkezés terén kifejtett. Valóban bámulatra méltó, hogy egyház gyénkban, a folyó iskolai év kezdetén 7 teljesen újonnan szervezett iskola nyittatott meg (Anarcs, Ajak, Eperjeske, Nyírlövő, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton és Zsurk) és ezekben ugyanannyi uj tanitó kezdette meg működését, akik uj állásaikban mindannyian megerősittettek. Ez uj tanítói állások szervezésével Ajakon ós Nyírlövőn a lelkésztanitóság megszűnt, valamint egész egyházmegyénk terülétén is, ami mindeneseire már régebben is nagyon kívánatos lett volna. Örömmel hallottuk továbbá, hogy ujabban ismét 9 uj iskola van szervezés alatt (Döge, Ki svar^ány, Laskod, Nyirmada, Rétközberencs, Székely, Tiszabezdéd, Tornyospálca és Tuzsér) amelyek a jövő iskolai évben a legnagyobb valószínűség szerint meg is kezdik működésűket. A nagyobb építkezésekről szóló jelentés kapcsán kiemelendők még hogy a domrádi egyház több mint 100,000 kor. költséggel uj templomot épített, amelybe a nagyobbára hivek kegyes adományaiból készített 3 uj harang már el is helyeztetett; a nyirkarászi egyház uj lelkészlakot ugyancsak a nyirkarászi és a gyulaházai egyházak uj iskolákat, a kisvárdai egyház uj tanítói lakást építettek ; Kisvárdán és Nyírlövőn a hivek adományaiból uj harangok készítettek, melyek szép ünnepélyek keretében felavattattak. E nemes célokra nagyobb adományokkal járultak Kisvárdán: Makláry Gábor és neje Béres Juliánná (1040 kor.) Nyírlövőn: Leövey János (400 K.) Az alapítványok közül kiemelendő Jármy Miklós e. m. gondnok uré, ki fenntebb emiitett. meeboldoeult leánya emlékére 1000, koronás alapítványt tett, fele részben a Kálvineum, fele részben pedig a f. szabolcsi tanitók áriáinak javára. Mindezek szép tanubizonv-ágol tesznek egyházmegyénk fejlődéséről s híveink áldozat készségéről, amik őrömmel töltik el mindnyájunk kebe ét. A felebbezéssel megtámadott kéki lelkészválasztás a kerületi bíróságnál is megerősíttetvén : Szepsy József ezen állásában véglegesen megerősittettett. Ludmán Lajos révaranyosi egyházunkba segédlelkészül kibocsáttatott. A vegyes házasságok körüli lelkészi teendőkről s a lelki gondozás teljesítéséről szóló szabályrendeletek, a rendszeres vallásos oktatásban nem részesülő tankötelesek vallásos oktatása, a polgári anyakönyvvezétés folytán beállott lelkészi jövedelem csökkenés mikénti kárpótlása tárgyában közérdekű s mindnyájunk által megszívlelendő határozatok hozattak. A zsurki kellemetlen temető-ügy mielőbbi kedvező elintézése iránt a kívánatos intézkedések megtételtek. Tárgyaltatott a nagy gonddil szerkesztett 1910. évi állapotokról szóló esperesi jelentés, mely általában véve örvendetes jelenségekről tesz tanúbizonyságot, ugy valláserkölcsi, m nt anyagi életünk terén. E jelentés szerint egyházi és iskolai alapjaink állása az 1910. dec. 31-én 150,385 K (6000 K-val több, mint az előző évben); a hivek adományainak főösszege 9143'96 K, amelyek fényesen bizonyítanak a hivek anyaszentegyházunk iránti szeretete s áldozatkészsége mellett. Iskolai életünk örvendetes fejlődéséről, tanítóink lelkiismeretes s eredményes munkásságáról, de meg az itt ott mutatkozó hiányokról s orvoslandó hibákról, nagy körültekintéssel s elismerésre méltó pontossággal számolt be a tanügyi bizottsági elnök jelentése, melynek során a megfelelő intézkedések megtétettek. Az őszi e. ker. gyűlésre képviselőkül : Ormós István és Szalánczy Bertalan választattak m°g. A tanitók fizetésének rendezése ügyében felterjesztéssel élt egyházmegyenk az e. kerülethez, hogy tegye meg illetékes helyen a lépéseket annak mielőbbi méltányos elintézésére. A leányinternátus ig.-tanácsának az intézet fejlesztése s a dijak felemelése tárgyában hozott határozatai elfogadtattak. A kopócsapátii és révaranyosi egyházaknak régóta húzódó FOldsáry Juliánná féle utóörökösődési ügyében, a nevezett egyházaknak megengedtetett, hogy jogaikat birói uton is érvényesíthessék. Egyik legfontosabb és közérdkü tárgya volt gyűlésünknek: Vas Mihály esperes javaslata az egyházközségek vagyonkezelése, illetve számvitele tárgyában, amely mint igen életbevágó s szerintem, egyházaink vagyonkezelése, általában minden irányú anyagi ügyeinek pontos és lelkiismeretes vezetése tekintetében nélkülözhetetlen munka, számvevőszékünk jelen tései keretében, csekély módosítással elfogad • tátott s azt egyházmegyei gyűlésünk az 1912. évtől kezdve egyházmegyénk területére életbeléptetni rendelte. Az emiitetteken kivül tárgyaltattak az egyházaknak iskolaszervezési, iskolaépilési, kölcsön ügyi, adásvételi, országos közalapi, ref, segélyegyleti, Gusztáv Adolf egyleti, népiskolai tökesegély stb. kérvényei, lelkészi és tanítói dijlevelei, egyesek kérvényei, melyek nagyobbára közmegnyugovásra intéztettek el, illetőleg ajánlással" terjesztettek fel az e. kerületre. Bírósági ügyünk ez alkalommal csak kettő voit, ami ifjú egyházmegyénk életében ezideig páratlan. Egyik az ujkenézi presbytereknek, földvételi alapjuknak e m. kezelés alá bocsátása tárgyában hozott 40—1911. sz. e. m. határozat ellen való ellenszegülése, a másik pedig Szikszay Albert nyug. révaranyosi tanitó fizetés ügye, akit e. m. bíróságunk alaptalan követeléseivel elutasított. A népes és majdnem minden pontjában érdekes közgyűlést délután 1 órakor, a szokásos közebéd szakította félbe. A gyűlés délután 6 óra tájban ért véget. Keresztesi László. Legszebb pontos óráh, ezüstnemöeh leool Sándor Rezső " ! m" !" Ny iregyháza Városház-utca 3. szám • {JG15 52-10
