Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-10-01 / 40. szám

A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSHÁZ-.TfíR 6. SZÁM, Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. SlSflzetési feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor. Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. KyiregyMza, 1911. XXXII. évfolyam, 10. szám. vasárnap, október 1. Tót biblia. Harminc korona költséggel fehér csont borítékba köttette be a napokban egy sirja szélén álló vén nyíregyházi tót asszony megványadt régi, kapcsos tót bibliáját — az unokái számára. Ez a vén tót asszony tehát bizik abban, hogy itt Nyíregyházán még időtlen-időkig tótul fog fölszállni az egekbe a zsoltár s természetesen tót nyelven fogják hirdetni az Igét papjaink ! Álljunk meg egy pillanatra ennél a szomorú perspektívánál! Ennek az öreg tót asszonynak az az elhatározása, hogy fajtájának ismeretes zsugorisága dacára ilyen — aránylag nagy összeget áldoz régi tót bibliájának bekötésére, nagyon jellemző tünet, mert bevilágit abba a helyzetbe, amelyben a magyarosodás kérdése itt Nyíregyházán áll. Szomorúan kell konstatálnunk, hogy ebben az irányban itt nálunk stagnáció állott be. Beállott pedig egész természetszerűen azért, mert az iskolák ebben a hazafias munkában teljesítvén hivatásukat, azt a második és befejező lépést, hogy most már az isteni tisztelet nyelve fokozatosan magyarrá tétessék, megtenni mind ez ideig elmulasztották. Igazán csodálatos látvány az, hogy ez a nyíreg

yházi nép, nemcsak a tanyákon, Liszt Ferenc. 1811-1911. Nemcsak Magyarország művelt társadalma, hanem az egész világ bámulata kisérte művészi körútján azt a férfiút, ki Petőfi, Arany és Jókai mellett a legmesszebbre vitte a magyar nevet és ismertté tette az egész világ előtt. A műértő alig tud külömbséget tenni abban a tekintetben, hogy Liszt Ferencben az előadó, vagy az alkotó művészt, bámulja, csodálja-e inkább ? Thalbergben a párizsi közönség, annak idején a zongoratitánt bámulta, Paderewszkyben a mai nap a technikai tökély jut teljes érvényesülésre. Beethoven klasszikus műveinek mélysége, Chopin valzerei és nocturne-jei, a maguk dallamos játsziságukkal, a tökély legmagasabb tokát érték el, amit csak a zenekölteszet terén alkotni lehet. Liszt Ferencz kellő méltatásánál az alkotó és előadó művészt nem lehet egymástol külön választani. A XIX. század elején zenei életünk alig volt. A klasszikus magyar zene megteremtésére Liszt tette meg az első kísérletet. Magyar ábrándjaiba befektetett variatioi, mind megannyi gyöngyei a magyar zeneirodalomnak. Petőfi, Arany, dacára annak, hogy a romanticizmus hatása alatt állottak, egyéniségüket még sem vesztették el, hanem a külföldi hatásokat magukba olvasztották s magyarrá tették műveikben. Liszt Ferencz „Anées de pelerinage" című zeneköltemény sorozatában ugyanezt a jelenséget látjuk, ezek az ő magyar voltának első igazi megnyilatkozásai; a melancholia és a pajzán jókedv magyar jellemvonásai ezek. Dacára annak, hogy az önképzés kényszerűsége ő

f korán a külföldre hajtják, azért sohasem feledkezik meg arról, hogy első sorban magyar, s hála gr. ahol a magyar nyelvvel való élés egyáltalában ismeretlen fogalom, de még bennt a városban is igy megőrzi tót nyelvűségét, dacára annak, hogy becsöppenvén ide több mint 150 évvel ezelőtt egy teljesen magyar vidék közepébe, a természetes fejlődés minden törvényei szerint s kifogástalan magyar hazafiúi érzései szerint is már régen teljesen magyarrá kellett volna válnia. Miért nem következett ez be? Nekünk ma is az a véleményünk, ami volt régebben is — irván több izben erről a kérdésről, — hogy az immár több mint 30 év óta teljesen magyarrá tett iskola után a templomnak kell következnie! Annak a vén tót asszonynak a 30 koronás kötésű tót bibliája érdemes alkalom rá, hogy sincerizáljunk kissé a kérdés felett. Szabolcsvármegye Szatmáron. Habár megkésve, csak a legutolsó napokban határozta el vármegyei gazdasági egyesületünk a Szatmári kiállítással kapcsolatos Magyar gazdaszövetségi országos gazdagyülésre a külön vonat indítását, a mi az egész csoportkirándulás szervezésére érzékenyen benitólag hatott, mégis ugy önmagához mint a szomszéd vármegyének mult évi látogatásához méltó volt a 28-án reggel 6 óra után indított külön vonatunk hatalmas csoportjának felvonulása. Andrássy Gyula okos előrelátásának ; sikerült őt 1869-től kezdve állandóan a magyar honhoz kötni. Ahol külföldön megfordul, mindenütt dicsőséget és osztatlan elismerést arat s Thalberggel szemben, a párizsi mesterversenyen is a győzelmi pálma az övé marad. Eltekintve tisztán magyar tárgyú, rengeteg számú műveitől; Liszt a zeneelmélet és a zenetörténet irás terén is hallhatatlan értékű műveket alkotott. Chopin életéről és műveiről irt elméiéti munkája e tekintetben páratlan alkotás. Wagner Richárd első megjelenése a weimári hangversenyteremben, egy irány hóditó útját jelentette a zeneköltészet terén s a Wagner által írt és vezényelt klasszikus operák, tárgyuknál, de különösen a bennük rejlő misztikus homálynál fogva, az akkori közönség előtt ép oly nehezen voltak érthetők és elemezhetők, mint annak idején Shakespeare művei. Liszt Ferencnek az volt az érdeme, hogy mint a weimári udvari színház intendánsa a wagneri operák interpretálásával és azzal, hogy az érte rajongó tanítványok egész seregét maga köré gyjtötte, ezzel egyszersmint Wagnernek iskolát teremtett. Csodálatos jelenség az is, hogy amit az akkori nemet publikum nem is sejtett, ma már igen jól tudja, hogy mit jelent Wagner Richárd a zene világirodalmában. Liszt fiatal korában ép ugy, nem kerülhette el a lelki rázkódtatásokat, mint Petőfi és Arany. Első szerelme Agoult grófnő iránt nem nagyon tartós, de ekkor szerzett műveiből az epedő vágy és lyrai hang híven tükröződnek vissza. E lelki rázkódtatások azon elhatározást érlelik meg lelkében, hogy belép az egyházi rendbe. Mint az egyház tagja szerzé a zeneirodalom leghatalmasabb és örökbecsű alkotásait, A vasutaknak szabályzatszerü menetsebessége és menetrendje nem engedte e külön vonatot akként beilleszteni, hogy az reggel a különböző vonalokról befutó vonatok után indítva az országos gazdagyűlés megkezdésére Szatmárra beérkezhetett volna, igy sokan még 27-én utaztak át Szatmárra, de egyben sokan is lemondtak az alkalmatlan összeköttetések miatt. A külön vonatra már Nyíregyházáról 90-en szálltak fel, mely szám az egyes közbeeső állomásainkon Mátészalkáig 240 re szaporodott. E tekintélyes számot még emelte az előző napon utazottak száma ugy hogy circa 300-ra menő csoportban szállottunk ki a szatmári állomáson, ahol már a város főkapitánya várt reánk és vonultunk be id. Kállay András, mint a gazd. egyesület tiszteletbeli elnöke, Mikecz Dezső alispán és Májerszky Béla polgármester vezetése alatt a kiállítás területe, illetve a gazdakongresszusra. Maga a gazdakongresszus helye — a kiállítási területnek oly sok szép és erre is kiválóan alkalmasak közül — nem volt szerencsésen megválasztva, mert a már később érkezettek kissé távolabbi helyeikről nem láthaták az előadókat, azokat megérteniök még kevésbbé lehetett. Igy bármennyire aktuális és fontos közérdekű kérdések is képezték a gazdagyülés előadóinak tárgyait, azokat csak keveseknek volt módjuk meghallhatni, miért a szabolcsiak is legnagyobbrészt csakhamar a kiállítás megtekintésére indultak. A kiállítás legnagyobb része vagyis az egyes csarnokok közvetlen a vasúti állomás mellett elíerülő gyönyörű modern Kossuth kertnek nevezett városi parkban, mig az iparnak egyik kisebb csoportja és a baromfi osztály ezen kert melletti városi gyümölcsfa iskola kertjében, s végül a mezőgazdasági gépek csoportja és az mint: a Krisztus legenda, Szt. Erzsébet-Dante oratórium s mindenek felett a Koronázási mise. A Szent Collégium is, élén IX. Pius pápával igen gyakran hallgatta áhítattal a halhatatlan művész játékát Rómában, hova a szent atya egyenes meghívására látogatott el. A fent emiitett műveknél az alaphangok, a zenei alkotó művészet bűbájos zománcával vannak körülvéve; az imádkozó lelket mély áhítat, sőt ennél is több: valóságos rajongás fogja el. De a komorabb hangokat nemsokára a vidámabb váltja fel s elveszettnek hitt lelki egyensúlyát Olaszország derült ege alatt visszanyerte Wittgenstein hercegnő társaságaban. Vallási tárgyú művei mellett ép oly eredetiek, nagybecsüek szinfoniái és magyar ábrándjai, de legnagyobb kedvét abban találta, ha Beethoven klasszikusai közül az „Appasionata" és az Es dur sonatát játszotta, ezeknek mesteri előadásában csillogtatta csodálatos művészetét nagyszámú hallgatósága előtt. Liszt nemcsak ,zongorakirály" amint őt az egész világ elnevezte, ő ennél is több. A megirt művek óriási száma, de főleg azoknak belső értéke, minden idők legnegyobb zenei lángelméi közé emelik őt. Bayreuthban van eltemetve hallhatatlan költönk s ki tudja mikor fog eszébe jutni a tanítványok százainak s az illetékeseknek az, hogy a porladozó hamvakat hazahozzák pihenni, annak az embernek hamvait, ki oly sok dicsőséget szerzett a magyar névnek, de a kincseket, melyeket szerzett — mint hazájának hű fia — legnagyobbrészt visszaadta a legelső anyának: Magyarországnak. Páll Gyula.