Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)

1911-08-27 / 35. szám

33-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. augusztus 13. 3 Ausztria már jobban ért a reclámhoz, mint mi s azon kezdi, hogy orvosai s bábái létszámát mutatja be két térképen. Kiállításán csupán az a jellegzetes, hogy szebb vidékeit, fürdőit tetszetős képekben állitja elénk. Mind azt* az iparcikkel, mit csak iehet, az egészségügy cime alatt behozza. Igen becsesek a fertőző betegségek elleni védelmének kimutatásai. Bécs város remek kiállítása. Ujat azonban nem mutat. Majd az Orosz kiállításhoz jutunk, amelynek Ízléses, kastélyszerü szép épülete van. Bent nevezetes az oroszországi húsok kiállítása s meilette mindazon betegségek, melyek az emberekre károsak s a húsokkal jutnak a szervezetbe. Természetesen ezek is viasz preparátumok de meglepően szépen csoportosítva s kiálitva. Itt néhány ásványvíz gula s előtte szép képen a származási hely van feltüntetve. Távol áll a magyar ásványvizek nagy fáradságot igényelő tudományos szemlélési kiállításától, de reclámnak jobb. A Japán pavilon igen terjedelmes a tengeri állatok nagy számát mutatja be, melyek emberi élvezetre alkalmasak. Mérges kigyók nagy sokaságát melyek japánban olhonosak. Előttünk ösmeretlen növényeket melyeket ők megesznek. Nagymennyiségű ruházati cikket, ipari tárgyat látunk. Japán ház, kert, kórház modelljét. Teimészetesen mint legújabb katonai állam egy igen nagy helyiségben a katonák felszereléset, ruházalát, s tgészsegügyi intézményeit mutatja be, amelyek a már nálunk ismertektől alig különböznek. Engem meglepett egy japáni katona 1 napi élei adagja, mely viaszból ki van formálva. Egy desseit tányér risskása tengeri fűvel. Lehet egy fel maréknyi. Egy kávés findzsa menyisfgü leves s ebben 4 darabka hus s ehhez egy darabka kenyér lepény. Nálunk ennyivel a koldus sem érné be. Megjegyzem hogy a Japán császár 3V2 millió kcrcnát ad évenként a tudósoknak, a fertőző kórok elleni védekezésre. A Sveitzi kiálitáson meglepő a bacteriumok, ezek derivalumti, serumaival való erős foglalkozás. Van itt serum a Dyptheria, Cholera, pestis, Erisipelas, scarlát tuberkulózis stb. stb. ellen. Igen nagy kár, hogy mi ezek közül csak a dyptl.eria serumot ismerjük alaposan. Kár hogy nem lehet ezeket nálunk kapni hogy megismerhetnénk üdvös-e, jó-e az emberiségnek. A kis Sveitz erősen dolgozik. Ezen apró lények tulajdonságait meg akarja ösmerni, s az emberiseg hasznára fordítani tapasztalatát, ismeretét. Ezen kívül munkás védelmi eszközök, házak modelljei stb. stb. van kiállítva. Érdekes a Szinplon alagút szellőztetése. Legjobban meglepett Brazília kiálitása. Ezen országról nem sokat hallunk és olvasunk s amint a pavilonjába lépünk a tudomány legmagasabb niveaján levő dolgokat kell látnunk. Védekezésük a pestis és sárga láz ellen egyszerűen meglepő. Például a Rio 'Janeivői kanálisokat hónaponként kéngőzzel telitik hogy elpusztítsák a patkányokat. Nemcsak a mocsarakat szárították ki, de kitaláltak egy 2 cm. hosszú hal fajtát amely a sárga láz hurcoló szúnyogok lárváját pusztítja s ezeket millió számra tenyésztik. Itt persze hálós ágyak, viz szűrők, sterilizátorok stb. stb. is ki vannak álitva, melyek a védekezés eszközei. El értek ezzel azt, hogy 10 év alatt V 50 részre szálitották a megbetegedést s ezzel a halálozást is. Spiritus praeponaturnok az emberi élősdiekről, fertőző kórokról. A soha nem hallott chagas betegségről *mely egy élősdiek által okozott golyva. Van itt egy mozi is amelyben górcsövi képeket, egészségi intézetek, fürdők képeit, testfejlesztő sportok képeit mutogatják. Spanyol ország kiállítása zárva, azaz még nem készült el. Itália is csak tábblázatos kimutatásokkal gyö

nyörködteti a tanulni vágyó szemlélőt. Francia ország is meglepett mert kiálitása nem arányos tudománya munkálkodásához egy nagy teremben a Pasteur-féle intézet dolgozatait találjuk, de felét sem teszik ki a Sveiciaknak, a szobán körül orvos történelmi kiállítás a pestisről stb. Egy oldal szobában a viz tisztítása, és desinficiálásra szolgáló eszközök vannak. A legjobban meglepett, hogy az ivóvíz szűrésére ma isa folyam föveny a legjobb s a megszűrt vizet ultra violett sugarak behatásának teszik ki, hogy a bacteriumok pusztuljanak el. A viz gyors szűrésére centrifugai gépet használnak, melynek széleihez szűrők vannak alkalmazva. Ezek mellett kisért a Pasteur-féle szűrő melynek gyertyái köztudomás szerint egy idei használat után több bacteriumot adnak a vízhez amint eredetileg benne volt. A szenyvizek tisztítására a biologiai rendszert találják a legjobbnak. E mellett egy eszközt láttam mely megszűri a szennyes vizet s azután a felső talajvízbe ereszti. Ezen veszedelmes egészségi eszköz ha nem absolut pontossággal szűr (ami nem is valószínű), évek alatt megfertőzi a talajt ugy, hogy az bajosan fog kitisztulni. Itt formalin, form aldehyddel is akarnak fertőtleníteni, pedig tudjuk, hogy ez keveset ér. Valamint áramli gőzre is vannak gépek, melyek értéke igen kérdéses. Általában a Bukovszky-féle budapesti fertőtlenítő gépeknél jobbat nem láttam. Ezen francia pavilon meilett van egy üvegház, mely a mi használhala'lannak nyilvánított üvegházunk párja. Mint legjobb növényteleitető van feltüntetve, de egy patent örök égő kályha van mellette kiálitva mely télen fűti, mint ők mendják csekély költséggel. A franciák túlsó oldalán mindenféle vonatok, segély vonatok, vonati kórházak, utazási eszkőzök, kocsik, automobilok stb. stb. mint közlekedési eszközök láthatók. Valamint minta állomások, jelző, vész készülékek. Nemkülönben a vasúti gépészek megóvására a locomotivra szerelt szobácska is. A tengerhajózásnál modeleket láttam, a hajók desinficiálására szolgáló eszközöket, személyzet ruházatát. Ennek élelmezésére szolgáló consér veket. Majd tovább menve, falusi lakokat láttam melyek kis helyen s célszerűen voltak berendezve. Nagyobb lakásokat, iskolákat melyek meglepően csinosak s célszerű berendezésüek. Ismét szétszedhatő kórházak vannak melyek nagysága s drágasága szolgáltató képességükkel fordított viszonyban áll. Itt belebotlottam a hulla égetés pavilonjába, hol minden oly csinosan van kiállítva, hogy az ember kedvet kap magát elégetni. Csak oly csuda drága ne volna. Az összes ez ideig meglevő kemencék modeljei láthatók, melyeknél egy kápolna — szoba — csarnok helyiségből a vékony fa koporsóban levő hullát leeresztik, kemencébe tolják, el égetik, leginkább gázzal s a félmaroknyi maradékot normál ! nagyságú üvegben kiadják a családnak, aki is gyönyörűnél gyönyörűbb, művészi kivitelű hamu vederbe elteheti. Ebből is van kiállítás. Hogy pedig meg rémüljünk a mai temetkezéstől, „A hullák sorsa a föld alatt" címen rothadó, föld által össze tört stb. hullák fényképeit mutatják be. Itt az jutott eszembe, hogyha meg égetteti a szerető férj öngyilkos nejét s két év multa kisül, hogy ő öngyilkolta agyon, hogy lehet azt az égési maradékokból constatálni ? Volt itt azután egészségi ruha, sport egészségügyi, betég ellátási, gyermek nevelési, tuberculosis elleni védekezés stb. stb. kiállítások melyek tanulságosak ugyan de 4 nap alatt nem lehetett tanulmányozni. A kiállítás másik részébe ugy lehet eljutni, hogy egy felüljáró van az uton keresztül építve, ahol is vagy grádicson, vagy pedig 5 pfenigért egy mozgó gyalog járón megy át az ember. Itt van egy nagy pavilon melyben az összes német borokat, Schaun Weinokat s apfel weinokat lehet pohár, üveg számra, sőt bőveb ben is van inni. Magyar országból csak gróf Eszterházi állított ki tokaji borokat. Nesze neked antialcoholismus ! Miután a németnek semmi sem jó ugy ahogy az úristen meg teremtette, van itt egy coffein mentes kávét mérő kávéház. Alcohol mentes bor mérő. Miért vesz magának a német fáradságot, hogy ezen anyagokat kivonja, amely költséges. Elég lenne ha subickot meg vizet inna. Van egy nagy pavilon szellőző gépekre, villám világítási cikkekre, gőzgép motor, bécsi hamis ékszer stb. stbre. Ilt vannak kiállítva remeknél remekebb lürdő szoba berendezések. Valóságos tündér szobák! Mellettük a legszerényebb igényeknek megfelelő fürdő kád. Ebben a pavilonban az embert ki vágják 1 márkáért 2 példányban fekete papírból is. Végre megemlítem még, hogy ma az utakat csak permetezés szerűen locsoljak ismét. Inkább gyakrabban. A hydrausból való locsolás s az utca seprő gepek vízjel való elarasztása ma nem existál. Ugy latszik egy városnak sincs pazarolni való vize. Lehelne .a kiállításról nagyon sokat s érdekeset iroi, de csak rövid vázlatban óhajtottam vele foglalkozni igy is félek, hogy a nagyérdemű közönség türelmét, keletén tul igenybe vettem. Dr. Konthy Gyula. ffli legyen a célunk. Ma holnap már lelekzetet sem lehet lesz venni felsőbb engedelem nélkül. Hát még hangosan gondo'kodni, horribile dietu: ezeknek a gondolatoknak kissé merészebb formában kifejezést adni. Valahogy szeretném letagadni azt az ukázt, amelyet most a mult hetekben küldött meg nekünk tanítóknak a közoktatásügyi miniszter, vagy legalább is olybá szeretném minősíteni, mint amilyent az ember egy álmatlanul eltöltött éjszaka után szokott kiadni, dá későbu, amint idegei rendbe jönnek, vissza is von. Áinde nem lehet. Pedig mily kegyetlenül es megszégyenítően hangzik minden sora. Éi azonban csak azt fogom elmondani, ami nincs fekete festékkel oda nyomva arra a papirosra s ez pedig az, hogy: Maga a miniszter ur ébreszrgeti és emeli föl minden hangzatos jelszónál és legvérmesebb agitációnál is hathatósabban a tanitóság tömegöntudatáí. Avagy mm igaz ? Azt mondja érthető nyelvre lefordítva : Dolgozzatok és koplaljatok, de zúgolódni ne merészeijetek. Mig a mindennapiért ránc ráncra vésődik homlokotokon, neveljetek a hazának hű és engedelmes adófizető polgárokat, alázatos és akaratnélküli igavonó allatokat a latifundiumoknak és szuroiiyoknak. Hit ennek a magyar tanítóságnak, amelynek úgy állam-, mint társadalompolitikai szereplése ez idő szerint bizony nagyon is konzervatív, még csak óhajtozni sem szabad egy jobb, egy boidogabb kurszak után ? Vagy talán a destruktív irányzattól félt bennünket a minister úr, azért ügyel olyan drákói szigorral mi reánk és azért Ígérgeti, hogy nem hagy minket nyomorogni — csak egy kicsit. De naiv politika ez pedig. Mint amilyen igaz, hogy Tisza István feudalista-, konzervatív- rendi politikája soküai nagyobb hasznára van az általános választójognak, mint akárhány Justh vagy Bokányi — éppen olyan igaz, hogy Zichy ezzel az ő retográd irányú és a kultura hadseregét éhbérért dolgozni engedő politikájával ugyancsak szabad befolyást nyit a tanitósag lelkületébe a legszebb és legteljesebb harmóniát hirdető szabadkőmüvesi eszméknek, meg a teljesített munka értékét és nagyságát tekintve igazságosán díjazni akaró szociálista tanításoknak. Nem csoda tehát egy cseppet sem, hogy a szabadkőművesség és a szociálizmus oly erősen hódít a tanitóság között. Utóvégre mindenki rájön arra az igazságra — értve az állati életet — hogy ember és ember között semmi különbség nincs, hogy a gyomor a legkegyetlenebb hatalom, amely irgalmatlanul megköveteli a maga jogait, vagyis nagyon is el lehet fogadni alapigazsag gyanánt azt az eléggé ismeretes axiómát, hogy : „A gyomor csinálja az összes forradalmasat, az agyvelő csak kormányozza azokat." Ha tehát ebben a létért folyó küzdelemben a tanitó néha-néha erősebben följajdul, ez csak természetes, mert hiszen az élet napról-napra drágább lesz s tőle pedig mindig többel és többet követelnek. A megélhetési eszközök drágulásával és a munka szaporodásával éppen fordított arányban áll a javadalmazása. Nem szabad vagy legalább is nagy igazságtalanság elítélni a tanítót akkor, amikor könnyebb megélhetési viszanyokért küzd. Tudjuk mi azt nagyon jól, — s ez az, ami erőt ad nekünk — hogy a társadalom szimpátiája a mi részünkön van, mert érzi és látja azt mindenki, hogy mennyire igazságos a mi küzdelmünk, hogy nagyon is higgadtan, meggondoltan, a tanitói név méltóságának mindenben megfelelően teszünk mig minden egyes lépést kitűzött célunk felé. Hogy milyen tulon tul is higgadtak vagyunk, bizonyítja ezt az, hogy szociálista jóakaróinktól még eddig semmit sem tanultunk el