Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 27-53. szám)
1911-08-20 / 34. szám
34-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. augusztus 20. 7 — Rabló támadás a Tárosházán. Tegnap délelőtt tl órakor nagy riadalmat okozott a városházán, egy asszonynak a folyosón való segély kiáltása. Pillanat alatt kiürültek a hivatalok és a tisztviselők a magán emberekkel együtt rohantak a 3 suhanc után. A sötét folyasón azonban a tetteseket senki sem ismerte meg ugy hogy azok a piacra jutottak ki anélkül hogy kilétüket valaki sejthette volna. Ott azután meglepetés várt az üldözőkre egyetlen menekülő alakot sem láttak. A rablást elkövetők ugyanis azt a taktikát választották, hogy megáltak nyugodtan a városháza közelében. Egy tisztviselőnek azonban feltűnt, iogy egy ácsorgó alak igen liheg. A rendőrség seg élyével aztán le is tartóztatta s akkor tünt ki, hogy helyes nyomon járt, mert az elcsipett Karner fiu a tettet be is ismerte, társait azonban vonakodik megnevezni. A megtámadott Nádassy Andrásné a pénztár ban járt és ott nagyobb pénzt vett fel, de a papirbankókat zsebre tette, csak az apró pénze volt az elrablott zsebkendőjében. — Budapesti leányinternátus. Vidéken lakó zenetanulmányait Budapesten végezni óhajtó •urilányok a budapesti „Lovas-féle Zeneconservatórium* akadémia előkészítőben (VI., Andrássyut 67. sz.) internátusba felvétetnek; Az igazgatóság kívánatra levélbeli értesítést küld. A végzett növendékek oklevelet nyernek. — Elütött kocsi. Szombaton délelőtt 9 órakor a villamos kocsi a városháza északi sarkán egy útjába tévedt egy lovas bérkocsit elütött. A kocsi felfordult, a benne ülő vendég szerencsésen kimenekült kényes helyzetéből, a mit a villamos kocsi tvezető kalauz éberségének kell betudnunk. A bamba bérkocsist pedig határozott megrovás illeti gyámoltalanságáért, legalább a körülálló közönségnek egyhangú véleménye ez volt. — Orvosi vélemény. Lőbl Jakab polenai forrásának szénsavval telitett természetes ásványvize nemcsak üditő asztali víz, mely bármely hasonló bel- vagy külföldi savanyu vízzel egyenrangú, hanem vegyi alkatrészei különösen alábbi betegségekben javalttá teszik : a légző. szervek hurutos bántalmai és tüdőbaj minden szakában; a rendellenes emésztés következményei, valamint a gyomor és belek idült hurutjainál, csuz, köszvény, vérszegénység és sápkór okozta általános gyengeségnél. A legolcsóbb savanyu viz. Kapható mindenütt. 1-? — Szállodai alkalma :Ottak. Egy Ledoux Alfonz nevü volt amerikai szállodatulajdonos leleplezi a szállodai alkalmazottak titkos nyelvét, amelylyel egymásnak a szállodai vendégeket beajánlják. Azt a titkos jelzést a vendég magával viszi, mert rendesen az uti bőröndjén, vagy a kosarán van és oly kicsiny, hogy észre sem veszi a titkos jelet, de a szállodai alkalmazottak azonnal meglátják s tudják, hogy kell elbánni a vendéggel. Ladoux szerint a jelzések a következők : A vendégnek, ha bőkezű volt, s a szállodai alkalmazottaknak gavalléros borravalót osztogat, annak a bőröndjére a zár mellé egy vonallal áthúzott kört csinálnak. Ez azt jelenti: vigyázat! előzékeny kiszolgálás ! nagyon jó vendég. Ezt az utast ha az uj szállodába megérkezik, s ha kofferén ez a jel van, akkor bizonyára hajladozó pincérek, barátságosan, szolgálatkészen mosolygó szolgaszemélyzet fogja várni. Ha a bőröndön, vagy az utazó kosáron csak egy egyenes vonal van, ez a következőt jelenti: A szolgálatot megfizeti, tndniillik nem szórja a borravalót, megnézi, hogy kinek és miért ad borravalót, de ad. Ugyanez a jelentősége a zár melletti egyszerű keresztnek. Az ilyen vendéget még figyelmesen szolgálják ki, mert hiszen kecsegtet a remény, hogy megembereli magát. De már aligha lesz kényelmes élete a szállodában annak, akinek az utazó kosarán két vízszintes vonás, vagy pedig két kereszt van. Az ilyen vendég fogadására nem igen sietnek, parancsait hallják is, nem is, csengetéseit kétszer& e f a* I háromszor is meg kell ismételnie, mig valaki jelentkezik, mert ezek a jelek azt tudatják a kollégákkal, hogy a vendég takarékos. Még jobban meggyülik a baja annak a vendégnek, akinek a táskáján vagy bőröndjén három vonal vagy három kereszt van. Az ilyen vendég részére rendesen nincs szoba a szállodában, szobaleányt, szolgát nem is lát és kisebb szállodában még az is megtörténhetik, hogy a szolga, mielőtt a ruháit kitisztítja, a borravalót — előre kéri. A szállodatulajdonosok ugyan iparkodnak az alkalmazottak titkos levelezése ellen minden lehetőt megtenni, de ez nem igen sikerül nekik. Az alkalmazottak azzal védekeznek, hogy ők a borravalókból élnek és igy nekik igen is figyelemmel kell kisérniök, hogy idejüket ne fecséreljék méltatlanra. A méltatlan persze a zsugori, fukar vendég. — Mindenkinek saját érdeke, hogy BarossGyógyforrás ásványvizet igyon, melyből kizárólagos főlerakat PAPP GÉZA fűszer- és csemege üzletében van. 10 üveg vételnél egy 1 literes üveg viz ára 20 fillér üveg nélkül, mindenkinek házhoz szállítva! 409-?-1 CSARNOK. Álom. Tavasz volt. Május. A felhőtlen, azúrkék egen leszállófélben volt a nap. Az utolsó sugarak, mint búcsúpillantások ragyogtak vissza. Mintha minden bűbáját él akarta volna önteni végsugárival a nap a föld felett: ragyogó bíborba vont erdőt, mezőt. Százszor visszaragyogta képét a viz tikrében, minden kis cseppben, hullám csillagban. Gyönyörű sugáruton mentem. Nyilegyenességben beláthatlan messzeségben húzódott előttem az út. Kétfelől sötétzöld pázsit szegélyezé és sugár jegenyék árnyékolták. Valami bűbáj, valami varázs ömlött el valómon. Mint midőn a gyönyör álomba ringatja lelkünket: szólni szeretnénk s nem tudunk. Andalogva mentem utamon. Egyszerre egy hídhoz érkeztem. Kristálytiszta viz hömpölygött alattam a folyóban. Megállottam itten s a híd karjára könyökölve néztem le a hullámokba. Zsongtak, fecsegtek a habok s milliárd kis csillag rengett a vizén. A partokat mintha szellemkezek hintették volna be virágokkal. Mintha virágszőnyegeket vontak volna szerteszét a nayadok és nymphák, hogy éjjelenként kisétálva a vizekből : puha lábaikat ne sértse a fövény. Bódrtó illatú, virágos olajfák és sötét fenyők emelkedtek koronáikkal a magasba. Tömjén — s ámbraillattal volt tele a lég. — Mily szép, mily gyönyörű vidék ez! Kiálték lelkesülten. Soha sem jártam ily szép tájakon. Amint igy álldogálok, egyszerre mellém lépett valaki. Egy könnyed, légies alak, kinek nem hallottam lépteit. Szó nélkül mellém könyökölt a hid karjára. Álmodozva fordultam feléje. Bájos ifjú lány volt, szép mint a feslő tavasz. Könnyű, karcsú termetén hófehér ruha folyt végig s derekáról halványkék szalag csüngött. Sötét hajába virágok voltak tűzdelve. Nem tudtam szólni az igézettől. — Mit nézel? Szólt fátyolozott hangon, felém fordítva szép tekintetét. Nincs toll, nincs festő-ecset, mely visszaadhatná e tekintetet. — A vizet nézem. Szólék. Nézd leányka, mily gyönyörű, csillogó folyó ez! Az élet folyója ez, nemde? És az a szép kert amoda, a folyó túlpartján az Éden ugye ? — Az a szép kert az Éden. Válaszolá. Csakhogy oda nem ezen ut vezet! Es a folyó közbül van s ezen keresztül oda eljutni nem lehet, mert e folyó nem az élet folyója. A halál folyója ez ifjú, a Styx. Nézd, mily fekete a viz ! . . . — Nem fekete a viz. Viszonzám. Kristály tiszta. — Azt csak te látod ugy. Ismétlem ifjú, a halál folyója ez, a Styx. Ott libeg a fekete, csolnak nézd, a Charoné. Ő szállítja lefelé e folyón a lelkeket. Nézd, hogy úszkálnak a vizén a menyasszonyi koszorúk, a hervadt rózsák és a véres szívek! . . . Eltakarta kezével arcát. Sirt. — Ne sírj édes lányka ! Szólék reszkető hangon. Mit nekünk a változás! Ha tényleg a halál úszna is alattunk, mért remegnénk? Itt fent mosolyog az élet, a virágok illatoznak s felettünk ragyog a tiszta menny. Te szép vagy, mint a tavasz, sze*a eid, e fényes csillagok, mint a tündérmesék. • Megfogtam kezeit s elakartam őt vonni erről a helyről. De kezének egyetlen érintésére mondhatatlan gyönyör és kéj rezdült át idegei • men. Nem birtam lépni, mintha gyökeret vertek volna lábaim. E pillanatban a hid kigyúlt, égni kezdett alattunk. Fojtó, sűrű füst gomolygott fölfelé s szikrázó tűzoszlopok csapkodtak magasra. Égett a ruhám, a testem. A hid darabonként hullt szét, omlott össze alattunk. A halál gondolata megfagyasztá véremet. Öntudatlanul szoritám őt magamhoz s mondhatatlan gyönyör és kin között roskadtam lábaihoz. Szemeim elhomályosultak, erőtlenség, kábulás fogott el. Nem tudtam, mi történik tovább, csak azt éreztem még, hogy karjait hirtelen nyakam köré fonja s az égő hidról emelkedünk fölfelé s repül velem a magasba, mint egy szárnyas angyal, a halál folyóján keresztül. Üdvösség volt e pillanat. Gyönyör és mámor ringatták lelkemet, mig hozzásimulhattam, mig lágy karjai körülfontak s lebegtünk, szálitunk a végtelenségen át a csillagok felé. Nem tudom, merre s hova vitt, hol repültünk keresztül, csak arra eszméltem föl, hogy ismét a földön vagyunk. Midőn szétnéztem, egy tó partján találtam magamat. Bércek és sziklák között terült el a tó s köröskörül oly magasaknak látszottak a vad, kopár hegyek, mintha égig érnének. Sötét fekete hullámok kavarogtak a tó fölött. Fagyos szél suhogott a hegyek felől s a víz kékes-fekete tarajos habokat vetett. Összeborzongtam. Valami lemondó, kétségbeejtő félelem fogott el. Ott álltam a tó partján egy magas szirttetőn. Csüggedten szállt tekintetem a sivár, bus táj fölött s magam sem tudom miért, csak sírni kezdtem. Előttem állott az a szép, ifjú lányka. Most is oly kedves, oly vonzó, igéző volt. Fejét le • hajtá s tekintetemet kerülve, merengve nézett maga elé. — Mért hoztál ide ? Szólék végtelen szomorúsággal. Éz a magasság oly szédítő s oly hideg! Ez a sötét tó, ezek a kopár bércek oly ijesztők! Ez nem lehet az Éden! Itt nem festik virág, nincs tavasz! Ne hagyj itt lányka, én meghalok itt! Mélázva forditá felém könyben uszó szemeit s csüggedt, fátyolozott hangon szólt: — Én a szerelem angyala vagyok. Az Éden, ifjú barátom, a Styx túlpartján van. Neked oda belépni nem lehet, mert végezeted tiltja. Gyö • nyörrel, sóvárgó vágygyal keresd, kisérd az eszményt s el ne érd! É csalódás, e szenvedés lesz a bánya, melyből föl kincseket hozasz. Fogadd e szalagot ifjú, s majdan kösd át vele a hír koszorúját . . . Ezzel leoldván derekáról kék szalagját, átnyujtá s eltűnt szemeim elől. — Lányka, lányka, ne hagyj itt! Kiálték magamon kivül s karjaimat feléje tárva, utána léptem a szikláról. Most a mélységbe zuhantam és — felébredéli. Zahonyay Ferenc. Irodalom. A „Vasárnapi Újság" agugusztus 6-iki száma szép és szemléletes képek egész sorával mutatja be a verespataki aranybányászatot, s a közelmúlt napok í aktualitásai közül a balatonalmádi gyermekszanatórium 3 Mentőszekrények teljesen felszerelve 7 koronától feljebb kaphatók, továbbá egyes részei kiiiiin is. Sérvkötők, haskötők ^ e ,menakMttlrt8k MW iÜ 401-13.5 Rliimhprn ln7Qpf specialista,Nyíregyháza,katlr Telefon sz. 96. - Alapíttatott 1880. DIUIIIUCI y UUZ.0CI parochia épület,
