Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-04-02 / 14. szám

10 13-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. március 26. — Nyíregyházi sorozás. Az 1890. évi születésű nyíregyházi illetőségűek folyó hó 22-én, az 1889. és 1888. évi születésű nyíregy­házi illetőségűek folyó hó 24-én, az idegen ille tőségüek, önként belépők és az előző napokról esetleg elmaradottak folyó hó 25-én kell, hogy a sorozó bizottság elötí megjelenjenek. Már reggel 7 órakor. — Színház. Pénteken e hó 30-án ismét itt voltak Zilahyék és telt ház előtt láttuk a Testőrt, újra kitűnő előadásban. Minden jel arra mutat, hogy pár-hét múlva, a mikor az egész társulat itt lesz hat hétig jobbnál-jobb előadásokban lesz részünk. És ha az előadások jók — telve is lesz a szinház. — Halálozás Vettük és mély részvéttl közöljük a kövelkező gyászjelentést: Alólirottak fájdalomtól megtört szívvel tu­datják, Jánószky Lászlónak, a jó gyermeknek, testvérnek, sógornak, unokaöccsnek, nagybátyánk­nak és rokonnak folyó évi március hó 27 én délután, életének 52-ik évében rövid szenvedés után jobblétre szenderültét. Kedves halottnnkat folyó évi március hó 29-én délután 4 órakor Luther utca 8. számú gyászházból fogjuk az ág. hilv. evang. egyház szertartása szerint a felső temetőben (Morgói) levő családi sírboltba örök nyugalomra helyezni. Nyíregyházán, 1911. március 27. Áldott legyen emléke! Özv. Jánószky Andrásné szül. Hankószky Zsuzsánna, édes anyja. Jánószky Endre, Jánószky Erzsébet férj. Förster Koraélné, Jánószky Gyula testvérei. Özv. Z m • mermann Pálné szül. Hankószky R.óza, özv. Nagy Lajosné szül. Hankószky Julianna nagy­nénjei. Heider Ilona férj. Jánószky Gyuláné, Förster Kornél sógornője illetve sógora. Jánószky Béla, Piroska, Zollán és Tibor unokahuga illetve öcscsei. Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk: a leg­jobb apának, nagyapának és dédapának Somogyi Lászlónak folyó hó 29-én hosszas szenvedés után történt elhunytát. Az elhunyt földi marad ványai folyó bó 31-én d. u. 2 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint a helybeli temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Nagy­géres, 1911. március 29-én. Áldás és béke lengjen hamvai felett! Somogyi Amália férj. Várady Palné, Somogyi Erzsébet férj. Deák Jánosné, Somogyi Zsuzsánna férj. Demjén Istvánné, Somogyi Gyula gyermekei. Várady Pál, Deák János, Demjén István vők. Várady Kálmán, Várady Boibála férj. Tóth Józsefné, Demjén Zsuzsánna férj. Pásztor Endréné, Dr. Demjén József, Demjén Boriska, Dr. Deák István, Dr. Deák József, Somogyi Bandi, Zoltán és Gyuszi unokái. Hrabovszlcy Tihamér, szegedi kir. ügyész, hosszas betegség után Szegeden elhunyt. özv. nagyszögyéni Szögyény Emiiné Csergheő Natália urnő, néhai Szögyényi Emil volt orsz. képviselő neje a napokban Budapesten meghalt. Holttestét beszenlelés után, Jékére szállították s ott temették el 26-án nagy részvét mellett. — Állatösszeirás. Nyíregyháza városában az állatösszeirás eredménye a következő : A város­ban polgároknál: 414 szarvasmarha, 613 ló, 18 szamár, 2 öszvér, 1027 sertés, 227 juh. A katonaságnál: 1153 ló, 2 szamár, 26 sertés találtatott. A tanyákon: 6076 szarvasmarha. 4254 ló, 7 szamár, 1 öszvér, 9874 sertés, 6434 juh, 3 kicske, ebből nagybirtokon (Királytelek, Görögszállás uradalom, Varjulapos, Belegrád és Hosszúhát bérgazdaság) 1612 szarvasmarha, 302 ló, 7 szamár, 2033 sertés, 3702 juh, összesen egész Nyíregyháza tarületén van: 7090 szarvasmarha, 6020 ló, 27 szamár, 3 öszvér, 10927 sertés, 6661 juh és 3 kecske. — Birtok vásárlás. Schwartz Jakab nyirvajai nagybérlő megvette gróf Károlyi Antal Szatmár melletti sóspusztai 2100 holdas uradalmi bir­tokát. — Vízvezeték. Városunk vezető köreit régebb idő óta foglalkoztatja már a vízvezeték beren­dezésének nagyfontosságú kérdése. A képviselő testületnek ez ügyben legutóbb hozott határo­zata szerint mély furatú kutakból nyerendő vízzel tettek kísérletet s megcsinálták a jégpálya melletti bujtosi területen az első, 150 méternyi mélységű furott kutat, 32 cm, átmérőjű csővel. A képviselő testület által ebben az ügyben kiküldött ad hoc bizottság, a mult hó 30 án, csütörtökön a helyszínén konstatálta, hogy ez a kú\ 8 méteres depressio mellett 198 liter vizet szolgáltat másodpercenkint; ez a víz azon­ban nagyon zavaros, holott a kút szivattyúzása már november óla tart. 3 méteres depressióval nincs ugyan iszap, de így a kút vízszolgáltatási képessége is sokkal kisebb, másodpercen kint csak 120 liter, úgy hogy legalább is 15 ilyen kútra lenne szükség, hogy a város vízszükség­letének ellátásához szükséges napi 3'000 000 liter víz rendelkezésre álljon. Mind ezek alapján a kiküldött bizottság elhatározta, hogy a város nyugati oldalán, a két vasúti vágány közölt a Szentmihályi út mellett egy másik próba kút létesitessék. Alapos remény van ugyanis arra, hogy ezen a terü­leten kellő vízbőségü az emberi és állati fogyasz­tásra is alkalmas kutat lehet fúratni, mert a m. kir. államvasutak által ezen a környéken leterített, 92 méter mélységű kút óránként 2-4 köbméter kitűnő ivóvizet ad. A kút fúrásához a jövö hét folyamán hozzáfognak. — A városi jéggyár, ha az idö megkívánja és kellő számú megrendelő jelentkezik, április 15-én megkezdi rendszeres működését es a j g házhoz való szállítását. Bővebb felvilágosítás mai számunkban közéit hirdetményből nyerhető. yc — A madárvédelem ügye Nyíregyházán. Az orsz. állatvédő egyesület elnöke által a szövet­ségbe tartozó egyesületekhez intézett körlevélre, Ballá Jenő, a nyíregyházi állatvédő egyesület alelnöke a következő választ küldte a központhoz: „Az egyesület zajtalanul, de eredményesen működik. Az állatvédelmi, különösen pedig a madárvédelmi viszonyok határozott, sőt fellünö javulást tüntetnek fel. Leghatásosabb segítőink a Madárvédő Liga tagjai; a középiskolák, ke reskedő és iparostanonc iskolák és az elemi iskolák növendékei, akik nemcsak egymást ellen­őrzik, hanem másokat is visszatartanak a hasz­nos madarak pusziitásaitól. E?.efc a hasznos madarak észrevehetőleg, sőt feltűnően elszapo­rodtak az utóbbi években. Másnemű állatvédelemre nálunk nem igen van szükség, mert népünk szereti, gondozza és kíméli állatait. » A város által felállított madáretetőket ugyancsak a város látja el madáreleséggel. A mesterséges fészeko lukat evenként 70-80 darabbal szaporítjuk . . . A Gyermeknaptárból Kubacska István ta­nító ur buzgólkodásával ismét 800 darabot adtunk el a város pedig 1000 darabot rendelt és osztatott ki a szegénysorsu iskolás-gyerme­kek közt az állatvédelmi eszme érdekeben . . . Legutóbb a vértetű elleni védekezésről a tanyai iskolákban tartott előadások alkalmával az előadásokat tartó Macsánszky Lajos tanító ur a madárvédelemre is kiterjeszkedett, lévén a hasznos madarak leghívebb segítői az embe­reknek a fák élősdiei ellen." — Községháza épitése Nyírbátorban. Nyir bátor köiség uj községházát szándékozván építeni, a tervezetre nyilvános eszmei tervpályázatot hirdetett. A tervek beadási határideje március hó 25-ike volt, mig a benyújtott pályatervek felülbírálása céljából a biráló bizottság március hó 29-én ült össze. Az I. dij 800 korona, a II. dij 500 kor, a III. dij 300 koronában volt megállapítva. A tervpályázati hirdetményben a kö?ségnek fenn volt tartva az a jog, hogy bár­mely tervet 200 koronáért megvásárolhasson. A pályázat igen szép eredményű volt. Beérkezett összesen 28 drb. pályaterv, a melyekben a szerzők nagyrésze helyes és igen jó megoldást talált azon különös kívánság teljesítésére, hogy a járásbíróság helyiségei, melyek szintén a községházában nyernek majd elhelyezést, lehe­tőleg elkülönítessenek a községe helyiségeitől. A tervbiráló bizottság a következőképen alakult meg: 1. Az igazságügyminiszter képviseletében Farkas Bertalan kir. járásbiró. 2. A m. mérnök és építész egylet képviseletében Lechner Jenő műépítész 3. A magyar építő művészek szövet­sége részéről: Román Miklós műépítész. 4. A nyíregyházai m. kir. államépitészeti hivatal részéről Pőppel Gyula kir. főmérnök és Hajdú Sándor kir. mérnök. 5. A község részéről Dr. Róth Izsó ügyvéd és Bákonyí István községi biró. A tervbiráló bizottság elnökké Farkis Bertalan kir. járásbirót és jegyzővé Román Mikiós műépítészt választotta meg. A késő éjjelbe nyúló tárgyalás után a tervpályázat eredménye a következő volt: A beérkezett 28 pályamunka közöl I. dijat nyert Papp és Szabolcs budapesti műépítészek „Őrtorony II." jeligéjű terve. 11. dijat nyert Szlapák György aradi műépítész „Plus" jeligéjű terve. III. dijat nyert Farkas Árpád szegedi mű^itész „Alfa" jeligéjű terve. A biráló bizottság megvételre ajánlotta Papp és Szabolcs budapesti műépítészek nyílt aláírassa! beadott és ifj. Papp János budapesti műépítész „Nyirség" jeligéjű tervét. — A nagykállói főgimnázium létesítése ügyében kiküldött, bizottság a mult hó 21-én gyűlést tarlóit, amelyen Seress József főjegyző terjesztette elő a vármegye törvényhatóságának határozatát, amelyben a főgimnázium létesíté­sére megszavazott hozzájárulást jóváhagyta. A bizottság elhatározta, hogy kérvenyben felkéri a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az V-ik osztály megnyitását már a kővetkező tanév megkezdésével egyidejűleg engédélyezze. Egyben bejelentette, hogy ú?y a szükséges telek, mint a megszavazott 150,000 K rendelkezésére á!l a minisz feriuranak. — A debreczeni szinház tagjai. Zilahy Gyula • színigazgató pénteken nyújtotta be Nyíregyháza város tanácsához az 1911. szeptember 1 tői szerződtetett társulati tagok névsorát, melyek a következők : Előadó személyzet. Nők : Beleznay Margit, soubrette énekesnő. Császár Kamilla, II od naiva, T. Csige Böske, drámai es vígjá­téki színésznő, Csanádi Irma, koleratur énekesnő, (uj) Guthy Sarolta, komikáné (uj), Papp E'elka, társalgási színésznő (uj), Szilassi Etelka, soub­rette énekesnő, Uti Gizella, anya színésznő, Vajda Ilonka, drámai szende és naiva, Tóth Ilonka, hősnő (uj), Zilahyné S. Vilma, énekesnő, Andai Ella és Garai Miczi. táncosnők. Férfiak: Bérezi Ernő, szerelmes bonvivant (uj), Deéssi Alfréd, jellem komikus, Falussy István, bariton (uj), Gábor Ernő, énekes, szerelmes p.alurburs (uj), Kassay Károly, általános rendező, énekes sziuész (uj), Kemeny L*ijos, jellem színész, Li­geti Lajos, komikus, Székely Gyula, bariton, népszínmű énekes (uj), Szilágyi Ernő, apa és jellem színész (uj), Solti Ernő, tenorista (uj), Thuri Elemér, hősszerelmes, Zi.ahy Gyula, szinész. Mártonfaivy György és Schuster József karmesterek. Karszemélyzet. Nők: Aranyosi Gi­zella, Ardai Vilma, Gsepreghy Irma, Jakabfy Aranka, M. Kéri Jolán, Kovács Margit, L. Med­gyaszai Amál, Levendo vszky Irma, Erdélyi Mar­git, Kassay Károlyné, B. Beitz Teréz. Férfiak : Ardai Árpád, Balogh Antal, Horváth Viktor, Koitai Lijos, Kőszeghi Károly, Látigh Lajos, Repkai Béla, Rózsa Jenő. B. Saigi Jenő, Sza­kács Árpád, Berengh Józs< f, Perényi József, Perényi Kálmán. Gyöngyössy Viktor színház­gazda és festő. Szeli András diszmester. Becker Antal főkellékes. — Szalonka vadászat Vasárnap volt beje­gyezve a napiárban az „"Oculí." Bűvös e^y szó ez az „OjuIí" ! És ugyanilyen a másik négy testvére is: a „Reminiscere", a „Laetare", a „Judica". a „Palmarum". Nagyon jól meg is érti ezeket a bűbájos s:avakat minden vadász, még ha a ré?i Róma klasszikus nyelvén olvasni se tanult is. De nemcsak megérti, hanem forró pezsgésnek is indul tőlük a vére, ha ezeknek az ideje kikeletnyiltán elkövetkezik. Hogy ezek a szavak mit jelentenek a szentírásban, ahonnan ünnepi textusnak lettek nagyböjt idejére kisze­melve, abból a vadászoknak nagyon elégséges azt tudni, hogy ezt az öt szót magában foglaló öt nagybőjli hét a szalonkák emberi gyönyörö­ket is okozó szerelmes nászidejét öleli magába ; s elég tudni, hogy a „Reminisceie" elérkezése arra inti a vadászokat, hogy hozzák rendbe a puskákat; az „Oculí" megsúgja, hogy már jön­nek, a „Laetare": hogy már itt vannak, a „Tudica": hogy még nem távoznak s a „Pal­marum" : hogy már „trallarum", vége a mulat­ságnak, elmentek tőlünk a szalonkák. Már e napokban várják a vadászok a szalonkákat s a közeli erdők cserjéseiben és tisztásaiban lesbe állnak, ahol az átsurranó szalonkák elejtésére a puskák ropogni fognak. — Szerencsétlenség Végzetessé válható sze­rencsétlenség történt a tiszalöki Tiszaparton. Ugyanis Goldmann és Vogel odavaló kereskedők kocsisa a Tiszapartján hajtott, hogy a réven, a folyó túlsó partjára átkeljen. A magas part,

Next

/
Oldalképek
Tartalom