Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-02-26 / 9. szám

7-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. február 12. 4 ^ 'CB C Só | g Távol A község neve zt -cs © Szaporodas ^ SS volt K <5 ~ Bököny 2839 2643 53 196 6 90°/o Érpatak 1940 1995 103 45 2-32 „ Geszteréd 1492 1646 218 154 10-32 „ Kálósemjén 2705 2936 98 231 8 53 „ Kiskálló 433 525 53 92 21-24 „ Nagykálló 7325 7957 239 632 8 62 „ Napkor 2441 2680 203 239 9-79 „ Szakoly 1824 2212 19 388 21-27 „ Ujfehértó 9337 10536 486 1199 12 84 „ Összesen volt a nagykállói járásban 1900-ban 37614 lakos, 1910-btn 41792, távol volt 1715. Szaporodás 4178 U'10% Ligetaljai járás. Nyiracsád 2510 3204 98 694 27'64*/o Nyiradony 3495 4057 535 562 16 08 „ Nyirábrány 3293 4066 154 773 21-47 „ Nyirbéltek 2445 2522 149 77 314,, Nyirgelse 1327 1591 40 264 19 89 „ Nyirlugos 2518 2641 178 123 4-88 „ Nyirmártonfalva 1709 2428 54 719 42-07 „ Nyirmihálydi 1344 1545 55 211 15 69 „ Összesen volt a ligetaljai járásban 1900-ban 18641 lakos, 1910-ben 22054, távol volt 55. Szaporodás 3413 18 30"/,. Nyíregyháza. 1900-ban volt a lakosság száma 33088, az 1910. évi népszámlálás eredménye szerint 39204. Távol volt 1232. A szaporodás 39204 18-5"/». E kimutatásból az eszenyi körjegyzőséghez tartozó Eszeny, Szalóka és Agtelek községekre vonatkozó adatok hiányoznak, még pedig azért, mert azok mind ez ideig nem küldették be a vármegye alispáni hivatalához. E hiányosság azonban nem módosítja az 1910. évi népszámlálásnak vármegyénkre vonatkozó eredményét. Az emiitett három községnél 10"/,.-kal számítva a lakosság szaporodását (ami mindössze 327), a végeredmény a következő: A vármegye lakossága az adatok szerint, tehát 1910. december 31-én 339687 volt. Az 1900-diki népszámlálás eredménye szerint pedig 288,672. A szaporodás 10 év alatt 31015, ami ll°/»-nak felel meg. Az iparos pálya. Irta : NÁNÁSSY GYULA. (Folytatás.) Az iparos kezek százezrei a haza jobblétének zálogai. Ipar és földmivelés édes testvérek, amaz az idősebb, emez a fiatalabb. Eszközök kellettek, hogy a földet művelhessék s a nyert terményeket feldolgozhassák. Árpád apánk daliái közt számos iparos volt

v kik üres óráikban iparűzéssel foglalkoztak, a főldmivelésre később adták magukat. A földet művelte a meghódított jobbágy. Az őserejü föld megtermelte a mire szüksége volt e haza akkor még csekély számú lakosságának s egyszerű igényeit jellemzi s ez az „őseink ha egy aba posztót vettek, abban becsülettel megvénhedtek " Hovatovább szaporodott a népesség és növekedtek az igények a lakás, ruházat és élelmezés terén. A jobbágyság felszabadult, drága lett a munkaerő. A földbirtok egyrészt kötött birtok lett s a munkás kezek nem tudtak s nem tudnak szerezni annyit, hogy a hovatovább szaporodó utódok sajatjuknak mondható s elegendő mennyiségű földbirtokon dolgozhassanak s szerezhessék meg a családjuk fenntartasára szükséges anyagi eszközöket. S mig nyers terményeink a lakosság szaporodása miatt, maholnap épen hogy elegendők lesznek mi magunknak — mutatja ezt az élelmiszerek mostani drágasága s mig némely feles mennyiségű gazdasági termény a világpiacok nagy versenye folytán alig képes külföldön helyet találni, addig — s ez régi panasz — külföldre évente millió és millió korona vándorol ki ipari termékekért, a mi, ha nyers terményeink a hazában dolgoztatnának fel, kétszeres nyereség lenne számunkra. Persze Angliában a lordok nem tartják méltóságukon alulinak, ha nevük valamely gyár homlokzatán diszlik, vagy valamely iparvállalattal együtt emiitik s nem félnek, hogy fényes nevük rozsdát kap. Nálunk sok hétszilvafás nemes, kinek az utolsó talpalatnyi földet is kirántották a lába alól, borzadva gondol arra, hogy a nemes, nemzetes és vitézlő ősök unokái közül valamelyik nem hivatalnok ur. hanem iparos talál lenni. Az ősi gőg, az ősi büszkeség a mi átkunk. De nem építettek még a fóldön oly kőfalat, amely őrökké álljon! A kínai fal 4000 éves s már annak is nagy része elpusztult s a mi még fennáll, bomladozik. Le kell omlani nálunk is a válaszfalaknak. Be kell látni e haza fiainak, hogy a munka az, a mi nemesit s nyújt biztos jövőt. Be kell látni, hogy virágzó ipar és kereskedelem nélkül rövid idő alatt ki leszünk zsákmányolva s hogy a földmivelési ág nem képes egyedül e haza jobblétét előmozdítani s óriási terheit elviselni, ahhoz fellendült iparnak és kereskedelemnek ís kel! járulnia. Be kell látnia, ha egyesek, avagy tömegek eltakarják is szemünket, be kell látni a kormánynak, hogy tenni kell valamit a felsőbb oktatás terén, hogy a hivatali állásokra való özönlést gátak közzé szorítsa. Be kell látnia azt is, hogy értelmes és művelt iparos osztályra van szüksége e honnak, hogy annak tagjai tömörülve, mint megvitatlan phalanx hirdessék időtlen-időkig a magyar nép szellemi erejét, jólétét és dicsőségét. S ha belátta, lennie kell és pedig sokat a helyes és jó iskoláztatás terén is az iparosság érdekében. Iparosaink iskolai oktatása negyedszázados múltra tekinthet vissza. Ugy az alsóbb, mint a felsőbb oktatási fokon azonban ugy szólva rendszer nélküli kísérletezés tárgyát képezte az iparoktatás. 1892-ben tett a kormány e téren hathatós intézkedéseket s az alsófoku iparos-tanonciskolák szervezete is az 1893. évi 33564. sz. vk. m. rendelettel állapíttatott meg. Tizennyolc év nagy idő. Változó viszonyok, s az ipar fellendülése szükségessé tették nemcsak az iskolák szaporítását, de azok szervezetének is a kor igényeihez való alkalmazását. A felsőbb ipariskolák és szakiskolák szaporítása biztositéka lesz az iparos osztály magasabb fokú értelmiségének és műveltségének s levezető csatornája az eddig más pályára toluló tanuló ifjúságnak. Az alsófoku iparos-tanonciskolák szervezete pedig reformálásra szorul. Képtelenségnek tartom a XX ik században, hogy megengedtessék az, hogy analfabéta tanítványok is üljenek az iparos-tanonciskolák padjain. Mire lehet ezekkel haladni. Minő, bár látszólagos árnyat vet a tanult és művelt iparosságra, ha soraik közt számosan vannak csekély, vagy semminemű képzettségű iparosok. Rontja társadalmi helyzetüket s munkájuk se veheti fel a versenyt a céltudatosan munkálkodókéval ; sok esetben tisztességtelen verseny kútforrása az. Három évvel ezelőtt megkezdődtek a munkálatok az iparos-tanonciskolái oktatás terén is s ha a közbejött akadályok miatt szünetelt is, újra felvétetett a leesett fonal s hiszem, hogy e kérdés a magas kormány részéről szerencsésen lesz megoldva. őseink vérrel szerezték meg e hazát. Nekünk hazafiúi szent kötelességünk, hogy megtartsuk azt az utódoknak. A mai kor szelleme nem vért — annál drágábbat — munkásfőt és munkás kezeket kiván tőlünk Ha a társadalomban mindenki s mindnyájan méltán töltjük be helyünket s nem önös érdeket, hanem a haza javát szolgáljuk — mi még nem — de fiaink és unokáink büszkén kiálthatják oda az egész világnak: Ami hazánk nagy, nagy, boldog és szabad! Ugy legyen! Giardinetto. — Bizony annyira beteg voltam, hogy már az orvosok mind lemondtak rólam, szólt beszélgetés közben a társaság egyik tagja. — Hát így van az — szólal meg valaki kis szünet után. Ilyen rongy ez az élet! — „Az ember, ha este lefekszik, soh'sem tudja nem ébred-e fel reggel hálva*!! . . . Látogatóba voltak Andris bácsinál az unokái. Nagyon jól érezték magukat, ugy hogy a hazamenetelről egyik sem akart hallani, pedig már másnap reggel indulni kellett. Reggel éktelen sírással ébred az egyik: — Nagyapa, azt álmodtam, hogy nem késtük le a vonatot! Brühühű . . . Szabolcsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. Gazdasági és ipari kiállítás Szatmáron. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület folyó évi szeptember hó 24-től október hó 2-ig általános gazdasági és ipari kiállítás keretében üli meg Szatmár-Németi szab. kir. városban fennállásának félszázados jubileumát. A kiállítás vármegyei jellegű lesz, kivéve a baromfi és mezőgazdasági gépcsoportot, melyek országos jellegűek lesznek. A kiállítással egyidejűleg fogja Szatmáron megtartani II. nagygyűlését a Magyar Gazdaszövetség és ez idei kongresszusát a Vidéki Pénzintézetek Országos Szövetsége. A kiállításnak sikere előrelátható, mivel Szatmárnémeti hazánk északkeleti részének ipari és kereskedelmi gócpontja s így az idegenek szívesen fogják felkeresni az amúgy is érdekesnek Ígérkező kiállítást, mely gazdatársadalmi életünk vezetőinek élénk részvétele mellett fog letoiyni. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 138. Közgyűlési naptár. A Tiszapolgári Gőzfűrész és Fakereskedés Részvénytársaság február hő 26-án d. e. 10. ó. Az Ujfehértói Takarékpénztár r. t. február hó 26-án d. e. 10 órakor. A nyíregyházi kerületi munkásbiztositó pénztárjmárcius hó 5-én d. e. 10 órakor, határozatképtelenség esetén 12-én d. e. 10 órakor. A „Tiszadobi Kölcsönös Segélyző-Egylet, mint szövetkezet" március hó 8-án délután 2 órakor. A „Demecser és Vidéke Hitelszövetkezet" március hó 5-én délután 2 órakor. Hogyan terjed a kultura? E lapnak hasábjaiban is sokszor láttak napvilágot oly sorok, amelyek, szomorúan kell bár mondanunk, elénk tárták azon sajnálatos jelenséget, hogy bizony népünk a kultura utján nagyon is ólomlábon ballag s haladása csigamászásnak is alig nevezhető, bárha előmozdítására főbb kevesebb eredménnyel dicsekedő intézmények létesültek. Annál jobban esik egy oly intézményről hallani, mely csendben, nyugodtan végzi biztos célját, — a nép még jóra hajlandó lelkének kiművelését. Isten, haza s egymás iránti szeretet magvainak elhintését. S ha általában volt a panasz, álljon itt e pár sor tanulságul arra, hogy reményünk lehet a jövőre, s lehet még nagy a magyar. Az emiitett intézmény „Vallásos és ismeretterjesztő est.". Valóban az, mert örült a szivem, mikor a zsúfolásig megtelt iskolában a csendesen figyelő arcokat láttam. Öreg, fiatal, nő, férfi tanult és okult s arcokról le ritt, hogy nem tűnt el nyomtalanul lelkűkből ez est tanítása, visznek abból az életbe sokat. De mi is lörtént ott? Már kora délután sietve gyűlnek az iskolába, nehogy kimaradjanak. 5 órakor imával s énekléssel megkezdődött az est. Aztán az érdemes, buzgó tanítónő állt az emelvényen, előtte állványon egy vetítőgép. Kezdődik a felolvasás az „Üstökösről". Feszült fiigyelemmsl halgatunk, mert minden egyes szó igyekszik eloszlatni a babonát a nép lelkéből s vezetni az igaz vallásosság s erkölcsősség követésére. Majd a tanitó mutatja a biztos kézzel vezetett gép segítségével a felolvasáshoz tarozó képeket a 4 m

a nagyságú vásznán. Hang, zsibongás nincs, csak a lelkészek komoly tanitó szavai hallatszanak, amikor az egyes képekhez fűzött ismertetéseket adják elő összekapcsolva azt az Isten és hazaszeretetre vezető intelmekkel. Majd a nagyobb leány Tompa A szabolcsYármegyei tanító-egyesület köréből.