Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-02-19 / 8. szám

7-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. február 12. 19 — Dr. Cholnoky Jenő a szabad líceumban. F hó 25-én szombaton délután 5Va órakor tartja meg nagy érdeklődéssel várt rendkívüli előadá sát ,A sarkvidékekről" dr. Cholnoky Jenő a kolozsvári egyetem tudós professzora főgimnáziumunk dísztermében, a szabad líceumban. Egyfelől a kérdés aktualitása, másfelől az előadó kiváló egyénisége kedves kötelességünkké teszi, hogy a nagy közönség figyelmébe melegen ajánljuk ezt a sok élvezetet és tanulságot ígérő előadást, melyet a vetített képek hosszú sora fog kisérni. Belépő-jegyek személyenként 1 koronáért Ferenczi József könyvkereskedésében, valamint a líceum elnökénél válthatók. A legutóbbi sorozatos előadás alkalmával dr. Hoffmann Mór befejezte „A társadalmak alakulásáról" irt fejtegetését, melynek pontos kidolgozásával és művészi előadásával a legteljesebb elismerésre tette magát érdemessé; dr. Klekner Károly pedig megkezdte vetített képekkel és megfelelő demonstrációkkal kisért előadásait „Az élővilágról, mint a betegségek országáról." A minden részében sikerült előadás folytatása iránt szintén általános az érdeklődés. — A legközelebbi ingyenes sorozatos előadást f. évi március hó 2-án csütörtökön d. u. 5Vs órakor tartjuk meg; előadók: dr. Klekner Károly: Az élővilág, mint a betegségek okozója, Balla Jenő: Közigazgatási ismeretek. Jegyek ugyancsak Ferenczi József kőnyvkereskedéseben és a l'ceum elnökénél kaphatók. — Lakoma Mezőssy Béla tiszteletére. A Nemzeti Kaszinó ezidei Széchenyi lakomáján tudvalevőleg Mezőssy Béla volt államtitkár mondotta az ünnepi beszédet, amelyben nagy hatást keltve utalt a középosztály pusztulására, a kis emberek bajaira s az ország fejlődésének ulja gyanánt a nemzeti demokráciát jelölte meg. Mezőssy Béla tiszteletére szónoki sikere alkalmából a kaszinó tagjai vasárnap este 8 órakor fényes bankettet rendeztek ugyancsak a Nemzeti Kaszinóban. A lelkes hangulatban lefolyt bankett egyetlen szónoka Károlyi Mihály gróf volt, aki a kővetkező beszéddel köszöntötte fel az ünnepeltet: lisztéit Uraim! Azt hiszem, még a legjobb szónoknak is alig lehet nehezebb feladatra vállalkoznia, mint a nálunk szokásos Széchenyi banketton az ünnepi beszéd elmondására. Nem azért, mintha a Széchenyi témája, mely a magyar embernek mindig egy kiapadhatatlan kincsesforrása fog maradni, az évente elhangzó beszédek folytán ki lenne merítve, — hanem azért, mert nincs nehezebb, mint erélyesnek és tapintatosnak lenni egyszerre. Ez volt Széchenyi intenciója, ez jellemezte Széchenyinek egész politikáját, aki a békés működést a legnagyobb tapintattal kereste, — de akinek az erélye nemzeti kérdésekben tántorithalian volt. Mezőssy tisztelt barátom megoldotta beszédjében ezt a nehéz feladatot, sőt szónoki hevében tovább is ment és figyelmessé tett a középosztály pusztulására és a kis emberek bajaira. A magyar főnemesség és kőzépnemesség 48-ban megtette a kötelességét, nem fukarkodott a jobbágyoknak adandó jogokkal, mert nem a saját érdekét nézte, hanem az ország érdekét, és hitt Széchenyiben és abban a liberalizmusban, amelyet Ő hirdetett s amelylyel megvetette az uj Magyarországnak alapjait. Ennek a magasztos liberalizmusnak azonban világszerte idővel olyan kinövéséi támadtak, amelyek szükségessé és nagyrészben jogosulttá teszik a közvéleménynek azon kívánságát, hogy orvosoltassanak. Az én igen tisztelt barátom, mikor az altruizmus és a szociális intézmények létesüléséről említést tett, elevenére tapintott nemcsak a bajnak, hanem az orvoslásnak is! Igen, altruizmussal és szociális intézményekkel megtudjuk nyerni ezen ország összes polgárainak honszeretetét és hazafiasságát és csakis ilyen eszközökkel lehet az internacionálizmus és a kivándorlás ellen küzdeni! Mezőssy Bélára ürítem poharamat, aki velem együtt a nemzeti demokráciában látja az ország fejlődését, aki nemcsak a legbátrabb hanem a legjelesebb harcosa azon tábornak, amely küzd azon destruktív irányzat ellen, amely se hazát, se családot, se hitet, se hagyományt nem ősmer, s amely irányzat, pesszimizmusával megmérgezi az emberek lelkét! A szép beszéd után szűnni nem akart az ováció s a társaság a keső éjjeli órákig maradt együtt. — A jegyzői nyugdíj s a lakbér. Egyik vármegye közönsége a községjegyzői nyugdíj intézetről alkotott szabályrendeletét módosítván, többek kőzött kimondotta azt is, hogy a nyugdíj alapjául szolgálo javadalomba a „lakbér és átlagos mellékjövedelem" címén még külön 600 koronát beszámít. A belügyminiszter e határozat felülbírálásánál nagyfontosságú kijelentést tett. „Noha elvileg nemcsak kifogást nem emelek az ellen, sőt a magam részéről is méltányosnak tartom azt, hogy a községi és körjegyzők lakbérét, illetőleg a természetbeni lakás egyenértékét a vármegyei törvényhatóságok közül azok, amelyek a kérdéses beszámítás következtében előálló többszúksegletből a jegyzők által nem fedezeti reszt biztosítani képesek és hajlandók is, a nyugdíj alapjául szolgáló javadalomba részben vagy egészben beszámítsák, mégis a fentemiitett esetben az illető vármegyei tőrvényhatóság határozatától a jóváhagyást megkellett tagadnom " A megtagadás egyik ok- az volt, hogy a belügyminiszter a jegyzők mellékjövedelmét nem találta azzal a jelleggel bírónak, amely a kérdéses jövedelemnek a nyugdíj alapjául szolgálo javadalom alkatrészei közé sorozását indokolttá és lehetővé tenné, a másik oka pedig az, hogy a fent emiilett 600 korma beszámítása következtében jelentkező ujabb nyugdijteher fedezését az illető vármegyei törvény hal óság által e célra kijelölt eszközökkel, nevezetesen a jegyzői nyugdíj járulékoknak 6°/o-ról 8°/o-ra felemelésével a miniszter kellőképen biztosítva nem látta. — Vallásos estély A helybeli evang Templo Ji-egyesület e ho 19 én, vasárnap este 6 órakor tartja ezidei harmadik estélyét és pedig ezúttal a gymnasium dísztermében, a következő műsorral: 1. Közének. 2. Szavalat: Dr. Vietórisz József tanár. 3. Felolvasás az Uj-lestamenlumról, vetített képekkel. Geduly Henrik lelkész. 4. Gymnasiumi dalkör éneke. 5. Szavalat: Veczán András.6. Zaróima: Ligeti Ede segédlelkész. 7. Közének. A szokásos offertónum a Templom-egyesület céljaira fordittatik. — Közli: Paulik lelkész-elnök. Paulik János ev. lelkészt több előkelő városi gyülekezet, köztük Aszód, Beszterce bánya, Ungvár, Pozsony — kereste meg azzal a kérelemmel, hogy estélyén előadást tartson. A jövő vasárnap Ungvárra utazik, hogy ott a megyeháza dísztermében tartandó belmissiói ünnepélyen beszéeet mondjon. — A tiszakerUleti ev. püspökválasztás. A szavazatszedő bizottság e hó 14-en bontotta föl a tiszakerületi ev. püspökválasztásra szóló szavazatokat. Geduly Henrik nyíregyházi lelkeszre 115, Terray Gyula rozsnyói lelkészre 83, Gyürky Pál rimaszombati lelkészre 70, Matherny Lajos debreczeni lelkészre 40, Korbely Géza eperjesi lelkészre 31 és Thuróczy Pál ózdi lelkészre 2 szavazat esett. A bizottság 26 szavazatot érvénytelennek jelentett ki; ebből 12 Gedulyra esett Mivel egy jelölt sem kapott abszolút szótöbbséget, Geduly Henrik és Terray Gyula között pótválasztás lesz, amelyre a szavazatokat márczius hónap 24-éig kell beadni. — A kir. ker. iparfelügyeltfségi hivatal Dessewffy-tér. 9. sz. házba (szemben a szinházzal(, helyeztetett át. — Uj ügyvéd. Dr. Kerekes Pál ügyvédi irodáját Nyírfa-tér 12. sz. alatt megnyitotta. — Eljegyzés. Gergelyőy Ilonkát eljegyezte Máriapócson Jaszovszky János kassai gázgyári mérnök. — Nyíregyházi cementárugyár r. t. cég alatt a régi Propper-féle nyíregyházi cementárugyár részvénytársasággá alakult 200.000 korona alaptőkével. Ez alkalommal a régi berendezés kiküszöbölésével uj, teljesen modern, villanyerőre berendezett gépek szereztetnek be. Ügyvezetőigazgatója, a gyár 10 éven át volt buzgó vezetője Kéry József, igazgatósági elnök Propper Samu, tagok pedig Meskó Elek, Haas Ignácz, Klár Gusztáv és Propper Ödön lettek. — A népszámlálás Ököritón. Bizonyára érdekelni fogja olvasóinkat, hogy a szatmármegyei ökőritó községben ahol a tavalyi nagy tüzkatasztrófa alkalmával több mint 300 ember pusztult el, mi lett a népszámlálás eredménye. A községnek 1827. lakosa volt, a mostani népszámlálás adatai szerint pedig van 1895. lakosa. Szaporodott tehát mégis a lakosság 68-al. — Városi téglagyar. A város képviselőtestülete e ho 17-diken délután tartott közgyűlésén a városi téglagyár kérdésében azt a határozatot hozta, hogy Vértes keramikus bizassék meg a tervek elkészítésével, 2500 korona honoráriummal. A gyár mintegy 250—280 ezer koronába fog kerülni. — Hálálozás. Sztreska Imre m. kir. honvédfőhadnagy e hó 14-dikén, élete 32 ik évében, nagyváradon elhunyt. Temetese 16 ikán délután tnent végbe Nagyváradon katonai pompával s a közönség nagy résztvéte mellett. Sztreska Miklós helybeli m. kir. pénzügyigazgatósági számvizsgáló az elhunytban testvér öcscsét gyászolja. Ruhvald Gyula, kir. tőrvény széki elnöki iktató és irattárnok e hó 18 dikén délben hirtelen meghalt. Fiatal özvegye s két árvája siratja. — Felhívás. Miután a városban a kanyaró, bárányhimlő és vörheny járvány s^erüleg uralkodik Májerszkv Bela kir. tanácsos polgármester falragaszokon hívja fel a lakosság figyelmét a járvány veszedelmes voltára és a kellő óvintézkedések megtételére. Egyúttal utasítja mindazokat a kik ragályos betegülésekről tudomással bírnak, hogy azt az orvos főnöki hivatalban jelentsék. Az a családfő, vagy munkaadó, a kinek családtagja vagy munkása megbetegedik és 24 óra alatt orvost nem hivat hozzá 600 koronáig büntethető. Bővebben lásd a falragaszokon. — A nyíregyházi LeányegyesUlet utolsó jourját tartotta e hó 12-én a gimnázium tornacsarnokában, amely ismét a régi kedélyességével este 9 óráig tartott. Programmja ennek a felejthetetlen, s az idén sajnálatunkra utolsó journak minden pontjában jó volt. I. szám, Az „Orr" cimü monolog, amelyet Pálffi István adott elő sokszor megnevettetve publikumát. II. sz. Székely Gyuláné urnő énekszáma volt. Tiszla csengő hangon énekelte el belépőjét a Gárdistából és még egy magyar nótát. III. számnak egy dialógot élveztünk — nagyon élveztük. — Cime: Első szerelem. Szereplői: Pálffi Ilonka, aki mint jelenés — tényleg ugy tünt fel nekünk, mint a mesebeli első szerelem, pár szó szerepét pedig meleg bensőséggel, bájos közvetlenséggel adta elő. — Ballay Gyula, aki jól felfogott kellemes, lágy csengésű hangján előadott szerepével megmutatta, hogy művészileg tud alakítani. Ennek ellenében a publikum párszor közbekiáltott „halljuk" — hangosabban — felszólalásával arra a gondolatra hozott bennünket, hogy Leányegyleti jouron, teázás közben a nyíregyházi publikum kevesebb művészettel is beéri. Ugy lehet ezek a közbekiáltások sem zavarták meg, mert nyugodtan játszott, s különösen a drámai részeknél remekelt. Ezután IV ik számnak a Nestli Dudu coupléi mulattatták a publikumot és végre, mert most 5 számmal szórakoztatta a Leányegylet hálás publikumát, a femministák tánca következett, melyet'bájosan lejtettek Szalay Lily, Kiss Márta, Schőnberg Anna és Stein Alice. A táncot, amely nagy tetszést aratott, Percei Carola tanította be. Mint már emiitettük, a Leányegylet több jourt az idén nem tart, de e hó 25 én tartja meg fejdísz versennyel összekötött nagy tombola estélyét a Korona nagytermében este 8 órai kezdettel. — Hirdetmény. Értesíttetik ugy a helybeli mint a vidéki lakosság, hogy Nyíregyháza r. t. város képviselőtestületének Kgy. 17—1911. sz. határozatával az országos állatvásár a mostani heti állatvásártérre helyeztetett, a kirakó vásárra felhozandó árucikkek pedig az alább jelzett utcák és terekre osztattak s már a folyó évi május 29. 30-ikára kitűzött országos vásár a jelzett helyeken fog megtartatni. I. A Bethlen (Szentmihályi) utcán a Szabolcs (Érkerl) utcától kifelé a déli oldalon: Élelmi szerek (tej, tojás, vaj stb) Kertészeti cikkek: gyümölcs. Baromfi. Az éjszaki oldalon (az Uj-utcától kifelé:) Cukorka árusok, Mézeskalácsosok, Perecesek, Porcellán és üvegárusok, Cserépedényárusok. II. A volt sertéspiacon, ae Er-folyó éjszaki oldalán: Kész ruhanemű árubódék, Főldönárusok, Tebernák, Pecsenyesütők. III. Az Er folyó és temető közötti téren: Nyersbőrök és toll. IV. Az állatvásártér szögleténél : Mutatványosok és Komédiások.