Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1911-02-12 / 7. szám
6-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. február 5. 11 érezte indíttatva magát ezen értekezlet összehívására, válasszon az értekezlet elnököt és jegyzőt a gyűlés vezetésére s tárgyalása és határozatainak felvételére. Értekezlet Olchváry Pál főszolgabírót elnökké, Korocz József lelkészt jegyzővé egyhangúlag megválasztja. Elnök előadja az értekezlet tárgyát a mely a Nyíregyháza vidéki kisvasutak Buj—balsai szárnyvonalának Rakamazig való kiépítése és azt az államvasutak forgalmába becsatolása a vidékre nézve nagy közgazdasági jelentőségű tárgy, a mely a buj—balsai szárnyvonal érdekeltségének régi vágya s a szárnyvonal kiépítésére hozott eddigi áldozatainak méltó ellenértéke lenne. Rámutat arra a köztudomásu tényre, hogy ennek az érdekelti égnek a teher szállítási forgalma úgy a kivitelt, mint a behozatalt illetőleg Rakamaz felé irányul s azt még mesterséges akadályokkal sem lehet más felé terelni. Felemlíti, hogy a szociális szempontból is nagyon fontos cukorrépa termelés meghonosítása s a nyiregyházavidéki kisvasutak majdnem egész területének a rakamazi dohány-beváltó állomással való érintkezése szintén egyedül ez uton érhető el. Érinti, hogy a Ny. V. K. V. jövedelmezősége a rakamazi csatlakozás által, a teherszállítási relátiók kedvező használata folytán tekinthető egyedül biztosítottnak. A bekapcsolás 8 és V* kim. uj vasútépítésnek s mintegy 200000 kor. költségnek felel meg, ha egyenesen Balsától Rakamazig vezettetik a vasút s mintegy 15 kim. volna, ha Szabolcs érintésével volna a csatlakozás s ez esetben a kiépítési költség [ujabb 100000 koronával emelkednék; — végül előterjeszti azt is, hogy Dr. Szesztay László a Ny. v. k. v. műszaki igazgatója hozzá intézett levelében a tervezett csatlakozást ugy a szűkebb körű érdekség, mint az egész Ny. v. k. v. érdekében csak helyeselni tudja s megvalósítása érdekében szívesen áll az érdekeltség rendelkezésére. Ifj. Kállay András köszönetét fejezi ki elnöknek az értekezlet összehívásáért; a tervezett csatlakozást szükségesnek tartja nemcsak a szűkebb körű érdekeltség szempontjából, de a Ny. v. k. v. jövedelmezősége okából is. Indítványozza, kerestes-ék meg a Ny. v, k. v. igazgatósága, hogy a buj—balsai szárnyvonal megnyitása után azonnal tegyen lépéseket a bérlő bank egyesületnél, hogy az külön számlára építse meg külön egyezség alapján a tervezett 8Va km. vasutat. Groák Sándor a kiépítést szintén szükségesnek tartja, nincs azzonban reménye, hogy a Ny. v. k. v. részvénytársasága, amelyben az állam és Nyíregyháza városa üzletrészeik nagy tömegével túlsúlyban vannak, a kiépítést eszközölni fogja saját számlájára, épen azért ajánlja, hogy az érdekeltség nevében Dr. Horváth József képviselő kéressék fel az előmunkálati engedély kieszközlésére s az érdekelt községek és társulatok pedig az építési hozzájárulásra. Dr. Horváth József orszggy. képviselő annyival szivesebben vállalzozik az előmunkálati engedély kieszközlésére, mert mint az eddigi felszólalók, ő is nagyon gyakorlatinak, hasznosnak és jövedelmezőnek tartja a tervezett összeköttetést, amelyre nézve a buj—balsai szárny vonal érdekeltsége a hozzájárulás alkalmával már ígéretet is nyert a Nyv. k. v. igazgatósága részéről. Andrássy Kálmán az uj csatlakozást a természetes fejlődés folyamatának tartja, a mennyiben nagy és termékeny vidék összes teherforgalmának a lebonyolítását szolgálja. Ifj. Kállay András szerint Nyíregyháza város és az állam részéről az érdekellentét kétségtelenül fennáll, de nem oly mérvben, hogy az életrevaló eszme megvalósítása érdekében le nem volna győzhető. Korocz József köszönetet mondva az elnöknek az ügy megindításáért, s megállapítva, hogy az egész érdekeltség véleménykülönbség nélkül helyesli a buj—balsai vonal tovább építését, sőt csak igy látja gyümölcsözőnek s osztalékképesnek a Ny. v. k. v. befektetett tőkéjét is javasolja egy szűkebb körű bizottság kiküldését amely a Ny. v. k. v. igazgatóságánál az előmunkálati engedély kieszközlése s az építési tőke összehozása ügyében tegyen lépéseket. Felszólalásai után elnök örömmel állapítja meg az értekezlet egyhangú s lelkes állásfoglalását a tervezett Rakamazi csatlakozás mellett s következő határozati javaslatot terjeszti elő: „Az értekezlet a buj—balsai szárnyvonal kiépítését Rakamazig ugy a nyiregyházavidéki kisvasutak jövedelmezősége, mint Nagyhalász, Ibrány, Paszab, Buj, Tiszaberczel, Gáva, Vencsellő. Balsa, Kenézlő, Viss, Zalkod, Rakamaz s Tiszanagyfalu s Kótaj községek érdekében közgazdasági és culturális tekintetekből elsőrangú s fontosságú kérdésnek tartja s ez okból felkéri a nyiregyházavidéki kisvasutak részvénytársaságot és általa a bérlő bankegyesületet, hogy a tervezett vasútra az előmunkálati engedélyt szerezzék meg, s a községek és más érdekelt társaságokat és magánegyéneket a hozzájárulásra hívják fel. Értekezlet elnök határozati javaslatát egyhangúlag elfogadja, neki az értekezlet összehívása és előkészítéséért köszönetet szavaz s Olchváry Pál elnöklete alatt Herceg Odeschalki Zuárd, Várallyai Ferenc, Kéky László, Veres Ferenc, Smied Károly és Korocz József tagokból szükebbkörü bizottságot küld ki s felhatalmazza elnök urat, hogy a szükséghez képest ebbe a bizottságba esetleg még másokat is hívjon meg, s a bizottságot kéri fel a nyiregyházavidéki kisvasutak igazgatóságánál s a bérlő bank társaságnál az előmunkálati engedély ügyben eljárásra és az előkészületi összes ügyek keresztülvitelőre. Tudósító. Gisirdinetto. A Mestert, Újházi Edét, a város küldöttsége fogadta a vasúti állomásnál. A polgármester Miskolczon lévén, Balla Jenő üdvözölte a küldöttség élén Újházit, aki nagy komolyan, szivarcsutkáját rágva, hallgatta az üdvözlő szavakat. Látszott azonban rajta, hogy fázik. Mikor a diktió végén elhangzott az „örömmel üdvözöljük nálunk! Isten hozta I" — mindenki várta a Mester válaszát, ő pedig mikor látta, hogy csakugyan vége az üdvözlésnek, csak ennyit mondott: — „Magam is igyekeztem!" Es avval megindult a kijárat felé! Az ebédnél elmasélte a Mester, hogy Mihály, az inasa, Debreczennel sehogy sincs megelégedve. Nem mondja, miért, de nincs megelégedve. Hát Nyíregyházával hogy vagy — szól át hozzá a Mester a másik asztalhoz? Itt mán a kezdete is jobb — felelt nagy komolyan Mihály, az előtte álló boros üvegre mutatva. A színházban hideg volt. Előadás után elfeledtek zárt kocsiról gondoskodni a Mester részére, aki ezt nagyon rossz néven vette, mert alig hogy megérkezett, kérdezősködött, hogy elég meleg lesz-e a színház, mert Debreczenben meghűlt. Persze megnyugtatták, dehát a színház hideg volt. Mint mondom, zárt kocsi sem volt előadás után és igy a Mester a Lupcsu konflíján jött a Koronába, ahol nem is igen akart a vacsorához ülni, mert nagyon átfázott. Végre mégis hagyta kapacitálni magát és következett a bemutatkozás: — „Dr. Vietórisz József." — „Jól teszed öcsém !" vágja rá a Mester. Már ekkor egy kicsit jobb kedve volt, felmelegedett és beszédkőzben emliti valaki, hogy a fogadtatást Trak tanácsos rendezte. — „Az a Marrha/?" röppent ki a szó a Mester ajkán, valószínűleg a hideg színházra gondolva. Ez volt az estén az első marha. Nagyon jól esett a Mesternek, hogy Balla Jenő annyira ismeri élete minden mozzanatát. Még a Mester tanárait is megtudta nevezni, mert hát később ugyan, de ő is Debreczenben járta az iskolát. A többek kőzött szó esett, hogy jár-e még a Vampeticsbe, amelynek most Gundel a tulajdonosa. — Járok, járok. Mondja a Mester. — Nem régen, meg is kérdezte tőlem 5 Gundel. hogy neki mért nem mondom soha, hogy Marha! — Hát kérem, mondok, még nem vagyunk elég jó ismerősök! A Gundel gyerekek mindig ott settenkednek az asztalom körül, úgy, hogy meg is szólítottam egyszer a legkisebbet — meséli a Mester, most már egész jó kedélyhangulatban — hogy „gyere csak ide te kis marha !" — A gyerek elkezd bőgni, nem tudtam vele mit csinálni. — Kérdem aztán, hogy hát no, te kis Marha, hát mit bőgsz, ne bőgj te Marha, stb. A gyerek csak bőg és bőgve mondja: — Mond-ta azt ne-kem a Ma-mám, hogy ne gyüj-jek ide, mert a bá-csi azt fog-ja mondani, hogy Marha. Oszt én már ak-kor is sírtam ! Btühühü! Beszéd közben szóba jött, hogy miként is békült ki a Mester az édes atyjával, aki hosszú ideig nem tudta megbocsátani a fiának,, hogy „komédiás" lett. A Mester igy adta elő ennek a sokféleképen variált esetnek a hiteles történetét. Mikor már neves színész volt, vendégszereplésre hivták meg Debrecenbe. Édes atyja, aki tekintélyes orvos volt, az nap este csak azért sem akart elmenni a színházba. Nem akarta a saját fiát látni a színpadon. De azért talán akaratlanul is arra sétált a szinház felé. Meglátja ott a társulat egyik tagja, Zöldi s elkezdi kapacitálni, hogy menjen hát be, nem iesz oka szégyelnie magát a fiáért. N^gynehezen elszánta rá magát az öreg s bement. Vegignézte a darabot egy szó megjegyzés nélkül, ridegen, komoran. Előadás után a Mester hazament a szülei házhoz. Az apja még akkor sem szólt hozzá. Aztán leült vacsorázni, mialatt az öreg doktor hoszzu léptekkel jár fel s alá a szobában. Igy tartott ez egy darabig. Egyszer az öreg odaáll az asztal elé és csak ennyit mond: — Hát furcsa volt az! „Igy volt az egész!" fejezte be elbeszélését a Mester. Ezt is az apjáról beszélte le. Felmegy egyszer — már a kibékülés után — Budapestre s meglátogatja a fiát. Miután egyről-másról beszélgettek, az őreg azzal a kívánsággal áll elő: — Mutasd csak a bizonyítványodat! A Mester az első percben nem értette meg, miről van szó. De hamarosan észbekapott, és előkereste a „véletlenül" kéznél levő jó kritikákat, amiket róla a hírlapok hoztak. Az öreg Ujházy figyelmesen végig olvasta valamennyit. Aztán azt mondja: — Jó, jó ! De hát a magaviseletből? Szaüoicsvarm egyei gazdasági egyes ület i Rózi emény. Gazdasági szakelőadások Nagyváradon. A gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége a Biharmegyei Gazdasági Egyesülettet karöltve f. évi február hó 18 és 19-én Nagyváradon a megyeháza nagytermében gazdasági szakelőadásokat rendez, melynek tervezetet a következőkben közöljük Február 18 án délelőtt 9 11-ig: Kerpely Kálmán gazd. akadémiai igazgató: A céltudatos talajmüvelés szerepe a szárazság elleni küzdelemben. Délelőtt 11 1/sl-ig: Dr. Besskó József gazd. akadémiai tanár: Ujabb tapasztalatok egyes ragadós állati betegségekről. Délután 3 V25-ig: Jablonovszky József kir. tanácsos, a budapesti rn. kir. rovartani állomás vezetője: A mezei pockok (egerek) országos és kötelező irtása. Február 19-én délelőtt 9 1/»ll-ig Herdliczka Ernő gazdasági akadémiai tanár: Benzinmotoros talajművelő gépek. Délelőtt xlill 12-ig: Dr. Bácz Mihály gazdas. akadémiai tanár: Ujabb tapasztalatok a takarmányozástan terén. Délelőtt 12 1 ig: Dr. Dencz Ákos segédtitkár: A post»takarakpénztári intézmény ismertetése. Amidőn a t. gasdaközőnséget ezen nagyfontosságú elöadasokra meghívjuk, közöljük, hogy a gazdasági szakelőadások díjmentesek, azokon bárki minden dij fizetése nélkül részt vehet. Az előadásek befejezése után február 19-én déli 1 órakor társas ebéd lesz, melyre a t. gazdaközönséget már ez alkalommal is meghívjuk. Jelentkezni lehet az egyesület titkári hivatalánál (Bunyitai-liget). A Biharmegyei Gazdasági Egyesület Elnöksége.
