Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-06-18 / 25. szám

21-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. május ál. 303 hétfőtől kezdve már szállítja a városunknak ezidőszerint legjobb vizét, mely többszörösen desztillálva, szénsavval telitve, légmentes fél és egy literes palackokban kerül forgalomba, éppen ugy, mint a jól ismert „Kristály"-viz. Eddig a vállalat múltja és jelenje, a jövője pedig — ugy hisszük — mindnyájunk köíös érdeke. Védekezés a peronospora ellen. Tavaly a franciák, a világ első szőlőterme­lői szintén nagyon sok kárt szenvedtek a pero­nospora dúlása miatt. Ebből az alkalomból a Revue de Viticulture kérdőiveket bocsájtott ki az értelmesebb szőlőbirtokosokhoz és az ezekre beérkezett válaszokat elvi szempontok alá fog­lalta össze. Ezek, ha sok ujat nem is tartalmaz­nak, íregérdetnlik teljes figyelmünket, mert az ot jani tapasztalatok nálunk is hasznosíthatók. Elsősorban újra megállapították, hogy a peronospora legyőzésére a réz sók feltétlenül alkalmasak, ha célszerűen használtatnak. A fő­hibák, amelyeket használatukban ott is, de nálunk is elkövetnek, hogy a gazdák nem előeik meg permeteséssel a bajt, hanem mikor már be­állott, akkor alkalmaszák as orvosságot. Továbbá nagyon takarékosan, szinte fösvényen bánnak a permettel; nem nagyon jól választják meg felhasználásának idejét és nagyon lassan juttat­ják a levelekre. Ugy látszik, sehol sem akarják a kisebb szőlősgazdák megérteni, hogy a permetezés olyan, mint az okos közigazgatás; megelőzi, nem pedig követi a kihágást. Nem az a fő­febdat, üldözni a kártevőt, hanem egyszerűen lehetetlenné tenni a kártevést. Ezt nem Jehet elégszer és elég hangosan ismételni. Ha beáll a fogamzási veszély időszaka, a nedves, párás meleg idő, akkor már a levélnek a rézsóval be kell hintve lennie. Nálunk e helyett még mindig azt firtat­ják : hányszor ? és milyen erős lével kell per­metezni? Ezek is jogosult kérdések, de nem lénye­gesek ; azért mégis felelni kell reájuk. Csakhogy nem határozott számmal, hanem határozatlan­nal Permetezni mindenkor kell, mikor a tőkén egy-egy arasszal nő a hajtás. Mert hiszen vilá­gos, hogy a permet csak a befecskendezett lombokat védheti meg, azokat már nem, ame­lyek későbben hajtottak ki, tehát a permete­zéskor még nincsenek is a világon. Továbbá permetezni kell mindannyiszor, valahányszor veszélyes idő — párás meleg — éri a gyenge levélzetet. Mert sok eső után erő­sen párolog a föld s igy a hozzá közel álló araszos uj hajtásokat folyton nyirkos légfürdő veszi körül, ami a peronoszpora kész meleg­ágya. Ha már megtörtént a esonkázás, hogy rit­kább, szellőssebb, napsütőttebb a tőke és rajta jól elbőrösődtek a levelek, akkor már nem árt, tehát hamarabb mellőzhető permetezés. .De virágzásig olvasatlanul kell permetezni, vi­rágzáskor pedig, vagy nyomban utána kénpo­rozni, mert máskép kockán forog az egész termés. A perme ereje igazán mellékes. Azért mo­solyogni kell, mikor még szakemberek is azt feszegetik, hány percentes legyen a perme. Legyenek nyugodtak, hogy mindig több, mint amennyi okvetlenül szükséges. Hiszen Millárdet, a permetezés tudományos megállapításának bordeaux-i atyamestere, kimutatta, hogy öt­millió liter vizben feloldott gálic is elegendő a levelek megmentésére, csak ha az jókor, idejé­ben és kellő porlasztással van reájuk szórva és ráért alaposan beszáradni, ragasztó anyaga pe­dig eléggé tapadós. Hiszen a perme nem akkor hat és gyógyít, mikor felszórjuk, hanem akkor, mikor a levélen száradva a harmatban és eső ­vízben levő ammóniák és a leveken beszivárgó légköri szénsav apránként, kioldja belőle a re zet. Minden harmatcsepp olvaszt ki belőle annyit, amennyi a saját környékének vagy területének megoltalmazására elegendő. Okos ésszel nem lehet azt állítani, hogy egy musz­lincát "bunkósbottal jobban agyon lehet ütni, mint egy nádszállal, mert biz az egyformán e'pusztul mind a kettőtől. A nagy percenteket csak azok ajánlják, akiknek érdekükben van a fokozott gálicfogyasztás. Ezek pedig nem sző­lészek, tehát ne hallgassunk rájuk. Az a francia tapasztalat is érdekes, hogy a korai nyakbavető kötözés csökkenti a veszélyt, mert igy a földre konyult hajtások minél előbb kimenekülnek az állandó nyirkosság álla­potából. Öregebb szőlők jobban ellentállnak, mint a fiatalok, mert hajtásaik lassúbb fej lő ­désüek, tehát valamivel fásabbak. A gyomtól mentett, szellős fekvésű, nem bozontos, jól trágyázott tőkék ismét jobban ellenállának, mint a parajos, lapálybeli, bokros venyigéjü, éhes tőkék. A jobb táplálkozás minden növényt erősebbé tesz. Érdekes megfigyelése a francia szaksajtó­nak, hogy ha a légsulymérö és hőmérő egyszerre sülyed, aklcor a fogamzási veszély időszakában a baj kitörése úgyszólván biztosra vehető. 'Tizen­négy nappal tovább a csapadékos évszakban bármilyen erős permetezés elveszti hatását, tehát megismétlendő. Ebben az időben a fran­ciák még kis esőben is sürgetik a permetezést. Ebből következik, hogy ma a helyes per­metezés lett a szőlőben a legfontosabb teendő. Azért azt ne végeztessük általányba, mert eb­ben nem lehet köszönet. A mai borárak mel­leit az első három permetezés, bármibe kerül, bőven megéri az árát. Inkább ne permetezzen azián többet, aki lusta, csak ezt a hármat vé­gezze el jól és jókor. Ezzel többet használt, mintha a bőrös, fásodó lombozatot utólag akár meg is úsztatná a permetben. A rézkénporozást pedig, mint nem általá­nosan elterjedt dolgot, itt újból és hangsú­lyozottan ajánlom. Mert a perme, bál milyen finoman-porlasztjuk is, nem tud behatolni a kis fürtgőmbök hátulsó- félkörére; oda csak a fürtre egyenesen rálövellett porfelhő hatolhat be, megvédve a bogyot legalább addig, mig gyenge, kocsonyás bőre kissé megizmosodik Az idén — biztos vagyok benne — nálunk ennek az elmulasztása fog nagy bajokat okozni. Mert a tavalyi kárból tanult a legtunyább vin­cellér is, tehát permetezni majd csak fog az idén, de már rézkénporozni aligha. Arra egy uj termés megsemmisülése fogja csak rábirni. A müveletek kiviteléről nem beszélek, mert azt közismertnek kell már feltételezni. Aggasztó azonban, hogy ma már minden bádogos egy­úttal permetezőgyáros is egyszersmind s igy a rossz gépek gombpmód szaporodnak. Nem se­git a levélen sokat, ha ráloccsantunk egy-egy korty vizet, amely róla rögtön lepereg; hanem az boldogítaná, ha alig látható, szinte páraszerü parányi cseppek százai lepnék el. Azért a jó szerszámot nem lehet eléggé hangsúlyozni és ajánlani. A legjobb porlasztógep feltalálója még ma is száz arany jutalmat érdemelne az állam­tól. Ezt azonban nem ígéri neki senki, mert a szőllő csak magyar népipar és nem gyár, tehát szubvenciót sem érdemel. E'.t csak ujabb ka­tasztrófák után fogja megkapni, mikor már alig lesz mit menteni rajta. Irodalom. — Uj zongora iskola. Negyven évi zongora taní­tás tapasztalata nyomán alapos és könnyen felfogható előkészítő zngora iskolát adott ki Eperjesen Gróman Emmy zongora tanárnő 3 részben, amelyről a buda­pesti és bécsi zeneakadémia a legnagyobb elismerés­sel nyilatkozot. Az iskola „előkészítő iskola" úgy, hogy nem mellőzni óhajtja a nagy mesterek, mint Schwarcz Vendel, Chován Köhler, Damm, Urbach kitűnő iskoláit hanem, hogy hozzáférhetőbbé tegye. Lehet mondani, a zongora tanitás terén hasonló siker jár ezen iskola átvételével, mint a fonomimikával az olvasni tanulás terén. Egyszerű, könnyed, nem unal mas, játszva tanulás, amelyet egy kis szorgalommal és akarattal tanitó nélkül is lehet tanulni. A maga nemében páratlan és osztatlan elismeréssel találko­kozott iskola első és második része egy füzetben 5 K és harmadik része 2 koronáért kapható lapunk kiadóhivatalában Nyíregyházán. Kivánatra megtekin­tésre is küldjük. Fiaczi árak. Nyíregyháza, 1911. Junias hó 17-én. \ nyíregyházi keresk. és gazdák körénél jegyzett termény árak Buza 50 klgramm 11 K 65 fill. Rozs 50 klgramm 8 K 65 fill. Árpa 50 klgramm 9 K 20 fill. Zab 50 klgramm 9 K 05 fill. Tengeri 50 klgramm 6 K 75 fill. Felelős szerkesztő: Inczédy Lajos. Kiadó-tulajdonos: Jóba Elek. Nyilt-tér. Enyhe, ban és vednek. Vidéki M OLL-FE LE SEIDL1TZ-POR I i oldó háziszer mindazoknak, kik emésztési zavarok­az ülő életmód egyéb következményeiben szen­Egy eredeti doboz ára 2 korona. gyógyszertárakban kérjük MOLL készítményeit f 1 MOLL-FELE \ I SOS - BORSZESZ ^^S^IeJörzsölés, 11 elismert, régi jó hírnevű háziszer szag- ­ga.tá.s és hűtésből származó minden­nemű betegségek ellen. Eredeti üveg ára 2 korona. Kapható minden gyógyszertárban ís drogériában _ __ Főszétküldési hely MOLL A. gyógyszerész, cs. és kir. udv. szállító, Bécs, l. Tnchlauben 9. m^ u^^ :-: Valódi Borsalinó kalapok kizárólag Eisler Károly utóda cipő-, kalap-, női- és férfi- divatáru üzletében kaphatók. Nem tévesztendő össze az utánzatokkal. Telefon 114. cégnél egy jó házból való fiu tanulóul felvétetik. 393-1-1 KREISLER SIMON Menyasszonyi kelengyék női- és férfi fehérnemüek nagy választékban legolcsóbb árakon : : szerezhetők be :-: áruházában. Ungár Lipót Nyíregyházán. Telefon 63. Vizsla fajtiszta, kitűnő orral és dresszúrával eladó. Cim a kiadóban. Méregmentes húsbélyegző festék, állatorvosok részére kék színben, húslátók részére feketeszinben kaphátó : Jóba Elek könyvnyomdájában, Nyíregyházán. Apró hirdetéseké Nyíregyházához Vs órá­nyira eladó egy kis tanya 27 hold tiszta feke e föld mindenféle épületekkel ellátva. Cim a kiadó­hivatalban. 53-4-2 NÉMET leány-internátus és gyermek-nyaralóhely, ala­pittotta 1900-ben Dobsinán Wűstenberg Zsófia éjszak­német nevelőnő. 37-25 5 Szorgalmasan éneklő ka­nári madarak, pávafarku­és purcli-galambok eladók. Bethlen u. 20. — 15-12 ELADÓ háztelkek. A Rá­kóczi utca elején 5 háztelek eladó. Felvilágosítást ad Murányi László dr. ügyvéd' irodája. 2—?—14 Most vizsgázott jegyző julius elsejére állást keres. Bővebbet a kiadóhivatal. 55 - 1 — 1 Eladó 280 mázsa szalonna pörkölt bőrrel, közép vastag 172 korona, vastag 176 K mázsája. Balczár hentesnél. 38-3—4

Next

/
Oldalképek
Tartalom