Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1911-06-04 / 23. szám
23-ik szám. N Y I R V I D E K t911. junius 4. 7 ha összevissza borzolhatja szép kis mamája aranyos füiteit. Most már benne van, tehát meghozza ezt az áldozatot is. Sz.p, nagyon szép akar lenni s ennek meg kell adni az árát. Elemér, az egykori ideál is, eljön a bálra, annak pedig látni kell, hojy ő milyen boldog és elégedett az ő kedves Mikója oldalán, akinél nincsén aranyosabb ember az egész világon. Igazán maga a jóság és szeretet, most is, hogy örült vele, m ;kor a szép ruha megérkezett, öröm volt őt látni. Csak tegnap, mikor megtudta, hogy Elemér is itthon van, komolyodott el észrevehetőleg és alig beszélt egész este. Ó! a csacsi, csak nem félt?keny talán? Hiszen akkor megérdemelné, hogy nagyon, de nagyon meg legyen büntetve. Ilyen nagy vétket elkövetni az ő édes kis felesége ellen, aki őt mindenek felett, talan még a kis fiánál is jobban szereti. De mégse, vagy igen? Nem! Mind a kettőt egyformán de nagyon, nagyon szereti. Ah, csak már itt volna az a szombat, olyan kíváncsi rá, hogy miképen fog sikerölni a bál ? Ki lesz a legszebb? Ki fog legtöbbet táncolni Elemérrel ? Meg lesz az nagyon lepve, ha őt meglátja. Fog e most is ugy tetszeni neki? — mit szól majd? Hogy fogja köszönteni? Ilyen és ehhez hasonló gondolatok keringtek a szép asszony aranyos fejecskéjében, mig végre elérsezett a rettegve várt szombat s vele a fiisseur, aki érezve egyéniségének nagy fontosságát, ugy tűnt fel magának, mint valami nagy potentát, s a szerint is viselkedett. Kegyes leereszkedéssel köszönt mindenkinek és olyan egyenesen tartotta magát, mintha nyársát nyelt volna. Nem baj, ma mindent elnéznek neki, vagy talán észre sem veszik, hogy nem olyan, mint máskor. Várszeginé frizurája várakozáson felül sikerült. Még az ellenség sem találhatott volna rajta hibát s a szép asszony nagyon meg volt vele elégedve. Minden öt percben megnézte magát a tükörben s kiszínezte a bál élvezeteit, miköz ben gyorsan mult az idő. Minden ebéd után szokása volt néhány percig szunyókálni, mai is nagyon előfogta a buzgóság, de netn mert ledőlni, mert elronthatta volna a frizuráját. Minden akaraterejét összeszedve nagy nehezen sikerült neki elűzni szép nefelejts kék szemeiről az álom mákonyát. de azért a délután sokkal nehezebben mult, mint a délelőtt. Olvasni kezdett. Untatta s félreértette a különben igen érdekes könyvet. Sétálni akart, de hamar elfáradt. Kinézett az ablakon s nem látott senkit, mindenki a bálra készült. Önkénytelen ásított néhányat. Az órára nézett, még csak öt cra, de talán nemsokára hazajön az ura, Óh! bárcsak már itthon volna! Ugyan meg lesz-e elégedve a frizurájával? A szép párisi virágot nem engedle reggel feltűzni, majd az ura fogja megmondani, hogy hová tűzze. Olyan soká jön ma az a Mikó! Minek is vannak tárgyalások a világon! Aztán mennyi sok áldozatba, fáradságba kerül egy ilyen bál. Igazán alig — de nem! ő igen jól fog mulatni, jol megbosszant néhány asszonykát, akik irigykednék rá és mindég bántják, mintha ő tehe'ne arról, hogy szép és hogy oly sokaknak tetszik? Nem keresi ö senki hódolatát! —Igaz, hogy egy icipicit még is őrül, ha feltűnést kelt — de azt is csak a Mikó kedvéért, — hadd lássa, hogy a felesége másoknak is tetszik. Istenim! már hat órát ütött és Mikó még most sem jölt haza. Mi történhetett vele? Csak nincs valami baja! ? Lassan, nagyon lassan, újra ehnulik egy félóra. A szép asszony izgatottan dobol az ablak üvegén : Végre kocsizörgés és Várszegi megérkezik. Szép, magas alakja kedvezően tűnik fel a a prémes bundából is, amint ott áll a hintó mellett, valami utasítást adva a kocsisnak, miközben nagy, lelkes, barna szemei az ablakra tapadnak, nem latja-e valamelyiknél az ő szép szőke asszonykáját, a kis fiúval a karján, aki gőgicsélve várja az apját, hogy az mielőbb összecsókolja mind a kettőjüket . . . De nem, most nem várakozhat ő rá, el van foglalva a készülődéssel. Erre a gondolatra egyszerre elsötétült az arca es erőset pödörit a bajuszán. Lehet, hogy Elemérre gondol. Kedvetlenül megy be az udvarra és olyan lassan, hogy a szép asszony türelmét vesztve, elébe szalad, elfeledi a gyönyörű fiizurát, átfonja a nyakát mind a két karjavai és a nagy prémes gailár djcára összecsókolja az arcát s észre sem veszi, hogy e közben tönkretette a szegeny fodráiz egész remekművét. Csak mikor már leültette a teritett asztalhoz és behozták a babát is, tekintett véletlenül az átelltni tükörbe s rémülten látja, hogy vége a féltve őrzött frizurának. Ez a felfedezés ugy kihozta sodrából, hogy sirva fakadt, mint egy k's gyermek, aki eltörte a játékszerét. — Mi baj? — kérdé ijedten Várszegi. De egy tekintetre megértett mindent és ahelyett, hogy ó is elszomorodott volna, jókedvű mosoly villant át az arczán, mintha csak azt mondta volna: Vége a bálnak, mulassatok jól! — De volt annyi politikája, hogy gondolatait nem árulta el, hanem minden módon vigasztalni igyekezett a siró asszonykát, megígérve neki, hogy vac.-o a u'án olyan szépen meg fogja fésülni, hogy még a tündér Ilonánál is szebb lesz. Hanem minden igéret hiábavaló volt, mert a szép asszony nem akart vigasztalódni. A mi nem is csoda, annyi áldozat és fáradság után. A kis Mikó, aki még nem volt hozzászokva, hogy őt magara hagyják és senki sem foglalkozzék vele, egy ideig csak nézte, hogyan bekilgeti apa a siró mamuskát, mig egyszerre ő is elkezdett keservesen £ írni. Erre a hangra aztán 'gazán elfeledte a mamuska az ő faját bánatát és odafutott kedvencééhez. Ölebe kapta és nem volt nyugla. mig meg nem békitelte. Mire vége volt a vacsorának, elütötte az óra a nyolezat. Várszegi mgy komolysággal kezdte bontogatni a felesege hullámos aranyhaját, mi közben ezer édes apróságot suttogott rózsa?zin fülecskéjébe. Igy persze nem nagyon sokra haladtak a frizuraval. Végre a röglönzölt fodrász ur kénytelen volt bevallani, hogy képtelenségre vállalkozott; nagyon sajnálja, de nem teljesítheti az igéretét. Aztán már késő is van, nem lehet tenni stmmit. — Menjen maga csac-i, mit fo^ok én most a sok kérdezősködésie f lelni, melykkel engem az ismerősök holnap elárasztana!?, hogy miért maradtunk itthon ? — Ha csak ez a baj, galambom, attól nyugodtan alhatunk — mondá boldogságtól sugárzó arczczal Várszegi. De hogy magát kárpót •íjam, bemegvünk a pesti jogaí-z-bálba és a legelső friseurrel fogom megfésültetni. — Jól van, majd a szaván fogtam. De ne gondolja, hogy nem látok át a szitán, nagyon jol tudom en, miéit -örül most maga annak, hogy itthon maradtunk. Azért s meghívom Elemért, a pesti jogász-bálra, érti? Irodalom. • Tisza István és Herczeg Ferenc kétheti folyóiratának, a Magyar Figyelőnek 11. száma ismét feltűnik tartalmának nagy gazdagsága, a felvett témák élénk változatossága és azon tárgyilagos törekvés által, hogy nemzeti fejlődésünk minden komolyabb problémáját pártszempontoktól mentve objektív világításba óhajtja helyezni. Kenedi Géza „Gondolatok a destrukcióról" cimen meglepően szabatos, mindkét szélsőségtől elhatárolt beállítását adja azon destruktív irányoknak, a melyekről éppen a mostani kultuszvita alatt annyi szó esett. Magvas, komoly és adataiban meglepő Szász Béla tenulmánya az öngyilkosságról. Mohar József a tanítóképzés reformjáról rendkívül figyelemre méltó cikket ir. Farkas Pál oA szociológiáról" cimü tanulmányában rámutat a társadalomtudományi kérdésekben jelenleg mutatkozó kontraverzíákra és megvilágítja azon problémákat, a melyek e kérdéssel kapcsolatban felmerülnek. A szépirodalmi részben Homoknak: „A légy" cimü elbeszélését találjuk, Yolland Arthur a testnevelésről nagyon érdekes szempontokat ád, Bálint Imre : „Kmetmegváltás" cimü közgazdasági cikkében egy rendkívül aktuális és fontos kérdésre tereli rá figyelmünket. A „Levelek Magyarországból" cimü rovatban ezúttal Eöttevényi Nagy Olivér kassai jogakadémiai tanár szólal meg és egy város keretén túlmenő mondanivalóit adja-elő. A színházi rovatban Strakoniczky Károly Reinhardtról ir. Még kiemeljük a Feljegyzések igen gazdag rovatát, amelyben a legkülönbözőbb témák egyaránt magas szempontokból tárgy altatnak. A Magyar Figyelő előfizetési ára egész évre 24 K, félévre 12 K, negyedévre 6 K. Kiadóhivatal Budapest, VI. Andrássy-út 10. — Uj zongora iskola. Negyven évi zongora tanítás tapasztalata nyomán alapos és könnyen felfogható előkészítő zongora iskolát adott ki Eperjesen Gróman Emmy zongora tanárnő 3 részben, amelyről a budapesti és bécsi zeneakadémia a legnagyobb elismeréssel nyilatkozot. Az iskola „előkészítő iskola" úgy, hogy nem mellőzni óhajtja a nagy mesterek, mint Schwarcz Vendel, Chován Köhler, Damm, Urbach kitűnő iskoláit hanem, hogy hozzáférhetőbbé tegye. Lehet mondani, a zongora tanítás terén hasonló siker jár ezen iskola átvételével, mint a fonomimikával az olvasni tanulás terén. Egyszerű, könnyed, nem unal mas, játszva tanulás, amelyet egy kis szorgalommal és akarattal tanitó nélkül is lehet tanulni. A maga nemében páratlan és osztatlan elismeréssel találkokozott iskola első és második része egy füzetben 5 K és harmadik része 2 koronáért kapható lapunk kiadóhivatalában Nyíregyházán. Kívánatra megtekintésre is küldjük. Piaczi árak. Nyíregyháza, 1911. máj. hó 27-éu. v nyiregyházi keresk. és gazdák körénél jegyzett termény árak Buza 50 klgramm 11 K 55 fill. Rozs 50 klgramm 8 K. 45 fill. Árpa 50 klgramm 9 K — fill. Zab 50 klgramm 9 K 10 fill. Tengeri 50 klgramm 6 K 50 fill. Felelős szerkesztő: Inczédy Lajos. Kiadó-tulaidonos: lóba Elek. Nym-ter. ' i SEIPL1TZPOR 1 ' Enyhe, oldó háziszer mindazoknak, kik emésztési zavarói ban és az ülő életmód egyéb következményeiben szervednek. Egy eredeti doboz ára 2 korona. Vidéki gyógyszertárakban kérjük fflOLL készítményeit rá Jt 8 1^ns aplt 6l)eáőrzsölés, elismert, régi jó hirnevíl háziszer slag- , ga.tá.9 és hűlésből származó minden- ! II nemti betegségek ellen. Eredeti üveg ára 2 korona. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában _ Foszetküldesi hely RIOLL A. gyógyszerész, cs. és kir. udv. szállító, Bécs, I. Tnchlanben 0. X Valódi Borsalinó kalapok :-• kizárólag Eisler Károly utóda cipő-, kalapnői- és férfi- divatáru üzletében kaphatók. Nem tévesztendő össze az utánzatokkal. Telefon 114. Távozásom alkalmával hálás köszönetemet fejezem ki a nagyérdemű közönségnek szíves pártfogásukért és ez alkalommal értesítem az igen tisztelt közönséget, hogy Pünkösd vasárnap és hétfőn tartom búcsú estélyeimet. Kiváló tisztelettel Csóka Józsi 867—1—1 a nóta király. Ezúttal értesítem az igen tisztelt közönséget, hogy a budapesti 36-ik Rác/s Laci, a cigány király, folyó hó 6-tól, azaz kedd, szerda, csütörtök és pénteken a Korona kávéházban teljes zenekarával zeneestólyt tart. Tisztelettel 368-i—i Papp Lajos. Menyasszonyi kelengyék női- és férfi fehérneműek nagy választékban legolcsóbb árakon : : szerezhetők be : : Ungár Lipót áruházában. Nyíregyházán. Telefon 63. *
