Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-01-15 / 3. szám

10 3-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. január 15. bejelentő hivatal felállítására, aminő 10 esztendőben csak egyszer fordul elő. Debrecenben megmutatta Rostás István rendőrfőkapitány, hogyan lehet bejelentési hivatalt kevés költséggel, céljának legjobban megfelelően szervezni. Megszüntette a könyvekben vezetett nyilvántartásokat és helyette a törzslapos • rendszert vezette be. (Debrecenben a most fokó népszámlálás szerint, 104,000 lelket várnak, Nyíregyházán pedig 38,000 et.) Nálunk a kézbesítést egy külön ügyosztály végzi 2 tisztviselővel és 12 kézbesítővel. D.brecenben a kézbesítést vezető ügyosztály a bejelentési hivatalt is vezeti és dacára a város háromszoros nagyságának, 7 tisztviselője és 14 kézbesítője van. Az elmondottakból kitűnik, hogy a cselédnyilvántartás és kézbesítési ügyosztály egyesítése mellett, 1—2 dijnokkal kellene csak a létszámot szaporítani, hogy az összevont személyzet a bejelentési hivatalt is vezethesse. Nem vonom kétségbe, hogy ma sokat dolgoznak a kézbesítésiéi cselédnyilvántaitási hivataloknál, de ennek az az oka, hogy nincs bejelentő hivatalunk és az előforduló esetek nagyrészében nyomozni kell a lakhelyeket. Egy olyan fejlődő város, mint Nyíregyháza, nem nélkülözheti soká a bejelentési hivatalt. Ajánlom tehát, másoltassa le a népszámlálási lapoknak a helyi nyilvántartáshoz szükséges 3 4 rovatát, melyet aztán a Debrecenben fényesen bevált törzslapos rendszer szerint később betűrendbe szedethet. Kár volna a mostani kedvező alkalmat elszalasztani, mert az adatokhoz most ingyen jut a város, amelyet később ezrekbe kerülő fáradtságos munkával szerezhet csak be. Hogy a múlt év ulólsó napján fennállott adatokat tünteti fel az összeírás, az ne aggasszon senkit, mert a legtökéletesebb nyilvántartások mellett is előfordul, hogy ki és beköltözéseket nem jelentenek be. Ez azonban Dem a bejelentési hivatal szükségtelensége mellett bizonyít, hanem éppen mellette, mert arról tanúskodik, hogy sokan vannak, akiknek érdeke az ismeretlen helyen való tartózkodás. Ha az utcákon végig megyünk, meggyőződhetünk róla, hogy égyre tart a „nem kívánatos elem" beözönlése. Galícia és a pánszlávokat ontó felvidék tipikus alakjai tűnnek ott szemünkbe, amidőn az élet hajótöröttjeiként letelepülési helyet keresnek. De nem csak ezeknek a távoltartása teszi szükségessé a bejelentő hivatal felállítását, hanem az is, hogy uricsaládok költöznek be a vidékről, akik élvezik a „város" által nvujtott előnyöket anélkül, hogy lakositási dijukkal hozzájárulnak fenntartásához. A modern bejelentési hivatalnak szükségét azonban nem csak Nyíregyházán érezzük, hanem másutt, is. Erre vall a debreceni agilis rendőrfőkapitány következő levele: Tisztelt Uram! Ezen lap nem elegendő s megfelelő keret, hogy kívánalmának minden tekintetben megfelelhessek. Az itteni bejelentő hivatal hivatásának — kezelése és anyaga alapján — egyáltalán nem felelvén meg, a most folyó népszámlálással egybekapcsolva, a régi nyilvántartások félre tétele -mellett, az uj összeírás alapján szerveztetik és pedig a törzslap-rendszer alapján. Egyben a háznyilvántartó lapokat is rendszeresítettem. Az anyag bedolgozása csak a f. hó közepén veszi kezdetét. A bejelentő hivatal személyzete a közp. kézbesítő hivatallal együtt 4 tisztviselő, 3 díjnok, 14 kézbesítő, amely létszám még az átalakítások idejére 3 díjnok alkalmazásával fog a napokban szaporittatni. Debrecen, 1911. 1/10. Tisztelettel Rostás István főkapitány. Megvagyunk győződve, bogy Debrecen derék főkapitánya a fővárosban és Debrecenben szerzett tapasztalatai alapján készségesen támogatná városunkat a bejelentő hivatal létesítésében. Siposs Árpád. Criardinetto. Péntek és 13-ika! Beszélgetnek egy babonás társaságban. Jól összejött a szerencsétlen szám a szerencsétlen nappal! — Még jó, hogy uj évvel nem esett össze, szól egyike a legbabonásabbaknak elgondolkozva, mert akkór szép kis esztendőnek néznénk elébe ! . . . Az ungvári színész direktor Nagy Sándor mesélte el a következő apróságot: Az előadás már megkezdődött s amint a pénztárba mentem, látom, hogy egy vézna, kopott, szegény suhanc sóvárogva néii az előcsarnokban a színházi ajtó minden libbenését. Annyira, hogy föltűnt, megszóllitottam, mit csinál, mit akar, szeretne e bemenni? „Nagyon szeretnék — mondja — de nincs pénzem!* — Nem baj fiam, ha olyan nagyon szeretnél, gyere velem, majd én beviszlek pénz nélkül is valahova, én vagyok az igazgató. Kétkedőn nézett rám, de boldogan követett. Másnapra már el is felejtettem a fiút, de nini, most is ott van, a hol tegnap. — Hát megint itt vagy, megint szeretnél színházba menni? Mi? — Igen, igazgató ur, nagyon szeretnék és szinte csillogott a szeme. — Hát azt hiszed, hogy aztán mindennap csak ugy pénz nélkül be lehet menni? Vagy van pénzed ? — Nincs igazgató ur, az nincs, de kérem szépen, hoztam hármat, aki fizet!! Szaboicsvármegyei gazdasági egyesületi közlemény. Gazdasági előadások a közteleken. Az Országos Magyar Gazgasági Egyesület egyes időszerű kérdések megbeszélése czéljából az intelligens nagyar gazdaközönség részére gazdasági előadásokat rendez. Az előadások helye : Budapest, IX. ker. Köztelek-utca 8. sz. Az előadások ideje : 1911. évi január hó 21. és 22. napja. Az előadások programmja: Első nap, január 21. szombat délelőtt, 9—Vall óráig: Korpely Kálmán. A czéltudatos talajmüvelés szerepe a talajvíz raktározásánál és fenntartásánál. (A növények vízszükséglete, összehasonlítva a csapadék mennyiségével és a vízkészlettel. A csapadék eloszlása az egyes évszakokban és hónapokban, ennek jelentősége talaj művelési és növányfejlődési szempontból. Mit értünk cséltudatos talajmüvelés allatt és ennek keretébenjmilyen helyet foglal el a Campbell-féle talajművelés és az altalajporhanyitás. A Campbell-féle talajtömörités gyakorlati eredményei és az ebből levonható következtetések. Téves nézetek a Campbell-féle talajművelés fogalmáról. Vall órától: ifj Sporzon Pál, Uj talajművelő gépek és jelentőségük az okszerű talajaiüvélés szempontból. A Kőszegi-féle talajművelő és a Gibás féle eke. Gyakorlati kísérletek eredményei. Ezt követőleg: lablonowski József dr. A mezei poczkok (pger- k) országos és kőtelező irtása. (A poezokjárás veszedelme, okai és következményei. Védekezés módok. Mérgezés. Tavaszi irtás.Kötelező védekezés és ennek szervezése. Délután: 4 órától: Max Brestauer dr. a berlini műegyetem magántanára. A villamosság alkalmazása a mezőgazdasági növénytermesztés terén. (Képvetítésekkel illusztrált németnyelvű előadás.) Az előadás kapcsán a Magyarországon végzett, ily irányú kísérletek eredményeit az OMGE felkérésére ismerteti Szarvasy Imre dr, műegyetemi tanár. Ezt követőleg; Tolnay Pál. Argentína mezőgazdasága. (Képvetítésekkel.) Második nap. január 22. vasárnap. Délelőtt: 9—Va 11 óráig: Gyárfás József, Az Országos Növénytermesztési Kísérleti Állomás legújabb kísérleteinek enedményei. Val 1 —12 óráig: Hutyra Ferencz dr. Ujabb tapasztalatok egyes ragadós állatbetegségekről. 12—1 óráig: Weiser István dr. Tapasztalatok az Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás köréből. 1. A nem savanyitott és savanyitott csalamádé tápláló értékéről. 2. A savanyitás befolyása a csalamádé összetételére és tápláló értékére. 3. A csalamádé savanyitásánál fellépő veszteségekről. 4. A vetési sortá volság befolyása a csalamádé hozamára és táp láló éltékére. Ar előadásokat az OMGE, tagjai díjtalanul hallgathatják. Az előadások első napján, január hó 21-én este 8. órakor a „Köztelek" szerkesztősége a Royal szállóben Köztelek társasvacsorát rendez, melyre az előadásokon részt vevőket szívesen látjuk. Egy teríték ára 6 korona. Jelentkezni lehet a társasvassorára (a részvételi dij beküldésével egyidejűleg) január 18 ig az OMGE, titkárt hivatalánál. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. Közgyűlési naptár. Büdszentmihályi Gazdasági és Kereskedelmi bank részvénytársaság január 29-én délelőtt 10 órakor. Nyirmadai Takarékpénztár Részvénytársaság január 30-án d. e. 10 órakor. Nyíregyházi Általános Hitelintézet február 2-án d. e 10 órakor. Szabolcsi Hitelbank február 2-án délelőtt 10 órakor. Büdszentmihályi Takarékpénztár Részvénytársaság február 6-án d. e. 10 órakor. A Tiszadobi Kölcsönös Segélyző Egylet február 15-én d, u. 2 órakor. A Nyírvidéki Takarékpénztár Részvénytársaság, február hó 12-én délelőtt 10 órakor. — Az idei sorozás. A vármegye alispánja megállapította már az érdekelt katonai hatóságok hozzájárulásával az idei fősorozás tervezetét s íölterjesztette azt a honvédelmi miniszterhez jóváhagyás végett. Eszerint a sorozás a következő időrendben fog megtartatni. 1. A nagykállói táráiban Nagykálióban, március hó 1, 2, 3, 4. Polgári elnök Péchy Gyula árvaszéki elnök. Az állitáskötelesek száma 840. 2. A nyírbátori járásban Nyírbátorban, március hó 6, 7, 8 9. Polgári elnök Irinyi Csaba. Az állítás kötelesek száma 800. 3- A ligetaljai járásban Nyracsádon, március hó 27, 28, 29. Polgári elnök Dessewffy Aurél. Az állitár. kötelesek száma 548. 4. A dadai felső járásban Gáván, március hó 24, 27, 28, 29. Polgári elnök ifj. Okolicsányi Lajos. Az állítás kötelesek száma 647. 5. A dadai alsó járásban Tiszalökön, március hó 30, 31, április hó 1, 3, 4. Polgári elnök Sípos Béla főjegyző. Az állítás kötelesek száma 951. 6. Nyíregyházán április 5, 6, 7. Polgári elnök Mikecz Dezső alispán. Az állítás kötelesek száma 594. 7. A nyirbogdányi járásban Nyíregyházán, április hó 8,' 10, 12, 19, 20. Polgári elnök Mikecz Dezső alispán. Az állítás kötelesek száma 875. 8 A kisvárdai járásban. Kisvárdán április hó 21, 22, 24, 25, 26. Polgári elnök __ Petrovay János. Az állítás kötelesek száma 835. 9. A tiszai járdában, Mándokon április hó 27, 28, 29. Polgári elnök Sipos Béla főjegyző. Az állítás kötelesek száma 727. Szabad lyceum. Geduly Henrik előadása. Már hetekkel ezelőtt nagy volt az érdeklődés a szabad lyceum első rendkívüli előadása iránt, melynek tárgyául a vezetőség a Szentírást, előadójául a helybeli evangelikus gyülekezetnek köztiszteletben s közszeretetben álló kiváló lelkészét Geduly Henriket jelezte, A tárgy egyetemes érdekessége, Geduly Henrik kiváló szónoki és előadói híre oly vonzó erővel hatott, hogy a főgimnázium díszterme csütörtökön este negyed kilencre egészen megtelt a méltán nagy várakozással érkező előkelő közönséggel, melynek ékes köréből vármegyénk főispánja sem hiányzott. Geduly Henrik a hallgatóság rokonszenvének élénk megnyilatkozása közben foglalta el az előadói széket s miután néhány meleg szóval kifejezte elismerését a Bessenyey-Kör s a szabad liceum érdemes vezetőivel, dr. Popini Alberttel és dr. Vietórisz Józseffel szemben, rövid, de igazán megkapó módon méltatta a vallásos érzés jelentőségét, minden divatos szellemi áramlatok mellett is kétségbevonhatatlan jogosultságát. Az emberi elme, mint monda, jogosan kutatja a természet titkos műhelyét, s szabad kutatásának nagy eredményei kétségbevonhatatlanok. De éppen azok, akik legmélyebben hatoltak be a természet, az élet kérdéseibe, elismerik, hogy az emberi elme véges és véges volta éppen annál a kérdésnél, mely a legizga-