Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-05-14 / 20. szám

16-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. április 16. 13 Mulasztást követett el az ut-reformátor, hogy nem nevezte azt el „Ballagónak." * * * Bai angolásaink közben előszeretettel kerestük tel- R —u barátommal azon zaj­talan és portalan utat, amely Erzsébet­ligeti állomástól balra vezet el az erdő­nek éjszaknyugati érintetlen részeibe. Igaz, hogy itt nem találkoztunk a civilizációnak nyomaival, u. m.: — különösen vasár­és ünnepek utáni napokon az Erzsébet­ligetben — üres szardínia doboz, sajt­takaró, valódi Yeroniai szalámi héjak, szivar, cigaretta maradványok és a rög­tönzött majálisoknak a „Nap" címlap­jába pakolt maradványaival, de annál in­kább gyönyörködtünk itt ezen az ösvé­nyen a természetnek buja érintetlenségében. Gyönyöiködésünk nem soká tartott: A város neki biztatott egy rakás kapás­embert s „komlóirtás" cimén kapaműve­lés alá vette e bájos kis útnak környékét. „Kérem" — szólt gyanúsan moso­lyogva az erdőőr, „e célra a minister utalt ki a városnak 500 koronát, s azt fel is kell ám használni." Én Istenem, bár minél i.agyobb terű leten élhetne meg a sóstói erdőben a komló, amely csak kövér földben találja jól magát, ott, ahol a legszebb fa terem. Az iskola. Szabolcsvármegye alispánjának évi jelentése rendkívül gazdag adatokban és aki nem felszínesen olvas, az sokai találhat benne. Engem ezúttal a tanügy fejezete ragad magával tanulságos voltánál. Eleve kijelentem, hogy a szabolcs­megyei tapűgyi állapotok — hivatalos adatok szerint — az országos átlag állapotoknál jobbak és az is köztudomásu. hogy mióta Wilt György kir. tanfelügyelő áll a megyei tanügy élén, azóta épen az ő lelkes buzgalma, erős munka és ügyszeretete nagyot lendített a tanítás ügyén. Kétségtelen, hogy még sokat fog tenni, — mert sajnos, de nagyon so'< még a teendő. A tanügy állásáról szóló jelentés egyik elszomorító adata, hogy közel n yolcezer gyermek — Vera te édes, te jó Vera ne vond el a kezed, szólalt meg Andris gyönge, halk hangon. Tudom, hogy nem érdemlem, hogy megcsókol jam, nagyot vétettem ellened, de te a jó, az áldott lelkű Vera talán mpg fogsz nekem bo­csátani valaha. Elkápráztatott a fényes üveg csillogása, nem vettem észre a gyémántot. Hála a Teremtőnek, ki megengedte nekem, hogy meghallhassam annak a szívtelen teremtésnek előbbi beszédét. — Andns, hát te hallottad? — Igen, épen ugy, mint a te zokogásodat is. Hiszen szinte hihetetlen, de nem igen tőrtént komolyabb bajom. Mikor reszkető kezeddel végig simítottad véres homlokomat, ugy éreztem méltatlanabb embert még nem simogatott ily angyali kéz nálamnál. S mégis merészkedem, bűnömnek teljes tudatában egy nagy boldogsá­got kérni lőltd számomra: Vera add ide a ke­zed nekem — örökre. Légy a menyasszonyom. Vera nem vonta vissza kezét, hanem megfogta ö is az Andrisét és forró arcához szoiitotla. Te kék szemű kis búzavirágom, hát mégis az enyém leszel ugye ? A tied, tied örökre. Szinte öntudatlan mondta ki ezt a szót. Valami boldog mozdulatlanság volt körülötte. A virágok lan­kadtan hajtolták le fejüket, a nap pedig fárad­tan búcsúzott az öreg földtől. Valahol egy kut­ágos nyikorgott csendes, szomorú hangon és ők ketten mégis ugy érezték, hogy most nyár utóján, őszi hervadáskor kezdődik az ő virágos szép tavaszuk, mikor a sz> retet sugárzó mele­gében sütkérezhetik majd két együtt érző bol­dog, fiatal szív. % nem jár a mindennapi iskolába. Nyolcezergyermek nő fel irás és olvasástudatlanul ! És ha tudjuk, hogy járt 32000, nem járt 8000, akkor az iskolázatlanok százaléka húszat eredményez. Még nagyobb lesz a százalék, ha tudjuk, hogy Nyíregyháza város tanköteles gyermekeinek csak két (2) százaléka maradt el az iskolából. Sajnos, nem állapíthatjuk meg, hogy ez iskolázatlanul maradó gyermeksereg a szülők és a hatóság erélylelünsége mialt támadt, mert látni fogjuk, hogy a meglévő iskolákba el sem volnának helyezhetők az ettől addig elmaradottak Az adatok szerint a 32338 tanuló 313 iskolát látogatott. Egy iskolára tehát 103 gyermek jutott. Összesen 457 tanitó működött és igy egy tanítóra több, mint 70 gyermek esett; ennél többet egy tanitó nem is láthat el es igy a m Qglévő erő az elmaradtakat el sem vállalhatta volna. Ezek részére a most meglevő arány szerint még 77 iskolára és 113 tanítóra vo'na • szükség. Egyet mindenekelőtt allapitsunk meg; azt t. i., hogy az elemi iskolára .főleg a szegeny népnek van szüksége, mert az élet küzdelmeiben legalább az elemi tudás fegyveréhez jut általa ; — a vagyonos e nélkül is boldogulni. Ter­mészetes azonban, hogy a vagyonos gyermek iskoláztatva lesz és igy az iskolától távol maradott gyermekeket mind a szegény sorsuak köréből valóknak kell megállapítanunk. És most nézzük az eg) es iskolákat. Átlagosan 70 gyermek jut egy iskolára."Azonban az állami iskolában csak 57, s községiben 62, de már a róm. kath. ban 71, a gör. kath.-ban 80, a reformátusban 76, az ág. ev. ban 59, az izr. iskolában pedig 60.*E szerint az állami iskola állapotát az ág. ev. és a. zsidó közelíti meg, — attól legtávolabb áll a görög kath , a reform, és a róm. kath. iskola. Pedig nem a két kath. egyház a legszegényebb egyház. Ha c-ak 60 tanulót veszünk egy tanítóra, akkor róm. kath. tanítónak 104 helyett 124 nek; 60 gör. kath. tanító helyett 80 nak és 171 ref. tanitó helyett 217 t-anitónak kellene lenni ! Mit bizonyít ez! Azt, hogy a felekezetek, főleg a róm. kath., a gör. kath. és a reform, felekezetek nem bírnak a tanítás nagy terheivel megbirkózni. Nem bírnak a reformátusok azért, mert a nép amúgy is nagyon meg van terhelve és amit az egyház e téren véghez visz, az már is tuibaladja erejét. Nem mondható ez a róm. kath. egyházra, mely nigy vagyonokkal bír. Csak Szabolcsmegyében pl. az egri káptalan (melynek 12 — 14 tagja van) bir mintegy 46 ezer hold földd-1; ennek egytizedrésze az összes szükségleteit az egyház tanügyi igenyeinek bőven fedezné. És még egy szomorú kép. Vannak községek, ahol három felekezeti iskola van, mind a három osztatlan, tehát primitív és szük. Mind a három bővítésre szorul. A község — melynek adózó lakossága egyházi adók cimén az iskolákat fenntartja — szívesen bővítené azokat, ha bírná. Hisz látjuk, hogy vannak községek, a melyek 100°/o és azon felüli községi pótadókkal küz­denek. De ha együvé vennék a három iskolát, három szük épület helyébe jönne egy tágas, — tagozódnék az iskola, fejlődhetnek PS a község egyenlő arányban könnyebben segíthetne rajtuk. Kár és végzetes a tanítás ügyében a felekezeti féltékenység ; mert épen ezen közös vagy községivé alakuló iskolákban végezhetnék az egyes felekezetek igazi hivatásukat, a vallásnak és erkölcsnek tanítását. Heti két órában a tanítók átengednék helyüket a felekezetek lelkészeinek, — vagy a mi még ideálisabb, — a tanítókat a vallásoktatásra rendelt időben saját temp­lomaikba vezetnék lelkészeik és hagynák az iskolát az egyenlő tanításnak, a közösség, egyenlőség és szeretet eszméi és érzései számára Minő nagy idő kell ahoz, hogy ezt az emberek — felszabadulva az egyoldalú felekezeti­ség gondolatától — beláthassák. • Országos tűzoltó gyűlés. A XVIII-ik országos tűzoltó szövetségi gyűlés ez évben a Balaton partján, Veszprém városában lesz megtartva. Minden 3-ik évben jönnek össze nagygyűlésre hazánk más más városában az ország tűzoltói, egymással nemes versenyre kelve a tűznek, ennek az erős elleninek elfojtására irányuló gyakorlatuk és tudásuk be­mutatására. Nekünk mindenkor kedvesek voltak ezek a tűzoltó versenyek, a mi fiaink rendesen elhozták azok a győzedelmi pálmát. Most, mint értesülünk, a nyíregyházi önkéntes tűzoltó egyesület nem vesz még részta versenyben, de nem azért, mivel erejét ma is összenérni ne merné más testületekkel, de nem tartja a maga részéről megengedhetőnek, hogy az a csapat, mely a külföld tűzoltóival felvette a versenyt, teljes er^dménynyel, rövid időn belül hazai tűzoltóságainkkal versenyre kelve, azoknak az első dijak elnyerésére irányuló törekvését gátolja. Szabolcsvarmegye törvényhatósága és Nyíregyháza varos részéről egy kisebb bizottság vesz részt a nagygyűlésen. Nyíregyháza város küldöttségére azon fontos feladat is hárul, hogy megfigyelje a verseny és gyűlés minden mozza­natát, mert mint már előző számunkban is jeleztük i9l4 ben Nyíregyháza város látja veniégül az országos tűzoltó szövetséget. A nyíregyházi önkéntes tűzoltó egyesüles Dr Konthy Gyula parancsnokot, Antal Jánoe alparancsnokot s Oltványi Ödön titkárt küldtn ki a nagygyűlésre, kik közül Oltványi Ödőg városi tanácsos az országos tűzoltó szövetsés gazdasági bizottságának előadói tisztét it betölti. A gyűlés verseny részletes progra uját a következőkben közöljük : Tájékoztató. Általános tájékoztatásul a kővetkezőket közöljük a nagygyűlésre jövő tisztelt baj­tarsainkkal: Junius hó 2-án, pénteken este 10 és 11 órakor fogadtatás Veszprémben a Veszprém városi vasúti állomáson a Bala'onalmádi vagy Jutás felől érkező vonatoknál. Etszállá=olás, ismerkedési estély a .Korona* vendéglőben. Junius hó 3-án, szombaton reggel 7—8 — 10 és 11 órakor fogadtatás Veszprémben a Veszprém városi vasúti állomáson, a 4 felől erkező vonatok­nál. Elszállásolás. Délelőtt 8 órakor elnökségi ülés a városháza tanácstermében; délelőtt 9 órakor országos választmányi közgyűlés a vármegyeház nigy­termében ; délelőtt 11 órakor a Magyar Országos Tűzoltó-Szövetség nagygyűlésének ünnepélyes megnyitása a színházban. Délután 2 órától 8 óráig szakosztály ülések felváltva a színházban és egyidejűleg a várme­gyeház nagytermében. Este 6 órától 8 óráig Alám J. József fel­olvasása vetített képekkel a moziban, s ugyanitt este 8 órától 12 óráig vetített tűzoltó képek bemutalája. Este 8 órakor díszelőadás a színházban. Junius hó 4-én, pünkösd vasárnapján reg­gel fél nyolc órakor gyülekezés az újonnan épült tűzoltó-laktanyán, melyet városunk összes vallásfelekezetének egyház férfiai reggel 8 órakor megáldanak, innen fel kilenc órakor ünnepélyes felvonulás a várba, hol délelőtt 9 órakor a székesegyházban szentmise lesz, melyet a me­gyés püspök ur celebrál. Délelőtt 10 órától 1 óráig városi tűz­oltóságok támadási gyakorlatai a Rákóci-téren ; falusi tűzoltóságokéi pedig a püspöki külső gazdasági majorban. Délután 3 órakor a veszprémi tűzoltóság szergyakorlata, iskolaszerelése és támadási gya korlata (vizzel), a Rákóczi-téren ; s ugyanitt a Matray, Feik és társa által egy tolólétra, mentő­készülék és egy eksztinktőr (champion) be­mutalása. Délután 4 órakor kezdődik a nagygyűlés ­a színházban. Délután 5 órakor népünnepély és vásár­bazár az Erzsébet-parkban. 4. Junius hó 5-én, pünkösd hétfőn reggel korán a város megtekintése és utánn kirándu­lás a Balatonra. Megtekintése ennek a terme­szeti kincsekk l bőven felruházott gyönyörű tónak és videknek. Hisszük, hogy a pompás kirándulásról senki sem fog elmaradni. Kedves bajtársaink részére három nagy gőzhajó, 3 kisebb gőzhajó, 2 benzines és több vitorlás áll rendel­kezésre. A gőzhajók Bdatonalmádioól és Bala­tonfüredről indulnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom