Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-04-30 / 18. szám

18-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. április 30. 5 hoz lűzfdő tárgyaknak a muzeum részére való megszenésében legyen segítségére. Hazánk öninűvelUégének megismertetéséhez járul mindenki egy-tgy oljkor rakjon is fontos adattal, aki ezen tárgyakat n et nunti s a 1<gil'et ékese bbhely re a M. N. Múzmut Népiajzi Osztályának b<küldi. A Népiajvi Osz'ály készséggd megküldi az összes i rdeklődóknek Magyarország néprajzi felkutatására szerkesztett kérdőívét, ha az illető levelező-lapon hozzáfordul. — Adriai biztosító-társulat. Ezen tiztositó társulat idei közgyűlése, melyen az 1910. évnek — a társulat alapítása óta 72-ik üzletévének — zárószámadásai terjesztettek elő f. évi április hó 22-én ment végbe. Ezekből a számadásokból a következő adatok tűnnek elő. Az életbiztosítási ágazatban 84-,458.860 kor. biztosítási összegről szóló ajánlatok nyújtattak be; a kiállított kötvények 74,104.189 korona tőkeösszegről szólnak, az előző év 67,022 909 kor. összegével szemben. A biztosítási állomány 1910. végével kerek 473 millió korona bizlositott tökére és 1,367.171 korona biztosított évi járadékra rug. Halál- és elérési esetekben, valamint életjáradékok fejében 9,560.327 korona fizettetett ki. Az életbiztosítási díjtartalék 1910. évvégével 132,204.286 koronát, — illetve a viszontbiztosítók részének levonása után 121,735.623 koronát tett ki, az előző évhez képest tehát 9,179.055 korona iöbblet mutatkozik. A tűzbiztosítást ágazatban a díjbevétel 26,£03.229 korona, a szállítmánybiztosítási ágazatban 2,803.764 korona, a letörés elleni biztosítási ágazatban 611,676. kor. volt. Az elemi ágazatokban viszontbiztosítási dijak fejében 13,538. 087 korona adatott le. A kárfizetések 17,535.961 koronát — a viszontbiztosítók hányadának levonásával 9,343.336 koroDát — emésztettek fel. Az elemi ágazatok díjtartalékai összesen 19.600.682 koronát, illetve a társulat számlájára 10,728.356 koronát tesznek ki. A kamatlábcsökkenési tartalék javára az életosztályban 700.000 korona, az elemi ágazatok rendkívüli kái tartalékának 600.000 korona és a rendelkezésre álló tartalék számlájára <00.000 korona utaltatott át. A társulat hivatalnokainak 7

1/2

u/o-os nyereség-része-edés engedélyeztetett, az osztalék pedig részvényenként 320 koronában állapíttatott meg. A társulat tartalékai 910. végén (a függő károk 4,112.744 korona tartalékának kikapcsolásával

1 kerek 144 és félmillió koronát tesznek ki és pedig: életbiztosítási díjtartalék nettó 1)9,735.623 korona, az elemi ágazatok díjtartaléka nettó 10,728.356 korong, kamatlábcsökkenési-kísegitő-dijtartalék 2,000.000 korona, — rendkívüli kártartalék 1,000.000 kor., — árfolyamingadozási tartalék 2,066.679 kor,, — rendelkezésre álló tartalék 3,000 000 kor,— életbiztosítások különleges nyeremény tartaléka 2,000.000 torona, — általánosnyereménytartalékalap 4,C00.000 korona..— A nyugdíjpénztár és a takarék- és ellátási pénztár vagyona 3,205.033 koronára rug. Ezen közgyűlésen, egyúttal először, az újonnan szervezett igazgatósági tanácsba való választások eszi özöltettek, mely igazgatósági tanács a nemrég megváltoztatott alapszabályok alapján az igazgatóság mellett létesíttetett. — „Nagyvárosi bűnök" cim alatt egy reves frercia iró Jules Rénárd, a leánykereskedelem elli ni liga megbízásából nagyszerű szociológiai müvet dolgozott ki, mely a koppéi há gai udvari színház művészeinek interpretációjában, mozgófényképekben is meg lett öiókitve. Ez a nagyértékü remekmű az egész világon nagy feltűnést keltett és óriási sikereket aiatott igy egy hét óta Budapesten is a legelőkelőbb színházakban állandóan műsoron van. A magyar sajtó is a legnagyobb elismeréssel adózike rtmekmünek. A nyíregyházi Apolló máris megszerezte ezt a kiváló újdonságot és f. hó 30, máj. 1 és 2-án fogja szinre hozni. A mű három felvonásra oszlik és előadása teljes órát igénybe vesz. Gyermekeknek ezen előadásokra jegyek n<m adatnak ki. Vasárnap d u. 3-tól gyermekelőadások tartatnak. Bővebbet a falragaszokon. — A gyermektáplálás nagy problémája megoldást nyert, mert bebizonyosodott, hogy ha az elválasztás idejétől kezdve a Phosphatine Faliéres világhírű gyermektápszerrel tápláljuk a gyermekeket, sohasem kell emésztési zavaroktól tartani. A világ legelőkelőbb gyermekorvosainak tapasztalatai szerint a Phosphatine Falit résnél nincs jobb és értékesebb tápszer már azért is, mert könnyű emészthetősége mellett az ize is kelltmes, a fogzást megkönnyíti és biztosítja a csontrendszer egészséges fejlődését. — Nagyon sok olyan betegség van, mely nem »zervi hibákból ered és melynek nem komolyabb elváltozások képezik alapját, ennek dacára heves és kinzó fájdalmakkal járnak. Minden tapasztalt orvos tudja, hopy ily esetekben az emésztési működésben van a hiba, vagy a gyomor nem működik kielégítő módon, vagy a belek fejtenek ki renyhe működést. Ilyen esetekben nem rei.del mást, mint Vi vagy egy egész borospohár nyi természetes Ference József-íesetüvhei, melyet a betegnek napoDkint reggel éhgyomorra kell meginni. Ez az egyszerű, olcsó és kellemes kura minden ebből eredő bajt: rosszullétet, szédülést, fejfájást bágyadtságot stb. rövid idő alatt teljesen megszüntet. Ai igazi Ferencz József vi?nek jó az ize és valóban jót is tesz ! Ajánlatos csakis valódi Ferencz József vizet kérni és nem budai vagy egyéb általános elnevezést használni, mert több cstkely értékű víz csalódásig hasonló vignettákkal jön forgalomba. Kapható gyógy tárakban esfúszerkereskedésekben. G-iax dinetto. Józsi bácsi magyar ruhában járó, szókimondó magyar ember volt, aki 49-ben mint fiatal gyerek a harctéren is szolgálta hazáját. Az utóbbi időben az volt a baja, hogy nagyot hallott. A szabadságharc alatt vele együtt szolgáló Etele barátja beszédét a szája járásáról megértette, ami nem volt csoda dolog, mert nem mult el olyan nap, hogy együtt ne lettek volna. Józsi bácsi meg volt győződve arról, hogy minden ember süketebb mint ő, s mert nem szeretett mondatokat ismételni, nagy hangon beszélt. Egy izben lovarda került a városba. Józsi bácsi el akart menni, és ha valamit akart, ő meg is tette. Elkellett merni Etelének is. Érthető dolog, hogy Józsi bácsi az ilyet leginkább szerette, minthogy ott hallás nélkül is lehet élvezni, sőt talán a Józsi bácsi kedvéért az előadás végén néma játékot is rendeznek. Előadás közben kijön az igazgató, s előadja, hogy most következik Miss Carola, a légkirálynő mutatványa, s mivel ez a mutatvány rendkívül veszélyes, kéri a közönséget, hogy a mutatvány alatt teljes csendben legyen, mert az ideges művésznő zaj esetén életveszedelemben forog. Hisztn tetszik tudni ez csak olyan nagyképüsködés, de azért még mindig vannak olyan direktorok, akik a jó vidékieket mindenre kaphatóknak tartjók. Még arra is, hogy a szájukat befogják. De ott az I izonyos, hogy a szép Carola teljes csendben libegett íi s ment fel egy hágcsón a kötelzelhez. Józsi bácsinak pompás szeme volt, s mig felhaladt a művésznő, ő azt feje tetejétől a talpáig megvizsgálta. Vizsgálatának eredménye az lőn, hogy odafordulva Etele barátjához, a vállára ütött s dörgő hangon kiáltott: Etele!!!! látod azt a rőt?!!! No bizony, hisz ő is a^t nézte, mert ő is volt akkora vén kecske, mint Józsi bácsi. Etele kézzel-lábbal hallgatásra igyekezett birni Józsi bácsit, de az, hogy ő hallgasson érthetetlennek tartotta, a közönség hiába piszegett, hiába kért csendet, Józsi bácsi folytatta: Látod Etele, attól neked is, nekem is jól esnék egy meleg csók, de ha adná is, ha tudrám, hogy ezzel hazámnak, vagy hazám erkölcsének egy parányit is ártanék, nem fogadnám el, mert a haza minden előtt. A szép Carola ekkor felugrott a kötélre s onnan kiáltott le Józsi bácsira, tiszta magyar nyelven: Bácsi, ide jöjjön hozzám, innen kiáltsuk, hogy éljen a magyar haza ! Mert dehogy volt ő angol, vagy cseh, makói lány volt ő. Józsi bácsi persze nem értette meg, hogy mit mond a lány, de azt látta, hogy a lány ő rá néz, neki szól, és őt bivja. Felállt és azt mormogta: engem ugyan hiába csábítgatsz, első a haza! S dohogva, kiment. Józsi bácsi a fiával egy meglehetősen látogatott fürdőbe ment. A reggeli séta délig tartott s akkor fáradtan, éhesen tértek be a vendéglőbe. Józsi bácsi ételt, italt kért. Az ital természetesen bor volt. Még pedig csak magyar bor kellett. Az is volt, már legalább a felirata. Józsi bácsi az ételadagok kicsiségét kifogásolta, aztán ráförmedt a pincérekre, hogy magyar fürdőben nem restellenek frakkban járni. De legjobban meglepődött, mikor a bort valami vékony, hosszú üvegben, az úgynevezett .pisztolyban* hozták. Kettőjüknek egyet. — Miii eez?! kiáltott Józsi bácsi olyan hangon, hogy az asztalához igyekvő legyek, mind az ajtó felé fordultak vissza. S rámutat az üvegre. — Kérem nagyságos ur, ezt ugy hivják, hogy pisztoly. A fia megértette atyjával, hogy mit mond a pincér. — Pisztoly ? Na fiam — szelt a pincérhez — ha ez pisztoly, akkor nekem ágyút hozz! Egy nagy vidéki, túlnyomóan református lakosú városban a járásbirói állás megüresedett. Pályázott s első helyen is lett ajánlva egy arra érdemes szjbolcsi születésű fiu. Minthogy az első helyen való ajánlás is csak olyan szóval, még az nem kinevezés, az illető megkért egy szabolcsi befolyásos képviselőt, aki az atyjának jóbarátja, Őt is gyermekkora óta ismeri, a család is kölcsönösen ismerős, hogy kinevezését a .... hol is ? kínéi is ? . . . . szóval, hogy szóljon az erdekében. A régi jó ismerős el is ment, azt hiszem a miniszterhez, s előadta a kérelmét. A miniszter azt mondta, hogy nem tudja kinevezheti-e az ajánlottak bármelyikét, mert T. ezt, meg ezt akarná. Akármilyen befolyásos volt is az a pártfogó, de azt tudta, hogy olyan nem lehet, mint T. Azért megpróbálta a végsőt is. Ismerte azt is, akit T. ajánlott s azt mondta a miniszternek: — Csak nem nevezteted ki abba a kálvinista városba azt a pápistát ? — Hát katholikus ? Na meggondolom a dolgot. A 3 ajánlott közt a 3-ik helyen volt ajánlva egy református, és ezért-e, vagy egyébért, de az lett kinevszve. A befolyásos ur még a kinevezés előtt hazajött s elmondta, mit tett. Ott volt a pályázó is. — De bátyám — szólt az — hisz én is katholikus vagyok. — Lehetetlen. — Ha vastag is a nyakam, de mégis az vagyok. — No, azt sohsem hittem. Pedig én is az vagyok. Hát ilyen türelmei lenek vagyunk mi. IRODALOM. — Uj zongora iskola Negyven évi zongora tanítás tapasztalata nyomán alapos és könnyen felfogható előkészítő zongora iskolát adott ki Eperjesen Gróman Emmy zongora tanárnő 3 részben, amelyről a budapesti és bécsi zeneakadémia a legnagyobb elismeréssel nyilatkozot. Az iskola „előkészítő iskola" úgy, hogy nem mellőzni óhajtja a nagy mesterek, mint Schwarcz Vendel, Chován Köhler, Dámra, Urbach kitűnő iskoláit hanem, hogy hozzáférhetőbbé tegye. Lehet mondani, a zongora tanítás terén hasonló siker jár ezen iskola átvételével, mint a fonomimikával az olvasni tanulás terén. Egyszerű, könnyed, nem unalmas, játszva tanulás, amelyet egy kis szorgalommal és akarattal tanító nélkül is lehet tanulni. A maga nemében páratlan és osztatlan elismeréssel találkokozott iskola első és második része egy füzetben 5 K és harmadik része 2 koronáért kapható lapunk kiadóhivatalában Nyiregyházán. Kívánatra megtekintésre is küldjük. Magyar Figyelő. Gróf Tisza István és Herczeg Ferencz kitűnő folyóirata már valósággal átment a köztudatba és a legszélesebb körű érdeklődést vivta ki magának. A magyar társadalom ez eleven éc harcos folyóiratának most jelent meg nyolcadik száma, amely változatosságban vetekszik a Magyar Figyelő előbbi számaival. Érdekes cikket találunk benne Szemlélő tollából a szalonszociálistákról, akik bizonyos okokból kultúraellenes elvek szolgálatába szegődtek. Réz Mihály avult ideák cimmel alapos tanulmányt ir a nemzeti és nemzetközi ideákról. Legifj. Szász Károly folytatja Szász Károly fiatalkori naplójának közlését, amely érdekes dokumentumokban gazdag. Kisbán Miklós a kitűnő tehetségű iró „A császár titka" cimmel művészi novellát írt. Sebestyén Károly tartalmas kritikai tanulmányában, amelynek cime „Regények és regényírók" Mikszáth Kálmán, Rákosi Viktor és Tormay Cecile regényeiről ir, Ambrus Zoltán pedig a szinház rovatban „A falu a színházban" cimmel magvas és szép tanulmányt. A Följegyzések rovata különösen gazdag, érdekes és eleven. A Magyar Figyelő előfizetési ára negyedévre 6 korona, félévre 12 korona. Mutatványszámot kérésre ingyen küld a kiadóhivatal Budapest VI. Andrássy ut 10— Álmok Könyve c. alatt Kukinyi Imre verses könyvet ad ki. A szép költemények közül mi is közöltünk már mutatót. Ara 2 K. Szerkesztői iizeneíekT M. J. Altóucsa A lapot rendesen, mindég vasárnap reggel adjuk postára. Az ottani postahiva tálnál lesz a hiba. Üdvözlet a viszontlátásra.