Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-04-23 / 17. szám

16-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. április 1 6. 1 1 Ezen termőnyársak jelenlete pedig igen kívána­tos, mert ezeken lesz jövőre a termés. A mondottakat az elébb felhozott példával teszem érthetőbbé: Egy 50 szemmel bíró hajtáson — ha azt nem metsszük vissza — körülbelül 15 szem fog kihajtani, a 3ö megvakul. Ha ellenben 25 sze­met lemetszünk belőle, a megmaradt 25 szem mind kihajt. Nyerünk tehát a me'szés altal 10 termő nyársat, megakadályozzuk a fak felkopa­szodását, azonkívül — mert a hajtás közepe táján vannak a legerősebb szemek — a fa nö­vekedése is erősebb lesz. Mivel pedig metszés által a gyümölcs közelebb lesz a törzshöz, a szél sem oly könnyen veri azt le, de meg az ágak megtámasztására sem lesz szükség. Megértve a metszés colját, fontosságát és szükségét, áttérhetünk a metszés kivitelének megbeszélésére. A metszés ideje 3 tavasz. Március második fele a legalkalmasabb időpont. A metszést éles késsel közvetlenül egy kifelé álló szem felett esz­közöljük. A hajtás u. i. abban az irányban nő, amilyenben a szem fekszik. Ha befelé álló szemre vágjuk vissza az éves vesszőt, a korona elsürüsödik s a hajtások keresztezni fogják egymást. Ha ellenben a visszametszést közvet­lenül egy kifelé álló szem fölött teszszük meg, az ágak is kifelé fognak nőni, a korona szellős marad, ahova a napfény es levegő könnyen behatolhat. Milyen hosszura történjék a visszametszés ? Erre nézve a szabály: Erős hajtásokat felére, gyengébbeket harmadrésznyire kell vissza­vágni, (kétharmadrészt levágunk s csak egyhar­madrész marad.) 10 cm. nél rövidebb vesszőket nem kell visszavágni. A metszést ne mulaszszuk el egy évben se, mert a hibát teljesen jóvátenni nem tudjuk. Most még csak megismétlem: Tavaszszal csak az esztendős hajtásokat szabad metszeni. Száraz és felesleges idősebb galyak eltávolítását julius havában eszközöljük. Az ejtett sebet faragjuk le simára és haladék nélkül tapaszszuk be olto viaszszal, különben kárát fogjuk vallani. 2. A trágyázás a metszés munkájának ki­egészítéséül szolgál. A metszéssel a fát minél több termő nyárs képzésére késztetjük, — a meg ® felelő időben végzett trágyázás által pedig a termő nyársak szemeinek virágrügygyé való átala­kulását mozdítjuk elő Ez a titkok titka. Ha eszerint járunk el, barackfáiiik nem minden három évben, de minden évben fognak — virágozni. (Hogy a virágból barack legyen, az szintén úgyszólván csak tőlünk függ) Mielőtt a termés fokozását célzó trágyázás mikéntjéről szólnék, ismerkedjünk meg azon körülményekkel, melyek ezt szükségessé teszik. Tudjuk már, hogy termés az éves vesszőn keletkező 2—5 cm. hosszú termőnyársakon lesz. Ezek a teimő nyársak május havában nőnek meg, s juniusban kifejlődik azokon — aszerint, hogy a talaj tápanyagban szegény vagy gazdag — a szem vagy rügy. Juniusban már eldől a kocka, lesz-e jövőre termés vagy sem. Az élelmes kertész beleavatkozik a természet dolgába, s azt megkorrigálja. Juniusban, mikor a .lesz gyümölcs? — nem lesz gyümölcs?* kérdést a természet még nem döntötte el, a kertész gyorsan ható trágyával a termő nyársakon elhe­lyezkedő szemeket erőteljes növekedésre készteti s a jövő évi virágzás (még mindig csak az !) biz • tositva van. Iben gyorsan ható trágya a trágyáié, s a chilisalétrom, illetve a bennők lévő nitrogén. Hogy a kettő közül melyiket alkalmazzuk, az tisztén egyéni dolog. A trágyáié beszerzese és az avval való bánás nehézkesebb, a chilisalét­romé kényelmes. En az utóbbit alkalmazom a következőképen : Junius elején ások a fakorona csurgásának irányában egy 15—20 cm. mély­ségű árkot. (Idősebb fáknál célszerű lesz 2—3 'ily árok ásása is.) Abba hintek el a finomra megtört chilisalétromból annyit, hogy az árok vékonyan, egyenletesen teritve legyen vele. Ezután i— 3 locsoló vizet öntök az árokba. A viz a salétromot oldatba hozza, s leviszi a fák gyö­kereihez. Ezt az eljárást 10—10 napi időközben még kétszer megismétlem, s azután az árkot behúzom. A trágyalével ugyanígy járunk el. Meg­töltjük az árkot trágyalével, s 5—6 szor annyi vizzel bemossuk a talajba. Ezen trágyázásnak van még más haszna is. A fán levő gyümölcs — a trágyázás követ­keztében nagyobb, színesebb s ennélfogva érté­kesebb lesz. Már ezért is célszerű a juniusi trágyázást alkalmazásba venni. A metszésnek és a termés fokozását célzó nyári trágyázásnak természetesen csak akkor lesz kellő foganatja, ha a talaj is jó termő erőben van. Jó erőbe a talajt istálló trágya alkalmazásával hozhatjuk. Az istállótrágyában meg van az összes tápanyag — igaz, nem megfelelő arányban — s van benne megfelelő mennyiségű szerves anyag is, melynek elkorha­dásából lesz a humusz. A tápanyagban gazdag talaj a fák erős növekedését biztosítja, a kelet­kező humusz pedig a talajnak kedvezőbb cons­tructiót, s nagyobb vízfelvevő képességet ad. Trágyázzunk azért istállótrágyával lehetőleg három évenkint és pedig ősszel. Adhatunk trágyát bőven, csak vigyázzunk, hogy az éretlen trágya közvetlenül a gyökerekhez ne érjen. Említettem már, hogy az istállótrágyában a növény által felvehető anyagok nincsenek megfelelő aránvban jelen. Kevés pedig benne a foszforsav. Ezt műtrágyával kell pótolnunk. A hiányzó foszforsavat gyümölcsös kertekben leginkább Thomassalak elhintésével pótoljuk. Ennek előnye a többi foszfortartalmu műtrá­gyákkal szemben, hogy hatása több évre terjed, továbbá, hogy körülbelől 50% meszet tartalmaz. Ez ránk nézve fontos dolog, mert a baracfak különösen sok meszet igényelnek, amint ez a továbbiakból kitűnik. Thomassalakot is három évenkint adjunk barackfainknak és pedig egy­egy évvel későbben mint az istállótrágyát. A Thomassalakot is ősszel hintjük szét és jó mélyre bekapáljuk. Adunk pedig a 16— 18°/.-os Thomassalakbol holdankint (á 1200 • öl) 300—350 kg.-ot. Hogy barackfáink minden évben virágdíszt öltsenek, ehez — mint láttuk — két dolog szükséges: a metszés és trágyázás. Hiábavaló lenne azonban minden igyekezetünk, ha a virág­ból barack nem lesz. Resen kell lennünk, nehozy a zsenge virág, vagy éretlen gyümölcs idő előtt porba hulljom Tönkre teheti reménységünket a tavaszi fagy, vagy a mészhiány is. 3. A késői tavaszi fagyok pusztító hatását épen barackfáink érzik meg legjobban, mert a barack egyike a legkorábban virító gyümölcs fainknak. Ez ellen tehát védekeznünk kell A fák betakarása, a füstgerjesztés azonban rend­kívül körülményes, utóbbi amellett megbízha­tatlan eljárás is; épen azért általános elterje­désre egyiknek sincs kilátása. Sokkal egyszerűbb, megbízhatóbb a következő mód. A tél folyamán, — midőn mindent hó takar — lapátoljuk a havat a fák tövéhez, egészen a korona magasságáig. A felhalmozott hó 1—2 héttel később olvad el, tehát ennyivel késlelteti a rügyfakadást is. Ekkorra a fagy ve­szedelme már elmúlik s a termés meg van mentve. Közvetett haszna ezen eljárásnak az is, hogy az olvadó hó vize a fák tövében raktá­rozlatik el, s igy fáink a nagy szárazságot jobban elbírják. .Igen, de ha nincs hó — fogják némelyek kérdezni — mivel védekezzünk akkor?" Hát kérem, ilyenkor a fak alatt elszórunk 2—3 ujjnyi vastagon szalmát, töreket vagy fűrészport, ezek alatt a tél folyamán vastag jégkéreg képződik, melynek idő előtti elolvadá­sát a szalma — mint rossz hővezető — meg fogja akadályozni. Megjegyzem, hogy a szalmát csak akkor hintsük el. ha a féld már megfagyott. A korai elhintés annyiban lehet káros, hogy az egerek odahúzódnak téli pihenőre s a fák gyökereiben kárt tehetnek. 4. A mészhiány. Ha barackfáink kedvezően el virágzottak, a kis barackok eleinte rohamosan nőnek. Örömmel gondolunk arra az időre, mikor már érett barack kacsintgat a fáról. Könnyen megeshetik azonban, hogy a barack nem várja be ezt az időt. hanem éretlenül, zölden kezd hullni lefelé. Ha egy lehullott barackot felve­szünk s ezt megvizsgáljuk, az kívülről egészen | épnek látszik, belül a husa szintén hibátlan, csak épen a magja vizenyős. Ha a fent mon­dottakat tapasztaljuk, biztosak lehetünk, hogy a talajban nincs elegendő mész. A barackfának u. i. a kemény maghéj felépítéséhez u. i. sok mészre van szükségé, amit ha nem talál meg, ugy a gyümölcsét lerúgja. Azzal nem törődik, hogy az ember szívesen venné a magnélküli barackot is, neki a maggal a fajfentartás a célja. Amely mag erre nem képes, annak a fa egyszerűen kiadja az útját. Ha tehát az ember barackra éhes, adja meg a fának a lehetőségat — más szóval a meszet — hogy az fajának fenntartásáról gon­doskodhassék. Ha a barackost istállótrágya mellett Tho­massalakkal is trágyáztuk, ugy a mészhiány nem fog kertünkben mutatkozni. Ha azonban csak istállótrágyat alkalmazunk, a mészhiány előbb-utóbb be fog köszönteni. Ez esetben szórjuk be a talajt — a fa koronájának terje­delmében — 2—3 ujjnyi vastagon elmállott oltatlan mészszel (meszporral) s kapáljuk azt a talajba. Még egyet. Meszet istállótrágyával egyidő­ben ne adjunk a földnek ! íme, kezünkben az eszkőz, melynek segít­ségével minden évben nagy termést érhetünk el) igaz, hogy munka árán, de nem meg vagyon-e irva : .Nagy fáradságos munkával egyed a föld­elek gyümölcsét életednek minden napjaiban" ! ? Cselekedjünk ezek szerint! Nyíregyháza. Demeter Béla, kőzs. isk. tanitó. €ri«»rdinetto. A. András curiai bíró nagyon szerette birótársait, s ebből folyólag engedte meg ma­gának, hogy az albirákat, albirkáknak nevezte. Egy ilyen albirkával történt meg az, hogy egy száját befogni nem tudó fél annyira kihozta birka türelméből, hogy szobájából az ajtón ki­tolta. Hiszen lehet, hogy e kitolásnál a láb is segédkezett, de hat az albirka nagy felhevülésé­ben erre nem emlekezett s ellenben a kitolt atyafi határozottan állította, hogy a biró urnák a labizmaí jobban kifejlődöttek, mint a kez­izmai. Az illetékes kir. Ítélőtábla elverte a port az ön, és kérem megszólításokról elfeledkezett bírón. Az ügy a curia elé került, ahol a nyu­godtságáról, nagy türelméről ismeretes X. ta­nácselnök előtt targyalták az ügyet. A biró védekezett. A sértett lépten-nyomon felugrott az elő­adása alatt és beleszólt. Végre rászólt az elnök: Ugyan kérem, legyen nyugodtan, önre is rákerül a sor 1 A sértett csakhamar ÍFmét beleszól, nagyon is falusi izü hangon. — Ugyan üljön le már, rákerül a sor! Ismét beleszólt. — Üljön le már 1 Ismét. — Hallja, ne mozogjon« De csak ismét beleszólt. Az elnök lecsapja az iratokat. — Fogja be már a száját, mert kivezet­tetem. Nagynehezen vége a tárgyalásnak, s be­mennek tanácskozni. Az elnök A. Andrást hívja fel tanácsko­zásra. — Én felmentem — szólt A. — Hogy ? kérdi az elnök — hiszen leg­alább is kitolta. — Azért — felelt A. — mert elképzelem, hogy ez a sértett, hogy viselhette magát a saját otthonában, ahol esetleg birtokos, megye­bizottsági tag, vagy mi, s azt tartja, hogy azt a bírót épen az ő adójából fizetik. Hogy visel­hette ott magát, ha itt ugy viselte magát, hogy még X. elnök is olyan indulatba jött, h 'gy olyan szót is használt, amit eddig az ő szótá­rában nem ismertünk. Az elnök körülnézett s látta, hogy a többiek is bólintgatnak. Elnevette magát. — Na András — szólt — megmentetted az albirkádat. I Eladó ház. m Családi okok miatt azonnal eladó Jókai-utca (Körte-u.) 4- számú ház. = Tudakozódni lehet Gsikös Fe­rencnónól Budapesten, VII. ker. Bethlen-u. 5. sz., vagy Tóti* 12 < dpe szobafestőnél, Vay Ádám utca 34. szám. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom