Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-03-26 / 13. szám

12-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. március 19. 3 sel s akit a kormány is nem egyszer bizott meg szakelőadások tartásával Minden beajánlás <he lyeít azonban legcélszerűbbnek véljük felsorolni azokat a footosabb fejezeteket, melyek afüzetben foglaltatnak s ^amelyekből kiki megtudhatja, hogy a füzet megszerzésével mily irányban szerezhet tájékoztatást magának. íme: Miről ismerhetjük meg a vértet üt? Miben áll a kártétele, hogyan szaporodik, hogyan terjed, lehet-e tökéletesen kiirtani, hogyan védekezzünk ellene. Hogyan készítsük ol a „deudrin'-oldatot ? A magas fákat hogyan permetezzük? Hogyan pusztítsak a fa gyökerein levő vértetüt ? Miben különbözik a vértetü a leveltetütől ? Hogyan és mivel védekezzünk a levéltetvek ellen ? Mikor használjuk a „thanaíont" és hányszor ? Mi az az ahnamoly és mivel "Védekezhetünk ellene? A gyümölcstermelésnél milyen haszna van a rovar és hernyó-enyvnek? -Miért használjuk a törzsre a szalmakötelet, vagy papirtölcsért ? A fák tisztogatása kártevés nélkül. A fák meszelése. A kártékony rovarok pusztítók A védekezésre szükséges szereket hol szerezhetjük be? A szőlőragya ;(f\írono&pora). A permetezés. Jégverés utáni védekezés. "Szabad-e permetezni a virágzás ideje alatt P Mivel tévesztik össze a peronoszporát ? Mi az a lisztharmat ? A fü>etből lapunk mai számában bemutatunk egy reszt. A fűzetet. mint említették, bárki ingyen kaphatja meg a városházán. Permetezzük-e ^a szőlőt jégverés atán ?*) Mondhatom, sokkal nagyobb a számuk olyan szőlőbirtokosoknak, kik a jégverés után nemcsak bogy nem permetezik szőlőiket, de mindea többi munkát is megvonnak. Gondolják, a jég elverte a termést, minek költsenek ra, minek műveljék í Ha a szőlőt művelni kell máskor, még inkább kell haladéktalanul a jégverés után Hiszen ha ilyenkor nem látjuk el kellő eaunkaval szőlőnket, nemcsak azon évi termésünket vesztettük el, hanem a következő s ki tudja, hány évit is. A jégvert szőlőnek van a legnagyobb szüksége a gondos munkára. Hasonló ez a nagybeteghez, kinek, ha segélyt orvoslás által nem nyujtunk, elpusztul. Jégverés után a szőlőt minél előbb felkötözni s azonnal meg kell per metezni két százalékos oldattal. A jég sok vesszőt ősszel ör, a törés helye nyitva marad, tehát a sejtek nyíltak s a peronoszpora az ilyen helyeket lámadja meg leghamarabb s ha megtámadta magát a vesszőt, a további fejlődés elmarad. Beteg vesszőn nem fejlőditek a rügyek, jobban mondva nem érhetnek be, ez az oka annak, hogy a kővetkező tavassszal nem fakadnak. Ha a jégverés megkároeított bennünket, ne csináljunk még magunk is a (nemtörődömséggel még nagyobb kárt. Hiszen a szőlőnek jelen evá gondozása nagy kihalással vaa a jövő évi ter-t mesre. \ Étpen azért a permetezést -még akkor sem : szabad elhanyagolnunk, ha szőlőnket oly nagy j jnértékfcen támac^/iá meg a peronoszpora, hogy már leveleit is elhullattam meg iíyen állapotban is meg kell permetezni a leveleitől megfosztott vesszőket legalább 2 százalékos oldattal, azért, iiogv megakadályozzuk a peronoszpora további fejlődését és képessé tegyük a vesszőket, illetve a rügyeket arra, hogy ujabb leveleket hajtsanak s ezáltal el&mozditsuk a vesszők tökéletesebb beérését. A perm tezést ugy tekintsük, hogy azzal szőlőnk termését nemcsak a jelenben vedhetjük meg, de általa a jövő évi termest is biztosítottuk. Szabiid-e permetezni a virágzás ideje alatt i A régiek azt a szabályt állították fel, hogy a virágzás folyama alatt a szőlők kőzött még járni sem szabad, mert nem lesz tökéletes a virágzás s még manapság is a vincelléreknek nagyobb része ezt tartja. Sőt ezen téves szabályt még szakkönyvekben is megtaláljuk. Ugyan gondoljunk csak arra, hogy a szőlő virágzása a korábbi és későbbi fajokat véve figyelembe, eltart egy hónapig; ha tehát ezen idő alatt szőlőnkben minden munka szünetelne, különösen a kötözés, permetezés, kénporozis, akkor nemcsak hogy termésünk nem volna, hanem a szőlőnek a magja is kiveszne. Vájjon mivé lennének szőlőink, ha mostanába, midőn a peronoszpora évről-évre oly nagy mértékben támadja szőlőinket, ha épen abban *) Mutatóba Macsánszky Lajos ,Útmutató "-jából. az időben, a virágzás tartama alatt, egy hónapig nem permeteznénk, amikor leginkább nagy szükségünk van a permetezésre, esetleg a kénporozásra. Hiszen a virágzás ideje az, amikor a különféle kártékony gombák a legnagyobb káit okozhatják szőlőnk termésében. Ha a permetezés a virágzás ideje alatt káros befolyassal volna, akkor mit mondjunfc az esőre? Hiszen a permetező anyag jó perme tezőkből ködszerű alakban lepi meg a lombozatot, fürtöt, ellenben az eső kisebb-nagyobb csepp ikben, durván érinti s mindamellett mégis van termésünk. Tagadhatatlan, hogyha a virágzás ideje alatt sok az eső, a virágzás szabálytalan. De ennek okát ne a permetezésben, hanem a sok esőben keressük. Hogy a permetezés a virágzás idején káros befolyással nincs, ezt maga a szőlő virágjának a természettől nyert sajátságos szerkezete bizonyítja. Minden szőlővirág el van látva védő kalappal, ezen védő kalap a porzók tetejében védelmül szolgál a virágnak s mindaddig nem válik el a virágtól, míg a viragnak reá szüksége van. Mikor a virág megtermekenyült, akkor a védő kalapot eldobja magatol, mert többé nincs rá szüksége. Ezen

1 rövid leírásból megismertük a szőlő virágának természetes tulajdonságát, tehát minden tartózkodás nélkül a virágzás folyama alatt is végezhetjük a permetezési, kötözést, kapálást, kárunk nem lesz emialt, de ha dhanyaRoljuk, nagy karunk lehet. X ollr aij ^ ols:. A Duna—Tisza csatorna. I. Sokszor elbeszélhettem már, talán meg is irtam valahol, hogy minők voltak a hajózási viszonyok a Tiszán az ötvenes és hatvanas években, más szóval, hogy minők voltak a Tiszának vízviszonyai az ártérszabályozások előtt, Öregebb emberek, ha e kérdéssel szakszerűen nem foglalkoztak is, visszaemlékeznek arra, hogy a Tiszán nemcsak tavasszal, hanem az egész nyár folyamán, sőt egészen a téli fagyok beálltáig szünet és minden akadály nélkül Közlekedtek a személy- és teherszállító gőzhajók egészen fel Vásárosnaményig, s arra még szeptember és októberben, tehát a legszárazabb hónapokban sem került a sor, hogy a víz sekély volta miatt óvintézkedéseket tenni, vagy a hajók közlekedését beszüntetni kellett volna.*) Hiúnak bizonyult azon reményünk is, hogy a szabályozás a víz szempontját lejebbiteni, más szóval a medret magát mélyíteni fogja; mert noha igaz, hogy a mederfenéken olyan szerpentinszerü mélyedések a szabályozás, illetve az átmetszések működése folytán úgyszólván a folyamok egész hosszelvényén végig vonulnak is, de mit használ ez akkor, mikor ma két-három hét alatt ugy a Tiszának, valamint mellékfolyóinak minden tavaszi vize letakarodik, holott ezelőtt ugy a mintegy 2 millió holdra tehető elöntött árterületek, valamint a szabályozatlan mellékfolyók is egész éven át táplálták a Tisza vizét. * * * Tény az, hogy a hajózás Szolnoktól felfelé már évtizedek óta megszűnt s e bajon mindenesetre segíteni kell. — A mult t. hat közgyűlésen nem először foglalkozott e kérdéssel Szabolcsvármegye közönsége s nem a mai kormány az, amely elsőnek óhajtja megoldani azt Az 1840. évi országgyűlés már positiv törvényt hozott a Duna-Tisza csatorna létesítése tárgyában s a mai közlekedési * Mi kitűnő dolog is lett volna nekünk diákoknak az ötvenes években csak egy párheti hajózási szünet ís! kormány elődjeitől már készen vette át az erre vonatkozó összes terveket és költségvetéseket. — E tervek és az 1840. évi 38. t. c.-ben foglalt rendelkezések között csak az a lényeges külömbség hogy mig az előző rendelkezés szerint a csatorna mintegy Deltát képezve Szeged — Csongrád — és Szolnokkai kötötte volna össze a fővárost, addig a most tervezett csatorna Csongrádnál végződnék. E 'ervezet három hibában leledzik: zsilip-rendszer alkalmazásával akarja megoldani a feladatot, nem oldja meg a Tisza és mellékfolyóinak hajózhatóvá tételének kérdését és elfogadható indok nélkül jelöli meg Csongrádot a csatorna végpontjául. * Minden folyónál vagy vizi útnál teljesen indokolt dolog az, hogy ha azok szabályozása vagy kiépítése alulról felfelé terveztetik és hajtatik végre. — Mennyi katasztrófát kerülhetünk volna el, hogy ha a Tisza szabályozását elsősorban Szegeden alul és nem Tokajon felül, hajtjuk végre! E szabály azonban semmiképpen sem igazolja azon soi rendet, amit a kormány tervez és a törvényhozás valószínűen elhatározni fog, azt t. i., hogy csak a Duna—Tisza csatorna ulan következzék a Tisza és mellékfolyói medrének szabályozása, és Szabolcsvármegye t. hat. közgyűlése nagyon helyesen cselekedett akkor, amidőn hozott határozatában első sorban a Tisza és mellékfolyói medrének szabályozását tartotta végrehajtandónak. Mert mit ér ezen összekötőcsatorna, ha azt sem Tisza, sem a Szamos, sem a Maros és a Kőrösök nem képesek terményekkel és más árucikkekkel táplálni? C*iax»tiinetfo. Valahol messze, de nem oly régen, megástak egy sírt egy a szegényházban elhalt nőnek. Az esperes maga kisérte ki az elhaltat, noha csizmát kellett húznia, .s még azt is féltenie kellett, hogy nem húzza le a nagysár lábairól. Izzadva haladt a lelkesz, nagy erőfeszítésébe került az előrehaladás. E közben innen is, onnan is hallotta, horry mondogatják: lám nem énekel most, mert nem kap pénzt, igy bánnak a szegény emberrel. A pap némán haladt, küzdve minden lépésnyi térért. A nép szavát nem tartotta Isten, szavának, nem, a nép nem kereste az igazságot, a nép csak alkalmat keres a nadrágosok korholására, csakhogy azt a korholást nem kellő időben, s nem arra édemes ellen használja. A temetés befejezte után a pap, izzadó homlokát törölgetve odafordult az igazságot szerető néphez: Atyámfiai az Úrban! Nem először vagytok temetésen, hiszen közületpk sokat névleg is ismerek, és fájdalommal jelentem ki, hegy korholnom kell! Azért, hogy ez a megboldogult a szegényházból került a nyugalom helyére, és hozzátartozója nem maradt, sem ingyenes, sem fizetett siratója nem volt, nem kellett volna tőle egy-egy éneket megtagadni. Nem kellene igy bánnotok azzal, aki nálatok vagyonilag szegényebb. Máskor ha eljöttök ne tagadjatok meg egy imát eltávozott ember társatokért. Ha kerestek magatokban is találhattok hibát. Egy uri ember, akinek nagyon sok elfoglaltsága van, és pedig legtöbb, amelyet dijjazás nélkül csak kedves kötelességből kell teljesíteni, a napokban a gyermekvédő liga gyűlésére indul!. Ütközően egy jó beszédű uri emberrel találkozott, aki azonban az olyan Szécsi Gyulaféle gyermekek javitasát nem a liga szerinti módon szeretné keresztül hajtani. Hol erről, hol egyébbről beszélgetésbe bocsájtkoztak, persze a beszélgetés csakhamar csak is egyébről folyt, mind amellett az első ur a lépteit önkénytele-