Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1911-03-12 / 11. szám

11-ik szám. N Y I R V I D É K 1911. március 12. 3 a határozatok meghozatalánál be kell tartamok — készségggl közli az érdeklődőkkel — tett kijelentései szerint — a vármegye alispánja; úgyszintén a járási főszolgabirák is. Egy nagyon áldásos munkatér nyilik tehát meg a falu szellemi vezérei a lelkészek, jegyzők és földbirtokosok előtt. Keljenek nemes versenyre a jó ügy szolgálatában. Igen nagy jelentősége van annak, hogy ha egy sok gyermekkel megáldott szegény dolgos ember azt mondhatja magáról: van egy kis házas telkem. Az a fehérre meszelt ház egy erős kapocs, amely őt a honi földhöz köti. Azonfelül egészségügyi, erkölcsi szempontból is végtelenül fontos, ha felébred az a tudat a falu népében, hogy a szegény ember sorsával is törődni kezdenek a falu vezetői. Nemcsak elvesznek tőle, de adnak is. Adnak, holott ez az adomány tulajdonkép semmibe se kerül, csak egy kis fáradtságba, utána járásba. Itt a közeli példa : Püspökladány községe. Közvetlen a vasúti állomásnál terül a el munkás-telep, rajta 350 uj rendes porta. A község érdemes lelkipásztorát Nt. Kiss Ferencet illeti meg az elösmerés ez alkotásért. Ne sajnálja senki azt a pár koronát, amibe az útiköltség kerül, nézze meg e telepet és kérdezze meg az ottani elöljárókat, hogy minő kihatással volt ez a község fejlődésére? ! Különben Dombrád község is, határozatának jóváhagyása után — remélem — rövidesen a kivitelhez fog és követésre méltó példa lesz többi községeink számára. Abban a községben — hol én lakom — Ujfehértón szinten 50 munkás lakás épitése iránt tettem meg a szükséges lépéseket és itt is az eszme remélem rövidesen valósággá válik. Hatalmas fegyver az lelkészek és községi elöljárók kezében, ha harmonikusan cselekedve együttesen válogatják ki azokat a családos, sok gyermekkel megáldott napszámos embereket, akiknek józanságát, szorgalmát, istenfélelmét azzal jutalmazzák meg, hogy otthont adnak neki. Saját otthont! Több erő lakik ebben a jutalomban, mint a mily hatékony lehet minden más lelki rábeszélés vagy anyagi büntetés. Az az ember érezni fogja, hogy ő községének lekötelezettje. És ez a kötelezettség a legbiztosabb kapocs, amely őt a tisztességes vezetőkhöz fűzi. Ne felejtsük, hogy minden népmozgalomnak a legbiztosabb eszköze a meg* előzés. Bizony, aki nem vet: az nem iá arat! Munkálkodjunk tehát a jó ügy érdekében : a jó tett mindig megtermi a maga nemes gyümölcseit. Mezössy Béla. A baromfitenyésztés ismertetése a gyakorlati éleiből merítve. (Folytatás.) Én tehát a milyen rövid vagyok, olyan hosszú is legyek — becses engedelmökkel hozzáfogok azon édes kötelesség elősorolásához. Tehát először is tisztelt Hölgyeim ! legelső k< résem is önökhöz az, hogy kedves férje urokat vegyék rá, hogy szárnyasaik részére egy megfelelő nagyságú földólat készttessenek, ahol a szárnyasok télen meleg elhelyezésben — nyáron nagy melegben pedig üdülő helyet találjanak, mert ez az alapja az egész baromfitenyésztészetnek. Ennek több jó oldala van még és pedig: a tyúkoknak jó meleg helyen telelve kevesebb élelmezés mellett is tojóképessége jobban és hamarabb ki fog fejlődni ugy, hogy már karácsony felé ültetni lehet, de me£ a tojás terraekenysége is biztrsabb és sikeresebb lesz; továbbá könynyebben együtt kezelhető, a mi arra való, hogy gazdasszonya jobban megfigyelheti őket — s ha valamely szárnyas bágyadtságot, vagy egyéb bajt mu'at, ugy könnyű szerrel segithet rajta, aztán a tisztaság tekintésében is jobban felügyelheti, ugyanis télen a szárnyasokat miután nincs alkalmuk porban való fürdésre és magukat tisztogatni — s különösen ha a hidegben fáznak — a tyúktetvek megtámadják és azok éjjel nyugtalanítják, miáltal magokat ki nem nyughatják, véröket kiszívják, ez mind a test soványosodását fopja elő idézni, miből önként következik az is, hogy a tojóképesség, de a tojás termékenysége is csökkenni fog; továbbá a baromfiak által elhullajtott trágyától is könnyebben lehet tisztán tartani, melyben a tyúktetvek nappalra, úgyszintén az ülőhelyekben is alkalmas szállást találnak és innen indulnak a szegény baromfiak éjjeli nyugtalanitására — s ezért szükséges t. hölgyeim a tyúktrágya valamint az ülőpad gyakori kitisztítása — és higitott karbollal való belocsolása, ezúton a tetvek által lerakott peték a férgek búvó helyén megsemmisülnek — csak az ily módon telelt szárnyasok felelnek meg teljesen a természetadta rendeltetéseknek és kötelességeiknek ; csakis igy fogja a gazdasszony fáradozását siker koronázni, mikor a szárnyast téli idő alatt sem a hideg, sem a tetvek nem fogják elszívni — mert a szárnyasnak is ép oly életszüksége a tisztántarfás, mint más állatoknak, ezeknél is'áll az a közmondás: .tisztántartás félkosztolás", mert az igy jól kitelelt állatok súlyból sem fognak veszíteni s igy az eladásnál az ár csőkkenését sem fogja maga után vonni. Tehát még egyszer kérem tisztelt hölgyeim ! földólat készíttessenek — kevés idő és anyag kell hozzá — nagy eredményeket fognak elérni. Különben a kételyek kikerülése végett ;ijánlom megtekintésre a Tomasovszky Mihály és Henczel urak simái tanyáján levő s már elkeszitett ólakat — tanulni sohasem késő és sohasem hamar. A tojáíhozam is ezen helyen sokkal cél szerűbb, mert ily egy helyre szokva a szárnyas meleg helyre rakja le tojásait, nem lesz kitéve a megfázásnak és a férgek elhatalmasodásának, mivel az ezen téren való gondatlanság csak szaporítani fogja a szarnyas állatok ellenségeit. Végre valahára hozzáfogok már tulajdonképeni célomhoz — tehát a szárnyasok elhelyezésére a földói megvolna. Most tehát törekedjünk oda t. Hölgyeim, hogy csak 2—3 éves jó tojó tyúkokat hagyjunk magnak, melyek tojáshozam bőségükről— már meggyőztek bennünket — mert csak egészséges, vidám és nem nyomorék tyúk alkalmas a tenyésztésre. A tojásokat, melyeket a kikeltetéshez akarunk előkészíteni, jól válogassuk meg. A megváiogatás abban áll, hogy sem tul nagy, sem tul kicsi, sem szokatlan ferde, gömbölyű vagy mindkét végén hegyes ne legyen, sem ripacsos, sem ritka hajú, mert ezek a kikeltetésre nem alkalmasak, és pedig azért, mert nincsenek jól megtermékenyítve, s mint ferde növésű már nem természetesen fejlődött voltuk miatt a kikeltetés ideje alatt mint tojás, vagy kikelés után már mint csirke megsemmisülnek. Mindmegannyi kár és idővesztegetés a gazdasszonyra nézve, tehát szigorúan ügyeljünk arra, hogy csak olyan tojást készítsünk elő, amely egyik végén gömbölyded, a másik végén kissé hegybe végződik, egészséges sárga vagy fehér egyenlő simaságú, nem ripacsos és nem ritka héjú, közép nagyságú legyen, mert ha nagy a tojás, nem gyakran 2 sárgával van telitve, a mi már a keltetésnél megsemmisülést okoz. Másik fődolog, hogy mielőbb az igy megvizsgált tojásokat kotió alá tennénk, gyenge lágy meleg vízben meg kell mosni — ez tisztelt Hölgyeim kissé szokatlanul fog hallatszani — de bebizonyítani igyekszem állításomat; ugyanis : a tojás midőn a tyúktól elvétetik a héja bepiszkolódik, a kezeléstől bezsirozódik és porosodik, miáltal a héjlukacsai a levegő járattól elzáratnak és igy a levegőzés megszűnvén — a csira fejlődés, illetve termekenyités nem fog kellőleg képződni, mert t. Hölgyeim, a tojás is légző erővel bir, addig is mig életre kél — levegőre van szükség — mert a megmosás által azok az idegen anyagok, melyek a tojás előhozatala alkalcnaval reá tapadtak, a likacsokat elzárják és mert levegő nem férkőzhetvén hozzá, a fejlődé3t gátolni fogják. A másik fődolog a tojás megvizsgálásánál, annak termékenyítése, illetőleg hogy azt megtudni, hogy azon tojás, melyet tenyésztésre, kikeltetésre előkészítünk, olyan jó es alkalmas legyen, hogy több mint valószínű, hogy kikeljen. Ezt csak ugy érhetjük el, ha a tojást az égő lámpa fényehez tartjuk és pedig a tömörebb végevei fölfelé és keresünk benne egy kukorica nagyságú feketés gömbölyű alakot lengeni. Ezon fejelés sötét pontot ha a tojásban nem leljük föl, akkor az nem termőképes, mennél nagyobb ezen feketés sötét pont, annál termékenyebb a tojás; és mennél kis^bbnak fog az látszani, annál bizonytalanabb a megtermékenyülése, — ennélfogva ha a gazdasszony ilyen vagy ehez hasonlo tojásokat fog tenyésztesre fölhasználni, meddő dolgot fog végezni, mert ezek vagy nem kelnek, illetve nem érnek meg vagy kisebb-nagyobb részben meglevén termékenyítve, idétlen és fejlettön csirkék fognak képződni, melyek idő előtt elhullanak s ekkor a gazdasszony önkénytelenül azt fogja mondani elkeseredésében, hogy a mándoki fene enné meg est a kttlót, pedig uramfia a kotló tisztességesen, nyugodtan ült es készítette párját ritkító türelemmel elő a tojás átérését. A kotló — a természetadta ösztöne sugalatából az alája elhelyezett tojásokat hogy melengetésével az érésre egyformán előkészítse — s mindannyiszor, forgatja, valahányszor szükségességét érzi. Az csak belekontárkodás volna a gazdasszonyokrészéről, ha ők is segítenének olykorolykor; mert azzal csak háborgatnak és nyugtalanítanák az oly csendben és békében ülő kotlót, de meg a gyakori forgatás az épen áterésbe, illetve megtermékenyítésbe menő tojásokat (kötésbe) megmozgatás által nagy munkajában megháborgatná, hagyjuk azt csak a kotlóra, az tudni fogja — mint egy jó, hű, odaadó anya — kedves kötelességét. Ez volna tehát a tojás előkészítése, megvizsgálása a költetéshez. Látják t. Hölgyeim mily csekélységnek látszu s mégis mily ügyeimet erdemlö dolgok ezek, melyeknek elmulasztása a gazdasszonyok tevekenységét mily nagyban megakadalyozhatja, fáradozását semmi eredmény nem jutalmazza. — De menjünk tovább ! A tyúkkotló alá ily módon elhelyezett tojásokat 6—7 napon a gondos háziasszony megszokta vizsgálni, hogy meggyőződést szerezzen macának a felől, ho^y hany váit be. Azt pedig oly módon fogja eszközölni, hogy a tojásokat ismét egy tálba töltött langyos meleg vízbe rakja és kissé újból megmosogatja — az igy megmosott tojásokat aztán a lámpa fénye elé taríja a már fent leirt módon vizsgálat alá veszi. Ha a tojásban a fekete sötét pont nagyobbnak fog látszani és a fekete, iiletve sötét pontból különféle piros szinü szalagok fognak a tojásban levő anyagokban szétágazódni és mintegy lebegni, ingadozni, akkor az a tojás jól indul rendeltetése felé. A kevésbé termékenyített vagy egyáltalában meg se termékenyített, vagy tisztán vagy kevésbé bekőtöttnek, bizonytalannak látszik, mely már a kötés ideje alatt megsemmisül és a csak a többi rovására lesz ott, mert a kellő melegséget ugy sem érvén el — a többi tojás attól a meleget mintegy elszívja, aztán a forgatás közben mint ilyen romlásnak, megsemmisülésnek induló tojásban a fejlődő gáz, a héj törékenysége miatt szét robban, illetve pukkan, s ezáltal kellemetlen szagú levegőt áraszt a szobában, a többi tojásokat bepiszkolja. Ez az anyakotlónak sem tetszik, az ő finom érzékét is csiklandozni fogja, miáltal keresni fogja, honnan ered az, s ugy izgatottságában az alatta levő tojásokat fogja forgatni és kavarni, miáltal ujabb eltöréseket fog csinálni, ennek megakadályozása végett a gondos háziasszony nagyon helyesen fogja tenni akkor, a midőn észre vette, hogy a tojásokat langyos meleg vízben megmossa és újból visszahelyezi a kotló alá. A vizsgálatnál csak gyanúsaknak is látszó vagyis kevésbbé bekötöttnek látszó tojásokat tovább nem tanácsos a tyúk alatt hagyni az csak mint fentebb emlitém, a többieknek rovására megy, ebből a gazdasszonynak nem haszon, csak kár és bosszúsága v?n. Az ily