Nyírvidék, 1911 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1911-03-12 / 11. szám
Nyíregyháza, 1911. XXXII. éYfolyam, 11, szám. vasárnap, március 12. Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület. Hivatalos Közlönye Meqjelenik hetenként egyszer vasárnapon. £l$Rzetí«i feltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szertesztőség és Kiadóhivatal: VÁROSHÁZ-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratok.-t nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyiit-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. 1 Akik összegyülekezünk majd, hogy megünnepeljük az 1848-diki március 15-dik napjának emlékezetét, meg tudjuk-e tisztítani vérünket azóta telt idők kórságaitól, s fölemelni szemünket, hogy ennek a fényes és mindenek felett azért nagy, mert magyar időnek a lelkét meglássuk! A mult század 40-es éveinek méhéből fakadt meg ez a hatalmas, s vér nélkül való diadala által teljes dicsőségű forradalmi nap. Nagy időknek a teljessége, amidőn vér és lélek szerint való egységben dobban meg egy nemzet szíve, követeli a maga történelmi nemzeti jogát s ezekben s ezek által közönséges emberi jogait megvalósítja: ez volt 1848. március 15-dike. Együtt a kettő! Nemzeti függetlenség és polgári szabadság! Az 1848-diki törvények ennek a napnak az eredményei; és ezeknek a szentesített törvényeknek az uralkodó által való félrelökése kergette bele a nemzetet, gyászos végében is örök dicsőségű szabadság-harcába. 1848. március 15-dike forradalmi nap volt, mely a nemzet és a koronás király szívének összedobbanására vezetett s megteremtette az uj alkotmány törvényeit! ^ Ami azután következett: az szabadságharc volt aYotmány védelmére, s nem for adalom. 1867-től óta mostanáig, 400 esztendő óta való ^ ö í\,éelmünk magyar átkának törvényei szerint, az elzsibbasztásnak, csiszolásnak, megőrlésnek régi receptjeivel kezelve, odáig* jj^unk, hogy mindazok az erények, amikkel apáink ékeskedve, vérüket és vagyonukat föláldozták a hazáért — ma már gúnytárgyai. v Nagy, szabad, független, magok véréből való nemzeti uralkodók alatt élő gazdag nemzetek nemzetközi társadalmi problémáit lökik be bomlasztó elemül a mi — minden nemzeti levegő nélkül szűkölködő állami életünkbe ; megtévesztik a lelkeket; elzsibbasztják a szívet s mákonyos álomba ringatják lassan-lassan az egész magyar társadalmat, hogy hagyja ott a nemzeti oltárokat, tagadja meg minden ideálját: a Hazát és Istenét! Petőfi Sándor szobra körül nemzetközi szocialisták gyülekeznek — ünnepelni! És nem tud megelevenedni az a szobor, hogy széjjel ütne köztük: a magyar hazáért éltem; a magyar szabadságért haltam meg! Pusztuljatok innen! Történelmünk régi dicsőséges lapjairól tudatosan és következetesen csiszolnak le minden patinát S a hazafiság, önfeláldozás glóriájában élő nagy alakjait e történetnek levetkőztetik pőrére, hogy valamiképen buzdító példái ne lehessenek a növekedő generációknak, a Haza és Isten szeretetében! Költőknek és „szépíróknak- egész uj tábora támad, akik — szinte érthetetlen módján a magyar nyelvnek — kigúnyolnak minden oltárt: Istent, Hazát és Szerelmet! Színpadjaink a romlott vér és inficiált agyvelő trágárságaiból élnek! A divat ugyan azt a nőt, akit egyenjogúsítani akar a férfival, szűkre szabott, minden idomait kisugároztató öltözékei szemérmetlenségével egyenesen csak arra az egyetlen életsorsra praedestinálja, hogy keresse, felingerelje és megnyerje a hím tetszését. Sehol egy nemzeti vonás társadalmi életünkben és — ennek természetes következménye — a nagy dekadencia! Lelkesedni: nevetséges; aggódni: szamárság; meghalni érte: őrültség! A Hazáért — — — s egyébért is. Élni kell a — — Hazában! Sok szép föld ez s a hite vesztett magyarnak ugy is mindegy, hogy ez a föld kié! Nem a Haza földje ez — elavult fogalom — ; föld, föld és harmadszor is csak föld ez, azon a geográfiai területen, amit ez idő szerint még Magyarországnak neveznek. Ennek a földnek a dobbanását az uj gazda nem hallja már; hiszen az ő szíve, az ő „modern" szíve sem dobban meg a Hazáért! Föld az, amiben búza, dohány vagy rozs terem. Ki micsodás. Semmi egyéb! A „részeg illúziók" kora lejárt! Igy mondja ezt a modern Magyarország legfrissebb sütésü olygarchája s legkonzervativebb „szabadelvű" politikusa. * * * Most, hogy március 15-dikén megint egybegyülekezünk emléket ünnepelni — mégis csak a múltét, a lesajnáltét, a részeg ilJuziusét: tapogassuk ki szívünk meleg vérét bemohosodott burokja felett. Lüktet ott még az a vér s ereiben meg van még a dobbanás energiája! Lehetetlen, hogy alig több mint félszázad multán bekövetkezett álmosító, sorvasztó esztendők annak a nagy időnek a rá következő generációját nemzeti érzésekre képtelenné tették volna. A modernség jelszavával űzött csúnya s a mi viszonyaink között szinte a hazaárulással egyértelmű visszaélés ilyen romboló munkát mégis csak nem végezhetett. A régi oltárokon a Hazaszeretet, az önfeláldozás, földi javaknak és életnek ez oltáron való fölajánlása gyújtottak örök égésű tüzeket. Ezt a tüzet, ennek a tűznek a jövendőbe való iránytmutató fényét Minimaxokkal nem lehet eloltani, megsemmisíteni. A mi emberi törekvéseink sikere, jövendője nemzeti lejlődésünktől el nem választható. * * 1848. március 15-dikének emlékünnepére megtisztult szívvel és lélekkel menjünk el. Gondoljunk vissza arra a korra, mely ennek a nagy időnek ezt a gyönyörűséges napját szülte. Hiszen egy nemzet megszületésének ilyen példája nincs több a világtörténelemben, születvén ujjá ez a nemzet ezen a napon az által, hogy a minden jogok birtokosainak egy milliója, a letiport nemzeti iüggetlenség eszményének gondolatában tizenöt millió jogtalant keblére ölelt s jogai birtokosává tett. Egy csöpp vér hullása nélkül! Ami vér azután omlott: ennek az egygyé és nagygyá lett nemzetnek a szabadságáért volt. Március 15-dikén alkotmányunk s társadalmunk vér nélkül való átalakulása forradalmának s nemzeti szabadságunk ebből keletkezett védelmi harcának az emlékezetét ünnepeljük! Nemzeti múltja dicsőségének és gyászának s ebben fogant jövendőjének ü nnepét ! Mai számunk 12 oldal.
