Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-07-24 / 28. szám

10 26-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. julius 10. A magyar nép mindig szivébe zárta uralkodóját, kit az Árpádok, Nagy Lajos és Hollós Mátyás trónján ülni látott, a koronás Király személyéből a nemzetre kisugárzott fejedelmi szeretet fénye a hála és szerető rajongás virágait ébresztette és növelte mindig nagyra a Királyát tisztelő nemzet millióinak szivében s a szeretetnek emez érzése támad most is fel bennünk, amidőn Felségedet egy hosszú, felelősséggel teljes uralkodásban eltöltött s egyúttal keserű megpróbáltatásoktól sem ment élet alkonyán egy ily nevezetes évfordulót szellemi és testi erőinek birtokában, lankadatlan kötelesség érzettel eltelten elérni látjuk. Fogadja tehát Királyi Felséged e nagy napon Szabolcsvármegye közönsége hódolatteljes szeretetének és ragaszkodásának legőszintébb szivből jövő kifejezését, melylyel kapcsolatosan buzgó fohászban kérjük a Magyarok Istenét arra, hogy Felségedet hazánk javára, mindnyájunk igaz örömére még évek hosszú során át alkotmányos uralkodói hivatása zavartalan teljesítésében tartsa meg." Egy taaitói tanfolyamról. Örök igazság, hogy valamely tárgyról, do logról tiszta képet csak akkor alkothatunk, ha azt a maga valódiságáb in latjuk, alakját, részéit stb. megszemléljük s arra törekszünk, hogy az egyes sajátságokat növendékeikkel minél tökéletesebben megismertethessük. Az a tanitó ember, aki ennek fontosságát mérlegelni tudja, minden eszközt megragad, hogy eme legfontosabb paedagogia teteinek : a szemlélet minden ismeretnek alapja, minél nagyobb érvenyi szerezhessen. Tagadhatatlan, hogy a mii iskola vállvetve halad a legkitűnőbb eszmék hirdetőivel, hogy a szemléltetés nagy elve minél inkább testet öltsön. És mégis hányszor válik munkánk meddővé, nem a saját hibánk, hanem a szemléltető eszközök hiánya avagy tökéletlensége miatt. Tekintsünk csak egy futó pillantással vissza a múltba, Nem lélekölő volt-é egyes tárgyak tanítása ugy a tanítóra, mint a gyermekre nézve ? Igen! mert nem tudtuk kellőleg érzékeltetni az egyes dolgokat. Azonban az emberiség törekvő, fáradhatatlan elméi régtől fogva gondolkoztak azon, hogy mimódon lehetne közelebb hozni a szülei házat, a környéket stb. az iskolával, mimódon lehetne igazán az életnek tanítani ? Ha áll az, hogy az iskola főcélja a nevelés, mondhatjuk azt is, hogy szem előtt kell tartani az életre, a munkára való szoktatást is. Ennek a magasztos célnak a szolgálatában áll a Kézimunkára Nevelő Országos Egyesület, nem kiméivé sem időt, sem költséget, sem fáradságot, hogy a magyar tanítóságnak irányt adjon az igaz, hű szemléltetve való tanításról, nevelésről, hogy a jövő nemzedék látván-lásson, az iskola pedig egyik legszebb hivatásának a gyakorlati életre való nevelésnek minél hathatósabb mértékben eleget tehessen. És a buzdítás, a leikesités nem hullott kősziklára. A Guttenberg Pál apostoli szózata követőkre talált. A nyíregyházi tanítóság a kibontott zászlót hozsannával fogadta. így nyílt meg a slöjd tanfolyam 18. taggal julius hó 1 -én. Azt hiszem nem végzek felesleges munkát, ha főbb vonásokban ismertetem a tanfolyam munkatervét. Tulajdonképpen hármas munkaköre van Első fokon a beszéd és értelemgya korlattal karöltve a gyermek környezetében levő kis világot. Ne gondoljuk, hogy valami művészi alkotasok e kör tárgyai, avagy talán testet, lelket fárasztó volna az örömmel játszva oldja meg a fagékony gyermeki lélek a maga képzelete szerint a reá rótt feladatokat. Ott, hol már a komolyabb munka lép előtérbe, mint pl. a III. osztályban a földrajzi előismeretek vagy a constructió munka iparművészeti elemekkel, mir szebbet tökéletesebbet kívánunk, de ez óhajunk sohasem lehet elkedvetlenítő tanítványainkra nézve, sőt a mi kifogyhatatlan türelmünk záloga lesz munkáink legszebb eredményenek. Második munkakör: a papírmunka. Ne felejtsük el, hogy itt is a kezdet egészen játékszerű. Ki ne csinált volna gyermekkorában papirhajót, szélmalmot stb ? és ugy-e bár milyen boldogan emlékszünk vissza életünk eme korszakára ! Hanem később e fokon is komolyabb munkával foglalkozunk. Készítünk félkemény, kemény papirlemezből sok mindenféle háztartásunkban nélkülözhetetlen tárgyakat, fejlesztjük a szép iránti érzéket s fokról-fokra nevelünk az életnek. Hirmadik munkakör: a gyalupad munka. No, természetesen ezt már csak a felsőbb osztályokban gyakoroljuk. Célja. hogy a háztartás körében lévő kisebb gazdasági, kertészeti, a gyümölcstermeléshez, állattenyésztéshez szükséges nagyobb gyermekek által könnyen gyakorolható tárgyakat készíttetünk el. E pontnál azonban bocsássanak meg tisztelt iparos polgártársaim, de száz világért se gondoljuk, hogy mi, tanítók talán az ő foglalkozás körűkbe kantárkodni merészkednénk. Fentebb röviden vázoltam a kézimunkatanitás célját. Aztán meg én ugy gondolom, hogy hátha felkeltjük a serdülő gyermeki lélekben az iparos pálya iránti szereleíet. ! Mert ugyan ki ne tapasztalná, hogy a legtöbb szüle erőnek- erejével „ur"-at akar nevelni gyermekéből s ha p?dig egy pár keserves évet végig kínoztat vele valamely középiskolában, hát adja—inasnak. Hátha a mi kutató lelkünk ott az iskolában megismeri a gyermeki hajlamot s közös erővel, közös lelkesedéssel majd valóra válik az a tündér álom az önálló, virágzó, független magyar ipar. A kézimunka tanításnak azonban szerény nézetem szerint helyet kell foglalnia nem csak a nép hanem a középiskolában is. Avagy történelmi nagyjaink közül nem találkoznak-é olyanok, kik üres óráikban szivök-lelkök gyönyörűségére, fucas-faragással, kertészkedéssel stb. foglalkoztak? Vájjon nem helyesebben tennének- e ifjaínk, ha a lombfürészeti munkák készítése helyett, midőn a fej lekonyul, a mell belapul, gyalupadmunkával foglalkoznának. Azt hiszem a testi nevelés szempontjából is kívánatosabb volna ez. Az eddig elmondottak után önként következik, az a kérdés, hogy honnan vehetjük az anyagot a kézimunka tanításhoz és mely dolgok tehetnek annak forrásai. E kérdésre megtelel maga a természet. Itt találjuk az otthon világát, ott van az iskola, a kirándulások pedig kimé rithete'len kincses bányái lehetnek munkálkodásunknak. Legfontosabb azonban az, hoary a kézimunka tanítást mindig kapcsolatba hozzuk az egyes tantárgyakkal. Tehát pl. ha a természetrajzból tanítjuk a szilvafát, készítünk agyagból szilvát, ha a földrajzielőismeretekről beszélgetünk, egyszerű módon elkészítjük a hegyet, a folyót stb. Látni való ebből, hogy mily megbecsülhetetlen, pártolhatatlan eszköze a slöjd tanítás a népiskolának. E tárgykörökből dolgoztak fel a tanfolyam hallgatói sok minden szépet és jót. A tárgyak neveit azonban nem árulom el. Méltóztassanak megnézni azokat. Az egyesület immár a 65 tanítói kurzust rendezi. E hó 30-án lesz a kiállítás az evangélikusok központi iskolájának egyik tantermében Megtekinthető reggel 9 12. d. u. 3—6. és pedig díjtalanul. Mindazok, kik szeretettel érdeklődnek az iskolaügy iránt, ti, szabolcsmegyei tanitótestvéreim, ne sajnáljátok a fáradtságot, jöjjetek el, ti, kik szentlelkesedésselj gyújtjátok meg a tüzet, hol a honszeretet lángja lobog, ne maradjon el közületek egy sem, hogy széjjeljárván hirdessétek az eszmét s tanítványokká tegyetek minden népeket ! Nem fejeihetem be azonban ismertetésemet anélkül, hogy Nyíregyháza város vezetőinek, kik a képviselőtestűlettől 1000 kor. esiközöltek ki, a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesületnek, a Szabolcsi hitelbanknak, mely intézetek 50—50 K val járullak a tanfolyam rendezéséhez, őszinte, hálás köszönetet ne mondjunk ! Szántszándékkal hagytam utoljára megemlékezésemben a mi kedves mesterünket, Dietz Elek tanfolyam vezető urat. Méltó apostoltársa ő Guttenberg Pál igazgató urnák. Az ő szerény megjelenése, munkakedve buzditólag hatott mi reánk tanfolyam hallgatókra is. Mert nehéz volt ám a terhünk, de gyönyörűséges. Az ő módszeres fejtegetései bizonyára uj iránt jelölnek ki jövő munkálkodásunkra vonatkozólag. Kiváojui, hogy lelkes működésének gyümölcsét, a magyar tanügy felvirágzását minél hamarabb megérje. Minket pedig szabolcsi tanítókat tartson meg jo emlékezetében ! Az Ur áldja meg drága hazánk nagygyá tételében nemes törekvéseinket 11 Sz. P. Tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy a folyó félév első számához mellékelt utalványon az előfizetési dijakat mielőbb beküldeni szíveskedjenek ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. — Egyházmegyei közgyűlés. A tiszavidéki ágost. hitv. ev. egyházmegye Miterny Lajos debreceni lelkész esperes és Dr. Meskó László orsz. gyűl. képviselő egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt rendes évi közgyűlését ez évben Nyíregyházán folyó hó 26-án és 27-én, kedden és szerdán fogja megtartani az ág. h. ev. főgimnázium dísztermében. A nyíregyházi ág. h. ev. egyház képviselőtestület ez alkalomra D;. Prok Gyula elnöklete alatt Mácsánszky Lijos és Kubacska István tagokból álló bizottságot küldött ki azzal, hogy az egyházi elnökséggel egyetértőleg az egyházmegye területéről nagy számban jelentkezők fogadásáról és elszállásolásáról megfelelően gondoskodjanak. A közgyűlésre pedig szavazati joggal négy tagot, tanácskozási joggal pedig az egyháztanács összes tagját kiküldte. A. vidéki vendégek fogadására többen fogataikat bocsátották rendelkezésre, az elszállásolásra pedig többen lakásukat ajánlották fel. A vidéki vendégek érkezése 25-én délután lesz, fogadásukra az egyház tagjai közül többen mennek ki a helybeli állomasra. Ismerkedési estély a Korona vendéglőben lesz hétfőn este 8 órakor. Másnap kedden délelőtt 8 órakor a főgimnázium dísztermében a közgyűlés megnyitása ünnepélyes isteni tisztelettel. 9 órakor a közgyűlés kezdete déli 1 óráig. 1 órakor közebéd a Koronában. Délután a közgyűlés folytatása, bizottságok ülése. Délután 5 órakor gyámintézeti istentisztelet a díszteremben. Szerdán délelőtt 9 órakor a közgyűlés folytatást és berekesztése. Deli 1 órakor kirándulás a Sóstógyógyfürdőre közebéddel. — Pröhle Vilmos könyve. Pröhle Vilmos dr. Napkeletről címen kiadott elbeszélés kötete, amely mind személyes kutatasainak és tapasztalatainak gazdag gyűjteménye, ma került ki a sajtó alól. Pröhle tanárnak erről a nagy érdekességü könyvéről, amely a Franklin társulat díszes kiallitásában jelent meg 368 oldal terjedelemben, legközelebb részletesen fogunk megemlékezni. Ezúttal tudatni kívánjuk, hogy a könyv expediálása már megkezdődött s minden előfizető legkésőbb a jövő héten kézhez kapja. Az igen ízléses kiállítású és kellemes szellemi szórakozást nyújtó könyvet megrendelhetni lapunk kiadó hivatalában is. Ara 5 korona. — Nyilvános köszönet. A sényői református egyház felsegélésére, temploma, roskadozó tornya s elavult régi épületeinek rendbehozására Zoltán István nagykállói főszolgabíró, sényői földbirtokos s egyházi főgondnok felhívása folytán Apagv község elöljárói: 13 kor., Bököny: 61 kor. 80 fillér. Hugyaj: 17 k. 10 fillér, Kállósemjén: 16 k. 90 fillér, Nagykálló : 21 korona, Ujfehértó elöljárói: 10 koronát, összesen 139 kor. 30 fillért gyűjtöttek, mely összeg az ügybuzgó, egyházias érzelmű főszolgabíró által az egyháznak megküldetvén, ugy a nevezett községek elöljáróinak, körjegyzőknek, mint Zoltán István főszolgabírónak a midőn köszönetét nyilvánítja a gyűjtés körül kifejtett szíves fáradozásukért, egyszersmind hálás szívvel nyugtázza a küldött összegett: a sényői református egyház segélygyüjtő bizottsága. — Uj gazdasági tudósító. A m. kir. föld mivelésügyi miniszter Szabolcsvármegye dadai alsó jarasára Síasszarath Ferenc büdszeatmitiályi lakost a gazdasági tudósítói tiszttel bizta me^. — Pályázat. A nyirgyulaji jegyzői állásra, amely ezer korona fizetéssel, 420 korona különfrfle átalánnyal, 32 hold föld haszonélvezetével, szabad lakással dotáltatik, pályázatot hirdetnek. Pályázatok augusztus elsejéig adandók be a nyírbátori főszolgabírónál.