Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-10-30 / 42. szám

39-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. október 9. 167 utca, a vaspályához vezető uj útvonal, a Kígyóutcától a Rózsa-utcáig terjedő áttörés, onnan a Bujtosig áttört uj útvonal s a Ligetsorig terjedő terület által, ideértve a határoló utcák mindkét házfrontját. b) II. övezet áll ama területekből, melyek az I. övezetet közvetlen körül fogják és az Oszőllők előtt vezetett uj nagy körút, a Kótajiutca, az Ujszőllő-sor, a Vásártér, az Érfolyó, továbbá a Laktanya-sor, a Kistelek-utca, a Vásártér-sor és a Bujtos területe által határoltatnak. c) A III. övezetbe három egymástól különvált területrész tartozik és pedig: 1. az u. n. Ujszőllők dűlője; 2. az Érfolyó és a vaspályától bezárt, a temetőt magába foglaló u. n. Érkertek dűlője; 3. az u. n. Bujtos egész Kiterjedésében. d) IV. (nyaraló) övezet. Ezt képezi az u. n. Ószőllők dűlője az erdőtől keletre. e) V. övezet. Az Érfolvótól nyugatra eső terület, mely főleg gyári célokra van fentartva. Végre: f) VI. övezet a város legkülsőbb területe, mezőgazdasági célok szolgálatában. Az övezeti beosztásnak ezt a képét avégből iktattuk ide, hogy városunk lakossága eleve is tájékozva legyen az egyes övezeti épitésmódoknak, mely területekre kiterjedő voltáról. A II. fejezet .„Az építési telkek"-TÖ\, 14. §-ában „Az építési telkek kellékei" i tárgyalva, ismét felemlíti a telekhatárnak 12 m. mélységig, az utca vonalra merőleges voltát, mint szükségletet. Kivételt e tekintetben a IV-ik (nyaraló) övezetben enged meg, valamint a beépített szomszéd két telek közé ékelt telkeknél. Megállapítja e szakasz, hogy a telkeknek a 15. §-ban körülirt méretekkel kell birniok, s általában kellemetlen beugrásoktól menteknek kell lenniök határvonalaiknak. Nem eléggé világos előttünk, minő „kellemetlen" beugrásokat ért a tervezet, de ha ilyeneket ismer, ugy kívánatos lenne e kellemetlenségek megszüntetésére a megfelelő javaslatot már itt e szakaszban megtenni. „Az építési telkek méretei" a 15. §-ban a beépített vagy üres, de körülépitett telkeknél a mesgye határok és szabályozási vonal által vannak megállapítva. Olyan területekre pedig, melyek még beépítve nincsenek, övezetenként és hogy bér- vagy családos-ház épittetik-e a telekre, tabelláris

an felsorolja a tervezet a telAztan elzümmögte többi verseit is, melyekkel a szultán nagyságát magasztalta: A nép dicsőségben, boldogságban űszik, A jobbágy élete jólét és békesség, Poétára napként süt a legfelsőbb kegy, Csupa fény, ragyogás az egész világ! Szegény, bohó poéta! Amig a szullán s a nagyvezér mulattatására készült s a maga nagyságát, nélkülözhetetlenségét ugy egészen a lelke fenekeig átérezte, végigélvezte, azalatt ott künn, a nagyurak eszeveszett mulatságai kedvéért agyonzaklatott, koldusbotra jutott, éhező, rongyos nép, lázadó janicsárok vérszomjas bandájától vezetve megrohanta a konakot. A nagyvezért felakasztották, a szultánt elcsapták, sok embert felkoncoltak. Nedim rá sem ért, hogy átlássa, mennyire elmaradt a földi valóságtól. Az ismeretien zaj és veszedelem elől csak futott, futott; a nagy kavarodásban felszaladt a háztetőre; onnan a szomszédos konak fedelére akart ugrani s ő, kinek játszi képzelete előtt semmi sem volt a hetedik ég meg a szultán kioszkja közli távolság, csak egy pár ujjnyival ugrott kelleténél rövidebbet; de ez is éppen elég. Lehullott a magasból, mint ősszel a falevél és ezzel vége is;; volt, de csak selyemköntösbe burkolt törékeny testének. Versei ma, kétszáz esztendő multával is, olyan üdék, mint a nyíló rózsa. kek hossz és mélységi méreteit s azok felületét mint minimumokat, s a méreteket sarok telkeknél még 5—5 méterrel nagyobbaknak kívánja meg. A tabelláris felsorolás az I. övezetben csupán csak bérházat emlit, 14 méter utcai front hossz és 30 méter mélység 420 m

2 (120 Q°) terület mellett. A II. övezetben széles mély terület családos ház 12 m. 35 m. 420 m

2 (120 O

0) bérház 16 „ 35 „ 560 „ (160 • ») A III. övezetben pedig már csoportház is szerepel 9 m. széles, 40 m. mély 360 m

2 (100 • telekméret mellett. Csoportházat tehát csak a III. övezetben enged meg a tervezet, családos házat az i. övezetben nem tűr, bérvillákat pedig a IV. övezetben nem enged meg. Szerintünk Nyíregyháza városa ma még minden fejlődése mellett sem nélkülözheti az I. övezetben is a családos házakat, bérvilláknak pedig helyet kellene engedni a IV. övezetben. De legyen szabad a telek méretekre nézve ide iktatnunk Palóczi Antal építész-tanárnak 1894. évben kelt irását, amelyet a budapesti építésügyi szabályzat megalkotásakor örömmel olvastunk. íme: „A telkek méretének e kiszabásakor elhagyta a Közmunkák Tanácsa az 1886-iki, tehát első javaslatában elfoglalt liberálisabb álláspontját, ahol első tételre nézve csak 11*38 m. = 6 ölről volt szó. A városi tanács kívánta a 7 ölet s azonfölül megokolatUnul a 120 négyzetölnyi területet is (a szabályzatból ez szerencsésen kimaradt), a hossz és mélységi méretek minimumjainak kitételein felül. Ilyféle megtévesztést előidéző pleonazmust jelent most is a homlokzat-vonalnak és a telek középszélességeinek együttes kitétele. A M. Mérnökés Építész-Egylet javaslata ez övezetekre*) nézve az első mellé állott, de még azt az igen helyes rendelkezést is kapcsolta hozzá: hogy ezek a méretek, abban az esetben, midőn egész telekblokkok udvarai egymással csoportosíttatnak, egyenkint 8 00 m.-re, illetőleg 14 00 m.-re is csökkenthetők. Igen sajnálom, hogy a Közmunkák Tanácsa, a helyett, hogy a szakegyesülettől javasolt és építkezésünk helyesebb és egészségesebb irányban való fejlődhetését szemmel tartó intézkedéseit elfogadta volna, a városi tanács szigoritóbb rendelkezéséhez csatlakozott. Ez határozottan balfelfogás s lehetetleníti egyelőre az épitő rendszerünknek abban az irányban való tova fejlődését, melyben az ujabbi városépítési törekvések külföldön már hosszabb idő óta sikeresen haladnak. Nem ignorálom és vetem el azt, hogy az egyes telkeken épülő házaknak önállóknak, azaz „magukban megállhatók"-nak kell lenniök, . . . mert ez helyes; de az. is kétségtelen, hogy az udvarterületek összesítésével, azok egy házcsoportban egymással való kombinációjával nemcsak hogy jobb s kedvezőbb higiénikus viszonyok érhetők el (a mostaniakkal szemben), de az épitő telkek kívánatos tovakisebbitésének akadálya elhárittatnék, ami által pedig a városban való tartózkodás kellemesebbé, lakásviszonyaink pedig egészségesebbekké és jobbakká válnának. Ez irányban tehát a kívánatos haladást egyelőre elodázták, de remélem, hogy a Közmunkák Tanácsa a szakegyesület előrelátóbb intézkedésének helyességét is csakhamar el fogja ismerni." Szerintünk az, amiket itt idéztünk, ma is fennáll, s nemcsak Budapestre, hanem Nyíregyházára is alkalmazható. Érdeklődéssel várnók tehát a tervezett intézkedések magyarázatát. *) Első és második övezet. A 16. §. a „Hátulsó épitövonal tilalomsár'* fogalma alatt hátsó udvarokat kíván létesíteni, melyek be nem építhetők, hanem hamu, szemét tartására, baromfi ólak elhelyezésére, szőnyeg porolásra hivatvák. Ez az intézkedés, amennyire tetszetősnek látszik, annyira veszedelmes is lehet, mert a piszoknak és szennynek s a járványos betegségeknek fészkévé teheti e helyeket. Szem előtt nem lévén, ritkábban takaríttatnának, ellenőrzésük sem lenne intenzív. Nem ad a tervezet magyarázatot, hogy ezek a beépített területbe betudandók-e, avagy az udvar területébe számitandók lehetnek? Ugy gondoljuk, ablakok nyílhatnak ez udvarokra, s akkor pl. az I. övezetben 4 méter széles hátsó udvarok keletkeznének a telekminimumok mellett, egymással szemben levő telkeknél, ami előnyösnek nem mondható. A tervezet III fejezete az „Engedélyezési eljárás" mikéntjét állapítja meg, felsorolja az „Engedélyezéshez kötött építkezések"-et (17. §.), azt „Mire nem kell engedély" (18. §.). Itt ugy véljük, felesleges lenne a 17. §., ha csak negatív irányban tétetnék rendelkezés, ha t. i. megállapittatnék, mire nem kell építési engedélyt kérni, és minden azon kivül eső munkálathoz engedély megszerzése tétetnék kötelezővé. Hibáztatnunk keh a 18. §. 4. pontját, mely szerint nem kell engedély „uj fedélhéj készítésére vagy kijavítására, ha a fedöanyag tűzmentes és a tetőszerkezet meg nem változik." E határozmány szerint pl. nádfedelü házak tűzbiztos anyaggal fedhetők lennének, s ez esetben összeütközések történnének a 11. §-al, mert értékesebbé válnának az épületek, s mert ott épen erre tilalom állíttatott fel. Következő szakasz az „Engedélyezési kérvény"-t ismerteti (19. §.), melynél megjegyzendőnek véljük, hogy a „kivitelért felelős szakértő" nevét és lakását nem e kérvényben kellene megemlíteni, hanem a munkálat megkezdése előtt, mert megtörténhet, hogy pl. építőmester által tervezett, s ennek jogkörébe utalt építkezést kőművesmester vagy kisebb képesítéssel biró egyén vállal el, de a kérvény beadásakor a terven az építőmester neve szerepelvén, annak tudta és beleegyezése nélkül az építőmestert nevezi meg kérvényében az építtető mint felelős szakértőjét, aki a kérvény tartalmát nem látta. Általában pedig a legtöbb esetben nem tudott még az engedélyezéskor ki, melyik szakértő fogja az épületet felépíteni ? Helyesléssel kell fogadnunk a 20. §-t, mely a kérvény: „ Mellékletek és azok kellékei" címe alatt üdvös és feltétlenül megkívántató kikötéseket tartalmaz. Ma e tekintetben oly zűrzavar uralkodik, hogy az tarthatatlan. Olyan tervekkel kell bíbelődnie a mérnöki hivalalnak, amelyeket kisebb ízlésű ember kezébe nem vesz, kiállításuk sokszor botrányos, mégis elfogadja a tanács, mert nem akar megbántani semmilyen tervező „építesz" urat hiúságában. Valóban ugy van, hogy a város levéltárát a XX. században nem helyes megtölteni sokszor sajtpapirra rajzolt tervekkel, amelyeket sok esetben még a „terv" teldicsérő kitétele sem illethet meg! A város tanácsa s a város mérnöki hivatala sokkal magasabban álló testület, semhogy annak mindenféle fércmunkák megbirálásával szabadjon foglalkoznia. Letűnhetett már a „Kása és Paazuly Eúvány építész" urak korszaka; aki nem tud tervezni, az ne tervezzen, de semmi esetre se foglalkoztasson olyan testületet mint a tanács, az ő tervezői tornáinak és erőlködéseinek kétes értékű gyümölcseivel! Helyeseljük e szakaszt, mert energikusan intézkedik, ha kiállítási anyag vagy külalak tekintetében is meg nem felelő mellékleteket, kereken visszautasítani kiván! Itt helyes a telekkönyvi kivonat bekivánása is!