Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-10-16 / 40. szám

16 39-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. október 9. Áldja meg az Isten továbbra is Vas Mihályt egészséggel, hogy még sokáig élvezhesse alkotásait s menjen előre nyereségről-nyereségre a közügy szolgálatában, a népboldogitás ezen egyetlen és igazi utján s most már szélesebb körben is gyümölcsöztesse az ő szép jellemének és tehetségének tevékenységét a köz javára s boldogi tására. Esy jelenvolt. Giardinetto. Mágocsi Dietz Sándor egyetemi tanár minden évben legalább egyszer megfordul Ungváron, lévén neki Uagvár vidéken szép szőlője. Ilyenkor mindig L. István tanár vendége, aki nagy botanikus, noha az nem tantárgya. Áz idén juniusban is felrándult, mert a lapok szerint Tokaj vidékével együtt Ungvár vidékét is elverte a jég. Azonban ez a hir, legalább Ungvár vidékére, nem volt igaz, s a tanár vigan robogott be Ungvárra s megállt azon a helyen, ahol L. Istvánnak a háza — volt. Mert akkor már romhalmaz volt a helyén. — Mi történt Pistáékkal? töprengett a tanár — ime hajléktalan vagyok. Leszállt a kocsiról s bement a romhalmaz közé. A tavaly még oly szép virágos udvar törmelékkel volt befedve, s látszott, hogy az idén már nyilottak a virágok s abból semmi sincs kimentve. A nyiló s a nyilni készülő virágok kegyetlenül semmivé voltak téve. Ekkor ért oda az iskolából L. István, aki örömmel sietett a töprengő tanárhoz. — De Pista — szólt nagy megbotránkozva — miért engedted ezt ? — Uj házat csináltatok ; a rombolás napja ki volt tűzve, de beteg lettem, s bizony nem jutottak eszembe a szép, drága virágaim, a vállalkozó pedig nem várhatott, a virágok pedig nem érdeklik s mire meggyógyultam, már én is csak azt tehettem, hogy épen igy sajnálkozzam. — De a feleséged? — ő meg ápolt. — Na természetesen. Igy rendben van — szólt a tanár felvidámulva — most akkor már nincs okom, hogy meg ne látogassalak ; azonban ha találkoznánk is a te vállalkozóddal, nekem meg ne mutasd. . . . * Dunánk, mikor Dévénynél bejösz Duzzadhatsz széles, dus partok között És partjaidon ősi romok allnak: Egy ezredéve mi magyar hazánknak. Mely Isten veri a szegény magyart, Hogy vized hozza most reá a bajt ? Piros vérét ittad, ha szembeszállva Karddal kezében ment a hős halálba. Mint testvérünk olyan voltál nekünk, Ki biztatott fel mégis ellenünk ? ! Ha a vizedbe vesznénk is mindnyájan, Szemtől-szembe viaskodnák az árral, De mért teszed te szép magyar folyó Buda, Mohács és Nándornál elfutó — Miért teszed, ki honunk könnye vagy Kezed reánk, hogy im orvul lecsap — S a magyarra, kit mind szemben talált, Most ráhozod a sárga orvhalált. * Elnök: A tanuk menjenek ki, majd egyenkint lesznek behiva. A tanuk nagy morgás közt kimennek a teremből. A vádlott kihallgatása után a szolga kikiáltja az első tanú nevét. Nem jelentkezik senki, a többi kiáltásra sem. — Hát mi ez ? Kérdi az elnök. Ekkor feláll a vádlott s megszólal: Hiszen kérem ép ezért morogtak, hogy miért hivták be mára mindnyájat, ha ezután meg egyenkint fogják behivni. Mind elment az már, haza. * A mulatós ifjú: Nagysád miért nem ment az estély re ? — Nem volt kivel. De maga miért nem ment ? Az ifjú zsebére ütve: Nekem meg Hern volt mivel. Másnap az ifjú megáll a zálogház előtt, kiveszi óráját s honfibúsan szól: A nagyvilágon e kivűi nincsen számodra hely ! « A járásbiró szobája előtt egymást tiporták a becsületsértés, könnyű testi sértés miatt beidézett atyafiak. Kövi Mór és Stern Sámuel állt a biró előtt. A helyre kis Kövi és a totyogó öreg Stern Sámuel. — Az a panasz, kezdte szigorúan a biró, hogy maga irta Kövi Mórnak ezt a levelet. Egy összegyűrt, póklábas betűkkel telerótt cédulát teritett az öreg ur elé. — Par sor mindössze a levél. Ennyi: „Maga egy alávaló csirkefogó, rongy gazember. Ugy éljek ezen a földön." Csak ennyi. Minden aláirás nélkül. — Nem én irtam, tekintetes biróság — szólt határozottan a fehérszakállú Stern Sámuel. Kövi Mór méltatlankodva csóválta a f)jét : — Igen is, maga irta. Be tudom bizonyítani. A biró leintette a peres feleket, aztán egykettőre megtörtént a bizonyítás. Kétségtelenül igazolták, hogy a névtelen levelet Stein bácsi irta. Hiszen még az írását sem ferdítette el. Nem kellett szakértő, hogy a bűnösséget meg lehessen állapítani. A biró el is ítélte husz koronára. — Joga van felebbezni — szólt a biró az ítélet kihirdetése után. Apellál, vagy megnyugszik ? Az öreg végigsimogatta a homlokát, törölt egyet a bajuszán. A szeme villogott: — Megnyugszom, tekintetes járásbíróság, de volna egy kérésem. — Mit akar ? — Ha már egyszer fizetni kell, lessék megengedni, hogy a levelet — aláírjam. A nyíregyházi torna és vívó egyesület pályafelavató országos atlétikai viadala. Fényes anyagi és erkölcsi siker pompás külső és belső sportérték előkelő és nagyszámú közönség, ezek jellemezték a mult vasárnap lezajlott pálya-avató atlétikai viadalt. Végre egy vállalkozás a mely teljes mértékben sikerül enn:k a mi igazán nagy kultusmissiót teljesítő sport egyesületünknek a Nyíregyházi Torna és Vivó Egyletnek. Mert hiába is tagadnók, eddigi tevékenységét nem kisérte valami fényes siker. Igaz ugyan, hogy egy maroknyi sereg, néhány lelkes sportember éveken át a kétségbeesés erőfeszítéseivel küzdött az egyesület felvirágoztatásáéi, de sajnos csak kevesen voltak a kik — igaz, hogy nem valami zajos, de annál intenzivebb működésüket észrevették s még kevesebben a kik őket munkájokban támogatták. Hiszem és remelni merem, hogy az október 9-iki dátum nagy jelentőségű fordulatot jelez az egyesület történetében. Végig nézve a hatalmas tribün tömött sorain, látva a lelkesedés tüzét az ifjúság arcán és azt a lázas érdeklődést, melylyel öregje, fiatalja a viadal minden fázisát figyelemmel kisérte, meg kellett hogy allapitsuk, hogy a modern kulturának egyik legszebb hajtása, mely a lest kultúrájának nevelését tűzte ki célul, már a mi homokbuckáink között is termékeny talajra talált. Valósággal megható volt például az az ováció, melylyel a fiatalság a fel ang. mérföldes síkfutás győztesét fogadta. A lelkesedés valóságos extásisában harmincannegyvenen rohantak feléje s diadalmenetben vitiek az öltözőbe. Hiszem és vallom, hogy övék a jövő,- az ifjúságé, azé amely igy tud lelkesedni a legnemesebb ideálért, az ,ép testben ép lélek" magasztos eszményeért. Ennyit általánosságban. A mi magát a verseny lefolyását illeti megállapíthatjuk, hogy egyike volt az az idei verseny szezon legsikerültebb atlétikai viadalainak. A főváros és vidék atlétikájának számos hírneves képviselője jött le hozzánk s a mieink is teljes számban képviselve voltak s nem egy számban fényesen megállották helyöket. A Magyar Atlétikai Ciub a világhírű Mudin Istvánt, a Budapesti Egyetemi atléta Club a fényes képességű Speidl Bódogot, a Budapesti Atlétikai Club kitűnő gyaloglóját Singer Andort küldte le, mig a vidékről Kassa és Debreczen teljes gárdával jelentek meg s közülök Szobotha, Fülöp, Hoffmann, Migyar, F. Nagy stb. mind országos hirü nevek. A Temesvári Atlétikai Clubot a kitűnő Belu Gyula Dél Magyarország többszörös bajnoka képviselte. Pompás küzdelmek voltak az egész vonalon. A 100 yardos síkfutásban Szobota és Speidl holtversenyt futottak. A megismételt döntőben Szobota nagyobb spirintklassisa érvényesült s másfél yarddal nyerte a versenyt. A kalapácsvetést Grosszmann Alfréd, kitűnő fiatal sulyatlétank nyerte respektábilis eredménnyel, Pál és a Debreceni Bereczky előtt. Grosszmann ezzel a győzelmével egy magát meg nevezni nem akaró sportmecenás szép tiszteletdiját nyerte. A negyed angol mértf. síkfutást az egyetemi Speidl nyerte a kassai Fülöp előtt mig egyesületünk színeinek leghivatottabb képviselője Garay Kálmán ebben a számban indizpoziciója folytán nem indult. A 120 yardos gátfutásban a mi Pivnyikűnk fölénnyel győzött a debreceni Fekete ellen, mig a gerelyvetést és ezzel a Ny. T. V. E. gyönyörű vándordiját valamint a diszkoszdobást, mint előre látható volt Mudin István nyerte meg a nyíregyházi Csernák Kálmán, illetve Pivnyik előtl. A távolugrást a kivételes tehetségű Szobota Ferencz nyerte 638 cmes kitűnő eredménnyel, a helyből magasugrásban pedig Pivnyik a ki jelenleg az ország legjobb helyből ugrója könnyen győzte le ellenfeleit. A fél angol mértföldes síkfutásban a nyíregyházi Futó Andor pompásan futva mintegy hat méterrel győzte le az ország egyik legjobb fél-angolos futóját a temesvári Belut, megszerezve győzelme által egyesületünk egyik leglelkesebb barátjának és pártfogójának Bogár Lajos városi főjegyzőnek tiszteletdíját. A nap főszáma a négyszer 100 méteres stafétafutás egy kis csalódást keltett, amennyiben a Kassai Athletikai Club csapata egyesületünknek az idén már számos diadalt aratott staféta-csapatát erős küzdelem után két méterrel legyőzte. A ki azonban ezt a számot figyelemmel kisérte, azt az eredmény csapatunk ereje felől táplált véleményében meg nem ingathatta, mert a kassaiak győzelme minden realitást nélkülözött. Legalabb három olyan szabálytalanságot követtek el, melyek közül egynek az el nem követése is a mieink győzelmét eredményezte volna. A versenybíróság talán kissé tulzoLt udvarias-ásrból, nem disk valiüsálta a kassaikat s igy a Nyíregyházi Kerékpár Egyesület gyönyörű vándordija idegenbe került. A revans azonban nem sokáig fog késni. A távgydoglást a pesti Singer fölényesen nyert a két Csernák előtt. Az előkészítés és a verseny kifogás'alan lebonyolítása a minden áldozatra kés/, elnök dr. Szabó László, továbbá Kromy Károly. Giray Kálmán és Csernák Lajos fáradhatatlan munkásságának köszönhető. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. — Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter dr. Bukna Kálmán ideiglenes minőségű díjtalan miniszteri fogalmazó gyakornokot ideiglenes minőségű fizetéstelen segéd fogalmazóvá nevezte ki — Uj közig, gyakornokok. A vármegye főispánja Zoltán Bela, dr. Erdőhegyi Lajos és Kállay Miklós végzett joghallgatókat díjtalan közig, gyakornokká nevezte ki. — Esküvő. Dr. Bartos Sándor ma, vasárnap délután 1 órakor tartja esküvőjét Drucker Alice kisasszonnyal. Csillag Nándor ma, vasárnap délután 3 órakor tartja esküvőjét Márkus Vilmos a mátészalkai Hungária szálloda tulajdonosának és földbirtokosnak leányaval, Margittal a szatmári izr. nagytemplomban. — A kisvasút villamosítása A nyíregyháza vidéki kisvasutak nyíregyháza—sóstói vonalának villamos üzemre való átalakításának közigazgatási bejárását november hó 5-én tartják meg. A kereskedelmi miniszter az eljárás vezetésére Szüts András osztálytanácsost rendelte ki. — Agarász verseny. A Szabolcsvármegyei Agarász Egyesület ez évi agárversenyét november 5-én és következő napjain tartja meg, a nagykállói határban. A társulat az idén üli meg fennállásának ötvenéves évfordulóját, mely alkalomból a rendesnél nagyobb dijakat irt ki. November 5 én este Nyíregyházán társasvacsora es utána tánc lesz. A verseny első dija lesí a földmivelésügyi minisztérium által adományozott bábolnai arab kanca és az egylet által adandó 1000 korona készpénz, második dij : hölgyek dijaként 400 korona aranyban és tiszteletdíj, harmadik és negyedik dij tiszteletdíj, melyet Orosi Miklós és dr. Korniss FerdQcz bocsájtottak