Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-07-10 / 26. szám

26-ik szám. N Y I R Y I D É K 1910. julius 10. 3 egy ói a az Írásbeli dolgozatok íratására és javítására fordítandó, mint azt a fővárosi községi polgári leányiskolák tantervjavaslata is kifejti, teljességgel lehetetlen. Ezzel szemben a IV. osztályban a háztartástan heti óraszámát 3-ról 2-re lehelne leszállítani, tekintettel arra, hogy a vidéki gyermeknek még eléggé módjában van a háztartás gyakorlati ismereteit a családi tűzhelynél is elsajátítani, s másrészt a vidéki iskolák legnagyobb része nincs is abban a helyzetben, hogy a gyakorlati tanítás céljaira külön helyiséget rendezhetne he. Az elméleti oktatásra pedig elég heti 2 óra. Igy a III. és IV. osztály heti óraszáma is csak egygyel emelkednék. Foglalkozott a tantestület dr. Bernstein Béla főrabbi, hitoktató indítványára az egyhuzamban való tanítás kérdésével, s a gazdag tapasztalatokon nyugvó, meggyőző érveles hatása alatt kimondta, hogy az egyhuzamban való tanitas behozatalat a maga részéről helyesli, a szülőkre való tekintettel azonban megvárja a főgimnázium és a polgári fiúiskola ezirányu intézkedéseit. Azóta a polgári fiúiskola már életbe is léptette, a főgimnázium pedig elhatározta, hogy a jövő tanévtől kezdve életbe lépteti az egyfolytában való tanítást, már most mi sem áll útjában annak, hogy a kir. tanfelügyelő beleegyezésével az ujitást itt is megvalósíthassák. A polgári fiúiskola értesítőjéből. A nyíregyházi községi polgári fiúiskola, amely ez évben is igen szép eredményt ért el, az értesítőben számol be évi munkásságáról. Lapunk mai számában közöljük az iskola veze tőségének a tanulókhoz intézett körkérdéseire beérkezett válaszok eredményét, amelyek élénk világosságot vetnek a kis diákok gondolkozasi módjára. Az ujabb pedagógiának, mely középpontul a gyermeket állítja, egyik legfontosabb elve az egyéniség nevelésének kérdése. Ennek eszköze a gyermek tanulmányozása. Ez ad tudományos alapot a gyakorlati pedagógiának, de kiszámíthatatlan a haszna nemcsak egyesekre, de egész nemzedekekre. Emellett nemzeti szempontból is fontos, mert közelebb férkőzhetünk ily módon a magyar gyermek lelkéhez. A gyermektanulmányozásnak nálunk Magyarországon is sok és lelkes hive van. A mozgalom középpontjában a Magyar Gyermektanulmányi Társaság áll. Intézetünkben tanárkarunk szintén foglalkozott e kérdéssel s az adatgyűjtő módszer segítségével igyekeztünk tanítványaink lelki világával közelebbről megismerkedni. Ezek a

z adaMickó csitotta az apját ilyenkor és vigasztalta Janót, akit a szemrehányások még jobban elkeserítettek. A helyzete pedig nem váltázott, csak roszabodott, mert egyik szép napon Mickót is elvitte vőlegénye messzire tőle. Amikor búcsúztak, a gyernkkori képek felujultak, a múltnak sok kedves közös emléke nagyon megnehezítette a válást. — írni fogok majd neked Janókám, de igérd meg,hogy, nem fogsz sirni. Hiszen te már ember vagy. A nagy embernek pedig nem szabad sirni. Aztán majd eljövünk ide atyusékhoz, meg ők is eljönnek hozzánk s akkor te is eljősz velünk. Mickó kirepült a házból mint egy kis kanári, elvitte a párja messzire. Janónak nagyon üres volt a ház, a kis játszótárs, a jó testvér elhagyta. A nagy fiúnak nem mondta már senki sem „kicsi Janókám," nem beszélt senki sem hozzá olyan édesen, mint a hogy ő tudott. Megsiratta Mickót, mint aki őránézve meghalt. Pedig azelőtt, hogy örült a Mickó boldogságának, a mikor szive titkát elárulta előtte. Akkor nem is gondolt arra, hogy a kis testvért, az egyetlent, akit szeret elragadják tőle. — Majd irni fog, megígérte, — vigasztalta magát Jano. A boldog menyecske azonban uj otthonában elfelejtette az igéretét. Nem irt se a Janónak, se aszüleinek. Hiába vártak tőle levelet vagy üzenetet, nem jött. Végre is Janó beleunt a várakozásba, előszedte minden tudományát s nagy keservesen megírta a levelet. De még arra sem jött válasz. r.ok elsősorban ugyan a tanárkarnak használatára készültek, de azt hisszük, nem teszünk értéktelen és érdektelen dolgot akkor, mikor ezen adatokat a szülők, az iskola és a mozgalom iránt érdeklődők számára nyilvánosságra hozzuk. Az eljárás abban állott, hogy a Gyermektanulmányi Társaság által megállapított egyes kérdéseket intéztünk a növendékekhez s azoknak ott az iskolában írásban kellett reá felelniök. A válasz természetesen névtelenül adatott be s vigyáztunk arra, hogy a gyermekeket valamelyes irányban ne befolyásoljuk. Az első kérdés ez volt: Melyik tantárgyat szeretitek a legjobban és miért ? Az I. osztályból 49, másodikból 35, harmadikból 34, negyedik osztályból 29, összesen 149 tanuló válaszolt. A feleletek szerint a legkedveltebb tantárgy a történelem és magyar nyelv, azután következik mindjárt a hittan, utána pedig a természetrajz. A többi tantárgy iránti rokonszenv százaléka megoszlik, de feltűnő dolog, hogy a kéz és testügyesitő tárgyak iránt mily kevéssé fordul a figyelem. A feltett kérdések szerint meg is okolják egyes tantárgyak iránti szeretetüket. Ezeknek osztályonkent külön való feltüntetése a célt közelebbről nem szolgálja, azért a véleményeket csak általánosságban a következőkben ismertetjük. Legtöbben azért ragaszkodnak kedvenc tantárgyukhoz, mert könnyű (22-44); (talán, mert a megokolások közül is ez a legkönnyebb !) aztán mert jól magyarázzák (16-32); mert hasznos (12*92); mert tanulságos (7'48); mert könnyen megérti (6-80); mert jó osztály zatot kapott belőle (4-76); könnyen tanulja (2-72). Akad ilyen megokolás is, mert épen abból nincs elégtelenje; mert észfejlesztő, mert szükséges stb. Érdekes, hogy a vallástant illetőleg vannak ilyen feleletek : A vallástant azért szeretem a legjobban, mert legnagyobb tisztelettel és szeretettel tartozunk Isten iránt és ezért meg kell ismernünk az ő törvényét és akaratát, hogy e szerint éljünk. Másik azért szereti, mert senkitől sem várhat semmi jót, egyedül a jó Istentől. A második kérdés ez volt: Melyik tantárgyat szeretitek a legkevésbbé és miért ? E szerint az első és második osztályban legkevésbbé kedvelt tantárgy a német, harmadikban a mértani rajz (ábrázoló geometria) a negyedikben a természettan, általában pedig a német nyelv százaléka a legnagyobb. Az első és második osztály nézete abban is megegyezik, hogy a német után legkevésbbé szeretik a földrajzot. A harmadik és negyedik osztály pedig megcserélik a tantárgyakat s a második helyen a harmadik osztályban a természetrajz, a negyedikben a mértani rajz következik. Janó keserűségében már dolgozni se tudott ugy mint azelőtt. Valami hiányzott a szivéből, a lelkéből, azt kereste. Egyik nap bánatában se szó, se beszéd, e.hagyta Zebenyak házát és neki vágott a bizonytalan életnek. Meg akarta keresni az édes anyját vagy ha őt nem hát a sirját. De haszontalanul kereste, hiszen még a nevét se tudta, a arcára, az ő jóságo* mosolygó arcára is csak ugy álmából emlékezett. Az apját sem ismerte. Elvetődött messzire s egy kicsiny folyó mentén maga csinálta kunyhóban éldegélt egymagában és ápolta a mult emlékeit. Télen át fát vágott, a tavaszszal tutajozott, akár csak Zebenyak. Már sok tavaszt hagyott maga mögött Janó, amikor a véletlen őssehozta Mickóval. Janó épen gúnyát akart venni magának a városban, amikor eléje toppant. Alig ismert rá. Elbeszélgettek, mindenről. Janót csak ujabb csapás érte. Nickó nem volt már testvére, ugy beszélt vele, mint ahogy egy régi ismerőssel szoktak. Aztán meg szomorú hírt is hozott. Megmondta, hol nyugszik az édes anyja, édes apja . . . A Vág mentén összetákolt faházban közel a temetőhöz lakik ma is egy öreg törődött ember akinek senkije sincsen. Mindig imádkozik, egész életén át szeretett, most is szeret s aki boldogtalan, mert egyedül maradt az ő nagy szivével: Janó az. Legtöbben azért nem szeretik az illető tantárgyat, mert nehéz (29'93), mert nem értik (22-44), mert nem kepesek megtanulni, vagy elkészíteni (pl. a rajzot), megcsinálni (tornát) 11 56, mert elégtelenjük van belőle (4'76), a tanár miatt (4.76), unalmas (4 08), nincs szükség reá (2-04). Aztán apróbb százalékokban megoszlanak a vélemények. Igy nemelyik nem szereti a tantárgyat, mert felelés közben belezavarodik; mert magolni kell; mert sok van belőle feladva; mert nem veszi hasznát. Két negyedik osztályos közül az egyik nem szereti Arany Toldiját tanulni, mert nincs reá szüksége ; a másik pedig a betüszamtanról nyilatkozik igy, mert el lehet nélküle lenni. Egy harmadik osztályos pedig azt mondja, hogy ő szerinte az ábrázoló mértant csak időtöltésből tanítják. A második osztályosok közül egy azért nem szereti az éneket, mert a második szólamba van beosztva. Nem nyilatkozik egyik tantárgyról sem 3'40°/o. A harmadik kérdés ez volt: Mivel foglalkoztok otthon a legszívesebben és miért ? A legtöbben olvasassal szeretnek foglalkozni (46-24). Azután rajzolással, festéssel (15-64); tanulással (13G0); írással (6*12); játszással (3-40); tornászással (2 72). — Emellett vannak ilyen feleletek : hegedüléssel, lombfürészeléssel, gyorsírással, douiinózással, szüleinek szeret segíteni, állatokkal szeret bánni stb. Azért szereti, mert hasznos (24'49); tanulságos (12-92); hajlama van rá (6"12); műveli magát (6-80); érdekes (10-20); szórakoztató (4 08); szükseges (2-72); könnyű (2*72); edzi magát (1-36); szülői mondják, mert vágyai vannak, ügyes lesz stb. A negyedik kérdés ez: Mivel foglalkoztok otthon a legkevésbbé szívesen és miért ? Legkevesebben játszással szeretnek foglalkozni (31-97); aztán rajzolással, festéssel (12-24); kártyázással (8-16); számtannal (3*40); tétlenséggel tölteni az időt legkevésbbé szeret (4-08) ; némettel (2-72); hógolyózni (3*40); olvasni (2 72) ; magában lenni (136); rosszaságot csinálni (1-36); tanulni (2 72); fát behordani (1'36); vizet hozni (1*36); mulatni (1-36); házi dolgot végezni (0'68) énekelni (0-68); főzni (?) Legtöbb azért nem szereti, mert nem veszi hasznát (12'92); unalmas (884); nehéz (8-84); nem tudja, nem képes reá (6-12); nem ér reá (6*12); beteg lesz miatta (7 48); mert nem szabad (2-72) ; nem szereti (2-72); türelme nincs (2'04); megrontja a magaviseletet (2-04); nem neki való (4'08); nem érdekli (1'36). Egy első osztályos nem szeret rajzolni, mert a testverei nem hagynak neki békét; másik mert kicsúfolják, ha csúnya a rajz, harmadik, mert nincs festéke; szintén első osztályos tanuló, ki nem szeret főzni (talán inkább segíteni az édesanyjának a tűzhely körűi), mert a forró zsír rácseppen és megégeti; másik vízért nem szeret menni, mert a kútnál nagy sár van, télen pedig hideg van és fázik; van tanuló, aki fél a tanulástól, mert ha roszszul felel otthon megverik. Vannak, akik azért nem szeretnek játszani, mert nincs kivel (4-08); mert otthon az udvar nagyon kicsiny; mert rontják a ruhájukat stb. Az ötödik kérdés : Melyik a legkedvesebb olvasmányotok ? Itt nem százalékokban, hanem az adott feleletek szama szerint közöljük az adatokat. I. osztály : mese 8, elbeszélés 2, kalandok 2, történelmi olvasmányok 12, versek 2, indián históriák 3, detektív történetek 2, Verne Gyula 2, Hoffmann Ferenc 2, 48-as szabadságharc 5, Petőfi Sándor 6. II. osztály: mese 3, elbeszélési, kalandok 2, történelmi olvasmányok 12, indián históriák 5, detektív történetek 1, Verne Gyula 3, Hoffmann Ferenc 1, Petőfi Sándor 2, Gaál Mózes 2. III. osztály: mese 3, kalandok 4, történelmi olvasmányok 6, versek 1, indián históriák 1, Verne Gyula 5, 48-as szabadságharc 4, Petőfi Sándor 4, Herceg Ferenc 1, Göre Gábor 1, Robinson 1, May Károly 1, Jó pajtás 1. IV. osztály : kalandok 1, történelmi olvasmányok 2, indián históriák 1, Verne Gyula 9, 48-as szabadságharc 3, Petőfi Sándor 2, Jókai Mór 3, Arany János 3, Tábori Róbert 1, Jó pajtás 1. Az okadatolások a következők: tanulsá gos (26-53), szép (14-28), érdekes (8-84), hasznos (6-80), mulatságos (4-76), tréfás (4-76), hazafias (7-48), neki való (2 04), megérti, ré-