Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-10-02 / 38. szám

4 38-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. október 2. gyermeki szívbe kell beültetni az állatok, ma­darak, fák iránti szeretetet, kíméletet. Az isko­lában kell lerakni azon alapköveket — e téren is — amelyekre a társadalom bizton építhet. Ha a gyermek megtanulja az iskolában az állatok, madarak, fák értékét, nagy hasznát, megtanulja az azokkal való kíméletes bánás­módot; akkor nem arra gondol miként kell a madarak fészkeit kiszedni, miként kell azokat tőrrel, léppel, guramipuskával, flóberttel pusz­títani ; de már gyermekkorában az állatvédelem szolgálatába áll és kilépve az életbe önként — minden felhívás nélkül — belép azon egyesület tagjai közé, amely az ő megkedvelt állatait, madarait, fáit védelmébe veszi. Ha sikerült az iskolának a gyermekek szi­vébe beoltani az állatok, madarak, fák iránti szeretetet, kíméletet, ezáltal eléri az iskola azt is, hogy az ember embertársát szeretni, kímélni, védeni fogja. Megtanul dolgozni. Megtanulja a méhtől, hangyától, fészekrakó madaraktól a ki­tartó munkát. Megtanulja, hogy a becsületes munka nemesit. Megtanulja, hogy a becsületes munkás minden nap megkeresi élelmét, ruhá zatát. Megtanulja, hogy aki becsületesen, kitar­tóan munkálkodik, annak küszöbén sohasem kopogtat a nyomor. „Nem kell állatot kínozni, A fájdalmat ő is érzi. Mert ha az állatot kinzod, Rossz szívedet elárulod." E kis versnek célja az, hogy a gyermek­ben felköttessék az •állatok iránti riszvét, hogy ne kínozza az állatot. A jó szivü kis fiu cimü vers utolsó vers­szaka ezt mondja: „Ne félj. ne félj anyamadár! Megyek én már, lecsúszom már. Neveld fel a kicsikéket, Soh'se szedek madárfészket." £ vers minden sora arra oktatja a gyer­mekeket, hogy ne szedjék ki a madarfészket és tegyenek igeretet, hogy soh'se szednek madár­fészket. A tanítónak tanítás közben bő alkalma van az állat, madár, favédelemről beszélni. Elemi — ismétlő iparos iskolákban —• mindenütt ahol a tanítónak alkalma nyilik — tegyen meg min­dent a nemes ügy érdekében. Ma még hazánk legnagyobb részében kí­méletlenül pusztítják a hasznos állatokat, ma­darakat, letördelik a kiültetett fákat. A madártőr, háló, lépvessző, gummipuska, flóbert kíméletle­nül dolgozik. A fészekrombolás, madártojás, fiókszedés napi renden van. Sőt maga a szüle, hogy gyermekét szórakoztassa, fiókmadarat köt cérnára és azt adja gyermekének játékszerül. A szárnyas egeret az ólak, kapuk ajtajára sze­gezik, a békát, sünd'sznót pusztítják. A magyar tanítóktól függ, hogy ez állapot megszűnjön. Karöltve neveljük ez irányban is a gyermekeket. A nemzetgazdaságra nézve oly hasznos madarak — állatok jobban és jobban elfognak szaporodni. De tovább nem veszem igénybe türelmüket. Csak arra kérem kedves kartársaimat, foglalkoz­zanak iskolájukban az -állat, madár, favédelem­mel. Ahol gazdakörök vannak tartsanak a téli hónapokon ily irányú egy két felolvasást. A lelkész urakat kérjék fel, hogy a templomban a felnőtteknek tartsanak praedikátiót az állat, madár, favédelemről. A községi jegyző urakat is hívják fel ily irányú támogatásra. Hirdetése­ken közöljék a madárvédelemre vonatkozó azon tőrvéDyt, hogy aki a hasznos madarakat, álla­tokat pusztítja, 100 koronáig büntethető. Terjesszék az Országos Állatvédő Egyesület által kiadott gyermeknaptárakat iskoláikban. Jelen alkalommal is vagyok bátor 200 példány­ban az 1911. évre szóló gyermeknaptárakat bemutatni, egy-egy példány ára 10 fillér, amely­ből egy fillér az ,Eőtvős-alapnak" jut. Szíves­kedjenek ezeket megvenni és a gyermekek között terjeszteni. Kaphatók: Országos Állatvédő Egye­sület — Budapest, IX. ker. Ernő-utca 11 —12. szám. Szervezzék növendékeik között az ifjúsági madárvédő ligát. Nyomtatott ligacédulákat in­gyen küld az Országos Állatvédő Egyesület. A .Nyírvidék szerkesztősége szívesen helyt ad állat és madárvédelmi cikkeknek. A természet néma szenvedőinek nevében köszönetet mondok szíves türelmükért. Járáskör az állat és madárvédelem fel­karolását a legmelegebben ajánlja tagjainak. (Folyt, kör.) Giardinetto. Egy fiatal hivatalnok a hónap elsején pén­zét kis csomagokba rakja. Ez lesz a szabóé, ez lesz a suszteré, ez lesz ezé, ez meg azé . . . Egyszer csak megáll. — Hohó, hát akkor nekem semmi se marad. Eh ! Lesepri az egészet és zsebre teszi. — Lesz az egész az enyém. Mondta valaki valakinek, hogy a kiállításon lesz egy kétfejű nyul. A második valaki azt feleli, hogy az semmi, mert Nagycigándon egy cigányasszonynak őtfejü gyereke született. — Lehetetlen. És ? . . , — És él, sőt mind az öt fejére szüksége van. — És hogy áll az öt fej ? — Egy van a nyakán, kettő a kezén, kettő a lábán. Hangéi Károly beszélte, hogy egyik helybeli Imre bátyánk verses köszöntőt kapott névnapjára amelyben ez is állt : Láttál-e már Imrénk, bodzafából drótot, Vagy baracklekvárból makaróni srófot. Törőktől született német drótos tótot, Szerecsen herceget, indiánus grófot? Nem láttál? Elhisszük, talán nem is ettél, Okosan cselekvéd, hogy ilyet nem tettél, Mert ha ilyet eszel, gyomrod meg is bánja, Feredőzni járhatol el a cseh Karlsbádba. Egyébiránt tisztel a falusi státus, Alsó-felső szomszéd s egész Magistratus, A kisbíró, a csősz, az éjjeli bakter, A jó bába néni és a Slojme sakter, S kívánják — végezve levelünk is rímbe : Éljen egészségben jó bátyánk az Imre. R. lakatos mester a fia kiállított sütő-főző szerszámát magyarázza egy fogházőrnek. A kiállított tárgy csakugyan szép is volt és célszerűnek látszott. — Pedig lássa, ahol ilyen van a konyhá­ban, ott a szakácsné sohse késhet el az ebéddel. Oszt mit kapott ? Ezüst érmet. Az arany is kicsi lett volna. De hát nem csoda. Tudja kik bírálták ezt meg ? Egy debreczeni asztalos, meg egy szabó. Egy konyhai sütő-főzőt! Épen mintha a maga urát, a Szikszay főügyész urat, vagyis a hivatalát elmenne vizsgálni egy suszter. Nagy bűnös áll a vádlottak padján, Felolvassák számtalan sok vétkét, Csaltál, loptál a legszentebb helyről. Elverted a szegény árvák pénzét, Csak olvassák tenger bűnét sorba. Oh! Hogy ha csak ennyi lenne vétke ! Zokogni kezd kinos fuldoklással; Anyja szíve is meghasadt érte 1 A Tiszavirág egy napot él csak S bár szárnya az égbe nem viszi fel, Mi hivatása: betölti mégis S a rohanó ár ugy sepri csak el. ÚJDONSÁGOK. Telefon szám 139. A nyíregyházi Kossuth-szobor. A Kossuth-szobor bizottság kibocsátotta a szobor tervére vonatkozó pályázati hirdetményt. A hirdetmény egész terjedelmében a következő : Pályázati hirdetés. A Nyíregyházán felállítandó Kossuth Lajos seóbor tervére a szobor-bizottság pályázatot hirdet a következő feltételekkel: 1. A szobor helyéül a városház-tér van kijelölve. A tér helyszín rajzát a pályázni szán­dékozó művészek Nyíregyháza város mérnöki­hivatalától díjtalanul megszerezhetik. 2. A szobor költségei a 45000 (negyven­ötezer) koronát meg nem haladhatják. 3. A pályázat nyilt s azon csak magyar állampolgárok vehetnek részt. 4. A pályázat határideje 1911. évi február hé 28 napjának déli 12 órája. Ezen időpontig a pályaművek Nyíregyhá­zára szállitandók s a vármegyeháza nagytermé­ben feláliitandók. 5. Pályadijak: I-ső dij: megbízás a szobormű elkészítte­tésére. II-ik dij 2000 korona. III-ik dij 1000 korona. Ezeken kivül a biráló bizottság még két pályamüvet 500—500 korona dijjal jutalmazhat. 6. A pályázaton részt vevőt készíteni és bemutatni tartoznak : a) A szobormű gipszmintáját a tervezett nagyság 1:10 arányában. b) A szobormű pontos leírását és részle­tes költségvetését, a felhasználandó anyag minő­ségének és szinenrfk megjelölésével. 7. A pályázatban való részvétel egyszers­mind kőtelező ajánlat arra, hogy pályázó a kivitellel való megbiíás esetén amire nezve külön szerződés fog köttetni a szobormüvek a kitűzött határidőig elkészíttetni és leleplezésre készen a helyszínén felállíttatni tartozik. 8. A kivitelre elfogadott pályamű eredetije az 1912. évi szeptember hó 18-ig teljesen elké­szítve a h.-Iyszinén* felállítandó, ugy, hogy az az 1912. evi szeptember hó 19 én leleplezhető legyen. 9. A beérkező pályamüvek fölött a bíráló­bizottság határoz. Határozata minden irányban végérvényes. 10. A biráló bizottság az elnökön kivül 8 tagból áll. Elnöke a szoborbizottság elnöke. Tagjai: az országos magyar képzőművészeti társulat két layja ; a magyar mérnők és ép'tész egylet egy ! az építőművészek országos szövet­ségeinek egy tagja és a szoborbizottság négy tagja. 11. A bírálóbizottság határozatképességé­hez az elnökön Kivül legalább 6 tag jelenléte szükséges. A bizottság tagjai egyenlő szavazattal birnak. Az elnök csak szavazat egyenlőség esetén dönt; 12. A bírálóbizottság határozatait titkos szavazással hozza meg s a dijak odaítéléséhez általános többség szükséges. Ha ez az első sza­vazásnál el nem éretnék, a két legtöbb szavaza­tot nyert mű ujabb szavazás alá kerül. 13. Ha a biráló bizottság az első díjra, vagyis a kivitelre egyik pályamüvet sem tar­taná alkalmasnak, a szobor-bizottság ujabb pá­lyázatot hirdet. A II. és III. dijak ez esetben is kiadatnak. 14. A biráló bizottság a pályázat eredmé­nye felett a pályázati határidő lejárta után 14 nap alatt határoz. A pályaművek a bírálóbizott­ság döntése után 14 napig közszemlére ki­tetetnek. 15. A díjazott pályamüvek Szabolcsvárme­nye mu/eumának tulajdonaivá válnak. A mű­vészi tulajdonjog, tehát a sokszorosítás joga azonban a tervezőé marad. 16. A kivitelre elfogadott mű mását nyil­vános emlékül felállítani csak Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város külön engedélyével lehet. Nyíregyháza, 1910. szeptember 28. Mikecz Dezső alispán, a szoborbizottság elnöke. — Lelkészi jubileum és orgona-avatás. A gégényi ref. egyház e hó 9-én ünnepli meg nagyérdemű lelkészének Vas Mihálynak a felső­szabolcsi ref. egyházmegye esperesének lelkész­kedése 25 éves jubileumát s ugyanakkor harang­avatási ünnepet is tart. A kibocsátott meghívó a következőleg szól: A gégényi református egyház elöljárósága tisztelettel meghívja 1910. évi október 9-én d. e. tartandó orgonaavatási ünnepélyére és ezzel együtt lelkésze, Vas Mi­hály huszonötéves lelkészségének örömünnepére; továbbá az ugyanaznap délután a retormátus énekvezérek által, az ország legjelesebb ének­vezérei közreműködésével tartandó templomi hangversenyre és este, az egyház javára tartandó táncmulatságra. Délben közebéd lesz. Egy terí­ték ára 4 korona. A templomi hangversenyre, mely d. u. 3 órakor pontosan megkezdődik, a belépti dij 1 korona. Az orgonahangversenyböl befolyó tiszta jövedelem a Magyar Református Énekvezérek Egyesülete és a gégényi egyház között egyenlő arányban osztatik meg. Felül­fizetések hirlapilag nyugtáztatnak. Belépti dij a táncmulatságra személyenkint 1 korona. Deme­cser állomáson a vendégeket fogatok várják s elszállásolásukról gondoskodunk. Kérjük azon vendégeinket, kik szállásra igényt tartanak s a közebéden részt óhajtanak venni, hogy ebbeli szándékukat október 7-ikéig a lelkészi hivatal­hoz szíveskedjenek Lejelenteni, hogy az előké­születeket ahhoz képest tehessük meg. A d. u. 3 órakor kezdődőitemplomi hang­verseny műsora: 1. XXXIII. Zsoltár 1. vers.

Next

/
Oldalképek
Tartalom