Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-09-18 / 36. szám

10 35-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. szeptember 11. ujabb határköve a nyíregyházai nagygyűlés. A földmivelő osztály becsülete követeli, hogy egyetlen falusi gazdakör, szövetkezet, falusi testület se maradjon el erről a nagygyűlésről! Tűzoltóiról. Dr. Konthy Gyula az Ö. T. Egylet agilis főparancsnoka a következő — a legközelebbi közgyűlés elé terjesztendő •— igen érdekes beadványában ismerteti az Ö. T. Egyesület anyagi helyzetét, melyet ajánlunk ugy olvasóinknak, mint a képvisleti tagok szives figyelmébe. Tekintetes Képviselőtestület! A tekintetes Képvisslőtestület 1910. évi május hó 31-ik napján tartott gyűlésében Kgy. 238/910. szám alatt hozott véghatározatával a Nyíregyházi önkéntes tűzoltó egyesület fizetéses legénységének létszámát 12-ről 17-re felemelni rendelte azzal, hogy a szervezendő mentő szolgálatot, továbbá a fertőtelenitési teendőket is a tűzoltóság teljesítse. Ez alkalommal azonban az ügy keilő előkészítésének hiánya folytán nem határozott a felett, hogy az eddigi 15000 korona évi segélyt milyen összeggel fogja a létszámemelésre tekintettel fe'emelni, hanem utasította a szakosztályokat, hogy a szükséges adatok beszerzése ulán a kérdést vegyék beható tanulmányozás alá, s megfelelő javaslatot terjesszenek elébe. A Képviselőtestület most jelzett határozatára, valamint a tek. Polgármester úr K. 10353— 1910. sz. megkeresésére tekintettel, kötelességünknek tartjuk, hogy a magunk részéről rendelkezésére bocsássuk azokat az adatokat, me lyek alapján a nyíregyházi önkénles tűzoltó egyesület évi szükséglete pontosan megállapítható. Előre bocsájtjuk, hogy az alábbi adatokat a legutóbbi 3 év zárószámadásaiból és költségelőirányzatából merítettük, melyeket a városi főszámvevői hivatal átvizsgálva, helyeseknek talált s maga a Képviselőtestület is jóváhagyott; előterjesztjük továbbá, hogy mivel a fentebb jelzett képviselőtestületi gyűlésen vita tárgyát képezte az, vájjon a nyíregyházi önkéntes tűzoltó egyesületnek a mai létszám mellett van-e szüksége az eddig élvezett évi 15000 korona szubvencióra, az alábbiakban első sorban azt kívánjuk kimutatni, hogy ezen 15000 korona szubvencióra az utol.-ó fillérig szükség volt eddig is, de sőt az egyesület kiadasai ebből a 15000 koronából fedezhetők sem voltak. I. Az egyesület dologi kiadásai a következők : 1. Tűzjelzés. a) Toronyőrök fizetése 1440 korona. b) Toronyőrök ruházata 50 korona. c) Torony használati dij 200 korona. Amint a jóváhagyott számadásokból kitűnik, a nyíregyházi evangelikus templom tornyában alka'ma7ott 4 toronyőr havonta 30—30 korona fizetést kap. Magának az evang. egyháznak a torony és a harang használatáért évi 200 koronát fizet egyesületünk. Ezenkívül a toronyőrök bundából, lábzsákból és sapkából álló ruházatot kapnak, amelyek beszerzési költsége az avulási időre megfelelően szétosztva.évenként legalább is 50 koronával terheli meg egyesületünk pénztárát. Ezekből kitetszőleg a tűzjelzés egyesületünknek s igy közvetve az egyesületet fenntartó városnak évenként 1690 koronájába kerül. Többször rámutattunk már arra, hogy a tűzjelzés mai módja nemcsak aránytalanul sokba kerül, de egyáltalában nem felel meg a modern tüzrendészeti követelményeknek. Egyesületünk több izben rámutatott arra a számtalan anomáliára, amely ezen a téren tapasztaltatott s melyek közül ezúttal is kiemelendőnek tartjuk azt, hogy a tűzjelzésre használt harang tompa hangjánál fogva, különösen éjjeli időben nem alkalmas a riasztásra, továbbá hogy a toronyorök ébersége igen sokszor esik jogos kifogás alá. Ezeket a körülményeket már a tekintetes Képviselőtestület is ismételten elbírálás tárgyává tette s elvileg el is határozta, hogy a várost modern tűzjelző készülékkel szerelteti fel. Ezúttal is felhasználjuk az alkalmat arra, hogy e kérdések mielőbbi, lehetőleg az uj tűzoltó laktanya berendezésével és átadásával egyidejűleg leendő megoldására a tűzjelző készülék felállítására a tekintetes Képviselőtestület jóakaratú figyelmét felhívjuk. A beszerzett adatok szerint a városnak lűzjiiző készülékkel való behálózása mintegy 25000 koronába kerülne, amely befektetés számitájunk szerint 8°/o-al, tehát évi 2000 koronával amortizálható lenne. A tűzjelzésre íorditott mai kiadás és a modern tűzjelző készülékek berendezési költségének amortizációja között alig 300 korona különbözet jelentkezik éveuként, ami igazán nem jöhet számításba, ha tekintetbe vesszük azt, hogy ezen modern tűzjelző készülék segélyével bármely pillanatban, tehát éjjeli időben is, 40 önkéntes tűzoltót lehetne az őrtanyából adott jelre felriasztani, hegy továbbá a tűzjelző készülékek a rendőrség szolgálatát is rendkívül megkörmyitenék. Ismételve kérjük tehát, méltóztassék a tervezett modern tűzjelző készülékek berendezését elrendelni, aminek ellenében egyesületünk öröm mel egyeznék bele abba, hogy a részére biztosított szubvencióból évi 2000 korona ezen berendezés költségeinek törlesztésére felhasznál tassék. 2. Mosás. Szükséges évenként 58 korona. Állandó tétel. 3. Fizetéses tűzoltók ruházata. Szükséglet évenként 12 szer 150 korona, vagyis 1800 korona. Minden fizetéses tűzoltó egy téli, két nyári és egy dolgozó ruhát, továbbá egy pár csizmái, két par cipőt, kötőt, sapkát, törülközőt és gallért, továbbá minden második évben egy téli kabátot és egy téli mellényt kap. Ezeknek a ruházati cikkeknek a beszerzése minden tűzoltó után évenként 150 koronával terheli meg az egyesü'et pénztárát, netn is szólva arrói, hogy nagyobb tüzesetek alkalmával a legénység ruhája annyira megrongálódik, hogy az előirányzott ruha felszerelés pótlásáról kell gondoskodni. 4. Önkéntes tűzoltók ruházata. Szükséglel évi 400 korona. — Tekintettel arra, hogy az önkéntes tűzoltó egyesület tagjai sorában sok szegényebb sorsú iparos van. akik képtelenek arra, hogy magukat sajat. költségükön lássák el egyenruhával, ezeknek szükségletét az egyesület fedezi. A legszigorúbb módon gyakorolja az egyesület parancsnoksága az ellenőrzést a felett, hogy ha valamelyik önkéntes tűzoltó megszűnik az egyesület tagja lenni, a neki kiadott egvenruhát beszolgáltassa. Szigorú az ellenőrzés abban a tekintetben is, hogy az önkéntes tagoknak kiadott ruha csak akkor cseréltessék fel ujjal, ha az már teljesen elavult. Jelenleg 40 önkéntes tűzoltónál van kint használaton az egyesület tulajdonát képező egyenruha. — Ezen ruhák elavulási idejét 4 esztendőben irányozva elő, egy évi szükséglet 10 bluz és ugyanannyi nadrág. Ennek beszer zesi költsége teszi ki a fentebb előirányzott 400 koronát. 5. Egyéni felszerelések. Szükséglet évenként 400 korona. Jelenleg 50 drb az egyesület tulajdonát képező egyéni felszerelés van használatra kiadva és pedig 12 a fizetéses tűzoltóknál és 38 az önkéntes tűzoltóknál. Ezen felszerelések avulási idejét átlagosan 5 esztendőre irányozva elő, egy évi szükséglet 10 darab egyéni felszerelést jeleni, ami 40 koronával számítva, végeredményében évi 400 koronát tesz ki. 6. Szerek fenntartása. Szükséglet évi 800 korona. Ez a tétel minimális es a szükséglet az előirányzat keretén belől csak a legs/.igorubb gazdaságosság szem előtt tartásával fedezhető. Ez alá a tétel alá esnek: gépek javítása, megsemmisült gépalkatrészek, tömlők kicserélése, gépek és víztartó hordók két évenként kivül, belől való átfestése stb. E helyen is hangoztatjuk, hogy az előirányzott összeg csak a r^ndszerinti fenntartási költséget fedezi. Többször megtörtént azonban pl. a megyeháza égésénél, hogy egyetlen tüz után a szerek, alkatrészek javítása, pótlása többe került, mint az egész évi előirányzat. 7. Munkásbiztositó járulékok. Évi szükséglet 240 korona. Állandó tétel 12 fizetéses tűzoltó után. 8. Baleset biztosítás. Évi szükséglet 206 korona. Állandó tétel. 9. Kirohanási jutalomdíj. Évi szükséglet 100 korona. E tétel nagysága a tüzek számától függ, sokszor meg is haladja a 100 koronát, néha valamivel alatta marad, a 100 korona évi összeg átlagszámítás eredménye. 10. Tanfolyam segély. Evi szükséglet. 300 korona. Egyesületünk minden esztendőben egykét arra alkalmas önkéntes tűzoltót küld fel Budapestre a 6 hetes tűzoltó tanfolyamra, hogy ott azok magukat kiképezvén, szerzett tapasztalataikat többi társaik között is megfelelően terjesszék. Az egyesület színvonalának fenntartása céljából ajánlatos lenne minél nagyobb számban küldeni fel erre a tanfolyamra a tűzoltókat, mive! azonban az egyesület egy embernek fejenként legfeljebb 150 korona segélyt adhaí, a tanfolyam költségei pedig ezt meghaladják, ritka esel, hogy éveuként kettőnél több jelentkező akadjon. A költségelőirányzatba tehát ez okból vettünk fel csupán 300 koronát két ember részére. 11. Kongresszusi költségek Evi szükséglet 300 koroni. Tudvalévő, hogy a magyar tűzoltó szövetség 3 évenként felváltva tartja kongresszusait s azzal kapcsolatos versenyeket az ország különböző városaiban. A legutóbbi verseny alkalmával az egyesület erre a célra 1000 koronát költött. A felmerült kiadások többi része a nagyközönség adakozásából gyűlt össze. Eleknek az adatoknak a szem előtt tartása mellett irányoztalott elő e cimen évi 300 korona. A kongresszusokon és versenyeken való megjelenés szükségességét e helyen fejtegetni feleslegesnek tartjuk. Hogy ezekből a versenyekből egyesületünk mindig dicsőséggel került ki, az köztudomású. Ámde ezek a versenyek nemcsak arra valók, hogy az egyesület által nyert dijak gyűjteményét szaporítsák, hanem főleg arra, hogy a versenyeken és a kongresszusokon szerzett tapasztalatokat az egyesület a gyakorlati életben a közönség javára hasznosítsa. 12. Nyomtatványok, postaköltségek, újságok. Évi szükséglet 150 korona. Csekély ingadozással állandó tétel. 13. Agyak, ágynemüek. Évi szükséglet 90 korona. Az ágyak beszerzési költségeit 20 évre, az ágynemüek beszerzésének költségeit pedig 10 évre osztottuk fel s ezen számvetés eredménye a 90 korona évi költségelőirányzat. 14. Vegyesek. Évi szükséglet 700 korona. E iétel alá álliljuk be azokat az apróbb kiadásokat, melyeknek külön cimek alatt való felsorolása majdnem lehetetlen, s az áttekintést különben is igen megnehezítené. Ide tartoznak nevezetesen az apróbb kellékek, szivacs, fénymáz, zsir, olaj, szarvasbőr, kenőcs, gyertya, Kefék, drótok, tisztító szerek és számos más apróbb cikkek, melyek egyenként és külön külön jelentéktelen összeget képviselnek ugyan, de együtt végeredményben nagy összeggel terhelik meg az egyesület pénztárat. A most. 1 — 14. tétel alatt felsorolt dologi kiadások összege 7234 korona. Ehhez azonban hozzászámítandó még évenként legalább is 2000 korona az uj gépek beszerzésére. Ez a tétel nem állandó, mert például míg 1908 ban gép vételára cimén mintegy 4200 korona kiadása volt a7. egyesületnek, addig 1909 ben e tétel alig tett 500 koronát. Viszont azonban a folyo évben csupán egyetlen egy kerekes létrának a beszerzése 4800 korona költséget fog igényelni. Szükséges tehát, hogy egyesületünk egy gép beszerzési tartalék alapot létesítsen, mely évenként legalább is 2000 koronával dotált sssék, mert. csak igy érhetjük el azt, hogy a legnagyobb takarékosság mellett is az egyesületet azon a nivón tartsuk fenn, melyet sok évi küzdelem után értünk el. Egyesületünk csakis abban az esetben fejthet ki a város s a nagyközönség érdekében sikeres tevékenységet, ha állandóan jó karban tartott és modern g >pekkel van felszerelve, Az is köztudomásu, hogy ezek a gépek még a legjobbak is, aránylag rövid idő alatt tönkre mennek és sajnos, sűrű időközökben kell azokat megújítani. A legközelebbi jövőben például programmba vettük, egy motoros fecskendő beszerzését, amely nélkül ma már modern tűzoltóságot elképzelni is bajos és amely fecskendő képes lesz egyszerre négy vizsugarat szolgáltatni és egyben a szivattyú hajtó kézierő alkalmazását fogja feleslegessé tenni, amely kézi erőnek a hiánya miatt a tűzoltóság actio képessége eddig minden tüzeset alkalmával meg volt bénítva. Ez a tartalék alap azonban kizárólag a jelzett célra használható fel. (Folyt, köv.)