Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 25-55. szám)

1910-09-11 / 35. szám

6 35-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. szeptember 11 Éljen az Éljen ! Csak-csak Én nem. Verje mellét vad tót. Nem ettem lópatkót, Hogy métely-szúk őröljék Énem'. * * * Bukelésem' nóta-llastrommal Többé be nem ragasztom. Tisztelt Élet-kisasszony Idomod Engem nem marasztal. Itt hagylak Sóhaj-pyramisok És Könny-gulák Ti sósak, Vazelin. Istállószag. Mert hát kérem, sok ám ami sok. Vihognak már a sárga Rémek. Percegnek a jég-percek. Fojtogat a Csont-herceg. (Adolf! Vitriol spriccert kérek!) Edy Aiulra. Mehé% idők. December utolsó napjai jártak. A tudósok ép akkor kezdték jövendölgetni, hogy jönni fog az üstökös. A hold nap nap után később kelt föl, a bal arca fogyott, egyre fogyott veszedel mesen. Az én zsebemből ellenben semmi sem fogyott, mert akkor már nem volt minek. * * * A Latorcamente még most is a régi. Az emberek megmaradtak a juniusiak, csak az időjárás változott meg (s különösen felettem !) Késő este volt, mire a hetedik faluba gyalogoltam. Az apró házak szomorú lemondással húzódtak meg egymás hátáboz támaszkodva . . . Az ereszhéjról csorgott a hóvíz istentagadó módon, én pedig ott ballagtam az utca közepén, a legnagyobb sárban . . . Rettenetesen el voltam keseredve s úgy éreztem ebben a percben, hogy a szocialisták föld felosztási törekvéseinek náiam vadabb híve nincsen. A faluvégen megállottam s meghatottság fogott el: ez volt szeretett nagynéném háza s aztán ... itt születtem én is! Csendesen lopóztam be a kapun: előbb a terepet vettem behatóbb megfigyelések alá Az udvaron hét boglya széna; a csűr ajtaja zárva, tehát nem üres! — Bevezetésnek kielégítő! — dörmögtem magamban. Igaz, most következett a dolog titáni része! Ennek is elébe néztem férfihoz méltó föllépéssel. Szegény öreg asszony akkor is a guzsalyon ült és pörgette az orsót szorgalmasan. Mikor meglátott, sirni kezdett . . . Hja, öt év óta nem jártam erre! Leültetett s alig lelte helyemet. De nem kerülte ki a figyelmem, hogy az asztalról óvatosan csúsztat egy levelet a láda fiókjába. Azt a levelet akkor délután kapta, Boczán Gergely áldott jó cimborámnak azon gyöngéd hangú soraival, hogy az orvosok lemondtak rólam ! A levelet természetesen én mondtam neki tollba. Dehát teltre fel! Végtelenül szomorú lettem. Az arcomon ott jajjongott a „Halál dalok" minden sora, melyeket akkoron olyan gyakran küldözgettem a nagynéném lapjába. Bizonyára ő ezekre gondolt is, mert láttam, hogy kétségbe van esve. Köhögni kezdtem tompán, szárazon, mialatt meghányíam-vetettem magamban, hogy 70 koronán alul nem tárgyalhatók. Könyben úszó szemekkel fordúlt felém: — Hogy vagy édes fiam? — Jól, jól! — válaszoltam kurtán. Ez a titkolódzás még jobban megdöbbentette. Látta, hogy ínkargatom a vah't. — Nincs semmi bajod P Igen sáppadt vagy ! Nem felelhettem, mert elfogott a fuldokló kö högés. ő pedig nézett-nézett rám hossznssn, reménytelenül . . . — Nehéz az élet s elfajult a világ! —• kezdtem nagy szünet múlva. Hál az üstökös is miért jönne egyébért, ha nem azért, mert a/, •sten is megelégelte már az emberek gonoszságait s „megbánta, hogy embert tenmtett!" — citáltam az írás szavait. — Hát vége lesz a világnak fiam ? — Ha meg nem javulunk, akkor az üstö kos fjrka megfojt mindenkit, — vágtam ki szemtelenül. Aztán hallgattunk mindketten sokáig . . sokáig! A bús lemondás hangján kezdtem újra : — Tisztességes ember ma meg nem élhet. Itt, távol a világ zajától fogalmuk sincs az embereknek arról, micsoda tülekedés folyik a tömegben a létért, a betevő falatért. 19 évet értem meg, de azt hiszem, a huszadik tavasz ősz hajjal talál. Az a sok áívirrasztott éjszak?, a lélekölő könyvek, az örökös verseny és hozzá a folytonos mellőztetés ... ha rágondolok, beleőrülök . . . beleőrülök! S csüggedten sülyeszteltem fejemet tenyereim közé. — Kedves gyern ekem — szólt, esengve, — mindig jó fiam voltál, őszinte fiam voltál Tudom, sokat szenvedsz, sokat dolgozol. . . . Aranyos gyermekem, valld meg, te be^eg vagy. — • Az, az! — szemeimet elöntötte a zápor. Az vagyok, néném! A vért jöttem most is, hogy meglássam még epyszsr . . . legutóljara Ne sírjon, hiába sir! Tudom, mire a fecske, gólya vissza-visszaszálldos, mikor a Latorca partján aratni fognak, nekem akkor már nem fog fájni többé semmi. . . . Oit fogok pihenni a zsongó, zajgó Bodrog mellen. ... Ne sirjon néném lelkem, el fog siratni szépen a pataki iiántus. . . . Pedig ő SÍJT-sirt nagyon. — Egy remény lehetne még. Az orvosok azt mondják, kigyógyulhatnék. . . . A szegény meggyötört asszony csillogó sze mekke! kapta föl a fejét: — És mi lenne az, fiacskam? — Hát kedves néném, fürdőbe kellene menni, drága fürdőbe, messzi . . . messzi világba. Ugy hivják, hogy Arco. Ott meggyógjul mindenféle beteg két három hét alatt. De ahhoz pénz kell, nagyoa sok pénz . . . harmincöt forint! — Ne félj kis fiam, elmégy oda. Ne félj, meggyógyulsz;. Ilt van gyermekem — igyekezett megnyugtatni a ladafiába nyulvo, — itt van az útiköltség, meg a többi ! * * * Tizenkettő felé jár az idő. A fenyő szomorúan sóhajt, zúg az éjféli szélben. Benn az öreg asszony fon a guzsalyon szepegve, sírdogálva. . . . Én pedig a zsebemben számolgatok csendesen, az ujjaimmal tapogatva, hogy vájjon korona-e vagy forint? Komáromi János. Piaezi árak Nyíregyháza, 1910. szept. hő 10-énT. nyíregyházi keresk. es gazdák körénél jegyzett termény árai Buza 50 klgramm 8 K 30 fill. Rozs 50 klgramm 6 K 30 fill Árpa 50 klgramm 6 K 20 fill. Zab 50 klgramm 6 K 50 üli. Tengeri 50 klgramm 6 K 40 fill. Felelős szerkesztő: Inczédy Lajos. Kiadó-tulajdonos: jóba Elek. Nyilt-tér.*) » SEIDL1TZ-POR i Enyhe, oldó háziszer mindazoknak, kik emésztési zavarok ban és az ülő életmód egyéb következményeiben szen vednek. Egy eredeti doboz ára 2 korona. Vidéki gyógyszertárakban kérjük HIOLL készítményeit L- F £ LE 1 I f ^^Sr'iejőrzsiilés, n j® elismert, régi jó hírnevű háziszer síja.g- M ?atás és hűlésböl származó minden- f 1 nemű betegségek ellen. Eredeti üveg ára 2 korona. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában [jj, Főszétküldési helyfflOLL A. gyógyszerész, cs. és kir. udv. szallitó, Bécs, I. Tuchlauben 9. Borsalinó kalapok kizárólag női-, férfi,- divatáru-, cipő-és kalap üzletében Nyiregyháxán. Telefon 114. sz. Vaiódi angol férfiszövetek nagy választékban olcsó árak mellett kaphatók YT 11 g ár Lipót áruházában. Telefon 63. x453—?—1 ÜÜTT AJÁNLJA: RUHA KELMÉIT ES Perzsa szőnyegeit. Alkalmi vétel. 444—3—1 463-1—1 A Rákóczi-utcával párhuzamban eső Uj-utcában egy újonnan épített 3 szobás lakás, konyha, kamara, pince és kerttel együtt november hó 1-től haszonbérbe Értehezhetni Rákóczi-utca 32. sz. alatt. *j Áz e rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség A gyaKorlat emberei gyalf orlati liisérlete! alapján bizonyítják, hogy n kőbányai szárított hizósertéstrááyáv minden gazdasági növénynél fényes eredményeket értek el. Minden^gazda kérje saját érdeKében ezen szakvéleményeket BUDáPEST-KŐBÁNYál TRÁGYASZÁRÍTÓGYÁR tartalmazó ismertetéseket árajánlatot, melyeket készséggel küld a Bosányi, Schietrumpf és Társa cég Budapest, IX,, Ül!öi-út 21, szára. ftOT Szíves figyelmébe: Minden Hirdetéshez tij szakvélemény van meliéKelve! 403-17-6 Az Önöktől megrendelt száritól' sertéstrágyát szőlőtelepemen és gyű inölcsösömbengalkalmaztam A szölíi fejlődése ugy vesszőre, valamint a gyümölcsre is szembeötlő és az eredmény jóval felülmúlja az istálló trágyával elért eddigi próbálXozá sómat, és ez az arány ugyanígy van a gyümölcsösnél is. Deutsch Zsiga földbirtokos, Szabadka. ^Behintettem egy 20 m. holdas tánlát, homokos agyag, egy vaggon szárított sertéstrágyával, teliát cgv holdra eseti 5 q., bevetettem rozsot. Termés holdján 20 kereszt, egy kereszt fizetett 5 7 kg.-ot, tehát egy magyar hold adott 11 q. 40 kg.-ot, a mi fényes jjredméuyuelí mondható. BezerédvAndor, Ménfő.