Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-03-06 / 10. szám

6 10-ik szám. N Y I R V I É K 1910. március 6 Olima csoport. A napokban, Budapsten a Royal orfeumban oly nagy feltünnéssel és sikerrel vendégszerepelt izlandi atlétákról készült igen sikerült felvételek. Brémától New-YorJcig. Uti képek egy moder kivándorlási hajóról. Nagyon szép és látványos újdonság. Humoros képek A ki nem tud aludni! Mit mesél a ház? Pali spongyát nyel! Mind kitűnő kacagtató újdonságok. — Báli és alkalmi újdonságok legnagyobb választékban kaphatók Ungár Lipót divatáruházában Nyiregyházán. — Szabó-féle pármai ibolya szappan a szappanok ideálja. Rendkívül kellemes, lágy habzása, finom ibolya illata s bőrpuhító hatása olyan, hogy egyetlen külföldi szappan sem versenyezhet vele. Készíti Szabó Béla pipereszappangyáros Miskolcon. Egy drb 70 fillér, 3 drb 2 kor., úgy ez, valamint más kitűnő mosdószappanai e gyárnak 20 fillértől kezdve kaphatók Nyiregyházán Ruzsonyi Pál kereskedésében és K irányi Imre gyógyszertárában. 357-50 24 — Perzsaszőnyegek minden nagyságban olcsó árban kaphatók Bányai Mihály cégnél Debreczen, Széchényi utca 23. sz. 111—8—2 r a ü(athreiner-féle ZKneipp-maláta-kávé kitűnő pótléknak a babkávéhoz és helyette is, ahol az izgató hatásai miatt tiltva van. Qyermekek részére nem létezik egészségesebb kávé-ital, mint a tiszta SKathreiner. üíogy' virulnak annak élvezése mellett! Justh Gyula nálunk. Az országgyűlési 48-as függetlenségi párt nagynevű vezére Justh Gyula, a képviselőház volt elnöke, március hó 1-én megkezdett politikai agitációs kőrútjában e hó 5-én d. e. 10 órakor Buza Barna, Nagy György, Szunyogh Mihály és Kún Árpád orsz. képviselők kíséretében Mátészalkáról Nyírbátorba érkezett. A vasúti állomásnál Szabó Lajos ref. lelkész, a nyírbátori választókerület 48-as függetlenségi pártjának elnöke üdvözölte az óriási közönség élén — melynek soraiban ott voltak Vay Gábor gróf, Bory Béla, Gencsy Albert, Péchy Béla stb. — Justh Gyulát s a vele jött képviselőket. Justh Gyula szívélyes szavakban megköszönve a díszes fogadtatást, megindult a menet az állomástól a piactér felé, ol 60 tagú bandériummal. O cn o ÉSStöSSi 1 véd- WW es A piactéren megtartott népgyűlést Szabó Lajos ref. lelkész, pártelnök nyitotta meg. Utána Uray Miklós, a kerület orsz. képviselője tartotta meg beszámoló beszédét, zajos éljenzések között. Justh Gyula szólalt föl ezután, nagy hatású beszédben tárva föl a politikai helyzetet s a jövendő kialakuló eshetőségeit ecsetelve. Justh után beszéltek még Buza Barna és agy György orsz. képviselők, mire a közgyűlés Uray Miklóst újra jelölte nagy lelkesedéssel. Délben bankett volt. Justh Gyula és képv. társai, a hozzájuk csatlakozott urakkal délután 372 órakor utaztak el Nyírbátorból s !20 percnyi késéssel 5 óra 15 perckor érkeztek meg a nyíregyházi vasúti állomásra, ahol Somogyi Gyula kir. közjegyző, a nyíregyházi 48-as függetlenségi párt elnöke, dr. Meskó László orsz. képviselő, M;ijerszky Béla polgármester mintegy 500 főnyi intelligens közönség élén fogadták az érkezőket. Somogyi Gyula pártelnök rövid beszéd kíséretében üdvözölte Justh Gyulát és társait, biztosítván őket a város függetségi párti polgárságának elvhűségéről. Justh Gyula megköszönve a szíves fogadtatást, Somogyi Gyula pártelnökkel a város négyes díszhintójába szállt s megindult a hosszú kocsisor be a városba. A menetnek a sok szép uri fogaton kivül nagy érdekességet kölcsönzött, hogy mintegy 40 50 négyes fogattal résztvettek abban a nyíregyházi gazdák is. A Korona-szálló emeleti nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség, mire Justh Gyula, kíséretével — szűnni nem akaró éljenzések között a teremben megjelent. Somogyi Gyula párt-elnök rövid üdvözlés után fölkérte Justh Gyulát, hogy a nyíregyházi 48-as függetlenségi választó polgárság előtt mondja el nézeteit a politikai helyzetről. Justh Gyula egy órás beszédben fejtette ki nézeteit, nagy hatást keltve világos érvelésével. Zugó éljenzés között fejezte be beszédét, mire előbb Buza Barna, majd Nagy György tartottak nagyhatású beszédet, különösen Buza Barna keltve óriási hatást a politikai konstellációról tett humoros összeállításaival. Megalakították ezután a nyíregyházi 48-as függetlenségi párt 200 tagú végrehajtó bizottságát, mire a közgyűlést Somogyi Gyula elnök, hálás köszönetét tolmácsolva Justh Gyula és társai iránt, a közgyűlést berekesztette. CSARNOK A legújabb magyar Uráról. Irta és fölolvasta Leffler Béla a Kereskedő Ifjak Egyletében. íme, aki mint uj énekes Vasul j lent meg és pávás kedvvel nézte a világot, aki egykor az „Ős Kajánnal vívott véres-boros tornát és büszkén rikoltá, hogy „Mit ér az ember, ha magyar' Ki a halál rokonának vallotta magát, most a Vezeklő vigadozás zsoltáraiban szelíden hirdeti: „Bűn az életet nem szeretni." Talán nagyon is hosszasan foglalkoztam Adyval, az uj lirai mozgalom megindítójával, de még igy is érzem, hogy nem tudtam teljes egész képet rajzolni az ő lelkéről, az ő költészetéről! De hiszen csak az elfogultságot, az idegenkedést akartam némileg elosztatni, nem pedig dicsérni, vagy ócsárolni. Nyugtalan, kiforratlan ifjú költők, uj rajongó esztétikusok megérezték, hogy Ady fölléptével történt valami a magyar lírában, melyet ma még nem tudunk értékelni. Ilyen tudattal bízva a jövőben megalapították a „Holnap" irodalmi társaságot. Nemsokára megjelentek a nyilvánosság előtt hatan, Ady vezetésével, egy aüthológiaval, melyet rá egy évre ujabb vaskos kötet követett. Ez a fiatal gárda több-kevesebb költői tehetséggel, erő-; zenei erzékkel akar folytatója sőt segítője lenni Ady költészetének. Mohón kaptak a groteszk kifejezéseken és egy-egy szépén zengő versért nem törődtek, ha feláldozzák is az érthetőséget. Még nagyon is fiatalok, — hiszen Ernőd Tamás alig 21 éves, —hogy Ady költészetenek utánzásától megóvhatnak magukat. Beteges vonzalommil dicsőitik az érzéki szerelmet, mimeiik a korán megvénült ifjat, könyörgést irnak mámorhoz, pogány ajakkal imát morzsolnak — egyszóval még nagyon fiatalok! Egy költőt azonban kikeli közülők emelni: ez Balázs Béla. Ő maga filosophus és drámai író. Verseiben nem találunk üres csillogást, hajhászását az Ady kifejezéseknek, ő határozottan törekszik az egyszerűség felé. Szereti a noctornot a zugó folyó partján; ő is kedveli a borongós, ködös őszi idősét, de egeszen máskép mint Ady. Mit szóljunk a többiekről: Babitsról, Keményről, Gellér Oszkárról, Mohácsi Jenőről stb. Mindnyájan Ady hatása alatt állanak, bár igyekszenek alóla szabadulni, de nem igen sikerül. Sőt Adyra nézve előnyősebb volna, ha utánzói minél hamarább hűtlenül elhagyják, mert épen csak a gyöngéit, a rossz oldalait emelik ki. Most pedig befejezésül még néhány szót a legújabb magyar lira érthetőségéről. Leginkább érthetetlen.séggel vádolják ezen uj magyar iirat. Tagadhatatlan, hogy nem egy kóltemenyben bizonyos misztikum homályt találunk, amely homályt azonban nem szabad összetévesztenünk az olcsó agy-tornák torzszülőtteivel, az u. n. „Ady Ádék"-Kai. Érthetetlen verset mindenki tud irni, de olyan misztikus homállyal, melynek melyebben fekvő lelki okai vannak, melyet csak azért nem értünk, mert nem ismerhetjük a költő lelkében iobzódó indulatok és érzelmek összeütközéseinek minden fázisát — ilyen mélyebben a lélekben gyökeredző homálylyal csak igazi költő tud irni. Különben is egy vers nem valami nyelvemlék, melyet komoly nagyitó alatt összeráncolt homlokkal kell olvasnunk. A vers mint minden művészi terünk, nem oktatni akar, hanem érzelmeket felidézni. Ha valaki Beethoven-zenét hallgat, akkor vagy azt gondolja, hogy érti, vagy azt hogy nem. De akármelyik is legyen igaz a kettő közül, mégis őt ez a művészi élvezetben zavarni nem foiíja. Igy tehát elővenni egy verset, találomra egyet a sok közül és azt fölboncolni, miat valami kiserleti állatot finom kesekkel; majd az e?yes sejteket mikroszkóppal megvizsgálni — ez nem művészi kritika. Hiszen ott van a világ leghíresebb márványszobra: a milói Venus. Ha kellő távolból és jegyű ásos foszfortrágya csontliszt iül árajánlatot BÜDRPEST-KŐBRNYni TRnGYnSZRRITÓQYRR Boiányl, Scbietrumpt és Tirsa cégtil, Budapest, IX., Ollfti út 21. iziaL.