Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-03-06 / 10. szám

Nyíregyháza, 1910. XXXI. éYfolyam, 10. szám. vasárnap, március 6. Megjelenik hetenként egyszer vasárnapon. Előfizetési leltételek: Egész évre 8 kor., Fél évre 4 kor., Negyed évre 2 kor., Egyes szám ára 20 fillér. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: YÁROSKÁ2-TÉR 6. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. A nyilt-téri közlemények dija soronként 60 fillér Apró hirdetések 10 szóig 40 fill., minden további szó 4 fillér. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit

. Naptáregyesités, A közérdeklődésnek van egy dédelgetett kedvence, kit becézni, kendőzni soha meg nem szűnik; gondolatokat emészt meg, erőt, nagy, jobb sorsra érdemes erőt tördel össze s önző kapzsiságaban a közfigyelmet egészen magának köti le, ez — hét magyar átok egyike — a politizálás, mely tőlünk — hála — „karddal és rablánccal van elzárva." Annyi baj van itt közöttünk, hogy ha egy napon elfelednénk is „ meddő (?) közjogi vitákkal" sorvasztani erőnket, békóba verni figyelmünket s annyi kiáltó jajaink elől az ő démoni kebelébe rejtőzni: akkor ijednénk meg isten igazában. Van itt — a mi közéletünkben, társadalmunkban annyi megszivelésre méltó jelenség, hogy azokra is jó egy kis figyelmet — csak legalább a fölösleget — fordítani; van itt annyi baj, hogy ha az egyszer mind meggyógyulna, talán a sánták is táncra perdülnének! Akkor a „közjogi viták" sem volnának talán többé meddők: egyszeriben megtermékenyülnének ! A mi társadalmunk oly annyira tagozott, annyi irányba rángatják szekerét, hogy csak mélyebbre ásódik alatta a kátyú, annyira ellentétes törekvés morzsolja kebelében egymást, hogy a kifelé hatásra bizony édes-kevés erő jut. No de nem — politizálunk! Most csakugyan „társadalmi lap" akarunk lenni. A sok siralomra hangoló jelenség mellett, a sok tátongó seb előtt olyan jól esik megpihenni egy kevés figyelemre méltatott, mégis végtelenül fontos, szinte történelmi mozgalom — számban menő törekvés előtt! . . . Ez a hazafias gör. katholikusok mozgalma. A naptárt egyesiteni akarják. A régi Julián-naptár helyett ők is a Gergelyfélét kívánják alkalmazni. A két naptárrendszer természetét e helyen nem közölhetjük: de elég legyen reámutatnunk arra a különbségre, mely főünnepeink s a gör. kath. főünnepek között olykor két hétre növekedik. A kérdésnek a hitéleti berendezkedést illető része nem tartozik ide. De van ennek a mozgalomnak igen nagy társadalmi jelentősége. Visszaadjuk egy pár százezer kenyérkereső munkásnak a tőle elvett munkanapokat! Hiszen ezelőtt kétszer kellett ünnepelnie. Egyszer a nagy társadalommal, másodszor saját felekezetével. Visszaadjuk a vegyes házasságban élő családok jó részének nyugalmát! A kétszeres ünnepek kétszeres kiadásai a részleges ünnepléssel megbolygatott családi rend folytán beálló ellentétek — mind elmaradnak. A törvénykezés, igazságszolgáltatás folyamata, mely megakadt a felekezeti ünnepekben, egy nagy akadálytól megszabadul. A terminus-tűzésnél nem kell annyi vallási igényt szem előtt tartani. De itt van egy igen fontos motivum — a naptáregyesitésre: a népoktatás! Kivált mióta az államosítás olyan tiszteletreméltó nagy lépést tett e téren. A nemzetiségi vidék egy jókora részét gör. kath. vallású nép lakja. Gyermekeinek ünnepelni kellett az általános keresztyén, — speciális katholikus — és saját felekezeti ünnepein! Mit jelent ez ? . . . Egy csomó vakációt! Egy nagy munka-akadályt! Mert ünnepelni joga van mindenkinek ! S ünnepeken dolgozni vallási tilalom ! Tizhusz speciális ünnepnap miatt sokat vészit a megszokott iskolai, sőt általában — a társadalmi rend! * A mozgalom, mely a magyar gör. kath. egyház kebeléből kiindult s már szórványosan célt is ért, most már oly elhatározó súlyt nyert a hazafias gör. kath. clerus vezérembereiben, hogy diadala biztos. E mozgalom nem kicsinylendő! Minden igében nagyhatású és szükségszerű ! Nem annyira naptár, mint történelem javítás ! Egy. ker. felekezetnek hazatérése a többihez ! A történelmi hibás fejlődésnek a társadalom által való visszahajlitása ! S a dogmatikának meghódolása a tudomány okossági s a reális élet célszerűsége előtt! . . . A felekezeli érdeken diadalmaskodik a hozzájuk hasonlók tömegében élő polgárok egyetemes érdeke, mely az egyöntetűségre törekszik az ünneplésben is. Dorsey tanár Nyíregyházáról. Dr. Dorsey chicagói professor a mult évi augusztus havának 14-én betoppant Nyíregyházára. Jött, látott és ment, miután uti napló-' jában jó pár oldalt tele irt. A nevezett professor ur világlátott ember, a földgömböt már köiülutazta s személyes tanulmányok és benyomások alapján ismeri többek között nemcsak Franciaországot, Angliát, Németországot, hanem Oroszországot és Japánt is. Rendkívül intelligens uri ember, de nyelvismeret nélkül utazik s rendesen tolmácsot cipel magaval. A Chicago Tribüné című amerikai újság, amelynek állítólag sokkal több az előfizetője, mint akár a Nyírvidéknek, azért küldötte Dorsey doktort Magyarországra, hogy tanulmányozza a kivándorlási kérdést. Kik, milyen társadalmi és vagyoni állású emberek szoktak kivándorolni, mi a kivándorlás oka és általános célja; a kivándorlók mit beszélnek Amerikáról, mennyiben változik világfelfogásuk : ezek voltak körülbelül a lőkérdések, melyekre feleleteket gyűjtött. Meglehetős sok helyen megfordult, különösen az Alföldön s tapasztalatairól a Chicago Tribune-ban hosszasan számolt be. A „Szabadság' cítriü clevelandi magyar lap, melynek szerkesztője Kohányi Tihamér, Dorsey ur beszámolóját elejétől vég g átvette és „Magyai ország amerikai tükre" címen közölte. A „Szabadság* f. évi január 18 ik számából vettük át a tudós utazónak nyíregyházi tapasztalataira vonatkozó jegyzeteit és közöljük azokat egész terjedelműkben. Nyiregyháza, aug. 14. Mindazt, amit a magyaroknak Amerikába való kivándorlásáról tegnap hallottam s tapasztaltam, csak megerősítette az, amit ma itt alkalmam volt látni. Nyiregyháza megyei székhely, nagy, terjedelmes város 33,000 lakossal, Szabolcsmegyében, mely Hajdumegyétől északra fekszik. A magyarok a megye 285,000 lakosának 98 9 százalékát teszik. A Nyíregyházára vezető utazás épen olyan bájos volt, mint bármely utam az Alföldön; ugyanaz a gyönyörű, nyugodt, virágoktól tarka vidék, terjedelmes rétekkel, nagy tengeri táblákkal, hatalmas búzaföldekkel; nem maradnak el itt sem a napraforgók, a szőlőskertek, a káposzta, répa, burgonya, dohányültetvények. — Ebben a városban is neg van ugyanaz a fajta vasúti állomás, a milyenre már el vagyunk készülve, — nagy, hosszú, tiszta, rendben tar tott, jó nyári vendéglővel és kávéházzal, sok néppel; a parasztok nehéz, kopogó csizmáikkal, fehtr vászon gatyáikkal, kék kötényükkel, szerény, de mindamellett függetlenségérzetre valló, méltóságos magatartásukkal; az erős, egészséges, jól öltözött, vidám asszonyok; a kevésbé erőteljes féifiak, kik a legtökéletesebb német divat szerint hajlongnak udvariaskodva egymás előtt; aztán a katonák s — legalább látsiatra — minden hat katonára egy tiszt; kivétel nélkül jó külsejü fiuk, testhez álló egyenruhában, kik ugy járnak kelnek, mint emberek, s nem oly istenszemen, mint német kartársaik. De nehogy tevedjünk, — a többsége e tiszteknek nem magyar, hanem osztrák s nem is beszél magyarul ; s van belőlük bőven, mindenfelé lehet látni őket. UJ építkezési művészet. Nyiregyháza át van hatva az uj művészettől. Kevés nyoma van ennek Debrecenben, de annál több Budapesten. Az uj divatú épületeket nem építész tervezte, de valamely mérnők, aki ékszerész vagy cukrász lehetett. Ez az uj művészet Berlinből kapta a lökést, de a végrehajtás módja, a hogy az épületek meg vannak szerkesztve, Párisból származik. Kétséges, hogy az eredményben van-e valami nyereség. Az uj és népszerű kávéházat itt kabaretnek hívják, s ez a szokásos magyarországi keveréke a kávéháznak és kertnek, az olvasóteremnek és billiárd szobának, melyhez még a németes cukrászda s a párisias café chantant tartozik. Mivel az utcák legnagyobb része nincsen kövezve s a talaj homokos minőségű, különös kétkerekű talyigák vannak használatban. Ha a járműnek két utasa van, a kocsis a sárhányót a talyiga elejére fekteti le s arra ül. Sok olyan szekeret is lehet látni, amely elé őt ló van fogva. Ha a szekér meg van telve, akkor a kocsis az egyik lóra ül, melynek nyerge kiegé szitő része a hámnak. Lattam néhány ökrös szekeret is s tegnap egyet, melyet két borjú segítségével öt tehen vontatott. Mai számunk 12 oldal.