Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-02-20 / 8. szám

14 8-ik szám. N Y I R V I D É K 19 10. fehiuár Í0 Végre elkészül a választási törvény, de őfelségének, a demokratikus intézmények meleg barátjának mégis csak jobban tetszik a Kristóffy-féle választási tervezet, i s igy az Andrássyét szoros zár alá téteti s ennek kulcsait Bécsbe vileti. Legyen nyugodt a mi öreg királyunk, nem fogunk mi ezért az arany gyapjúért Colchisba evezni, s ha módunkban lenne is, nem szereinők mi föl Mátyás királynak fekete seregét, hogy ismét foglalja el Bécset, és hozza el nekünk — a plurálisos törvényjavaslatot. De menjünk tovább. Kibérelt politikai agent provokalőrök felvetik itt a bankkérdés. Just Gyula felül ezeknek: Anrássyt hizlalják Bécsből, hogy a bankkérdés ellensúlyozására vessen fel valamely bagatell katonai követelést, és Andtássy megint felül ezeknek; s hogy a zavar teljes legyen és absolut többség ne legyen s hogy a királynak egy parlamenten kívüli kormány kinevezése megkönnyittessék, Kossulh Ferenc kivonul a függetlenségi pártból! Mindezek láttára csak ámul és bámul a vidék, ahol a koalícióban képviselt pártok teljes békében élnek egymás mellett, s várják a koalíció által maga elé tűzött feladatoknak és kötelességeknek teljesítését, aminek elmaradása a politikai tényezők tévedéseiben és szemólyi torzsalkodásaiban, de túlnyomó részben az imént elősorolt cselvetésekben és a fejedelem magatartásában keresendő Jönni kellett tehát egy, a pártokon kívül és a pártok felelt álló providencionális férfiúnak — Khuen Hédervárynak. És itt merül fel azon felette fontos és mondhatnám alkotmányjogi garantialis alapkérdés, hogy vájjon a fejedelemnek miniszteri kinevezési joga korlátlan jog-e? Hát tekintetes törvényhatósági közgyűlés. A parlamentarismus alapfogalma és szelleme nem adhat e kérdésre igenlő feleletet; nem pedig azért, mert a parlamenti kormány pártkormány, politikai pártnak pedig csak azt lehet minősíteni, amely magában az országgyűlésben képviselve van, s mert azt feltételezni, hogy egy választást annyira meg lehetne hamisítani s választás közben a nemzet annyira tévedhet, hogy a képviselőházban sem az absolul, sem a relatív többségben, se a kisebbségben ne legyen képviselve a nemzeti akarat, azl feltételezni valóban nem lehet. Nem alkotmányos b'hátaKhuen lléderváry kabinet kinevezésének ténye, az ilt elsorolt indokokból; de kérdem azoktól, akik azért tarlják alkotmányosnak a Khuen Héderváry kormányt, mert az a nemzetre akar apellálni, hogy vájjon az is meg fog-e felelni az alkotmány és a parlamentarizmus szellemének, ha ugyan e kormány, nem érvén el az általa kitűzött célt az első választás utján, egy második vagy választással próbál majd szerencsét, kényszerítő, fenyegető és megvesztegelő eszközökkel? Befejezem beszédemet. Éu tekintetes törvényhatósági bizottság immár 43 éve, hogy megszakítás nélkül nyíltan is bevallottan állok a 67-es közjogi kiegyezés alapján; nincs okom, hogy ez állásfoglalásomat megbánjam, sőt több okom van most, mint valaha, hogy politikai elveimhez ezután is ragaszkodjam; ragaszkodjam azért, mert. ezek alapja a hozott törvény, mert bármely kormánynak is egyedül ez alapból lehet és kell kiindulnia, mert hazánkat a 67-nek teljes végrehajtása teheti önállóvá és boldoggá, s ragaszkodjam elannyira, hogy necsak az 1867. XII. t.-cikkben foglalt közös ügyeknek a teljes paritás alapján való végrehajtását, de az Ausztria és közöttünk fennálló érintkezési pontok fenntartását és ápolását is követeljem. E ragaszkodásom azonban ha nem is jelent jogfejlesztést, de legkevésbé jeleni az jogfeladást. A jelen kormány a jogfeladás jegyében születelt, ez a kormány név, párt és programm nélkül való, ez a kormány meg sem kisérlelte megszerezni az índemnitíst a parlamenttől, s igy mig egyrészről kivonta magát annak ellenőrzése alól. másrészt meghosszabbította ez által önkényesen a törvényen kívüli állapotot s valószínű, hogy igy kénytelen lesz a parlamentet. is exlexben feloszlatni; ez a kormány, mely nem álallotta mindezen cselekedeteiért a felelősséget a koronára áthárítani s igy minden alkotmányos formát — az alkotmánynak ezen egyedüli garautiáit — szándékosan mellőzött, ez a kormány alkotmányos értelemben nem loyalis, nem parlamentáris s igy nem is 67-es s ez az egyetlen körülmény is elég arra, hogy iránta bizalommal ne viseltessem, tőle a támogatást megtagadjam és az alispán állal benyújtott határozati javaslathoz csatlakozzam.