Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-02-20 / 8. szám

8 8-ik szám. N Y I R V I D JÉ K 1910. február 20. mikor már minden alszik, eljő hozzá „a kevés szavú, rossz szemű fürge fickó*, fekete koporsón dobol s üléssel kinálja a szomorú paripán. És a költő követi álmaiban ezen tréfás isszonyu parancsot: És én kacagva nyargalászok Vérvevő álom fickók között Paripámmal, a kúporsómmal (Vér és Arany 20.) De midőn a halál után vágyódik, még sem tudja megtagadni az életet, bár csúfnak nevezi. Szinte jajongva sirja el, midőn az „élet ősterebélye" alatt ül: Nem áhitott igy soha senki Nem tud téged más igy szeretni Óh jaj, Hiába, hiába, hiába! Vagy máshol, mint Júdás dalolja a halál rokona: Mert az élet az én szerelmesem Mert én is álmodok nagyot: Költő vagyok. Természetesen ilyen borús léleknek, melyben a halál sötét sejtelmei kisértenek, szüksége van a mámorra. Ilyenkor aztán, a boros nagy dicsőség, a muskotályos italok elkábítják, azt képzeli, hogy ő a .mámor fejedelme", kinek arcai tüzelnek s fölében ifjú dalok csengnek és büszkén kiáltja: Ma kiráiyi kedvem van Ma az élet meghatott Ma sajnálok, ma szánok Ma szeretek, ma adok. Hanem hagyjuk el ezen sejtelmes halálkisérleteket és lérjünk át költeményeinek egy másik csoportjára. A legnehezebb s talán a legkényesebb kérdések egyikéhez jutottupk, t. i. Adynak az u. n. magyar tárgyú verseihez, melyekben vagy magáról beszél magyarról, vagy a régi magyarokat idézi meg. Ezen a ponton érte őt a legsúlyosabb és a legkomolyabb vád: hogy nemzetközi, hogy gúnyolja mindazt, ami magyar. Ady rögtön, első fölléptekor érezte, hogy ő máskép, rgész uj hangon énekel, mint elődei. Érezte, látta azt a nehéz megbotránkozást, melyet első dalai keltettek. Ez a megbotránkozás sugallta azután azon verseit, melyekben ő, a hosszú ideig Párisban élt költő, elkeseredik a magyar viszonyok, a magyar maradiság fölött. Az a nagy ellentét, mely a „pocsolyás ért* elválasztja az „óriás Páristól", megmagyarázza ezen daloknak érdes, a magyar füleknek néha keserűen hangzó szavait Ady költészetében különben is erősen érezhelő az ellentétek harca. Az a bizonyos l'air de Paris és az alföldi pocsolyás vizgőz keveredik össze ezen dalaiban. Egyszer az egyik, máskor a másik jut túlsúlyra, de sohasem tagadja meg, hogy magyar. Gyakran vágyak hajtják, hogy sorvadva-várva ne üljön itt tovább, mert itt nem kellenek uri álmodók. Érzi, hogy az ő dala „sejtő beteg és finom", de a „dacos Hunnia" „csak balladát, akar." „Megáradt a Tisza" versében a költői képekbe burlolva sóhajtja el, hogy mi is űzi őt nyugatra. A magyar Tisza megáradt, s az Alföldet elönté a viz, a pocsolya, „s fészketlenül, kiverve rőpdös riadt szivekkel egy szép énekü madár sereg." Sebten kiválik im gőgösen E?y fény-tollu szárnyas madár Bús dalba kezd. Lenéz az árra, Föld int nyugatról, s a sármány madár Nyugatra száll. Nem egyszer a régi magyar hagyományok tiltják, riasztják vissza a merészebb uj daltól. Bár leike buzog a „finom dalos titkoktól", de mégse mer, mégse bátor és úgy dalol, „mint egy ósdi telt szájú praedicátor." Hogy miért? Megmondja egy élénk, jóizü képben. Egy urambátyám röpdös körül Mult századokból nagy pipafüst szárnnyal, Egy öröm. Tollamra néz, dohog S kezemre csap a füstös pipaszárral. ő igenis magyarnak tartja magát, de újnak, más magyarnak. Olvashatjuk ezt „Én nejű vagyok magyar?" c. versében, hol kissé gőgös, büszke szavakkal igy kiált föl: Ős napkelet olyannak álmodta, Amilyen én vagyok: Hősnek, borúsnak, büszke szertelennek Kegyetlennek, de ki elvérzik Egy gondolaton. Ős Napkelet ilyennek álmodta: Merésznek újnak, Nemes, őrök — nagy gyermeknek, Nap lelkűnek, szomjisnak, busitónak ? Nyugtalan vitéznek, Egy szerencsétlen, igaz isten Fájdalmas megpróbált remekének, Nap fiának, magyarnak. Végül szertelen és túlzó kifejezésekbe törve vágja a szemükbe a „magyarkodóknak" büszkén a kérdési : „Én nem vagyok magyar?" (Vér és Arany 36.) A régi letűnt magyar hősök, vértanuk és költők lépnek fel nála uj szívvel, uj köntösben. A boros-véres tivornyán megidézi a vad Ond vezért és szomorúan érzi, látja, hogy neki más a lova, a vére, az álma, bár tőié származik, de mégis idegen. A szomoru-vig dallal megénekelt kuruc kornak is átülteti egy-két bus sóhaját a maga borús lelkébe. (Lásd Bujdosó kuruc rigmusu, Esze Tamás komája, Kuruc Ádám testvérem stb.) Az „uj magyar csodáknak" büszke, de teteg költője azonban nem feledkezik meg a régiekről stm és egy egy verset köszönt Ilosvayra, Csokonayra, Vajdára, kit különben szent elődjének és nagy rokonának tart, s harcos Gyulai Pálról sem feledkezik meg. Nála uj, szokatlan alakban jelenik meg Szt. Margit legendája is. A legendák szüze, a fehér Margit, szerinte nem azért ment a Nyulak szigetére, hogy ott az őrök elet után sóvárgó szive parancsára Jézusnak áldozza fel magát, hanem mert „Nyugatról" várt sokáig valakit, ki „nem vad bajszú, lármás, mokány magyar, hanem dalos, törékeny, halk fiu legyen." „Asszonyos, kósza, könnyes trubadur." Hiába érkeztek „prüszkölő" kun lovak hátán „hetyke magyarok," — kit Szt. Margit várt, kiről álmodott, az a „csöndes álomlovag csak nem jött és ugy halt meg Szt. Margit a Nyulak szigeten." Itt is avval az erős ellentéttel, hogy magamagát, vagy magához hasonló „halk dalu és halk csóku legényt" tesz meg a szent szűz álomlovagjává, az egész legendának teljesen modern, sőt mondhatnám, dekadens színezetet ad. De nem csak történeti alakok uju'nak föl lelkében, hanem sejtelmes, borongós mithosok az ós Kajánról, a Jó Csöndhercegről. A Ős Kaján eljön hozzá bibor palástban, duhajkodik vele, fülébe nótáz, mig a Piros hajnalok hosszú sorban Suhannak el ós részegen Kopognak be az ablakon. Hiába ker, könyörög, hogy már nem birja tovább a duhajkodást. Ezen nagybecsű költeményében jajdul föl aztán túlságosan nehéz szavakban az ő megtörött magyar szive. (Folyt, köv.) Fiaczi árak. Nyíregyháza, 1910. február hó 19-én. V nyíregyházi keresk. és gazdák körénél jegyzett termény árak Buza 50 klgramm 18 K 70 fill. Rozs 50 klgramm 9 K 40 fill. nrpa 50 klgramm 7 K — fill. Zab 50 klgramm 7 K — fill. Tengeri 50 klgramm 7 K 70 fill. Felelős szerkesztő: Inczédy Lajos. Kiadó-tulajdonos: Jóba El

ek. Nyilt-tér.*) Alólirott ezennel kinyilatkoztatom, hogy az 1909. év december 21-én Szerencs és Nyíregyháza állomásokon megtörtént inzultusokat nehezen sajnálom, elkövetett cselekményeimért Vereb Antal gyógyszerész úrtól ezennel bocsánatot kérek. Nyíregyháza, 1910. február 17. Frenkel Lajos, 128—1 — 1 kereskedelmi utazó. *) Az 6 rovat alatt közlöttekért nem vállal felel ofszet a szerkesztőség. A kis gyermek ELPUSZTUL? Adjon neki SCOTT-féle csukamájolaj Emuls i öt és örömmel fogja tapasztalni, hogy állapota azonnal jobbra fordul, hogy csakhamar fejlődésnek indul és jókedvűvé válik. A SCOTT-féle EMULSIÓ már gyakran visszaszólította szüleinek szeretett gyermeküket a halál kapujától. A SCOTT-íéle EMULSIÚ a legkiválóbb, ugy tisztaság, valamint az emészthetőség és Az Emulsio vásár- gyors hatá

s tekintetében. félTmódszer véd- % eredeti üveg ára 2 K 50 fillér. jegyét—a halászt Kapható minden gyógytárban. — kérjök figye- 521-3-1 lembe venni. M OLL-F ÉLE SEIDUTZ-POR I • Enyhe, oldó háziszer mindazoknak, kik emésztési zavarokban és az ülő életmód egyéb következményeiben szenvednek. Egy eredeti doboz ára 2 korona. Vidéki gyógyszertárakban kérjük MOLL készítményeit I OLL-FELE SÓS - BORSAI32 ^^SMeőirzsolés, elismert, régi jó hírnevű háziszer szaggatás és hűlésből származó mindennemű betegségek ellen. Eredeti üveg ára 2 korona. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában Föszétküldési hely MOLL A. gyógyszerész, cs. és kir. udv. szállító, Bécs, t. Tuchlauben 9. JMindenki tudja, hogy egyedül a Lányi-féle liliomtejcrém használata teszi az arcbőrt simává, üdévé, bársonyossá, mert már 2—3 .napi használat után biztosan eltünteti a szeplőt, májfoltot és pörsenéseket. 1 tégely ára 1 korona, 1 drb Liliomtejszappan ára 1 kor. 1 üveg Lányi-féle liliomtej ára 1 k 20 f. 1 doboz Ilona púder 70 fillér. 8-52-39 ELŐLEGES JELENTÉS! Van szerencsém Nyíregyháza város és vidéke nagyérdemű közönségét érte&iteni, hogy helyben a Vármegyeház-téren újonnan épült emeletes házban ROYAL (f elnevezés alatt egy teljesen modern, fővárosi ízléssel berendezett, a legkényelmesebb igényeknek is megfelelő kávéházat és szállodát nyitok. A kávéház helyisége és fényes berendezése valóságos látványosság lesz, Ízléses páholy fülkék, kitűnő tekeasztalok és játékszobák állnak majd a n. é. közönség rendelkezésére. Elsőrendű italok, hideg buffet, bel- és külföldi lapok nagy választékban, előzékeny kiszolgálásról gondoskodva lesz. A szállodai szobák kényelmes és kellemes othont nyújtanak az utazó közönségnek, minden vonatnál társaskocsi. Minden törekvésem az lesz. hogy Nyíregyháza és vidéke inteligens közönsége kávéházamban kellemes családi szórakozást találjon. Szives pártfogásukért esedezik mély tisztelettel : Kurtág D. Dezső, a nagyváradi Lloyd kávéház 114 3 lx volt tulajdonosa Hirdetmény. A sóstói-uti Maurer-féle nyaraló s ahhoz tartozó szőlő eladó. Értesítést ad e tárgyban Dr. Korányi Endre ügyvéd Nyíregyházán. 60 — 5—4