Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-06-26 / 24. szám

17-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. április 24 3 tudtunk 400 koronánál többet elkölteni, holott más városban egy szövevényes bűnügyi nyomozat felemészt 400 koronát, illetve nagyobb összegeket. Áttérve most n ár a kérdés pénzügyi részére, ide vonatkozó előterjesztésem a kővetkező: A csendőrség beállításának kérdését a belügyminisztérium csendőrségi ügyosztályának vezetője Oláh Ödön alezredes úrral, a Szesztay-féle szabályozási tervnek megfelelő belterület figyelembe, illetve alapul vételével, tehát a Bujlos, ószőlő, Ujszőlő, Himeskert és Érkertek bevonásával : tárgyalás alá vévén, abban állapodtunk meg, hogy a belterületre szXkséges, a Sóstó nyári felügyeletét és a vasúti állomást is számítva. Nyíregyházán beállítandó összesen 13 őrszem. Minden őrszemre 3 egyént véve számításba, keli 39 csendőr, s ennek tartalékául pedig még minden őrszemre egy s igy: tartalékba kell . ' . . . 13, nyomozatokhoz ... 4, ennek tartalékába ... 2, járásőrmester .... 1, őrmester 2, őrsvezető 2, igy összesen 63 létszámú csendőrség a belterületen. A külterületen pedig megmaradna a jelenlegi: 1 lovas őrsvezető és 6 lovas csendőr. A szatmárnémeti beosztást nem vehettük figyelembe, mert Nyíregyháza a városias fejlődésü Szatmárnál nagyobb területen fekszik, mert Nyíregyháza 14704 hold területtel nagyobb, mint Szatmár s 6207 több lakossal bir, mint Szatmár. Ezen létszám beállításával a számítás következőleg áll: egy gyalogos csendőr javadalma . . . lovasé gyalogos őrsvezető . lovas őrsvezető . . gyalogos őrmesteré lovas őrmesteré . . gyal. járásőrmesteré lovas járásőrmesteré a felszerelés egyszersmindenkorra gyal. járásőrmesternél . lovasnál .- . . . gyal. őrmester, őrsvezető és csendőrnél 436 K 65 f., lovas őrmester, őrsvezető és csendőrnél 1451 K 65 f., őrsönként nyomtatványok stb. a gyalogságnál ... 207 K — f., lovasoknál ... 281 K — f. A fentirt létszám évi fentartási költsége, beleszámítva a külterületre 1 őrsvezető és 6 lovas csendőr 13890 korona 77 fillér évi fentartási költségét, kitesz összesen 99186 korona 04 fillért. (Folyt, köv.) A ayiregybfei Kossuth-szobor. Kossuth Lajosnak a nemzet szivében örökké élő legnagyobb magyarnak szobrot állit Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város közönsége, hogy egyrészt lerójja kegyeletének és hálájának adóját, másrészt, hogy ércszobra hirdetője, ébrentartója legyen azoknak az eszméknek, amelyekből a magyar nemzet életerejét meriti. Mi is ezen a helyen cifrázatlan szóval a vármegye közönségének nemesen érző szivéhez szólunk és arra kérjük, segítse áldozatkészségével a megindított mozgalmat a megvalósításhoz. A vármegye minden egyes polgárának szent kötelessege meghozni módja szerint azt az áldozatot, amelyet kérnek tőle. A ,48-as Szabolcsi Eirlap" is megindítja a mai nappal a nyilvános gyűjtést s arra keri lelkes magyar olvasóközönségét, juttassa hozzá Kossuth Lajos szobrára szánt adományát. Bármilyen kicsiny is az összeg, nem határoz, tartsuk szem előtt, hogy a sok kicsi, sokra megy. Ismerve a vármegye áldozatkész közönségét, hisszük, hogy a szobor felállításához szükséges hiányzó pénzösszeg közadakozás utján hamarosan együtt lesz. Hallhatatlan emlékű hazánkfia: Kossuth Lajos születése napjának századik évfordulója alkalmából Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága 475. Bgy. 21,344-1902. H., Nyílegyháza város képviselőtestülete Kgy. 219. K. 12279—1902. számú véghatározatukkal elhatározták, hogy Kossuth Lajos szobra a vármegye székhelyén Nyíregyházán, felállíttassék. Ugyanezen alkalommal a várm gye közönsége 5000, Nyíregyháza város város 10,000 korona hozzájárulást szavazott meg a szobor létesítésére, mely összegek 10 év alatt tiz egyenlő részletben helyeztetnek el. Ezen tiz évi határidő lejártához közeled vén, ugy a törvényhatósági bizottság, mint a város képviselőtestülete kiküldötte megbizottait a szoborbizottságba. A szoborbizottság megalakulván, tanulmány tárgyává tette a szobor létesítésének kérdését és arra a meggyőződésre jutott, hogy egy olyan szobor, amely anélkül, hogy mellékalakokkal tuldiszittetnék, avagy arányaiban tulnagy volna, egyfelől a Kossuth Lajos emlékéhez, másfelől Szabolcsvármegye és Nyíregyháza városához méltó lenne: a pályamunkák jutalmazására szükséges dijakkal együtt mintegy 50,000 (ötvenezer) koronába kerül. Az eddig megajánlott hozzájárulásokból és adományokból időközi kamataikkal együtt 1912-ben mintegy 20,000 korona lesz együtt. Hiányzik tehát még 30,000 korona. Ezen hiány fedezetét a szoborbizottság részint a most megindított társadalmi gyűjtésből, részint Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város ujabb áldozatkészségéből reméli. A szoborbizottság óhajtandónak találta, hogy a szobor 1912-ben felállíttass ék és 1912. évi szeptember hó 19-én, mint Kossuth Lajos születése napjának száztizedik évfordulója napján lelepleztessék, hogy ekként egyfelől még lehetőleg mindazok megérjék a szobor létesítését, akik ahhoz hzzzájárulnak, másrészt, hogy a leleplezés is ilyen nevezetesebb időpontban történjék. A szoborbizottság, a még hiányzó ö^zeg összehozatala céljából amellett, hogy Szabolcsvármegye törvényhatóságához és Nyíregyháza város képviselőtestületéhez ujabb hozzájárulások megszavazása iránt folyamodott, a társadalmi gyűjtés megindítását oly módon határozta el, hogy az egyes társadalmi köröket és egyesületeket kereste meg tagjaik körében a gyűjtés foganatosítása iránt, a vármegye területén levő pénzintézeteket pedig adományok megszavazása iránt. Epstein Karolina növendék hangversenye. Epstein Karolina vizsga-hangversenyéről a következő tudósítást vettük: Előkelő és nagyszámú közönség töltötte meg színültig a városháza dísztermét, hogy ezúttal is kifejezze háláját, érdeklődését és szeretetét egy olyan nő iránt, aki teljesen hivatásának élve, egész életén keresztül szívvel, lélekkel azon fáradozott, hogy városunkat a zene terén minél előbbre vigye. Tette pedig ezt minden önzés és babérok utáni vágyódás nélkül azért, hogy vérbeli zenész létére, ilyen módon is kielegitse a zene iránti nagy szeretetét, mely mondhatnám főképp a tanítás terén nyilvánul meg leginkább, mert követelményeket állit az ember elé. Csekély személyiségem évek óta figyelemmel kiséri Epstein Karolina növendék hangversenyeit. Azt hiszem nem fogja szerénytelenségnek venni az igen tisztelt Tanárnő, ha ezekről a hangversenyedről — habár zenei tudásom dacára, mégis messze állok attól, hogy az ő kiváló zenei tudását és különösen tanítási rend szerét megbíráljam — a legnagyobb elismeréssel bátorkodom szólani. Egészen közelről nyilt alkalmam tapasztalni azt az académikus rendszert, amely az ő tanításának sajátsága. Fokról-fokra csodálatos tapintattal tudja megválasztani azokat az iskolákat, gyakorlatokat, darabokat, amelyek a zsenge gyermeket lépcsőről-lépcsőre viszik fel a parnassusra. Annyira tökéletesen csinálja ezt, hogy a gyermek minden megerőltetés nélkül töri át magát a zenében rejlő nagy nehézségeken és észre sem veszi a mikor már jó játékos lett belőle. És éppen ebben rejlik a tanitás művé • szete. Városunk zenekedvelő közönsége fel is ismerte ebbeli nagy művészetét, hiszen legutóbbi hangversenyén is 29 tanitvanyával állott ki a pódiumra. Vasárnapi hangversenye tiszta tükre az ő egész tanítási rendszerének. Legelsősorban a darabok megválasztásában kell elismerésünket nyilvánítanunk. Mind, a leghirnevesebb zeneköltők műveit, ugy a classikusokét, mint a modernekét, találjuk programmjában. Természetük szerint mind olyanok, melyek a tanítványok haladásának legjobban megfelelnek. Tanítványait fokozatos haladás és tudás szerint mutatja b

1-. Elsőknek jelennek a pódiumon a kezdők. Mind csupa olyan kis leány, a kik még sohasem játszottak közönség előtt. És csodálatos ! Mondhatnám minden lámpaláz nélkül hajtják meg magokat a közönség előtt, bátran ülnek le a zongorához és csodálatos biztonsággal játszak el darabjaikat. Az első nyolc leányka Kőhler zongora iskolájából játszott. Különösen ezeknél a kezdőknél a kezdőknél nyilvánul meg leginkább Epstein Karolina nagy tanitasi művészete. A tanítványok egyforma fegyelmezettséggel és pontossággal játszottak. Logátók, staccatók, forlek, piánok sőt acbentusok is, gyünyörűerj érvényesültek mindegyik leákyka játékánál. Kaptak is tapsot eleget. Majd következtek a haladók Kuhlau, Diabelli, Brcük, Clementi, Schumann, Beethoven, Mozart stb, darabjaival. Mindnyájan egyforma készültséggel állottak ki, mely megint csak az igen tisztelt Tanárnő rendkívüli lelkiismeretessege mellett tett tanúbizonyságot. Itt már finomabb zenei nuance-okat hallottunk. Az összes müvek igen helyes felfogásban, árnyalatokig kidolgozott pompás előadásban kerültek bemutatásra. Ésengery Pannika, Kun Sarolta, Barzó Bandi, Nikelszky Etelka, Szabó Margit, kitűnő készültséget tanúsítottak. Halottunk kitűnően betanult és előadott négy kezes darabokat Gerstenberger, Mozart és Erkel müveiből, melyek kiváltképen tanúskodtak a tanítványok fegyelmezettségéről és fokozottabb tudásáról. Itt-ott a magasabb technicai tudást láttuk meg-meg csillanni, mint pl. Gyurcsánv Ilonka és Szalay Kálmán játékánál. Az utóbbi Meyerbeer „Próféta Koronázási indnló" c. müvét adta elő hatalmas tónussal és a műnek megfelelő intonálással. Ezzel véget is ért a minden tekintetben kitűnően sikerült hangverseny. Epstein Karolina egész évben szakadatlanul folyó derék munkájának gyümölcseit ragyogó színekben láttuk pompázni, ő most nyugodt, tiszta leiekkel kezdheti meg pihenését, hogy aztán a jövő tanévben frissült erőben és egészségben kezdhesse meg fáradságos munkáját, amit a jó Isten segedelmével sok számos évig folytasson is. Még egy körülményre akarom felhívni az igen tisztelt közönség figyelmét. Nem annyira figyelmeztetés, mint inkább kérelem ez. U. i. az igen tisztelt közönség egy igen kis része az egész hangverseny alatt egy kissé zajosan viselkedett. És csodálatos! Éppen ez, a közönségnek igen kis, zajos része tapsolt legjobban az összes darabok után, mint ha csak tűntetni akart volna azzal, hogy ő a zenében analfabéta. Nagyon kérjük az igen tisztelt közönségnek ezt az igen csekély számú zajos részét, méltóztatna a jövőnón a hangversenyeket csendben, türelemmel végig hallgatni, annyival is inkább, mert ha legkisebb zaj a legnagyobb művészeket is frappirozza, mennyivel inkább áll ez a mi kezdő játékosainkra, akik csak hébe-korba állanak ki a közönség elé. G. Gty. S^iniiá^. Szombaton és vasárnap Az o&siíos-nak, Bakonyi Kálmán poétikus daljátékának előadásában gyönyörködött a publikum. Gyönyörködött, mert kedves meséjü, nagyszerűen megalkotott mű ez a daram, mely a nagyszabású bonyodalmat szép s a költői igazságszolgáltatásnak teljes megfelelő, bájos kifejletben oldja föl; de az előadás is igen jó volt. Közelebbről: vasárnap jobban sikerűit, mint szombaton. A repríz ugyanis a Szilassy jutalomjátéka volt, a közönség sokat és lelkesen tapsolt (ami roppant hatással van ám a szereplőkre,) no meg a premir apró fogyatékosságai is elenyésztek másnapra. (Ez — a Ferenczi pompás könyvének tanúbizonysága szerint — majdnem mindig igy van a vidéki színpadokon.) Bárdos Irma a nemzetes 1292 K 43 f., 1914 K 70 f., 1780 K 26 f., 2402 K 57 f., 2080 K 26 f., 2702 K 54 f., 2613 K 29 f., 3227 K 74 f., 466 K 14 f., 1446 K — f.,