Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)

1910-05-22 / 21. szám

230 20-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. május 15. a nagybecsű adományozásért. Úgyszintén hálás köszönettel nyugtázza az egyházépitkezési céljaira Propper Samu nyírturai földbirtokos ur által adományozott 100 koronát, a nyíregyházi takarékpénztár egyesület altal adott 20 koronát, a Szakoly község elöljárósága által postautalványon küldött 11 K 90 f., és a Bodor Zsigmond által „bálijegy megváltása

1' cimen két izben adományozott 30 koronát. A sényői ref. egyház Segély gyűjtő Bizottsága. — Pohárköszöntők Ai ág. ev. orsz. tanáregyesület közgyűlése alkalmából szerdin tartott kőzebéden ino idotU ei dr. Vietorisz József, a költő-tanár, a következő igazáa szép verses toasztot. Mit kiván a társadalom A jó iskolátul ? Becsületes munkásságot, Munkabíró ifjúságot, Ifjú vért a küzdelemre, Küzdelmet a győzelemre, Hogy a népek versenyében Ne maradjunk hátul! Mit kívánnak iskoláink A társadalomtól? Becsülést a nevelőnek, Növelését az erőnek, Friss erőt a harcosoknak S kenyeret a munkásoknak, Hogy a munka mentes legyen. Mindenféle gondtól. Iskolánk és társadalmunk Egymás nélkül árva; Szebb jövendő érzetében, A megértés szellemében, Eszméinkben összeforrva, Tetteinkben kezet fogva Egy lélekkel, akarattal Fel a nagy munkára! — A nyíregyházi jótékony nőegylet f. évi május 29-én d. u. 3 órakor tartja rendes évi közgyűlését a Leányipariskola helyiségében, melynek főbb tárgyai : tisztújítás, a nőegylet által íentartott leányipariskola szervezetének módosítása, zárszámadás. — Meghivó folyó 1910. évi május hó 29-én vasárnap délután 3 órakor a „Korona" dísztermében Epstein Karolina vezetése alatt tartandó növendék-hangversenyre. Műsor: Köhler iskolából zongorán előadják: Hermann Matild. Tóth Margit. Garay Etelka, Sarlay Ilonka, Szalay Atraniból indultunk kocsin, fel a hegyek közzé s néha elég keskeny volt a serpentin ut, — bérc és völgy között, — meredek szikla szélén, — narancs, citrom s szilfaerdők men tén . . . A cocchiere, — kit Marone barátunk fogadott, — vidám fickó volt, s egy kicsit többet beszélt a kelleténél . , . ,Gsak a hotelportásoktól óvakodjunk, — mondá mély meggyőződéssel: — ahány, — annyi camorrista!" — Már megint a Gamorra! — Félve nézegettünk széjjel, — nem ugrik-é az erdők sűrűjéből pár álarcos rabló elénk, — de csak apró gyerekek ugrottak, ibolyacsokrokat dobálva kocsinkba — egy-két soldo reményében. — Az apró camorristák! Az utolsó völgybe értünk: Valle del écho! — Szólott a cocchiere, — s torka szakadtából ordítani kezdett, — a Viszhang völgye pedig engedelmesen visszaadott minden szót... Szerettem volna ledobni a bakról azt a taliánt . . . Mintha szentségtörést követett volna el e völgy mély, szent csöndje ellen ... A viszhangos bérc fokán hihetetlenül ódon falucska áll, — fekete kolostor s templomfalakkal, — hová nem vezet kocsiút; — lakói zergemódon járnak le Amalfiba, — szinte érthetetlen, mint müvelik meg a meredek hegyoldalt ; — emitt pedig Ravello ezer éves falai intettek felénk . . . Emberektől lakott helyen soha ilyen csendességet! Az alvó Csipkerózsa városa ez, vagy D' Ammurio „Gitta morte'-ja . . . Pedig a Vasárnap délután tiszteletére összeg} ült az egész lakossag a piazzán . . . Ott üldögéltek, ott ácsorogtak a gyönyörű mór stilusu kit körül, — s szinte idegenszerű volt, — váratlan, — ha egyik-másik megmozdult, vagy megszólalt . . . Nini, — hiszen ezek élnek! — De mi magunk, — ólomjárókká váltunk a kihalt, néma tereken s utcákon! Normann és mór építészeti stilus ölelkezik ott, — s a csodaszép, áttört haj müvek mellett csak ugy, — beékelve Mariska, Misley Sárika, Veress Erzsike, Vay Jolán. Kuhiau. Sjnatine SSrés Irma. Diabdli. Sonatine Hermana Gizella. Brüek Medvetánc, Horváth Kinaitánc Csengery Pannik i. Diabelli. Sonatine Korócz Anna. Cementi Sjnatine Z;indely Mardit. Lányi E. Jeli mdirabok Birsó Bandi. Heller A vánior visszatérésé, Schumann A munkából visszatérő fö dnives Kun Sarolta. Jenben A malom Görömbey Mirgit. Gersteaberger Üanepi induló i kézre Móritz József és Lajos. Schumann Jellemdarab Szikszay Margit. Bocherini Menuet Tóth Ilonka. Heller Falusi ünnepély Szabó Margit. Mozart Sonata Nikelszky Etelka. Ctaován Magyar ábránd Keéky Böske. Heller A leány panasza, Chopin Mazurka Barzó Etelka. Erkel Bínkbán opera í kézre C'.ukor Erzsike és Juliska. Beethoven Variatiók Perpéth Jolán. Mozart Sonata á kézre Giray Marcsa és Csengery Irén. Volkman Solimáti Csapkay Juliska. Horváth Magyar ábránd Gyurcsány Ilonka. Meyerbeer Próféta koronázási induló Szalay Kálmán. A szülőket és zenekedvelőket ez uton is meghívom a zenevizsgára. — Gyászhir. Báji Patay Andrásné született Láner Ilona május hó 14-ik napján Abbázziá ban eletének 73-ik évében elhunyt. Az elhalálozott úrinő, kinek elhunyta széles körben kelt igaz részvétet, egyike volt az elmúlt század 60-as évei hírneves legszebb asszonyainak és mint ilyen nagy szerepet játszott az azon időbeli előkelő társaságokbai. Első férje nagykállói Kállay Ákos országgyűlési képviselő és szabolcsi nagybirtokos volt, kinek oldalán az azon idő beli alkotmányos és hazafias mozgalmakban is te/ékeny részt vett. — Másik férje báji Patay András volt főispán nyugalmazott cs. és kir. tábornok, kivel 19 éven át élt most bekövdt kezett haláláig, a legpéldásibb, legbensőbb szeretetlel teljes házasságban. Kihűlt tetemei e hó 20-án tétettek a nagykállói sírkertben elhalt hozzátartozói mellé örök nyugalomra. Az engesztelő szentmise áldozat lelki üivéért Nyíregyházán május hó 21. napján délelőtt 9 órakor fog a róm. kath. templomban bemutattatni. — Meghivó. A nyíregyházi ágostai hitv. evang. főgimnázium ifjúsága 1910. évi junius hó 1-én, szerdán a Sóstón majálist rendez. Rendező-bizottság: Porubszky Pál, Ridó E idre, Zimmermann Rezső elnökök. Dániel Miklós, Porubszky András, Kálmán Ottó, Rosenthal György, gr. Pongrácz Jenő, Zoltán Gyula alelnökök. Valent Mihály pénztáros. Klár Gyula jegyző. Barthos Tamás ellenőr. Rendezőség: Bajor Károly. Bíbás József, Bithy Kálmán, a falba egy-egy ó görög márványoszlop, — amit Paestumból raboltak el . . . Hatalmas és fényes város volt egykor Ravello is a XIII. században, az Anjouk uralma alatt, — ma alig van ezer lakosa ... A duomo fekete falai olyan kincset rejtegetnek, aminek Rómában sincs párja . . . Csodalatos Pu'pito (szószék) az hófehér márványból, arany mozaikkal — Nicolo Rufolo prineipe ajándéka. A pulpito hat csodálatosan csavarodott oszlopa, hat vö rős porphirból faragott oroszlán hátán nyűg szik ... a feljáratnál gyönyörű női mellszobor; — főnt fekete márványból való nagy sas; az oroszlánok vadak és ünnepélyesek ; az aranymezőkből szelid ekkőragyogással fénylenek ki a bűvös szinii mozaikcsillagok s kö zépen a szűz Mária képe a gyermek Jézussal ; az oszlopfők áttört faragásában s a körülfutó ornamensekben márvánnyá vált virágok és acantlues levelek simulnak egymás mellé és felé . . . Tompa dübörgéssel zárult be utánuk az ősrégi, szentek reliefképeivel borított, feketés zöld patináju bronz templomajtó . . . Palazzo Rufolo ! Kapuja fölött négyszögű bástya emelkedik, s mellette — két oldalt, — torony magasságú cyprusok állnak őrt . . . Tiszta szoracén stilusu palota, — vagy inkább várkastély, melynek háromszáz szobája volt . . . lakatlan, . . . halott, — rozsdaette az ablakrostélyokat, — a legalsók majdnem egészen a főidbe sülyedtek már . . . Csak az egyik, harminc méteres torony van lakható állapotban, — sajnos, a tulajdonos, — egy angol dáma, — valahol Austráliában utazott. — s a házfelügyelő csak az udvarokat s a kertet mutathatta meg . . . A várudvar közepén fehér márvány chiostro, — csodafinom tekert oszlopokkal . . . Arabs szökőkutak . . . antik márvány putealok s amphorák között — zöld mohával teljesen benőtt archbikus szobrok mellett : gyermeklőrzs Budaházy Mmyhért, Csedreky József, Fedor Károly, Ferencd Béla, Figeczky Jenő, Fráter Pál, Győry Sándor, Hajós Giza, Hegedűs Gusztáv, Hibján Tivadar, Hoffmann Pál, Horváth János, Horváth József, Hunyady Béla, Juhász Mihály, Kecskés Mihály, Ks'.ely György, Kiss L. Aladár, Klár György, Klár László, Klein Sámuel, Lefkovics H)rnain, Liszkay János, L^rinczi Barna, Muecz ő lö 1, Mikó Bertalan, Oíolicsányi Miklós, Opris Oizkár, 0;ban Bertalan, Polinszky István, Pöppjl József, Putti Gá«a, Roósz Géza, Ró jen vasser Dávid, S irkadi Sándor, Simik Lijos, Stern Miklós, Stolcz János, Sialay Kálmán, Siéless Károly, Síilvási János, Szohor Pal, S'.ücs Lajós, Tesik Tibon, Tomasovszky Lajos, Uray Zoltán, Vadász Bila, Vadasz Pál, Vecsey-Oiáh Károly, Zitass Bertalan. — A ayire'íyh'usi fiiííetleasé^i ós 43 as párt végraliajtó bizottsága e hó 22-én napján délelőtt 11 órakor fontos tárgyban, a Royalszálloda éttermében (Tokaji-utca 6. sz.) ülést tart. — Gyászrovat. Öio. Hagymísy Lajosné sz. Suták Julianni f h) 18-án reggel 2 órakor, hosszú szenvedés után életenek 63 ik, özvegységének 25-ik évében jobblétre szenderült. Dr. Furman Lajos és felesége szül. Hibján Etelka fijó szívvel tudatják, hogy Furmin Pál f. hó 15 én d e. 8 órakor tevékeny életének 65 ik égében hossíu és kínos szenvedes után el unyt. A rokonok tvyéb'en is fíjdalom nal tudatom, hogy feiejthe'.eílart emlékű kedves apám pálóczi Horváth György folyó hó lá-én életének 71 esztendejében, hosszas szenvedés után Alsó Bereczkiben elhunyt. A megboldogult földi maradványai f. hó 14 én fognak a református egyház szertartásai szerint az anyaföldnek átadatni. Alsó Bereczkiben, 1910 május 13-án. Pálóczi Horváh Dezső. — Faiskola kezelő tanítók megjutalmazása. A magyar földhitel-intézet a hazai gyümölcsfatenyésztés előmozdítása céljából 1 drb 600 K. 2 drb 400 K, és 18 drb 200 koronás dijat tűzött ki oly tanítók részére, akik a faiskola kezelésben különös sikereket értek el. A kérvények egy koronás bélyeggel ellátva, f. évi junius 15-ig adandók be hivatalomnál. A kérvényhez csatolandó a faiskola vázlatos rajza és részletes leirása, a', abban található oltványok és csemeték kor-, nem- és faj szerint való kimutatása. Megjegyzem, hogy akik már egyszer jutalnat nyerlek, ujabb jutalomra esakis két é átmérőjű fává nőtt páfrányok; — mindenütt borostyán, melynek férfikar vastagságú ágai századok ota ölelik örökzöld leveleikkel e romantikus falakat . . . Aztán a kert: egy óriási nyitott terrasse a tengerre ... a meredek sziklán . . . ahonnan a szomszédos völgyekbe látni . . . Bódito illat: ibolya és sárgaviolamezők illata ölelkezik a magaslati levegővel, ... a tengerparával . . . Ezerféle páfrány zöldült . . . millió virág nyílt . . . apró enekes madarak légiója rengett . . . Sorrentoban voltak a legszebb narancsfák; — itt virultak a világ legszebb kaméliahokrai . . . Sok vihart hallottak zúgni századokon át: törhetlen büszkeséggel alltak ott az óriási cédrusok és piniák, — a toronymagasságú cyprusok es pálmák . . . Egy-egy óriási pinia sötétzöld ernyője, — egyegy cyprus komor pyramisa már a hegyoldal lejtőjén rajzolódott le az égboltozatra, — s ez az ég, — és mélyen, mélyen, — lent a tenger, — leírhatatlanul, álomszerüen szép világoszöld színben ragyogott a cyprusok gyásios komorságán át . . . Egyedül maradtam . . . egyedül álltam ott a hegytetőn, — a meredek szikla szélén, — és mondhatatlan, — majdnem kinos gyönyörrel bámultam a mélybe ... A ragyogó zöld égboltra és tengerre, — a lent izzó aranyfényben fürdő — a csúcsokon ocidált ezüst csillámlásu hegyek közé — ott Ravello körül .. . Szinte fájt, — oly erővel ragadta meg ez a varázslatos pompa érzékeimet — és ez a fájdalom szinte elviselhetetlenné változott, — mikor, — félig ébren, — félig álomban, — hivó szózatot hallottam: menjek már, — késő van, — ideje visszatérnünk, — s a természettel való felejthetetlen téte á tétest, félbe kellett szakítanom, — se helynek örökre bucsut mondani . . . Ruzsonyí Pálné.