Nyírvidék, 1910 (31. évfolyam, 1-24. szám)
1910-01-16 / 3. szám
10 5-ik szám. N Y I R V I D É K 1910. január 30. példát Klár Andor cégről Debreczen. Ennek a cégnek más gondja nincs, mint dolgozni és ahol lehet hasznot és másnak is hasznosat produkálni. Nézzük, mit árul a Klár Andor cég: Ez a cég egy ideális értelemben vett kereskedelmi irodát tart fenn. Áruosztálya kikeresi a vevőknek a legjobban konveniáló beszerzési forrásokat és a legolcsóbban tudja az árukat szállítani. Az áruosztály főcikkei: szén, mész, cement, műtrágya, gépolaj, nyersolaj. A bankosttály szolid és elsőrangú bankösszeköttetései révén közvetít törlesztéses kölcsönöket 15—65 éni időtartamra Kieszközöl váltókölcsö nőket, szemelyi hitelt. Foglalkozik ingatlanok eladásával, bcrbeadásávat és parcellázásával. Elvállalja kereskedelmi és ipari vállalatuk pénzügyi lebonyolításit és alkalmi vállalatok financirozását. Gépészmérnöki vezetés alatt álló műszaki osztálya már ez ideig is a legelőkelőbb bel- és külföidi gépgyárak képviseletét szerezte meg. A mi'nzaki osztály elad gépeket, nyersolajmotorokat, teljes malomberendezéseket Létesít vízvezetéki, gőzfűtési és világítási telepeket. Elvállalja gyári gépészeti berendezések és tervezések teljes keresztülvitelét, ipartelepek állandó és szakszerű felügyeletet. Vevőinek ingyen műszaki tanácscsal szolgál. Ez a vállalat Debreczenben nagy hézagot van hivatva pótolni. Budapesttől Szatmárig hasonló műszaki vállalat nincs és a vevők műszaki tanácsadó hiányában károknak és kellemetlenségeknek voltak kitéve. Olvassa el mindenki figyelmesen ezeket a sorokat és adandó alkalommal forduljon „áru, gép és pénz" szükségletének beszerzése miatt Klár Andor kereskedelmi irodájához, Debreczen, Piac-utca 77. szám. Telefon 445. sz Jelszó: Ne politizáljunk, hanem dolgozzunk. 2—2 — Dr. Katona Mihály sárospataki homeopata orvos január 20-án egész nap és 21-én d. e. 11 óráig ismét megtartja rendelő óráit Debreczenben, Darabos-útca 55 szám alatt, ahol különösen a gyomor és tüdőbajosok szokták felkeresni a sikeres gyógyításáról széleskőrben hirneres orvost. — Báli és alkalmi ujeonságok legnagyobb választékban kapható Ungár Lipót divatáruházában Nyíregyházán. — Legjobb a brassói czement. Vezérképyiselő Klár Andor Debreczen. 624—10—10 — Szabó-féle pármai ibolya szappan a szappanok ideálja. Rendkívül kellemes, lágy habzása, finom ibolya illata s bőrpuhító hatása olyan, hogy egyetlen külföldi szappan sem versenyezhet vele. Készíti Szabó Béla pipereszappangyáros Miskolcon. Egy drb 70 fillér, 3 drb 2 kor., úgy ez, valamint más kitűnő mosdószappanai e gyárnak 20 fillértől kezdve kaphatók Nyíregyházán Ruzsotiyi Pál kereskedésében és Korányi Imre gyógyszertárában. 357-50 22 A vasúti kapus. A délvidékről utaztam haza. Három-négy óra óta ültem már az egyik sarokban s egykedvűen bámultam ki a végnélküli, unalmas rónára. Az egyik állomáson át kellett szállnom. A menetrend szerint húsz perc múlva indul onnan tovább a nyíregyháza-szerencsi vonat. A gőzös megállt s én leszállottam. Két másodperc alatt a perronon voltam anélkül, hogy a lábam földet ért volna. A dolog végtelen egyszerű magyarázata az, hogy a leszálló népáradat magával ragadott, palacsintává lapított, összegyúrt s végül, minekutána láttam volna, hogy sok jobb sorsra méltó hazámfia is hiába igyekszik kievickélni, megadtam magam a végzetnek. Így történt aztán, hogy a levegőbe emelkedtem . . . Nini, hisz ez nem is olyan megvetendő helyzet! Valami megfoghatatlan gyönyört éreztem a szívem körül. Képzeletemben föltűnt a rég letűnt hajdankor párducos hőseivel, kacagányos daliáival, az etelközi vérszerződés s áldott emlékű honalapitónk . . . Öt emelhették csak pogány hősei ily egyetértő akarattal . . . ... A meghatottság könnyei rezegtek szememben. De mi ez? A tolongás elől hirtelen megszűnik s a sokaság nyugodt rendben halad a kijárat felé. Ekkor értem először földet s a perronra szorítottak. Ott állt előttem a rejtély oka ! Ez pedig volt egy rezes orrú, goromba vasutas. Balhóna alatt újságokat szorongatott, jobbkezében egy óriási csengő rengett. A hangja az minden képzeletet meghaladó volt. Borízű és tiszteletet parancsoló s az ember hátán végigfutott tőle a hideg . . . Hanem a tekintete az egyenest hőskölteményekbe való. Ottan is pedig az orrának lehetett vezérszerepe! Szúrós, vasvilla-szemei fölött messzire kiállt a szemöldök. Mi lehetett ehez képest a Zeüs szemhunyoritása, melyre uj világok támadnak elő s a régiek rombadőlnek, mig az övé egyszerre juhokká változtatta a tolongó, dulakodó áradatot! Ott állt előttem s vérbenforgó szemekkel ordított: — Hát ez már micsoda ? Hát nincs magokba egy csepp tisztességérzet? — így dulakodni a kincstári telepen s rongálni Őfensége jogos tulajdonát ! ? Lassabban menj ott te csupaszképü, mert ezzel a csengővel ugy váglak gyomron, hogy három patikárus sem hoz helyre ! Hát maga meg hol mászik át a korláton ? Hopp, halló megállni! — odarohant a korlátlához s egy szerencsétlen kubikost ráncigált le róla. Tiszteletet kezdtem érezni a M. A. V. ez érdemes szolgája iránt s megborzongott a hátam . . . Csak most vett észre engem: — Hát maga mit áll itt ? Minek foglalja el a helyet mások elől ? . . . — De kérem . . . — Semmi kérem! Hová megy ? . . . kiabált irtózatosan. — Hát . . . hát . . . — Micsoda ! Nem tudja hova ? van jegye, nincs ? Igen ? Jegy nélkül utazni, ugy-e, jó volna ?! Csakhogy így tönkremegy ám az ország ! Előkotorásztam a mellényzsebemből. A mutató s a középsőujja közé fogta hanyagul s fitymáló arccal végignézett rajta : — Várjon, még van ideje! Menjen valahova hátra! Örültem, hogy megszabadulhattam. A váróterem ajtajába húzódtam s onnan gyönyörködtem — bizonyos kárörömmel, — az utánam jövők meghurcoltatásában. Fiatal házaspár igyekezett a perron felé. A szőke asszonyka ment elől s megfogta a korlát ajtaját, hogy felnyissa. De a kővetkező pillanatban ott termett nála az utasok réme s karját megfogva, visszarántotta: — Tessék a kijárat felé menni, erre nem szabad a szent Istennek se! A fiatal asszony kimondhatatlan zavarba jött s a férj szigorú arccal tekintett a szemtelon vasutasra. No, ez kellett csak annak! először lélekzetet vett, nagyot fujt s ordítani kezdett: — Hát nem tud az ur olvasni, vagy én tanítsam meg, mi ? Hát azt hiszi az ur, hogy velem játszani lehet? No, hisz azt szeretném én látni! Tessék a kijárat felé menni, mert erre még az öregapámat sem engedem! Egy vonat indult valameire. Az öreg hivatalos kifejezéssel körülnéz, hallhatja-e mindenki. Akkor aztán behunyta a szemét s kitátotta a száját: — Karczag, Kunhegyes, Füzesabony felé ! s minden egyes városnév után nagy lélekzetet vett, rettentő csengettyürázással töltve ki a közbeeső időt. A felszálló utasok megálltak a perronon kivül s bámulni kezdték. Az öreg felnyitja a szemét: a látottak iszonyatos dühbe hozták. A vonat felé mutatva, rákiáltott a bámészkodókra : — A harmadik vágány ! s teljes erővel rázni kezdte a csengőt. Ujabb vonat indult. — Kaba, Debreczen, Nyíregyháza . . . . hejh, a beborult egét! Ez utóbbi szavak már nem az útirányt jelezték, hanem a csengő ütőjére vonatkoztak, amely történetesen kiszakadt s végiggurult a töldön . . . Az utazók felhasználták a kedvező alkalmat s egymás hátán igyekeztek kifelé. Az öreg, ezalatt a csengővel babrált. Fel se nézett, csak ugy ösztönszerűleg kiabált: — Te szürke gubás, tisztességesebben kapaszkodj ott, mert fejbenyomlak. Hát maga néni hová száll ? Le onnan, mert ugy lerántom, hogy holta napjáig arról kódul . . . ! Mire elkészült a csengővel, a vonat elrobogott. Az állomáson alig lézengett néhány utas . . . Közelebb léptem ekkor az öreghez s remegve kértem tőle egy lap t. Aztán lekenyerezni próbáltam s egy szivart nyújtottam feléje. Cézári gőggel harapta le a végét . . . Egy szerencsétlen alak közeledett most hozzá: — Szabad kérnem, mikor indul . . . — Várjon sorjára! Az illető elsompolygott. Tüzet gyújtottam neki. Barátságosabb lett: — Hja tudja, nehéz ebben a gyalázatos világban rendet csinálni. Pedig rendnek muszáj lenni . . . ! Türelmetlen kezdtem lenni: a 20 perc veszedelmesen közeledett. A lehető legkedvesebb mosollyal fordultam most az öreg felé: — Ugyan kérem, a nyíregyházi vonat ? Leírhatatlan lett erre az arca. Szederjes foltokban játszott, bajusza idegesen meg-megrándult; csengőjét földhöz vágta s ordított, döngette a korlátot: — Az ötödik vágány, szerencsétlen ember ! Kiég a szemem a gyalázattól! 27 év óta most először esik meg rajtam, hogy vonatlekésés történt. Oda a jó hírnevem, a jövőm! Takarodjon maga lelketlen ember, mert tönkreteszem ! Az ötödik vágány volt ... az ötödik I Én már akkor perronon, várótermeken tul ügettem a város felé. S még örülnöm kellett, hogy csak lekéstem. Komíiromy János. Piaczi árak. Nyíregyháza, 1909. december hó 15-én. A nyíregyházi keresk. és gazdák körénél jegyzett termény árak Buza 50 klgramm 14 K — 011. Rozs 50 klgramm 9 K 90 fill. iirpa 50 klgramm 7 K — fill. Zab 50 klgramm 7 K 60 fill. Tengeri 50 klgramm 7 K 60 fill. Felelős szerkesztő: Inczédy Lajos. Kiadó-tulajdonos: Jóba Elek. Nyilt-tér*) Nyilatkozat, A „Szabolcsvármegye" napilap az elmúlt héten közzétett cikkeiben társaságunkat a legdurvább módon, mindenféle üzelmekkel vádolja. Habár a támadás tartalma, módja és formája a tárgyilagos olvasóban alig hagy kétséget a cikkek forrásának és célzatának tisztasága iránt, mindazonáltal hallgatásunk félremagyarázását elkerülendő: kijelentjük, hogy a cikkek tartalma rosszhiszemű valótlanság. Tisztelettel kérjük a közönséget, hogy az üzletvitel ellen támasztható jogos panaszaikat társaságunk igazgatóságával sziveskedjék közölni. Nyíregyházán, 1910. január hó 15. 46-1-1 Nyíregyházi Villamossági Résnénytársaság. M OLL-FELE i [ySEÍPUTZ-POR jt Enyhe, oldó háziszer mindazoknak, kik emésztési zavarokban és az ülő életmód egyéb következményeiben szenvednek. Egy eredeti doboz ára 2 korona. Vidéki gyógyszertárakban kérjük MOLL készítményeit « M OLL-FELE I SOS - BORSZESZ ! rá3 dé\ l 0eS pi tiedörzsöl6S, elismert, régi jó hirnevü háziszer szaggatás és hűlésből származó mindennemű betegségek ellen. Eredeti üveg ára 2 korona. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában Föszétküldési hely MOLL A. gyógyszerész, cs. és kir. udv. szállító, Bécs, I. Tuchlauben 9. 28—52—50 *) Az e rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.