Nyírvidék, 1909 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1909-11-21 / 47. szám

47-ik szám. N Y I R V I D É K 1909 november 21. 3 Valóban! Városunk szinte óriássá növekedett, tüdeje azonban csak most kezd fejlődni — a dalárdák képében. Igaz, hogy ez a fejlődés rendkívül örvendetesnek ígérkezik. A városi dalárda — hosszú szünet után — újra megkezdte működését és előreláthatóan gyönyörű, dicsőséget hozó út áll előtte. A vasutas dalegylet pedig — szinte ne vetségesen rövid — két hónapi tanulás után kiáll a nyilvánosság elé és olyan diadalt arat, hogy holmi matuzálem-koru dalárda is megirigyelhetné. . . . Ezek annyira szép dolgok, melyeket vizsgálván a legnagyobb rosszakarat se mondhatná városunkra, hogy nincsennelj jó, sőt kiváló zenészei. Csak az a kár, hogy zenei képességüket jóformán csak az éneklés, illetve énekkar vezetés terén mutatják be. Hiszen gyönyörű dolog is az, mikor egy, a szó ideális értelmében vett énekkar finoman átérzett és feldolgozott előadását halljuk, de ez is bizonyos, hogy az éneklés sokkal hatásosabb és élvezetesebb lesz, ha zenekisérettel adják ele". Sőt a zene, a komoly, művészies zene sokszor kifejezőbb a legszebben megirt s a legnagyobb bravúrral előadott éneknél is. Beszéljsk-e a Bach, Cherubini, Chopin, Schumann, Wagner, Donizetti, Hajdyn, Mozari, Rossini, Mendelssohn, Schubert, HenJel, Liszt, Beethoven alkotásainak szépségeiről, varázserejéről, hatalmáról, mely az ember lelkét ki ragadja a porhüvelyből s viszi a bűbájos, a szent berkekbe, a művészi élvezet, a tisztul!, szellemi gyönyör verőfényes, napsugaras, virá gokkal behintett, madárdaltól, csermelycsobogástól, szellő dalától visszhangzó tájaira? . . . Mondjam-e, mennyire megráz, leikünkbe csap a Beethoven gyószindulója, milyen vérforraló hatalma van a Bákóczi-indulónak, menynyire közvetlenül hatnak ránk a Liszt oratóriumai, rapszódiái? . . . Beszéljek-e ártól, hogy mi, itt Nyíregyházán, ebben a szép és nagy városban, jóformán mindettől meg vagyunk fosztva? Fejtegessem e annak jelentőségét: mi egy zenekar egy ilyen város életében, mint a mi Nyíregyházánk ? Nem ! Ez fejti, gondolja, tudja, érzi miodenki! E pillanatban előttem lebeg egy kép, a nemrég elhunyt Zichy Mihály műve. Azt ábrázolja: hogyan kiséri a zene az embert a böl csőtől a sírig. . . . Ott van az ember melleit, lépten-nyomon. Vigasztalja, bátorítja, lelkesíti, segit neki öröme kinyilvánításában és osztozik szenvedésében. Zichy — mint minden művészember álta Iában — tisztán látta a zene végtelen fontosságát, jelentőségét. Tudta, hogy a zene kulturszükség'et, amelyet éppen ugy megkíván a szi liem, mint pl. az olvasást. E- ezt a nagy igazságot még mindezide ij; nem vélték komolyan a mi városunkban. Zenei életünk pang. Aki cigányzenét akar hallgatni, az mehet a Pannóniába (ha ugyan a primás össze nem vesz akkorra a kávéssal), aki pedig klasszikus zenét akar élvezni, az látogasson cl a Bessenyei-kör estélyére, ha — van elég pénze. Tudok Nyíregyházánál jóval kisebb várost, ahol két igen jó dalárda, katona-zenekar van (utóbbi hetenként egyszer 2 órás hangversenyt — térzene — ad) és mégis — városi zenekart akartak és akarnak szervezni (pedig ott u. n. „uri banda" is van!). íme, itt van Nyíregyháza. Zeneiskolájában igazán kiváló erők tanítanak. A városban is vannak — és pedig igen szép számmal — akik tárogat ózni, klarinétozni, flótázni, hegedülni, bőgő?ni, trombitálni, pikulálni tudnak, illetve rövidesen megtanulnának Milyen szép -volna, ha saját zenekarunk előadásaban élvez hetnők azokat a csodálatosan szép zeneműveket, melyik egy egy lángelme titokzatos méhénől születtek, melyek hallaltára elfelejt az ember mindent, csak a boldogságot, a művészet részegítő, mámoros gyönyörűségét szívja magába mohón, öntudatlanul. ... Pedig ez igen kevésen múlik. Nélkülözhetetlen hangszerek, kották bevásárlása persze mind pénzbe kerül, de ilyen nemes célra őrömmel á dozik a közönség, mert hiszen őt fogja gyönyörködtetni a zenekar játéka .... Ha a zenekar megalakulna, nemcsak művészeti szempontból volna eléggé nem méltányolható nyereség, hanem pénzügyi szempontból is . . . Aki most, mikor városunknak nincs zenekara, muzsikát akar élvezni, az — utazzon el oda, ahol van oichester (ami sok pénzbe kerül, mert oda-vissza útiköltség, olt jegy stb. stb.) Ha (üte mesen megvárja, mig a minden jóéit és szépért lelkesülő Bessenyei-Kör zeneestéi megkezdődnek, természetszerűen igen sokat kell belépőjegyekre fizetnie, mivel a kiváló művészek, valamint a filharmonikusok lehozatala — nagyon sokba kerül ... Ha pedig anyagi ereje nim engedi, hogy akár más városba, akár a zeneestékre elmenjen, akkor nem élvezhett a zene művelő, csodásan finomító, szomoiúságot elűző, gyógyító hatását, ntm lelkesedik a muzsika iránt (hiszen olyan sokba kerülne, ha zenét, komoly, magasztos zenet akarna hallani) szóval zeneileg visszafejlődik, eldurvul. Mennyivel másképen állana a dolog, ha saját zmekaiunk \clna! Az előadásokat úgyszólván .saját árban" hallgathatnék. Hány és hány hely van az országban, ahol nem valami rezes- vagy malacbandát, hanem a legkifogáslalanabb művészeltel játszó orchester játékát lehet élvezni •— nagyon csekely belépti díjért. A rjin p)há?iak amúgy se szerelnek fizetni, különösen pedig zenéért fizetni, még különösen pedig sokat fizetni. Ha ellenben néhány fillér belépti díjért hallgathatja a zenét, akkor t alán még az a csodálatosan maradi, furfangos és kalmár „tirpák" is elmenne az előadásra . . . Cs. k nős akarat és kilartás ke l, és meglesz a régtől és nehezen nélkülözött zenekar és hallgatni fogjuk a zene dallamának és ósszhanfjfirak mámeriló hullámzásait... olcsón! Ezzel kapcsolatban meg valamit! A róm. kath. templomban oljan nagyszerű orgona van. melyen az ahoz értők gyönyörű orgona hangversenyeket tudnának elősdni (amint az minden nagyobb városban szokásos is). Az orgona hangversenyek jelentőségét nem szüséges külön hangsúlyozni. A mi zenei életürk Szaharájában jól esnék az ilyen kellemes, gyönyörködtető oázis . . . A kérdés persze azen fordul meg: áten gedné-e a hitközség, illetve ennek vezetője az orgonát s a templomot orgona hsngversenyek megtartására . . . Bár átengedné! Matlák József. S^iril-iái^:. A debreceni színtársulat e hó 22., 23. és 24-én előadást tart a Városi színházban. Hétfőn, november hó 22-én Válds után. Bohózat 3 felvonásban. Irta : Alexandre Visson és Antonuy Mars. Fordította Paulai Ede. Kedden, november hó 23-án Buridán szamara. Bohózat 3 felvonásban. Irta: Flers és Caillevet. Fordította : Molnár Ferenc. Szerdán, november hó 24-én Nők harca. Vígjáték 3 felvonásban. írták : Seribe és Legouvé. Fordította: Paulay. Rendező Zilahy Gyula. Helyárak: Páholy 10 korona. Támlásszék 2 kor. 40 fill., Körszék 2 kor., Erkély I. sor 2 kor., többi sor 1 kor. 20 fill., Erkély állóhely 80 fill., Il-od emeleti zártszék 60 fill., Tanuló- és katona-jegy az állóhelyre 60 fill., Karzat 40 fillér. Férfi- és női kalapok, kabátok, botok elhelyezendők a ruhatárban. Jegyek másnapra előző este az előadások alatt mindig válthatók. Jegyek előre válthatók a Ferenczy-féle könyvkereskedésben. Esti pénztárnyitás 7 órakor. — Előadás kezdete 8 órakor. Mind a három estén a címszerepet az igazgató Zilahy Gyula fogja játszani. ÚJDONSÁGOK. TeSefon szám 139. — A Kossuth Lajos hamvainak az immáron elkésvült mauzóleumban e hó 25-íkén végbemeneedő elhelyezési ünnepélyén vármegyénket Mikecz Dezső alispán vezetése alatt a következők fogják képviselni: dr. Meskó László, id. Kállay András, Hrabovszky Guidó, Kállay Leopold, Szalánczy Bertalan, Haas Ignác, ilj. Okolicsányi Lajos, Sipos Béla, Májerszky Béla, Olchváry Pál, Okolicsányi Dezső. — Búcsú a főispántól. Vay Gábor gráfnak főispáni állásáról való leköszönése alkalmából Mikecz Dezső alispán a törvényhatóságot e hó 27-ére rendkívüli közgyűlésre hivta össze, a következő meghívóval: Minden bizottsági tagnak! Szabolcsvármegye közönsége a gróf Vay Gábor főispán ur őméltóságának állásától történt felmentését tudató belügyminiszteri -rendelet tárgyalása, valamint ez alkalommal őméltóságától való búcsúvétel céljából a f. évi november hó 27-én d. e. 10 órakor Nyíregyházán, a vármegyeháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, amelyre a t. bizottsági tag urat tisztelettel meghívom. Nyíregyháza, 1909. november 18. Mikecz Dezső, alispán. — A vármegyei 48-as függetlenségi párt e hó 24-én d. e. IOV2 órakor Nyíregyházán a Korona szálló nagytermében közgyűlést tart, a politikai helyzet megbeszélése, ebből íolyőlag határozatok meghozatala s a Bory Béla lemondása óta üresedésben levő pártelnöki állás betöltése céljából. — Katonai kinevezés. A király nagysurányi Surányi Ferenc báró altábornagynak a lovassági tábornoki címet és jelleget adományozt:i. — Képviseleti közgyűlés. Nyíregyháza város képviselőtestülete e hó 26-án pénteken képviseleti közgyűlést tart a városháza nagytermében. — Iskola megáldás. A révaranyosi gk. anyaegyház uj iskolájának megáldása a mult vasárnap a szent mise végével történt meg. A megáldást Szócska János révaranyosi lelkész végezte, aki szt. beszédet is mondott arról. hogy mily hasznos az iskola a gyermekekre és a szülőkre nézve ? Az iskolás leányegyházak, mint a nyírlövői és tiszaadonyi, tanítóik vezetése mellett jelentek meg az ünnepélyen. Este az iskola felszerelési költségére táncmulatság volt, mely 150 koronát jövedelmezett. — Fráter Loráid az ismert magyar dalköltő Vajdich Sári hárfamüvésznő és Rémer Frigyes tanár, zongoraművész közreműködésével 1910. január 8-án este 8 órai kezdettel a „Korona" szálló dísztermében hangversenyt tart. Helyárak: Páholy 20 kor., I—II. sor 6 kor., III—VI. sor 5 kor., VII—X. sor 4 kor., XI—XIV. sor 3 kor., Jobb és baloldali székek I—IV. sor 6 kor., zenekari emelvény 6 kor., pamlagülés és baloldali szék V— VIII. sor 5 kor., állóhely 2 korona. Jegyek a Borbély Sámuel könyvkereskedésében (Városházépület) válthatók. — Nőegyleti gyűlés. A helybeli jótékony nőegylet e hó 24-én szerdán d. u. 5 órakor az ipariskolában választmányi és vigalmi bizottsági gyűlést tart, melyre a tagok ez uton is meghivatnak. — Halálozás. Vettük és mély részvéttel közöljük a következő gyászjelentést: Alólirottak a fájdalom lesújtó érzésével tudatjuk, hogy a forrón szeretett férj, apa, gyermek ás testvér dr. lövői Leövey Elek szabolcsvármegje nyírbátori járásának nyug. foszolgabiraja f. hn 17-én, életének 47-ik, boldog házasságának 14-ik évében hosszas szenvedés után jobb letre szenderült. A boldogult hűlt teteme f. hó 19-én d. u. háromnegyed 3 órakor fognak a ref. egyház szertartása szerint az ujfehértói ref. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Uifehértó, 1909. november 18. Áldás és béke lengjen porai felett! Edes apja: Leövey János. Bánatos neje: özv. Leövey Elekné született szunyoghi Szunyoghy Ilona, Margitka és Sárika gyermekeivel. Testvérei: István, nejével is gyermekeivel, Katinka, férjével csepei Zoltán Istvánnal és gyermekeivel, Berta, férjével Leitner Andrással és gyermekeivel. Leövey Elek temetése e hó 19-én délután nagy részvét mellett ment végbe Ujfehértón. A vármegyei tisztikar — koszorút is téve a ko porsóra — Mikecz Dezső alispán vezetése alatt testületileg jelent • meg a végfisztességtételeri. — Nyírbátor és Gyuluj községek küldöttséggel képviseltetlék magukat a temetésen s koszorút